Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

o 1979. augusztus 24., péntek Hogyan gazdálkodnak a szövetkezetek a jóléti alappal? Mindig jói jön, amit ingyen adnak Fizetési napokon megszokott kép. Ki távozik, ki még vár a pénztár ablaka előtt a borítékra. A várakozókban akarva-akaratlanul ott motoszkál a kérdés; mi van a borítékban? Az viszont ritkán ötlik fel, mit ad a mun­kahely a „borítékon kívül”. Olykor még azokban sem, akik a szövetkezet pénzén rendezett kirándulásról, üdü­lésről tértek éppen haza, avagy néhány napja kaptak szociális juttatást. Holott nem kis összeget tesznek ki a béren kívüli juttatások. Hogy mennyire így van ez, iga­zolja az a vizsgálat is, melyet a népi ellenőrök végeztek a mezőkovácsházi járás három mezőgazdasági, egy ipa­ri szövetkezetében és két ÁFÉSZ-ánál. Kerek egy esztendeje, hogy életbe lépett a belkereskede­lemről szóló törvény, amely egyebek között a tartós fo­gyasztási cikkek alkatrész­utánpótlásáról, a kezelési­használati útmutatókról is rendelkezik, s kitér a csú­szópénzre is. Sok más mel­lett ezek vonatkozásai érintik a legközvetlenebbül a vásárlókat, ideje tehát át­tekinteni, miként érvénye­sülnek a gyakorlatban a tör­vény előírásai. Augusztus 1-től A közelmúltban olvashat­tuk az újságokban, hogy a KiERiMI megtiltotta egy egyébként jó minőségű per­metezőgép forgalmazását, amiért nem mellékeltek hoz­zá jótállási jegyet és kezelé­si-használati útmutatót. Aki már dolgozott permetezőgép­pel, tudja, milyen fontos az óvórendszabályok betartása, amihez nélkülözhetetlen a kezelési útmutató. Ez a ma­gyarázata a KERMI döntésé­nek. Egy újabb belkereske­delmi miniszteri rendelet, amely a törvény nyomán született és augusztus else­jén lépett hatályba, arra is feljogosítja a KERMI-t, hogy a használati-kezelési útmuta­tóknak a szakszerűségét, sőt, nyelvhelyességét is ellenőriz­ze. Tudjuk, hogy ezek a szö­vegek, különösen ha import termékhez, külföldön készül­tek, olykor érthetetlenek, za­varosak. A belkereskedelemről szó­ló törvény azt is kimondja, hogy az 1979. január elseje után gyártott tartós fogyasz­tási cikkek folyamatos alkat­rész-utánpótlásáról, javításá­ról meghatározott ideig gon­doskodni kell. Amelyik gyár­tó vagy forgalmazó ezt el­mulasztja, az — a módosított szabálysértési kódex értel­mében — szabálysértést kö­vet el. Ám megtörténik, hogy nem sikerül kideríteni, kinek a személyéhez fűződik a mulasztás: ilyenkor a gaz­dálkodó egység vezetőjét le­het felelősségre vonni, sőt, a jövőben gazdasági bírság is kiszabható. Hogy idáig nem hallottunk ilyen esetékről, annak az a magyarázata, hogy az idén gyártott vagy importált ter­mékeknél még nem éleződ­hetett ki a helyzet — ezekre még garancia van. A garan­ciális időn belül, ha nincs alkatrész vagy javítószolgá­lat, akkor a hibás terméket kicserélik. Az egy év letelte után viszont bizonyára elő­fordul majd, hogy a tulajdo­nos nem tudja megjavíttat­ni készülékét. Ebben az eset­ben azonban már kártérítési igénnyel is felléphet a mu­lasztó vállalattal szemben, s ha az önként nem fizet, a ve­vő polgári bírósághoz for­dulhat. Ezzel természetesen nemcsak az a cél, hogy a vá­sárló kára megtérüljön, ha­nem elsősorban az, hogy a termelők és a forgalmazók anyagilag is érdekelték le­gyenek az alkatrészek előál­lításában, beszerzésében, a javítószolgálat megszervezé­sében. Ha hibás az áru A minta szerinti árusítás szabályairól is intézkedik a törvény. Kedvező a vevők­nek, hogy a minta után vá­sárolt áru hazaszállításáról nem neki, hanem az eladó­nak kell gondoskodnia. A szállítás költségeit a vevő viseli, kivéve, ha a bolt ezt valamilyen okból magára vállalja. Ám vita szokott len­ni azon, hogy a boltból vagy a raktárból történő szállítás költségeivel terhelhetik-e flaeg a vásárlót. Mivel a rak­tárból a boltba történő szál­lítás költségét a vételár már magában foglalja, a vevő csak a boltból a lakásáig tör­ténő szállítás költségét köte­les fedezni. Kivételt képez­het az az eset, ha a raktár közelebb esik a vevő laká­sához, mint a bolt: ilyenkor is csak a kisebb összeget szabad felszámítani. Megtörténik, hogy a min­tadarab, aminek alapján vá­lasztottuk az árut, kifogás­talan minőségű, ám amit a lakásra szállítanak, az hibás. Ezért nagyon fontos, hogy az átvételi elismervényt addig nem írjuk alá, amíg nem győződtünk meg róla, hogy hibátlan, ép terméket kap­Szeghalom megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyközsége. Egyre több kor­szerű utat építeni, nő a gépjárművek száma, s nagy az átmenő forgalom is. Mindez fokozottabb körülte­kintést, figyelmet igényel az autósoktól, a motorkerékpá­rosoktól, a gyalogosoktól. Éppen ezért figyelemre mél­tó, hogy az elmúlt három évben nem fordult elő halá­los közlekedési baleset. A közlekedési fegyelem megszi­lárdítását jelzi: 1977-ben 30, egy évvel később 23 sérülés történt a község útjain. Saj­nálatos viszont, hogy tavaly a két gyermekbaleset súlyos következményekkel járt. Az ókokat kutatva megál­bas, ne vegyük at. Csúszópénz és kereskedelmi morál S mi a helyzet a csúszó­pénzzel, amely az utóbbi esztendőkben a kereskede­lemben is elterjedt? Sajnos, gyakran együtt jár az áru visszatartásával is: olykor az eladók teremtenek hiány- helyzetet, s teszik pult alá az árut, hogy csak külön juttatás ellenében adják elő. A csúszópénz követelésének vagy elfogadásának eddig nem volt szankciója. Most, a belkereskedelemről szóló tör­vénnyel összhangban, a mó­dosított szabálysértési kó­dexbe bekerült: aki elfogad vagy követel csúszópénzt, szabálysértést követ el. Még súlyosabban büntethető, ha a cselekmény együtt jár az áru visszatartásával. A törvénynek csak néhány rendelkezését emeltük ki, ám ebből is nyilvánvaló: jó né­hány vonatkozásban javult a vásárló pozíciója, növeked­tek az igények a kereskede­lemmel és a termelővel szemben. Ám nem szabad arról megfeledkezni, hogy a törvény legfőbb őrei, érde­keink legfőbb védelmezői mi magunk lehetünk. Azt is tu­domásul kell venni, hogy ön­magukban a jog eszközeivel nem oldhatók meg a gazda­ságban gyökerező problémák, viszont a törvény befolyá­solja az emberek magatartá­sát, s az érdekeltségi rend­szer hozzásegít a morális gondok orvoslásához is. Gál Zsuzsa lapíthatjuk: a legtöbb^ sza­bálytalanság gyorshajtásból, ittas, figyelmetlen vezetésből adódott. Közülük ki kell emelni azokat, akik ittasan ülnek a volánhoz, a motor- kerékpárra. Ezeknek a szá­ma tovább nőtt, annak elle­nére, hogy pénzbírsággal, a gépjárművezetői engedély bevonásával sújtják a vétke­seket. A hivatásosak munkáját segítik az önkéntes rendőrök. A három csoportban 55-en vigyáznak a közrendre, a közlekedési szabályok meg­tartására. Az idén többen megkapták az 5—20 éves szolgálati jelvényt, egy ön­kéntes rendőr pedig minisz­teri dicséretben részesült. A múlt évben a mezőko- vácsházi járás mezőgazda- sági szövetkezetei szociális és kulturális alapra több mint 22 millió forintot for­dítottak. Az ÁFÉSZ-eknél és a mezőhegyesi ipari szövet­kezetnél a jóléti alap vala­mivel kevesebb volt, de nem sokkal. Egy tagra a mezőgaz­dasági szövetkezetekben ezer forint jutott, az ÁFÉSZ-ek­nél és az ipari szövetkezet­ben pedig 7—800 forintot tett ki. önkéntelenül adódik a kérdés, hogyan gazdálkod­nak a jóléti és a kulturális alappal a szövetkezetek? o A vizsgálat részben azt igazolja, hogy több helyen helyes gyakorlat alakult ki. Ám foghíjak is akadnak, sőt olyan eljárás, amellyel nem lehet egyetérteni. Csak elis­meréssel lehet szólni a med­gyesegyházi ÁFÉSZ-ről, mely a tanáccsal szerződést kö­tött gyermekintézmény léte­sítésére ■ és fenntartására. Igen ám, csakhogy az erre a célra fordítandó összeg egy részét a jóléti alapból vonta el, holott a fejlesztési alapot kellett volna terhel­nie. Ez történt a medgyes- egyházi Haladás Termelő- szövetkezetben is. Az óvoda átalakítására a szövetkezet­ben a múlt évben a jóléti alapból 80 ezer forintot utalt ki. Ebben az évben ezt az összeget 100 ezer forintra emelték, és most már helye­sen a fejlesztési alapot ter­helték vele. A vizsgált három szövet­kezetben — a battonyai Május 1., a medgyesegyházi Haladás és a kevermesi Le­nin Tsz-ben — a jóléti alap képzése és felhasználása bi­zony nélkülözi a körültekin­tő szervezést. A szövetkezet tagságának igénye sem kap megfelelő hangot. A bizott­ságok tevékenységének ki- szélesítése is várat magára. A szociális bizottság feladatát szinte kivétel nélkül csak a segélyek elbírálása képezi. Pedig a kulturális alap sem sokkal kevesebb, mint a szo­A német birodalmi gyűlés 1933 márciusa óta, a Göring terrorlegényei által felgyúj­tott Reichstag épülete he­lyett a birodalmi főváros egyik operájában ülésezett. A Kroll opera a parlamen­tarizmus otthonául készült épületnél illőbb keretet adott ahhoz a színjátékhoz, amely a kizárólag nácikból álló új birodalmi gyűlés ülésein folyt. Az opera színpadán a főszereplők: a padsorokban a lelkesen ünneplő, minden színészi teljesítményért, minden hősi pózért lelkese­dő, nemzetiszocialista egyen­ruhás közönség. A páholyok­ban a prominensek: vörös lampaszos tábornokok, a né­met vezérkar vezetői, nagy­iparosok. Főrendező: Göbbels, a „sánta ördög”, a népbutítást mesteri tökélyre fejlesztő propagandaminiszter. A fő­szereplő mindig Adolf Hit­ler, a Német Birodalom ve­zére és kancellára. Más szó­val: a Diktátor, aki .senki másnak, csak saját lelkiis­meretének tartozik felelős­séggel. Biztos lehet benne: bármit mond, ebben a kör­ciális célra fordítható ösz- szeg. Az ÁFÉSZ-eknél jobb a helyzet. A dolgozók javas­latait messzemenően figye­lembe veszik a szakszerveze­tek és a KISZ-bizottságok közreműködése révén. A bat­tonyai ÁFÉSZ szakszerveze­te és KISZ-szervezete tagjai­nak véleményét a szociális, kulturális alapok felhasz­nálásáról jegyzőkönyvben rögzítette. Az előterjesztést a gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság együttes ülése vitatta meg, és fogadta el. Medgyesegy- házán is hasonlóan jártak el. A KISZ- és a nőbizottság javaslata azonban érthetet­len módon kimaradt a jegy­zőkönyvből. A szociális alap felhasználására a battonyai Május 1. Termelőszövetke­zet középtávú tervet is ké­szít. Az éves kiadásoknál azonban nem vették kellően figyelembe, hogy mennyi pénz áll a rendelkezésre. A medgyesegyházi Haladás Tsz- nél jobban szem előtt tart­ják a lehetőségeket. Az ÁFÉSZ-eknél is egyre több gondot fordítanak a tervezés megalapozottságára, bár fe­hér foltok itt is akadnak. A battonyai ÁFÉSZ-nél étkez­tetésre 25 ezer forinttal, üdültetésre 36 ezer forinttal többet, tanulmányi juttatá­sokra pedig 94 ezer forint­tal kevesebbet használtak fel, mint amennyit betervez­tek. o Kedvezményes üzemi ét­keztetés csak a medgyesegy­házi Haladás Tsz-ben hono­sodott meg. A szövetkezetnek vendéglője is van. A másik két szövetkezetnél csak a kombájnosok étkeztetéséhez nyújtanak térítést. Ehhez képest sokkal nagyobb gon­dot fordítanak a szövetkeze­tek a rászoruló tagok segé­lyezésére. A múlt évben a három termelőszövetkezetben segélyekre több mint 122 ezer forintot fizettek ki. Az ÁFÉSZ-eknél is élnek a se­gélyezés lehetőségével. Első­sorban az alacsony keresetű, ben lelkes helyeslésre, ün­neplésre talál. És a rádió el­viszi nemcsak az ő hangját, hanem az őrjöngő tapsvi­hart, a „Sieg! Heil!” kiál­tásokat is szerte Németor­szágba, hogy akik hallják a helyszíni közvetítést, együtt lelkesedjenek. És elviszi a határokon túlra is, hogy nagy családos, beteg, gyer­meküket egyedül nevelő édesanyáknak, nyugdíjasok­nak és fiatal házasoknak ad- tag támogatást. A dolgozók üdültetésére is gondolnak va szövetkezetek. A kevermesi Lenin Termelőszövetkezet­nek saját üdülője van. A battonyai Május 1. és a med­gyesegyházi Haladás pedig üdülőt bérel. A battonyai ÁFÉSZ a múlt évben üdül­tetésre mintegy 80 ezer forin­tot használt fel. A termelőszö­vetkezetek igen nagy gon­dot fordítanak a nyugdíjas és a járadékos tagok támogatá­sára. A kevermesi Lenin Tsz több mint félmillió fo­rintot, a medgyesegyházi Haladás Termelőszövetkezet pedig mintegy 400 ezer fo­rintot fordított erre a célra. Jelentős segítséget nyújta­nak a háztáji bérnöveléséhez is. Gondolnak a szakember­utánpótlásra is. A battonyai Május 1. Tsz-nek 15 ösztön­díjasa van, -tanulmányaik tá­mogatására mintegy 60 ezer forintot költöttek. A med­gyesegyházi Haladás Ter­melőszövetkezet 10 ipari ta­nulónak és 3 egyetemistának fizetett ösztöndíjat. o Mindig jól jön, amit in­gyen adnak. Sokszor ki­mondatlanul így fogadják azokat a juttatásokat, ame­lyeket „borítékon kívül” nyújtanak dolgozóiknak a munkahelyek. Néha okkal, néha ok nélkül. Tagadhatat­lan jelentős összegről van szó. Ám az is egyértelműen kitűnik a népi -ellenőrzési bizottság vizsgálatából, hogy sok a tennivaló ezen a té­ren. A jóléti és kulturális alapok képzése és felhasz­nálása nincs megfelelően ter­vezve. Ennek aztán nemcsak az a következménye, hogy olykor-olykor nem az megy üdülni a közösség pénzén, aki munkája révén kiérde­melte. A tervezetlenség ki­hat más fontos területekre is; a szakember-utánpótlás­ra, az ösztöndíjakra, a kü­lönböző bizottságok össze­hangolt tevékenységére. A jóléti és a kulturális alappal is ésszerűen kell gazdál­kodni. Hiszen a helyes mun­kahelyi légkör kialakításá­nak is egyik igen jelentős anyagi bázisa ez. S ha hely­telenül használják fel, vagy a felhasználás tervezésébe nem vonják be a dolgozókat, még az sem veszi számba, aki kapott a juttatásokból. Csak azt számolja, ami a borítékban van. akik útját akarnák állni a „német birodalmi gondolat diadalmenetének”, rettegje­nek. Hitler ragyogó szónok, bár ellenfelei azzal gúnyolják, hogy rikácsol. Mégis akkor a legveszedelmesebb, akkor a legaljasabb, akkor hazudja a legnagyobbat, amikor visz­Űj motellel gazdagodott a Velencei-tó. Átadták a vendégeknek a Varsa Motelt Gárdonyban. A harminckét lakásos motelt a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal üzemelteti, a lakrésze­ket családok bérelhetik egy-egy évre (MTI-fotó — Szabó Imre felvétele — KS) A törvény és a vásárló tünk. Amennyiben az áru hi­Javult a közlekedési fegyelem Szeghalmon Serédi János Indokról a nácik gondoskodtak 1. Hitler lengyel támadást hazudik A „Führer” beszél.., (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom