Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

1979. augusztus 14., kedd e Legyen eredményesebb az üzem termelése Egy brigád vállalása Gyalogos városközpont Szegeden Nemsokára átadják Szeged új Tisza-hídját, amely a vá­ros fejlesztéséhez is jelentő­sen hozzájárul. Lehetővé te­szi ugyanis, hogy a szegedi Nagykörúton belüli úthálózat jelentős részét mentesítsék a távolsági, úgynevezett átme­nő közúti forgalom alól, s kedvező feltételeket teremt arra, hogy a látnivalókban, építészeti emlékekben leg­gazdagabb városrészt, a Le­nin körút és a Tisza-part közötti területet gyalogos vá­rosközponttá alakítsák. Nagyon átgondolt fejlesz­téssel kell összehangolni a forgalmat és fejleszteni a gyalogos városközpontot. Ezért a szegedi tanács, az ÉVM és a KPM a gyalogos városközpont kialakítására most országos pályázatot írt ki. Az érdeklődők a Város- építési Tudományos és Ter­vező Intézetnél vehetik át a pályázati kiírást, s a kész terveket legkésőbb november 19-ig kell postán beküldeni- ük a szegedi Városi Tanács­nak. A legjobb alkotásak dí­jazására és megvásárlására 420 ezer forintot irányoztak elő, s a bíráló bizottság leg­később december 19-ig hir­deti ki a pályázat eredmé­nyét. A Békéscsabai Konzerv­gyár tésztaüzemében az év elején alakult meg a Portesi komplex brigád. A követke­zőiket tűzte céljául: a tészta- gyártás folyamatához kap­csolódó szakterületek tevé­kenységének koordinálásával biztosítja a kiváló minőségű és tőkés exportra alkalmas száraztészta előállítását, elő­segíti az értékesítést, vala­mint a folyamatos gyártás- és gyártmányfejlesztéssel a tésztaipar nemzetközi színvo­nalának megközelítését. — Mérvadó az olasz szín­vonal. Olasz a tésztagyártó gépsor is. Portesi, a brigád névadója pedig olasz egye­temi tanár, aki szakkörök­ben a tésztagyártás techno­lógiájának a kidolgozásával szerzett magának -hírnevet — tájékoztat Teleki Ferenc- né brigádvezető, és felsorol­ja még a brigádtagok nevét, beosztását: — Mészáros Mi­hály, a tésztaraktár vezetője, Kovács Pálné, a tésztaüzem vezetője, Liker Mihályné művezető, Tráber Béla fő­művezető és Király István elektroműszerész. Én a labo­ratórium vezetője vagyok. Megtudtam még, hogy hár­man főiskolai, hárman tech­nikusi végzettséggel rendel­keznek. Céljuk megvalósí­tására jó kapcsolatot alakí­tottak ki a tésztaüzem 5 brigádjával és a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézettel. A gyártmányfejlesztésben néhány kézzelfogható ered­ményt máris elérték. Az el­sőt, az úgynevezett „kemény- búza”-őrleményből való tész­tagyártást a kutatóintézettel együttműködve kipróbálták. Az üzem berendezésein sike­rült export minőségű termé­ket előállítani. Ennek alap­ján megállapítható, hogy a búzanemesítéssel foglalkozó kutatóknak érdemes folytat­niuk a „kémén ybúza”-ter- mesztés növelését. A csokomya-kkendő for­májú tészta gyártásának a technológiáját is a brigád dolgozta ki. Ez a tizedik — levesbe és köretnek való — aprótésztafajta gyártmány. A kereskedelem már rendelhet belőle. Tavaly az üzembővítéssel megkétszereződött a terme­lés. Ami készült, azt el is kell adni. A termékek mi­nősége jó, ám az eladható­ságnak a csomagolás az egyik fontos feltétele. Különösen a gyűjtőcsomagolást kellett jobbá, egyszerűbbé, egysége­sebbé tenni, amit a brigád a szállítási, az üzemszerve­zési és a termelési osztály- lyal sikeresen megvalósított. Ugyancsak alapos körülte­kintést kívánt a gépi taka­rítás megszervezése, ami si­kerrel járt. A munka köny- nyebbé vált és eggyel csök­kenteni lehetett a létszámot. A brigád kezdeményezte az állásidők csökkentését, ami jelentős energiamegtakarí­A napraforgó tányérja lavornagyságúra nőtt meg Fotó: Béla Ottó Jó termést ígér a kukorica és a napraforgó A közelmúltban határjárá­son szemlélte meg a batto- nyai Május 1. Termelőszö­vetkezet vezetősége, hogy mit ígér a kapásokból a ha­tár. Az elnök, Mák Ferenc sze­rint kukoricából rekordter­mést várnak az 1149 hektár­ról. Hetven mázsás termést terveztek, de a mostani becs­lések szerint ez a mennyiség közel lesz a 80 mázsához. Rájuk is fér, hiszen búzából a mostoha időjárás miatt 2,5 millió forintos kiesés volt. Nem rosszabb a helyzet a napraforgónál sem. A román technológia és' fajta 600 hek­táron 30 mázsás termést ígér a tervezett 26 helyett. Ro­mán szakemberek takarítják be, várhatóan a jövő hónap első napjaiban, mert azt ter­vezik, hogy az érést vegy­szerrel gyorsítani fogják. Cu­korrépát 250 hektáron ter­mesztenek. A terv hektáron­ként 430 mázsa. Ezt a meny- nyiséget ígéri is a jelenlegi állapot. A minőség javítása céljából a termelőszövetkezet női brigádja kézikapával gyomtalanítja, ahol arra szükség van. Az aratást követően nem csökkent a munkalendület. Hatszáz hektáron befejezték a szalmaletakarítást, egyszer már megtárcsázták a terüle­tet és ha nagyon gazosodik, újra végigtárcsázzák, mert ez gazdaságosabb, mint a gyomok vegyszeres irtása. Másodvetésben 100 hektáron vetettek kukoricát takarmá­nyozás céljára. A kelés jó minőségű, de nagyon kíván­ja már a bőséges csapadékot. A cirok is jó termést ígér. Nyolcvan hektár van ebből a növényből. Ezt a szövetke­zet háztáji művelésre adta ki. Várhatóan hektáronként 25 mázsa lesz a termés. Pétolják a hozamkiesést A békésszentandrási Tesse- dik Sámuel és a Zalka Máté Termelőszövetkezet I. félévi gazdálkodási tervét sikere­sen teljesítette, eltekintve a téli fagyok, s a kora tavaszi belvizek és a tavaszi termés- kiesések okozta károktól. A Tessedik Tsz 132 száza­lékra teljesítette tervét. Ez azonban az elmúlt évhez ké­pest csak 6 százalékos növe­kedés. Kedvezően tudták azonban irányítani • kiadási tervüket. Mégis a kampány- szerű terméskiesés-pótlással 11 százalékkal lépték túl ki­adási tervüket. A hozamki­esést az Állami Biztosító fel­mérte és csaknem 1 millió 600 ezer forintot ebből már meg is térített. Az összes ki­esés több mint 5 millió fo­rint. Sikerült az állattenyész­tés bevételét folyamatosan emelni. Így várhatóan 1,5 millió forint többletbevételre számítanak, de a napraforgó- és a kukorica többlettermé­sét is értékesíteni szeretnék a hiányok pótlására. A Zalka Máté Tsz bevétel- kiesése a számok alapján kisebbnek mutatkozik. Ez a termelőszövetkezet a tervek­hez képest 130 százalékra teljesítette I. félévi tervét és az elmúlt évhez képest 40 százalékos növekedést ért el. Okosan gazdálkodtak kiadá­saikkal. Az elmúlt évhez ké­pest azonban 28 százalékkal magasabb ez az összeg. A terméskiesés 135 vagonnyi ebben a termelőszövetkezet­ben, melynek értéke 4 mil­lió 50 ezer forint. Az Állami Biztosító 1 millió 300 ezer forint kártérítést már kifi­zetett és ugyancsak ennyit juttat még a termelőszövet­kezetnek. A kigazdálkodásra váró 1 millió 361 ezer forint várhatóan majd a zöldbab bevételéből, valamint a nap­raforgó, a kukorica és a ker­tészeti ágazat többletbevéte­léből tevődik össze. A közös gazdaságok a ki­esések ellenére is igyekeznek rugalmasan megoldani a gazdasági hiányok pótlását. Ellensúlyozzák ezt a termés­hozamok növelésével, a má­sodvetésekkel és az állatte­nyésztési hozamok növelésé­vel. ~ Sz. J. Előtérben a lézeradó, háttérben a Cater Pillar munkagép Az utóbbi három év gyen­ge rizstermése sok termelőt meghátrálásra késztetett, 4 ezer hektárral csökkent a rizs területe. Ennek ellenére akadnak olyan gazdaságok, amelyek növelték a telepek nagyságát, vagy éppen most először kezdtek rizstermesz­tésbe. Ez utóbbiak közé tar­tozik a szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezet. A szeghalmiak a Szarvasi Rizstermesztési Rendszer égi­sze alatt fogtak hozzá az épí­téshez, még 1977 nyarán, 230 hektáron. A kivitelező, a Szarvasi Állami Tangazda­ság mélyépítő brigádja csak a következő év őszén adta át a telepeket, ezért vetni csak az idén lehetett a föld­be. Mivel a szarvasiak nem rendelkeztek az építés leg­korszerűbb eljárását biztosí­tó lézeres technikával, és a szövetkezet minden más nö­vényét a KITE-rendszerben termeszti, vezetői úgy dön­töttek, hogy a jövőben a rizst tással járhat. Rendszeresen vizsgálja a minőségi muta­tókat, amelyekből a követ­keztetések levonása után megállapítható, hogy min (gépen, technológián) kell javítani. Az idén regisztráló műszereket szerelnek a szá­rítóberendezésékre. Ezek alapján több adat áll majd az üzem rendelkezésére, amelyeknek a felhasználása elősegíti a minőség megóvá­sát és az ésszerű energiafel­használást. A brigádtagoknak a be­osztásukkal kapcsolatos napi feladatuk van, aminek a végrehajtásához a munka­idejüknek szinte minden percét ki kell használniuk. A vállalás többletmunka, amely olykor összekapcsoló­dik a napi feladattal. „Üres­járat” azonban nincs, amiről Teleki Ferencné a követke­zőket mondja: — Sohasem ülve tanács­kozunk. A helyszínen beszél­jük meg a tennivalókat. Rö­viden. Néhány szóból min­denki mindent megért. Nem lopjuk egymás idejét. Tet­tekre van szükség. A vállalat üzem- és mun­kaszervezési programjának egy pontja a tésztaüzem ter­melésének eredményesebbé, gazdaságosabbá tételét írja elő. Ezt szolgálják a Portesi komplex brigád tagjainak a törekvései, amihez az is hoz­zátartozik, hogy szakmailag rendszeresen továbbképzik magukat. Főként a szakiro­dalmat tanulmányozzák. Mint oktatók, részt vesznék a szakmunkásképzésben, a kez­dő szakemberek betanításá­ban. Most pedig a tészta­üzemben dolgozó betanított munkásoknak tanfolyamot szerveznek. Pásztor Béla is KITE-technológiával ál­lítják elő. A már elkészült területen is lézeres munka­géppel egyengették simává a talajt, így sikerült biztosíta­ni az egyenletes talajfelszínt. Erre az adta a lehetőséget, hogy a szövetkezet időköz­ben beszerzett két Cater Pillar rizstelep-építő gépsort. Az alapgéphez nyolc munka­gép tartozik, köztük egy léze­res mikroplanírozó, azaz ta­lajegyengető. Felvetődhet, hogyan mű­ködik ez utóbbi, ma már nélkülözhetetlen masina? Röviden: a területen elhe­lyeznek egy adót, ami víz­szintes lézersugarakat bo­csát ki. A földön dolgozó gép vevője veszi ezt, és elektro­mos árammá alakítja. Ez az áram a munkagép hidrauli­káját, és ezen keresztül ma­gát az egyengetőt emeli vagy süllyeszti, úgy, hogy az 2—3 centiméteres pontossággal vízszintesre simítja a talajt. A hagyományos gépek lehet­séges eltérése ennek duplá­ja. Az új technológia, gépek birtokában a szeghalmiak el­határozták, hogy saját bri­gáddal építik meg a terve­zett beruházás második üte­mét. Tavaly nyáron munká­hoz láttak, s 65 hektárba már az idén vethettek. Jö­vőre már a hátralevő 90 hektárnyi területen is ter­meszthetnek, hiszen ennek átadása holnap, augusztus 15-én lesz. Egy ilyen beruházás sok új tapasztalatot ad a kivitelező­nek, üzemeltetőnek. A már termő rizsföldek vízellátása mennyiségileg és minőségi­leg nem volt megfelelő. Ezért fokozódott a gyomosodás, al- gásodás. Kevés volt a víz, mert a sárréti öntözőfürt még nem készült el. Ezt a vízügyi szakemberek úgy próbálták enyhíteni, hogy a füzesgyarmati csatorna he­lyett a szeghalmi övcsatorna visszaduzzasztásából nyerik a vizet. Másik gond, hogy a jelenlegi csatornarendszer 8—12 napos elárasztási időt tesz lehetővé, pedig ahhoz, hogy a gyomirtó szerek ha­tása érvényesüljön, 3—4 na­pos elárasztás szükséges. Lényeges észrevételük a szö­vetkezet szakembereinek, hogy a gátak építése közben nagy a termőréteg-elhordás. Sajnos, az építési szabvá­nyok elavultak, változást csak azok módosítása hozhat. A szeghalmiak maguk is , próbáltak javítani a helyze­ten. Fokozott figyelmet for­dítottak arra, hogy növeljék a csatornák vízszállító ké­pességét. Az öntözőcsator­nák gátjait, a hullámgátakat, utakat nem termőföldből, hanem altalajból készítették, megóva ezzel az értékes humuszt. Üjdonság, hogy a saját épí­tésű telepeken az utakat úgy helyezték el, hogy minden csatorna egyik oldala gép­pel járható, akadály nélkül dolgozhatnak majd a tisztító, iszaptalanító kotrógépek. Az új rizstermő területek átadása azt jelenti, hogy jö­vőre 385 hektáron termel rizst a Sárréti Tsz. Vezetői bizakodással néznek a jövő elé. Korai lenne termést be­csülni, de a már termő táb­lák láttán elmondható: nem lesznek utolsók a megyében. —m. szabó— Milyen a bokrosodás, vannak-e betegségnek nyomai a ri­zsen — ezt vizsgálja Csontos István rizságazat-vezető Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom