Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TflNACS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny jegyében Szarvasi, gyulai, békéscsabai vállalások A Tiszántúli Meliorációs Vállalat a Béke és a Dózsa Szocialista Brigád kezdemé­nyezésére csatlakozott az or­szágban kibontakozó kong­resszusi, illetve felszabadulá­si munkaversenyhez. A vál­lalat hét megyében nemzeti kincsünk, a termőföld javí­tásán és védelmén fárado­zik, ezért munkája a mező­gazdasági üzemeket segíti. Nem mindegy, hogy milyen minőségben adják át a mun­kát, ahol talajt javítottak, üzemi vízrendezést végez­tek, vagy éppen komplex me­liorációt hajtottak végre. Ezért a munkaversenyvál- lalás első pontja a kifogásta­lan minőségi munka, az anyagtakarékosság, az ered- ményésebb gazdálkodás. A dolgozók egyebek között vállalták: 10 millió forinttal emelik az éves termelési ér­téket. Figyelembe véve az energia-árváltozásokat, úgy gazdálkodnak, hogy a Ti­szántúli Meliorációs Vállalat a tervezett évi tiszta nyere­Az augusztus 20. körüli esős napok után újra teljes gőzzel dolgoznak megyénk termelőszövetkezetei, mun­kájuk most elsősorban a nyári kalászosok tábláinak elmunkálása, az őszi veté- sűek talajelőkészítése, a si­lózás és á felkészülés az őszi betakarításra. A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet kalászos területének 80 százalékán, mintegy ezer hektáron meg­szántotta a talajt, az istálló­trágyázásra szánt földek há­romnegyed részére kiszórta a szerves anyagot. Műtrá­gyázásban részesítették az egész megmunkálás alatt ál­ló területet, ennek bemunká- lása most folyik. Augusztus közepén kezdték a silókészí­tést, a tervezett mennyiség­ből eddig 200 tonnát silóztak be. Szeptember elején kezdik a 700 hektárnyi rizs aratá­sát, a rizskombájnok előké­szítése befejezéshez közele­dik. A kötegyáni Petőfi Tsz ki­használta a jó időt, 2300 hektáros kalászos területének egészén befejezte a tárcsá­zást, szántást, ebből majd­nem 400 hektáron már el­készítették a magágyat is. Végeztek a műtrágyázással, 10 nap múlva az istállótrá­gyát is kiszórják a tervezett területre. Szeptember 10-én elkezdik az őszi árpa veté­sét. Tegnap, szombaton kezd­ték volna a vöröshere vágá­sát, azonban az eső azt meg­akadályozta. A silókukorica egészét betakarították, 8 ezer mázsa takarmányt készítet­tek belőle. A tarlóveté­sű silókukorica vágásával azonban még várni kell. mert éretlen. Gondot okoz az IFA-teherautók és mű- trágyaszórók hiányzó alkat­része, ezeket házi gyártással igyekszenek pótolni. Na­gyobb baj, hogy egy Rába- traktorhoz nincs kardánten­ségét elérje. Minden szerző­déses munkát határidőre — vagy ha lehet előbb — átad­ják a megrendelőnek, kifo­gásmentesen. Az elmúlt év­hez viszonyítva több kémiai talajjavítást és drénerezést végeznek, hogy a termőföld minél több eredményt hoz­zon a népgazdaság javára. A munkaversenyt — elsősor­ban a 80-nál több szocialis­ta brigád — 1980-ban foly­tatja. A Gyulai Húskombinátban tevékenykedő 54 szocialista brigád vezetői az elmúlt na­pokban tartott értekezleten egyhangúan kimondták csat­lakozásukat a munkaver­senyhez, és felajánlásokat tet­tek a takarékosságra, a mun­ka hatékonyságának növelé­sére. A csatlakozást a Gfu- lai Húskombinát szárazáru­gyár egységének szocialista brigádjai, a Tyereskova, Mar­tos Flóra, a Zrínyi Ilona és gely és három napja áll, en­nek beszerzése folyamatban van. A muronyi Lenin Termelő- szövetkezet 900 hektáros tar­lóján egy hét múlva végez­nek a műtrágyázással, 200 hektáron befejezték a mély­szántást, megkezdték az őszi vetésűek talajelőkészítését. Az idén először 250 hektáron altalajlazítást is végeznek, ennek nagy része már elké­szült. Folyamatosan készítik elő az őszi betakarítási gé­peket, sajnos az IFA-alkat- részek hiánya Muronyban is gondot okoz. Nagy erővel szedik a szövetkezet dolgozói a paprikát és paradicsomot. Befejezték 70 hektáron a lu­cerna telepítését. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben üte­mesen haladnak a talajmun­a Lenin határozták el, fel­hívva a többi szocialista bri­gádok csatlakozását is. Ezen az értekezleten szó volt egyebek között arról is, hogy tanácsi szektorból 30 ezerrel több sertést vásárol­nak fel, növelik az élőmar­haexportot, javítják a ter- mékkihozatalt, csökkentik a vágási veszteségeket. Húské­szítményből 4,5 vagon több­letgyártást vállaltak. Zsírter­melésből pedig 200 vagonnal többet teljesítenek a terve­zettnél. A szárazáruból — gyulai kolbász, csabai és bor­sos szalámi — annak ellené­re, hogy még mindig tarta­nak a rekonstrukciós mun­kálatok, teljesítik az 503 va- gonos tervet. 0,4 százalékkal növelik a normához viszo­nyítva a sertéshús kihozatali mennyiségét. Dollárbevételü­ket 1,5 millióval kívánják nö­velni. Ezért szalonnás, bőrös sertésből 100, csontos mar­hahúsból 80, hátszalonnából 30, zsírból 189 vagonnal gyár­kák. Még augusztus 20. előtt elvetették az áttelelő mag­termő sárgarépát és cukor­répát. Befejezéshez közeleg az 50 hektárnyi kender vá­gása és a lucerna harmadik kaszálása. Ennek végeztével kezdik az istállótrágya ki­szórását. A battonyai Dózsa Ter­melőszövetkezet tagsága még júliusban végzett 917 hek­tárnyi kalászos területének tarlóhántásával. Ebből őszi vetésre készítenek 300 hek­tárt, műtrágyázását, szántá­sát is befejezték. A többi őszi vetésre szánt növény a most még szépen díszlő nap­raforgó és kukorica helyére kerül majd, mintegy 700 hektáron. Jól halad az is­tállótrágyázás, a tervezett ütemben szórják a szerves anyagot a talajba. tanak többet a tervezettnél. Energiából, megtakarítás ré­vén csaknem 200, a gépjár­mű hajtó- és kenőanyag fel- használásából pedig 320 ezer forintot érnek el. A szállító- járművek gazdaságosabb ki­használásával több mint 2 millió forint megtakarítást terveznek. B. O. Lapunk csütörtöki számá­ban jelent meg a Békés me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat munkaver- vállalása, amelyben többek között felhívták a megye ke­reskedelmi egységeiben dol­gozó szocialista brigádokat, hogy csatlakozzanak a ver­senyhez. A Békéscsaba és Vi­déke ÁFÉSZ 31 szocialista brigádjának vezetője a na­pokban tartott tanácskozáson úgy határozott, hogy csatla­kozik a felhíváshoz, s a vál­lalásokat kidolgozza. Biztató a kukorica fejlő­dése, a 700 hektáros terüle­ten az utóbbi évek legjobb termésére számítanak a szö­vetkezet .vezetői, természe­tesen, ha egy kora őszi fagy nem tesz kárt az állomány­ban. Szépen fejlődött a ro­mán technológiával termesz­tett napraforgó is, a hatal­mas, tömör fejek bő termést és sok olajat ígérnek — hi­ánytalan betakarítására min­dert' felszerelés biztosított. Úgy tűnik, kiheverte a szövetkezet azt a vesztesé­get, amit a kora tavaszi vi­har és jégeső okozott. A 100 hektárra vetett cukorrépá­nak a fele kipusztult, 1 mil­lió 300 ezer forint termelé­si értéktől esett el a tsz. Ennek kis hányadát a biz­tosító megtérítette, a leta­rolt földeket silókukoricával vetették be. Ebből éppen a napokban silózzák be, a le­vágott termést szecskázzák, tömörítik. A tervezett 2 ezer tonnának eddig felét készí­tették el. M. Sz. Zs. Már az őszi betakarításra készülnek a termelőszövetkezetek Pénteken este, a Tv Szegedi Körzeti Stúdiója 30 perces élő- műsort sugárzott a Gyulai Húskombinátból. A műsorról szól képes riportunk lapunk 5. oldalán Fotó: Béla Ottó Ellentmondások a zöldségtermesztésben és a -feldolgozásban A kevés is lehet sok. És megfordítva, a sok nem jelenti azt, hogy egyben elég. Akár így is jellemezhetnénk zöldség- termesztésünk, feldolgozóiparunk és a kereslet bonyolult vi­szonyát. Hogy végül is mi a sok és mi a kevés, azt a konkrét gyakorlat dönti el. Előfordulhat például, hogy egy bizonyos zöldségféléből több termett, mint a korábbi évben, és ez a tény megoldhatatlan feladat elé állítja a feldolgozó üzeme­ket. S miközben vagonszám megy tönkre a már előállított nyersanyag, az üzletekből hiányzik a késztermék. Miért van ez így? (Cikkünk a 3. oldalon.) Mikor lesz város Szeghalom? Szeghalom nagyközség, mint járási székhely regionális sze­repkörét tekintve középfokú központ, várossá fejlesztendő település. Vonzáskörzetében 63 ezer ember él. Különösen az utóbbi évtizedben fejlődött sokat, új lakótelepek épültek, mezőgazdasági arculata egyre inkább ipari jellegűvé alakul át. A nagyközség lakossága nem várja ölbe tett kezekkel, hogy majd csak város lesz egyszer Szeghalom. Az elmúlt esztendőben például 10 millió forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a nagyközség gazdagításához. Már csak néhány feltétel hiányzik ahhoz, hogy magasabb rangot kap­jon. Hogy mikor lesz város, most még nem tudni, de remél­hető, hogy hamarosan. Hogy mit tesznek ennek érdekében, erről szól írásunk a 4. oldalon. Klubház a battonyai öreg iskolánál — Ide jártam iskolába — mondja Rocko Milos tanár, a battonyai délszláv iskolából. — Most itt van a klub, ide járnak a község szerb anyanyelvű lakói, öreg épület, sokáig iskola volt, aztán lakás, míg végre, tíz évvel ezelőtt, meg­kaptuk mi. Rocko Milos és tanár kollégája, Zority Márk a klub két vezetője. Rocko a színjátszókat, meg a táncosokat patronál­ja, Zority a szerb-horvát nyelvű letéti könyvtár őre, irodalmi estek, találkozók szervezője. Ha azt mondjuk róluk, hogy fá­radhatatlanok, nem fedi teljesen a valóságot, mert több még annál is az, amit tesznek, ahogy odafigyelnek a battonyai szerbség életére. Riportunk a 6.' oldalon. Erős hittel, keserű szívvel... Három, egymástól távol eső, kertes családi házban élnek. Mégis jól ismerik egymást. Közös érdeklődés, szenvedély hozta őket össze. És még valami! Mindhárman tősgyökeres csorvásiak. Életük, gyermekkori emlékeik közepén ugyanan­nak a településnek a képe él: Csorvásé. Cikkünk a 7. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom