Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-16 / 191. szám
1979. augusztus 16„ csütörtök Az alkotók közül talán a legtöbben az ifjúsági házban felállított speciális grafikai nyomóberendezést, a szitagépet használták Fotó: Kovács Erzsébet Művészfórum Békéscsabán Kedden este Békéscsabán művészfórummal zárult a negyedik alkalmazott grafikai művésztelep legfontosabb, első szakasza. Két héten át a részt vevő művészek a meghirdetett pályamunkákon, valamint a szabadon választott kategóriában dolgoztak. A művésztelep legutolsó, zárórendezvénye az augusztus 17-én, délelőtt 11 órakor, a Kner Nyomda földszintjén megnyíló kiállítás lesz. A kedd esti rendezvényen a megjelenteken — a jelenlegi és a korábbi alkotótáborokban közreműködő művészeket, a városi pártbizottság és a tanács, valamint a rendező szervek képviselőit — Fekete Jánosné, a városi Együttműködés az ipari termelésben és a közművelődésben A három szövetkezeti ágazat — ipari, fogyasztási, és mezőgazdasági — Békés megyei koordinációs bizottsága az elmúlt napokban ülést tartott, melyen megtárgyalta az ipari termelés további közös lehetőségeit, valamint az eszperantó nyelvtanfolyamok szervezését. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az elmúlt évben 12 ipari szövetkezettel működtek együtt, s ebből jelentős és hosszú távú termelési kapcsolat alakult ki-a gyulai vasipari—gyulai Munkácsy; a szarvasi vasipari—nagyszé- nási Okt. 6.; a szarvasi bútoripari—csabacsüdi Lenin; a csanádapácai Széchenyi, valamint a füzesgyarmati Univerzái Ipari Szövetkezet és a gyomai Győzelem Tsz között. A közös tevékenységek szerteágazóak, igen jelentős . a vasipari, lakatos- és forgácsolómunka, továbbá __ a faipari előkészítés, felületkezelés, és a műanyagfröccsöntés. Többségükben anyagmentes bérmunkákat folytatnak a tsz-ek, az alapanyagokat, dokumentációkat, esetenként a gyártóeszközöket, az ipari szövetkezetek adják. Szerződéskötéskor általában éves keretszámokban egyeznek meg — értékben vagy órában —, s a negyedéves megrendeléskor rögzítik a konkrét tételeket. mindhárom szövetkezeti ágazatban. Ennek alapja az Országos Szövetkezeti Tanács és a Magyar Eszperantó Szövetség tavaly kötött együttműködési megállapodása, melynek értelmében az előkészítő munka már előbb megkezdődött. A megyei és városi eszperantó csoportok a szükséges tárgyi és személyi feltételekből a tankönyveket és tanfolyamveze .őket biztosítják, a tanulócsoportok szervezését és az oktatáshoz a helyet pedig a szövetkezetek. A személyes agitáció támogatására ötezer szóróanyag készül, mely részletesen ismerteti az ipari, fogyasztási, termelőszövetkezeti tagokkal .az eszperantó nye]v nemzetközi jelentőségét, könnyen tanulhatóságát, valamint kulturális szerepét. V. M. tanács elnökhelyettese köszöntötte. Ezt követően Németh Lajos művészettörténész, egyetemi tanár diaképekkel illusztrált előadásban értékelte az előző és a jelenlegi művésztelepek tevékenységét. Előadásában főképpen az alkalmazott és az önálló művészeti ágak közötti, legtöbbször a szemlélődőnek meglehetősen összemosódott- nák tűnő, határokat, a kialakult pólusokat jelölte meg. Hiszen a békéscsabai művésztelep formai-technikai szándékai, célkitűzései is végsősoron innen indulnak el. Az előadást követő, érzelmekkel dúsított eszmecsere is bizonyította: a rendező szervek és a vendégül látott alkotók között még mindig több témában véleménykülönbség van. Ez azonban a további alkotótelepek fejlődésének mozgatója is lehet. Németh Lajos tapasztalatai alapján kijelentette: a művésztelepen részvevők nagyon sokat nyertek azzal, hogy kísérletezésre kaptak alkalmat. Az új formai és technikai módszerek kipróbálása azt is jelentheti, hogy az alkotók tartalmi újításokra törekedhetnek. A közönség vizuális kultúrájának emelését szolgálni, azt fejleszteni: végeredményben akár ezt a jelszót is írhatja zászlajára a lassan a saját útját is kiépítő békéscsabai alkotótelep. A művésztelepnek az is a feladata kell, hogy legyen, miszerint a megye speciális könyv- és alkalmazott grafikaművészeti hagyományait továbbfejlessze, valamint: ezzel a háttérrel az országos és az egyetemes képzőművészeti életben a megfelelő helyét kialakítsa. Ez a célkitűzés egyre inkább megvalósulni látszik. A hazai alkalmazott művészet neves alkotóinak jelenléte, a nyomda áldozatokat is hozni képes mecé- nási segítségadása a hiányosságok ellenére is igazi műhelymunkát tudott Békéscsabán teremteni. A késő éjszakai órákban véget érő vitában a hozzászólók a külföldi alkotókkal és közösségekkel való kapcsolattartás szükségességét, a kiírási és pályázati rendszer néhány szempontjának módosítását említették. A művésztelep a nagyközönség ízlésének, látásmódjának alakításán kell, hogy munkálkodjon. Minden alkotó kötelességének érzi, hogy lehetőségeihez képest a társadalmi igényt megelőzze, hogy annak jelentkezését felkészülten fogadhassa. (N. L.) A Tégla keresztmetszete Tégla? Tégla. Ifjúsági klub, kívül-belük megifjodva. Ezt úgy kell érteni, hogy mire egy új nemzedék nőtt föl a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai dolgozói között, addigra maga a klubhelyiség is erősen fiatalításra szorult. S hogy még mindig téma a nagy élmény, a klub újjávarázsolása, azt az is bizonyítja, hogy erről beszél legelőször Kovács Anna is, a téglások klubvezetője. Huszonkét éves fiatal lány, munkahelye a vállalati szakszervezeti bizottság, ott adminisztrátor. — Az a kár, hogy a régi klubot nem örökítettük meg, akkor látszana igazán a különbség. Egy öreg, dohos szoba volt az, ami most kedves, meleg otthon. Aki ezt látja, az előzőt el sem tudja képzelni. Ugyanaz a hely, csak ég-föld a különbség mégis. Ez a keret most már illik a klubélethez, itt lehet mihez kezdeni. Kezdtek is. Mozgalmas múlt év és idei nyolc hónap van a hátuk mögött. Télen- nyáron egyaránt. Most sincs uborkaszezon. Kirándulások, Kovács Anna klubvezető Fotó: Gál Edit szalonnasütés... Többet vannak a szabadban, mert most ezeknek a szórakozásoknak kedvez az idő. Olyan persze ritkán fordul elő, hogy mind a húszán együtt legyenek, mert vagy kevesebben vagy többen jönnek össze. De mindig egy a fő: aki ott van, az passzióból jött, mert ott érzi jól magát a többiek társaságában. — Már az első nagy „megmozdulásunk” ilyen volt. A klub rendbe hozása. A közöMivel ez a forma a tapasztalatok szerint jól bevált, előkészítették a kiterjesztését. Felmérések készültek, melyek alapján kitűnt, hogy a megyében mintegy 28 termelőszövetkezet lenne még alkalmas hasonló kiegészítő tevékenységre, termelési lehetőségeinél fogva. A rendelkezésre álló munkaerő többsége nő, s egyharmada szakképzett; üzemépületek vannak, sőt egyes helyeken gépek is. Különösen jónak mutatkozik az együttműködés a feltételek alapján a Mezőbe- rényi Faipari Szövetkezet és _a vésztői Köröstáj Tsz, valamint a köröstarcsai Petőfi Tsz között. A szervező munkához a koordinációs bizottság által megbízott műszaki dolgozók hozzáfogtak, hogy a termelés 1980 januárjában mind több helyen megindulhasson. Napirenden volt még a MÉSZÖV képviselőjének előterjesztése az eszperantó nyelv népszerűsítéséről A csanádapácai könyvtárban Keddi napsugaras délután. A nagy ablakon át a szántóföldekre, a haragoszöld kukoricatáblákra látni. A templom után ez a község legmagasabb épülete: az Arany János Művelődési Ház. Második emeletét a több mint 14 ezer kötetes könyvtár foglalja el. Néhány perccel múlt két óra. Kamaszlányok könyvcsomót pakolnak a kölcsönzőasztalra. Amit ők olvastak, amit a család olvasott. Hiszen több olvasójegyet is mutatnak dr. Bodrozsán Lászlóné könyvtárosnak. — Gyerekek és idősebbek a könyvtár tagjai. A középkorúak szinte teljesen hiányoznak. Bár, a gyerekek olyan könyveket is kölcsönöznek, amelyeket a szülő is olvas. A 3800 csanádapácai- ból 551 beiratkozott olvasónk van — mondja a könyvtáros. A naponta vezetett munkanaplóból kiderül, hogy tegnap tizenegy felnőtt és hat 14 évesnél fiatalabb járt a könyvtárban, kölcsönözni. Tizenhetük 44 kötetet vitt el olvasni. A naplóba azonban nem kerül be azoknak a száma, akik „csak úgy” jönnek ide. Folyóiratokat, újságokat böngészni. Vagy a legkisebbek: sokféle társas- és logikai játék pihen a polcokon, amelyeket bármelyikük leemelheti, használhatja. — Tanév elején az általános iskolából elhozzák a gyerekeket, ismerkedni. Tíz kisiskolásból nyolc rendszeres látogatója és olvasója lesz a könyvtárnak. Nyolc éven át. Mert utána a környező városokba mennek továbbtanulni. Egy érdekes dolgot figyeltünk meg: több fiatal, aki itt ízlelte meg az olvasás szépségét, visszatér, s érettségijéhez nálunk készül fel. A téli hónapokban felújították a csanádapácai könyvtárat, művelődési házat. A könyvbirodalom tágasabb lett. A korábban sok problémát okozó fűtésrendszert is korszerűsítették. Az elmúlt években ugyanis az is előfordult, hogy a hideg miatt zárva tartották a könyvtárat. Az utcára néző ablakok alatt hat igen modern sztereó fejhallgató pihen egy- egy asztalkán. A könyvtár hanglemeztárában az érdeklőlő mese- és kabaréfelvételeket épp úgy talál, mint komoly, vagy könnyűzenét. A csanádapácaíak — főként a tizenéves fiúk — legtöbbször a kabarélemezeket kérik, hallgatják. — A zenei ismeretterjesztés elősegítéséért gondolkozunk azon, hogy a hetediknyolcadikos iskolásoknak valami szakkörfélét szervezünk. Bár nem egyszer előfordul, hogy egy-egy osztály is eljön, komoly zenét hallgatni. A legjobb, legsokrétűbb kapcsolata a könyvtárnak az általános iskolával alakult ki. A pedagógusok módszertani felkészüléséhez is hozzájárul a könyvtár. Az orosz- és az irodalomórák jelentős hányadát e falak között tartják meg. Itt működik a gyermek irodalmi szakkör is. A beszélgetés gyakran megszakad. Botra támaszkodó- bácsika, feltehetően a nyári vakációt az itt lakó nagymamánál töltő két tinédzserlány, több kisiskolás hozza és viszi a könyveket. A figyelő tekintetek végigsí- mitják ,a kötetek gerincét. Van, aki találomra, van, aki határozott céllal keresgél. Meséskönyvet, szépirodalmi művet, vagy éppen a háztáji gazdálkodásról szóló szakmunkát. Hetente 31 órát tart nyitva a csanádapácai községi könyvtár. Kedden és pénteken délelőtt is. Az itt lakó emberek mindennapjaihoz hozzátartozik a művelődési ház második emeletén elhelyezkedő könyvbirodalom. (N. L.) sen vállalt és teljesített munka. Szinte mindent magunk csináltunk. Még szerencse, hogy a fiúk vannak többségben, így a nehezét is megoldottuk. Parkettafelszedés, villanyszerelés, mázolás, festés, berendezkedés, takarítás. Ebben azért lányaknák való munka is volt bőven. És mindenkinek jó alkalom az összeismerkedésre. Sokkal jobb mint egy bál. Bár ezt is úgy vettük mint egy mulatságot. Húsz fiatal, jobbára fizikai dolgozók, húszon innen, húszon túl az évek száma szerint. Nem sok egy ekkora vállalatnál, de valójában az az egyszobányi hely kevés, s nem lenne értelme nagy tagságot toborozni. — A művelődési ház vezetősége is egyetértett velünk: nem a sok ember, a zsúfoltság a fontos, hanem a jó közösségi élet kialakítása. És ez, ha még nem is tökéletesen, de sikerült. Mi legalábbis úgy érezzük. Szeretünk együtt lenni, segítjük egymást, magunk csináljuk a programokat. Közösen határozzuk el, hogy mi legyen, és aztán erre számít a tagság. Igaz, vita után, de az csak jó, hogy őszintén, fenntartás nélkül véleményt mond a tagság. Az a vita, amire céloz, tanulságot szült. Többet is. Egyesek szerettek volna olyan együtteseket meghívni, mint például a Kaláka, s kifogásolták a József Attila-estet. Csakhogy. Először is kevés pénzből csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Aztán. Vajon biztos-e, hogy a versek nem fognak tetszeni? Maradt végül is a költészet, mégpedig saját megoldásban. Maguk olvasták fel vagy adták elő a kiválasztott verseket, s így még közelebb került hozzájuk a költő. És éppen születésének évfordulóján. — A pénzünk tényleg kevés, csak a legszükségesebb fizetnivalókra telik belőle: TIT-előadás, filmkölcsönzés, s egy-egy vetélkedő nyerteseinek szerény díjazása. És ezen felül ezer forint kirándulásra, ami 20 személyt számolva, egy évre nem nagy lehetőség. De éppen ez a szűkösség tette találékonnyá a társaságot. A művelődési ház segítőkészsége nem hiányzik, de a tervezés idején, nem volt biztos mikor lesz kész a klubhelyiség, s milyen működésre számíthatnak. Mi meg nem vártunk központi pénzre, amit lehetett megoldottunk magunk, úgy, ahogy tudtunk, s kiderült, így is lehet jól szórakozni. Program lett a születés- és névnapok megtartása is, hiszen ezt úgyis saját zsebre csinálják az emberek. Sza- nazug? Csak a bográcsot kapták kölcsön, az utolsó fillérig maguk fedezték a költségeket, akár a múlt heti, remek hangulatú szalonnasütést énekszó és gitárhang mellett. Ahol azért komoly dolgok is szóba kerültek. Az ifjúság és a KISZ kapcsolata, a kihasznált és elszalasztott lehetőségek. — Sokfajta az érdeklődés. Nem gondoltam például, hogy olyan nagy sikere lesz a világjáró Horváth László TIT-előadásainak. Kína, Közel-Kelet, India, Korea — s utána zsíros kenyér és a hosszú beszélgetések. Vagy az Árva Bethlen Kata. Aztán közelebbről megismerni az előadóművészt: Mezei Annamáriát. Emlékezetes estek voltak. S észre se vettük jóformán, hogy a szórakozás mellett, mennyi új ismeretet szereztünk. A nyáron még két nagyobb rendezvényük lesz. Az egyik az egri út, amelynek ösz- szes költségét különmunkával keresik meg. A másik pedig néhány nap múlva esedékes. Találkozó a régi klubtagsággal fehér asztal mellett. Az előkészületek folynak, pénzügyek tekintetében is. Száz forinttal szállt be mindenki, s a végén majd elszámolnak, ha kell meg-? toldják. Különbség nincs, régi és új tag egyformán. Vass Márta Kész krimi Az utóbbi évtizedek visz- szatérő tanulmánytémája, milyen hatást váltanak ki a krimik az olvasókból és a nézőkből. Általános vélemény, hogy az írott szónál a megelevenedett, a látvány sokkal inkább megmarad az emberekben, sőt a gyermeki fantáziát még erőteljesebben igénybe veszi. Különösen a kiskorúakra veszélyes a véres és fondorlatos eseményekbe való beleélés, mert az agresszív hajlamokat erősíti fel. De hogy a felnőttek sem kerülnek ki maradandó nyom nélkül a detektív históriák élvezetéből, arra látszik utalni az a krimibe illő eset, amelyről a Mit üzen a Rádió? legutóbbi adásának riportja beszámolt. S hogy az előbb leírtakat ne csak feltevésként kezeljük, az egyik szereplő — egy pedagógus — amikor az ügyben tett nem éppen feddhetetlen eljárásáról kérdezték, így nyilatkozott. De kérem, mi is olvasunk krimit. A szomorú, megtörtént eset még ,a tavalyi évben kezdődött. A Dunántúl egyik szakközépiskolájának egy negyedikes bejáró diákja elkésett és az első órán nem vett részt. Ez idő alatt — testnevelésóra közben egyik osztálytársának eltűnt a kvarcórája. Neki erről fogalma sem volt, csak akkor jutott tudomására, amikor még a délelőtt folyamán az igazgatói irodába hivatták. Mégpedig .azért, mert őt gyanúsították a lopással. Azért, mert valamivel előbb megfordult azon a helyen, sőt benyúlt abba a szekrénybe, ahova a tolvaj eredetileg elrejtette az órát. A fiú ott cigarettát szokott tartani, most is azért ment. Furcsának találta ugyan, hogy egy síp is volt a cigarettás doboz mellett, de hát visszatette és eljött. És ez volt a bűne. Ugyanis az óra még reggel nagyon rövid idő alatt a fenti helyről előkerült, de — a tanárok csapdát állítottak a tettes leleplezésére. Egy bírói sípot tettek az óra helyére és a szomszédos szertár kulcslyukához három diákot fölváltva lesni, ki megy majd az óráért. Aztán az események hol gyorsan, hol rettentő lassúsággal haladtak. A fiút mindenáron, még olyan hazugsággal is, hogy a legjobb barátja ellene vallott, akarták rábírni a beismerő vallomásra. A lelki terror odáig ment, hogy az osztályt teljesen ellene fordították, s hiába kérték a szülők, hogy a rendőrséget hívják ki, ők a hivatottak az eljárás lefolytatására, nem tették meg. Erre csak a fiú öngyilkossági kísérlete után került sor, de akkor is az apa fordult a rendőrséghez. A bíróság másodfokon — bizonyíték hiányában — fölmentette a diákot, de az iskola sorozatos mulasztásai miatt az idén már nem tudott leérettségizni. Közben ugyanis, hiába volt egy másik tanintézettől befogadó papír, nem engedték átmenni. Jobban mondva a még november 16-án kért engedélyt csak május 3-án adták meg. Amikor már semmi gyakorlati jelentősége nem volt. Kilenc hónapi rettenetes feszültség az egész család számára és egy elmaradt érettségi lett a botcsinálta detektívet nyomozásának az eredménye. Kész krimi mondhatnánk, ha nem lenne ennél sokkal súlyosabb az eset. Nemcsak az egész eljárás félelmetes volta miatt, mellyel az igazság kiderítésének valójában elállták az útját hanem azért is, mert mint a riportból kiderült, most utólag is helyesnek tartják, hogy egy elképzelt feltevéshez erkölcsileg megengedhetetlen módon akarták a tényeket csoportosítani. V. 'M.
