Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

1979. augusztus 18., szombat o hírei Tanácsi dolgozók, társadalmi aktívák Napjaink témái Célprogramok Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Bényi Jó­zsefet, hazánknak a Francia Köztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki a kö­zeljövőben utazik állomás­helyére. * * * Pénteken hazaérkezett Var­sóból az MSZMP budapesti bizottságának küldöttsége, amelyet Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a pártbi­zottság első titkára vezetett. Jubilál a Dunai 25 évvel ezelőtt avatták fel a Dur^i Vasmű első martin­kemencéjét. A dunaújváro­si acélmű az azóta eltelt ne­gyedszázad alatt összesen 17 millió 284 ezer tonna acélt termelt. Az évfordulóról rült sor augusztus 17-en. tegnap délután Békéscsabán, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának szék­házában. A megjelenteket Szikszai Ferenc, a HNF me­gyei bizottságának titkára üdvözölte. Elmondotta, hogy az alkotmány és az újkenyér ünnepének tiszteletére a dél­előtt folyamán jutalmakat adtak át a körzeti népfront­aktíváknak. Ezután dr. Horváth Éva, a HNF megyei bizottságának elnöke méltatta a Tanács- köztársaság alkotmányát, amely jogot és hatalmat biz­tosított a dolgozó tömegek­nek. Hangsúlyozta: a 30 év­vel ezelőtt megalkotott al­kotmány folytatása az 1919- esnek. Napjainkban a mun­kához való jog azt jelenti, hogy mindenki a teljesítmé­nyek szerint részesedik az anyagi javakból. A fejlett szocialista társadalom építé­se megköveteli a jó, becsü­letes, tisztességes munkát az élet minden területén. Aki így dolgozik, az megkapja az erkölcsi elismerést is. A népfront megyei elnöke e gondolatok jegyében adta át a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elismeré­sét négy népfrontaktívának. A Népfront Munkáért kitün­tetést kapta Vichnál Pál, a Békéscsabán, a megyei ta­nács nagytermében tegnap délelőtt fél 11 órakor Pagyo- ga hajosné, a Közalkalma­zottak Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára mondott megnyitót azon az ünnepségen, amelyen köz- művelődési dolgozókat tün­Varsóban tárgyalást folyta­tott Alojzy Karkoszkával, a LiEMP KB titkárával, a var­sói pártbizottság első titká­rával, s aláírták a két fővá­ros közötti együttműködés­ről szóló szerződést. A budapesti pártküldöttség a lengyel főváros fejlesztési céljaival, iparával, kereske­delmi ellátásával ismerke­dett. Járt a közlekedési vál­lalatnál, a varsói személy­gépkocsigyárban, egy állami gazdaságban, megtekintett új lakónegyedeket, iskolákat, épülő egészségügyi intéz­ményt. Vasmű pénteken jubileumi csapolás­sal emlékeztek meg. Az ese­ményre meghívták az acél­mű régi, nyugdíjas martiná­szait is, köztük Pataki Jó­zsef főolvasztárt, aki az 1954- es, első csapolást végezte. HNF megyei bizottsága bé­ke és barátság munkabizott­ságának a titkára, Pásztor Béla főelőadó, Gyoma, Ma- gony Imréné, az orosházi Városi Tanács költségvetési üzemének kertészeti dolgo­tettek ki. Megnyitójában kö­szöntötte a kitüntetetteket, valamint Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Nagy Jánost, a megyei tanács elnökhelyette­sét, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát és az elnök­ség többi tagját. kitüntetése Az alkotmány és az új­kenyér ünnepén kitüntetés­ben részesültek azok, akik aktívan elősegítették alkot­mányunkba foglalt jogok és kötelességek, célok megvaló­sítását megyeszerte. A Kivá­ló Társadalmi Munkáért ki­tüntető jelvényt tegnap mun­kahelyükön vehették át: Zsombok János Szeghalom nagyközségi Tanács V. B.- titkára és Szabó János, a vésztői általános iskola pe­dagógusa. Mindketten évtize­dek óta aktívan segítették a tanácsi munkát. A Tanács Kiváló Dolgozó­ja kitüntető jelvényt 21-en vehették át, köztük szarvasi, vésztői, szeghalmi, kertész­zója, Gajdos Istvánná a BE­KÖT mezőkovácsházi gyárá­nak munkásnője. Mesterházi Jenő, dévaványai iskolaigaz­gató-helyettes, a községi nép­frontbizottság elnöke Buda­pesten vette át a kitüntetést. Nagy János ünnepi beszé­dében hangoztatta, hogy ha­zánkban a kultúra demokra­tizmusa megvalósuló folya­mat, melynek kiemelkedő munkásai a népművelők. „Megyénk múzeumi, könyv­tári, művelődési házi és mű­vészeti élete sokat fejlődött az utóbbi évtizedben —mon­dotta —, és egyre jobban be­kapcsolódik az országos vér­keringésbe.” A továbbiakban a közmű­velődés sokoldalúságáról, ál­landóságáról és megújuló feladatairól beszélt, majd gratulált a kitüntetetteknek. Az ünnepségen 17-en vették át a Szocialista Kultúráért és 18-an a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt és a vele járó pénzjutalmat. A Békés megyei Tanács Közművelődésért díját ez al­kalommal dr. Gonda József, az orosházi városi pártbi­zottság első titkára, Putnoki Elemér, a gyomai művelődé­si ház igazgatója és a bé­kési városi-járási könyvtár kollektívája kapta meg. Ugyancsak ezen a napon vehette át Budapesten a Ki­váló Népművelő kitüntetést Varga András, a gyulai mű­velődési központ igazgatója, a Szabó Ervin-emlékérmet pedig dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igaz­gatója. S. E. szigeti, füzesgyarmati, bi- harugrai, zsadányi, mezőko­vácsházi, valamint a megyei tanács dolgozói. Ugyancsak a munkahelyi ünnepségeken adták át a Tanácsi Munká­ért törzsgárda kitüntető jel­vények arany, ezüst és bronz fokozatát. A törzsgárda ki­tüntető jelvény arany foko­zatát ez alkalommal me­gyénkben 28-an vehették át. Ismeretterjesztőket tüntettek ki Az ismeretterjesztés terén végzett kimagasló munkáju­kért TIT társadalmi aktivis­tákat és a társulati munka­társakat tüntették ki pénte­ken Budapesten, a Kossuth Klubban. Tizenketten kap­ták a Szocialista Kultúráért és tizennégyen a Kiváló Munkáért kitüntetést. A magas elismerésben ré­szesülők a megyék, illetve a főváros ' TIT-szervezeteinél tevékenykednek; valameny- nyien odaadó munkát végez­nek már évek óta a tudomá­nyos ismeretterjesztés érde­kében. A kitüntetéseket dr. Ádám György akadémikus, a TIT elnöke nyújtotta át. Tanfolyamzárás Szarvason Véget ért tegnap, augusz­tus 17-én, Szarvason a me­zőgazdasági főiskolán a Kis Matematikusok Baráti Köre vezetőinek X. országos tan­folyama. A tanfolyamon — melynek rendezői a TIT Természet- tudományi Osztálya Mate­matikai Választmánya és Bé­kés megyei Szervezete — 220-an vettek részt. A prog­ramok között bemutatók és csoportos foglalkozások sze­repeltek. Kedden C. Nemé- nyi Eszter, az OPI munka­társa az új harmadik és ne­gyedik osztályos KMBK munkalapokról és az új tan­tervről tartott előadást. Más­nap az ötödik, hatodik osz­tályosoknak készült temati­káról volt szó, délután pedig Pálfy Sándor nyugalmazott főiskolai tanár, a matemati­kai választmány vezetőségé­nek tagja az 1979-es Kis Ma­tematikusok Baráti Köre versenyeinek tapasztalatairól számolt be. Csütörtökön „Ismerkedés a gráfokkal” címmel dr. And- rásfai Béla, a matematikai tudományok doktora, egyete­mi docens tartott előadást, Pallós Emil tudományos ta­nácsadó, a matematikai vá­lasztmány vezetőségének tag­ja pedig a tanfolyam tapasz­talatait összegezte. Az utolsó nap a kikapcso­lódásé, a pihenésé volt. A tanfolyam résztvevői Békés­csabára és Gyulára kirán­dultak, majd este a kondo- rosi csárdában rendeztek búcsúvacsorát számukra. N. Á. Régészeti kiállítás Békéscsabán Gerelyes Ibolya régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa nyitotta meg tegnap, augusztus 17-én dél­után 3 órai kezdettel a bé­kési kastélyzugi ásatások le­leteiből rendezett kiállítást. A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban bemutatás­ra kerülő régészeti gyűjte­ményt szeptember 23-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. Q KGST-országok egy­más közötti áruforgal­ma számítások sze­rint másfél évtized alatt, az 1975-től 1990-ig terjedő idő­szakban megkétszereződik. Ezen belül, egy évtizedet fi­gyelembe véve, négyszeresé­re növelik a tagállamok a konténeres szállítást, amihez fogadóállomások — ún. kon­ténerpályaudvarok — háló­zatának megteremtése épp­úgy kapcsolódik, mint a ha­talmas fémdobozok mozga­tásához szükséges járművek, emelőberendezések előállí­tása. A konténeres szállítás fejlesztése egyike azoknak az ún. alprogramoknak, ame­lyek kerete a KGST XXXIII. ülésszakán elfogadott cél­program, a tagországok kö­zötti közlekedés korszerűsí­tésére, fejlesztésére. Előzetes egyetértés alap­ján 1975-ben kezdték meg szakértői csoportok öt hosz- szú távú célprogram kidol­gozását, majd a KGST XXX. ülésszakának útmutatása nyomán folytatták a munkát, a szerteágazó feadatokhoz mérten gyors ritmusban, így kerülhetett sor arra, hogy a KGST XXXII. ülés­szaka — 1978-ban — az öt­ből három célprogramot megvitatott és jóváhagyott. Ezek a nyers- és fűtőanya­gok, az energia kitermelésé­nek, előállításának körét, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fejlesztését, vala­mint a gépipar átfogó kor­szerűsítését ölelik fel. Érzé­keltet valamit a három szó­ban forgó területen kialakí­tandó együttműködés fontos­ságából, gazdasági súlyából, ha leírjuk: a célprogramok keretében kétszázötven nagy- beruházás valósul meg, ter­mészetesen sok más, ezeknél kisebb jelentőségű teendővel együtt. A tavaly elfogadott három célprogram mellé az idén a XXXIII. ülésszak to­vábbi kettőt társított. Az egyik: a közszükségleti ipar­cikkek főbb árucsoportjait — például bútor, híradás- technikai cikkek — magába foglaló fejlesztési irány, a másik a már említett közle­kedésfejlesztési „menetrend”, a holnapi szükségletek kielé­gítésére. Évtizedünk elején, 1971- ben fogadta el a KGST XXV. ülésszaka a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésének komplex program­ját. Az abban érthetően még csak általánosan megjelölt haladási irányokhoz logikai rendszert alkotva, tehát szo­rosan kapcsolódnak a cél­programok, úgy, ahogyan egész és rész egységet alkot. S még valami, ami nem mellékes: a célprogramok keretében nem kereskedelmi kapcsolatokról, hanem min­den mozzanatra kiterjedő gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködésről ál­lapodnak meg az érintett or­szágok kormányszervei vagy éppen vállalatai. Általában tíz, tizenöt évet fognak át ezek a fejlesztési keretek, az 1990-ig terjedő — de némely területen az ezen a dátumon is túllevő — időszak várható szükségle­teire alapozódnak. Termelés és műszaki haladás teen­dőit hol párhuzamosan, hol összefonódva jelölik ki a cél­programok, azaz rendszer- szemlélettel készültek, az Védett madarak kikészíté­sére is vállalkozó zugprepa- rátorokat lepleztek le Győr- Sopron megyében. Az egyi­kük — Kutasi József fertő- szentmiklósi lakos — koráb­ban egy vadásztársaság vad­őre volt, s a Fertő tavi ter­mészetvédelmi terület érté­kes madárállományát káro­sította. Mivel a zugprepará- torkodás különösen össze­egyeztethetetlen a foglalko­zásával, alkalmazója — a vadásztársaság — állásából el is bocsátotta. Ezenkívül 1500 forint pénzbírságot kell adott feladatcsoport vala­mennyi elemét számításba vették megformálásukkor a kidolgozók. A mezőgazdasá­got és az élelmiszeripart fel­ölelő program középpontjá­ban a gabona- és húster­melés fejlesztése, illetve a takarmánytermesztés bizton­ságossá tétele áll. Cél példá­ul a gabona évi átlagtermé­sének egy tonnára való nö­velése, egy lakosra elosztva. A közszükségleti iparcikkek­nél egyetlen alprogram, a textil- és bútoripari huszon­nyolc együttműködési irányt tartalmaz, tehát nem egysze­rűen áttekinthető, könnyen legyűrhető fejlesztési terepek, .távolságok ezek. Ahogy a színes televíziók gyártása szintén apró mozzanata a teendőknek, ám itt is rész­feladatok sokaságának kap­csolódása ígéri a sikert. Mi indokolta ezeknek a célprogramoknak a kidolgo­zását? A gazdasági fejlődés magasabb foka — például a gépipartól korszerű eszkö­zök nagy tömegének igény­lése, a szállításnál az egyre több áru eljuttatása a ren­deltetési helyre — az élet- színvonal hosszú távú fo­lyamatos emelkedése — a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, az ipari közszükségleti cikkek növekvő kereslete — az ellátás biztonsága, ami elsősorban a fűtő- és nyers­anyagokra, az energiára ér­vényes. Két- és sokoldalú egyezményekben öltenek for­mát a célprogramok, azaz nem mindenben vesznek részt a tagországok. így ha­zánk sem például az ipari közszükségleti cikkek néhány alprogramjában, de ugyan­akkor mind az öt célprog­ramban érdekeltek vagyunk. A kereteknek ez a rugal­massága előtérbe állítja a nemzetgazdaságok sajátos je­gyeinek megfelelő fejlesztést, és részvételt, a több irá­nyú haladás lehetőségét kí­nálva fel. Az energiaprog­ramnál például a termelés fejlesztése is, a felhasználás ésszerűsítése is nagy súlyt kap, ezen belül az szintén, minél kevesebb kőolajat tü­zeljenek el a tagországokban, s ugyanakkor fokozódjék ennek az értékes nyers­anyagnak a vegyipari hasz­nosítása. Ugyancsak ennek a programnak a része 1990- ig 37 millió kilowatt telje­sítményű erőművi kapacitás megteremtése, az európai KGST-országokban, illetve Kubában. A közlekedési cél­program kertében sok más mellett — mivel az uralkodó szállítási forma 1990-ig is a vasút marad — tizennyolc vasúti fővonalat korszerűsí­tenek, hazánk részesedése ebből egyebek között 460 ki' lométer hosszúságú vonal- szakasz villamosítása. D gy vehetnénk sorra az öt célprogram részle­teit kápráztató gaz­dagságukban — hiszen pél­dául a gépipari együttműkö­désnek ez a formája azt rej­ti: a további négy célprog­ramnak, sőt, önmaga fejlesz­tésének is meg kell termel­nie az eszközeit —, az alko­tóelemek sokszínűsége elle­nére mégis azonos a vég­eredmény: az itt említett öt haladási irányt követve a tagországok az együttműkö­dés magasabb fokára lépnek. Mészáros Ottó fizetnie. A kitömött madara­kat elkobozták. Beleden egy­szerre két zugpreparátort lepleztek le: Velner Béla és Árpási Imre helyi lakos sze­mélyében. Nekik 600—600 forint pénzbüntetést kell ki­fizetniük, s ugyancsak elko­bozták tőlük a kitömött ál­latokat. A sporoni természetvédel­mi felügyelőség erélyes har­cot indított a tiltott foglal­kozás ellen. A védett mada­rak pusztítóinak leleplezésé­ben számítanak a lakosság segítségére is. Sutyinszki János, a békéscsabai szlovák tannyelvű Iskola ta­nára, karnagy Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. A kitün­tetést Nagy János adta át Fotó: Gál Edit Hépfrontmunkások kitüntetése \ Gajdos Istvánné, mezőkovácsházi munkásnő átveszi a kitün­tetést dr. Horváth Évától Fotó: Gál Edit Közművelődési dolgozók kitüntetése Védett madarakat készítettek ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom