Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! \ NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TflNÁCS LAPIA 1979. JÜLIUS 22., VASÄRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Újabb tsz-iidülőket építenek Színvonalas előadások a Tessedik Sámuel nyári egyetemen A hallgatók az öntözés és a haltenyésztés kutatási eredményeivel foglalkoznak Nagy érdeklődés, színvonalas előadások jellemzik a szép környezetben, a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karán első ízben megrendezett Tessedik Sámuel mezőgazdasági nyári egyetemet. A július 15-én megnyílt rendezvény két szekcióban zajlik. A hallgatók egyik fele az öntözés, másik fele a haltenyésztés kutatási eredményeivel ismerkedik. Az eltelt héten előadások hangzottak el az öntözéses gazdálkodás helyzetéről, hazánk vízgazdálkodásának várható fejlődéséről. Témaként szerepeltek a melioráció és környezetvédelem, valamint az öntözéses gazdálkodás tiszántúli tapasztalatai. A haltenyésztés iránt érdeklődők előadást hállhattak a haltenyésztésben alkalmazott genetikai eljárásokról, a halastavak trágyázásáról, a haltápok kidolgozási eljárásairól, valamint az ivadéknevelésről. Nemcsak tanultak a részvevők, színes programok keretében ismerkedhettek Szarvas nevezetességeivel. Meglátogatták a Tessedik Múzeumot, Ruzicskay György festőművész alkotóházában találkoztak a művésszel, megkoszorúzták Tessedik Sámuel sírját. Sétáltak a színpompás szarvasi arborétumban, részt vettek orgonahangversenyen is. Vasárnap kirándulnak Gyulára, ahol jut idő a strandolásra, és egy várszínházi előadás megtekintésére. Hétfőn folytatódnak az előadások. Az egyik tagozat a komplex melioráció időszerű kérdéseiről, gazdaságosságáról, az üzemi vízrendezés feladatairól, az öntözéses gazdálkodás problémáiról hall majd tájékoztatót. A másik tagozat az intenzív haltenyésztési eljárásokról és a halbetegségek elleni küzdelemről, valamint az iparszerű haltenyésztésről kap új ismereteket. Nem marad el a szórakozás a jövő héten sem. A vendégek megtekintik a szárazmalmot és közösen szabad programokon vesznek részt. Az egyetem július 25- én, ünnepélyes keretek közt zárja be kapuit. Nem a leggazdagabbak közül való, nem is a legjobb természeti feltételekkel megáldott az okányi Haladás Tsz. Azóta, hogy 1975. január elsejével egyesült a községben a két közös gazdaság; a Petőfi Tsz meg az Alkotmány, alig-alig szerepelt a híradásokban, hírekben. Pedig nem volt az kis dolog megyénknek ezen a vidékén, hogy egy olyan adottságú termelőszövetkezet, mint amilyen az immár ötezer hektáron túlnövő Haladás, hét-nyolcmillió forint nyereséggel zárjon esztendőről esztendőre. Az adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás párosult itt a megalapozott, átgondolt kezdeményezésekkel, vállalkozókedvvel. Elsők között vette át az okányi tsz megyénkben a húsipartól a háztáji állattartás szervezését, termékeinek forgalmazását. Az elmúlt esztendőben már mintegy 30 millió forint értékű mezőgazdasági áru került ki a portákról a szövetkezet közvetítésével így a községben. A négyezer lakosú településen összesen 8 ezer sertést hizlaltak meg, eznkívül az okányiak még legalább 300 szarvasmarhát is tartanak — tejéért, húsáért — a házak körül. A kistermelői kedvet a közös gazdaság úgy is kamatoztatja, hogy tekintélyes tojóállományának nagy részét kiadta tagjainak, akik a kétJavában tart a nyári mezőgazdasági munka csúcsszezonja — a gépészek, szállítók, szerelők ilyenkor nyújtott műszakban dolgoznak —, a termelőszövetkezeti üdülőkben azonban ezekben a napokban is telt ház van. Azok üdülnek most, akiknek munkája nem függ össze az aratással. Az idén mintegy recben tartott baromfik gondozásával érvényes munkanapjaik számát gyarapíthatják. Ugyanezt segíti elő a 30—40 főt foglalkoztató szövetkezeti tésztaüzem is. Mindez együtt nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy az elmúlt évi rendkívül kedvezőtlen esztendő — amikor jó ezer hektár maradt végül is vetetlen — sem törte meg lényegesen a korábbi lendületet. Az év végére felgyűlt 4 millió forintnyi veszteséget a Haladás Tsz önerőből rendezte. Igaz ezzel fölélte tartalékait, de tiszta lappal vághatott az idei esztendőnek. Sajnos ez az év sem kényezteti az okányiakat: a belvíz, majd az ezt követő szárazság 12 millió forinttal kurtította a növénytermesztés eredetileg előirányzott bevételeit. Ám a szövetkezetiek az idejében folytatott pót- és felülvetésekkel, a szervezett és gyors betakarítással, a kétmillió forint megtakarítást hozó költségfaragó intézkedésekkel, a tejhozam növelésével igyekszenek pénzügyi egyensúlyúkat megteremteni és megerősíteni. Éppen az előbbieket figyelembe véve döntettek úgy, hogy az idén nem fizetnek a tavalyinál több munkabért, s reményeiket az is megalapozottá teszi, hogy az utóbbi időben fölfejlesztett baromfi- és juhtartás is hozza immár kamatait. K. E. P. 50 ezer termelőszövetkezeti dolgozó vesz részt kedvezményes üdülésben, mintegy öt százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött a termelőszövetkezeti parasztság intézményes, szervezett üdültetése. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megállapodásra jutott a SZOT- tal; ennek keretében évente a nagyobb üdülőkben mintegy 6000 szövetkezeti dolgozó pihenhet. A tsz-ek a SZOT- üdülőkben részjegyekkel jutottak hozzá az üdültetési lehetőségekhez. A következő időszakban a gazdaságok közös összefogással nagyobb üdülőket is építenek, mindenekelőtt a termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak pihenésének biztosítására. Egyelőre még csak Debrecenben működik nagyobb, 200 személyes tszüdülő. Viszont sorra újabbak épülnek. Harkányban szövetkezeti gyógyüdülőt adnak át az év végén. A korszerű létesítményben egyszerre 200-an pihenhetnek, számukra orvosi ellátást is biztosítanak. Mindenekelőtt azok a szövetkezeti dolgozók jutnak majd el Harkányba, akik reumatikus vagy egyéb mozgásszervi megbetegedésben szenvednek. Gyógyüdülő építését tervezik Gyulán is. A létesítmény beruházásához részjegyekkel járulnak hozzá a termelőszövetkezetek; egy-egy részjegy meghatározott számú helyhez juttatja a beruházásban részt vevő gazdaságokat. Üdülő építését tervezik Ba- latonzamárdiban, csaknem 300 hellyel. A TOT a szocialista országok mezőgazdasági szövetkezeti központjaival, tanácsaival jó kapcsolatot alakított ki: ennek keretében nemzetközi csereüdültetésre van lehtőség. Évente több száz termelőszövetkezeti dolgozó él a lehetőségekkel; üdülésüket, nyaralásukat helyi tapasztalatcserével kötik össze. Okányi remények Nem maradt vetetlen terület A Békés megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézetben naponta alávetik az élelmiszereket, élvezeti szerekét, műszeres toxiológiai vizsgálatnak. Képünkön Kovács Gábomé technikus spektrofotométerrel ellenőrzi a pálinka réztartalmát Fotó: Martin Gábor Nemzetiségi pedagógusok továbbképzése Negyven német nemzetiségi pedagógus, valamint 25 általános iskolai és tíz óvodai szlovák nemzetiségi nevelő érkezett haza szómba-, ton az NDK-beli Zwickauból, illetve a csehszlovákiai Nagyszombatról, a kéthetes továbbképzés befejeztével. Ezzel véget ért a nemzetiségi pedagógusok idei nyári továbbképzése. Évről évre több nemzetiségi pedagógus vesz részt — egyes' európai szocialista országokkal kötött kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezmény alapján — külföldi, valamint hazai nyári nyelvi továbbképzésen. Az idén csaknem 300 nemzetiségi óvodában, iskolában és kollégiumban tevékenykedő nevelő gazdagította ily módon nyelvi, szakmai és módszertani ismereteit. Külföldi továbbképzésen négy országban voltak a pedagógusok az idei nyáron. Az Adria-partján, a jugoszláviai Selcében Magyar- országról 55 horvát és szerb, Mariborban és Skofja-Loká- ban pedig 15 szlovén általános iskolai nevelő . képezte magát három-, illetve kéthetes tanfolyamon. A nyár elején Salgótarján adott otthont húsz délszláv, 40 német, 35 csehszlovák és 30 román nyelvet, illetve nyelven oktató pedagógus kéthetes központi kurzusának. Az öthónapi megfeszített munkát siker koronázta Battonyán. A Debreceni Vízkutató és -fúró Vállalat szakemberei 800 méter mélységig fúrtak, ahonnan percenként 800 liter 48 fokos termálvíz tör a felszínre. A kútfúrók munkájáról szól riportunk a 4. oldalon v ... Egy XX. századi hírvivő — Nekem igazán jó körzetem van! Időben, pontosan viszem a lapokat, s cserébe csak azt kérem, ők is rendesen fizessenek. Hogy a jövő hónapban nyugdíjba megyek, most érzem csak igazán a ragaszkodást. Űton-útfélen megállítanak, hogy postás néni — mert csak így hívnak — tényleg el akar menni? Maradjon még... Sietni kell, mindenki szeretne már olvasni, van, hogy tőlem kérdik, mi újság, hát én meghozom nekik... Így vall munkájáról, önmagáról özv. Havrán Józsefné, békéscsabai újságkihordó riportunkban, a 6. oldalon. Fiatalok között — Endrödön — Nekem jó itt, szeretem a községünket, meg ezt a munkát is. Csak a szórakozás — az nincs. Néha egy-egy rendezvény meg diszkó, és kész. Majoros Éváival, aki ezeket mondta, az Endrödi Szabó Ipari Szövetkezetben beszélgettünk. 0 egy azok közül a fiatalok közül, akik a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is otthon maradtak, hiszen az endrödi fiatalok számára 5 szövetkezet kínál munkát. Hogyan élnek, milyennek látják saját községüket az endrödi fiatalok? Erről szól riportunk, lapunk 7. oldalán. A hét elején kezdték meg a halak nyári lehalászását a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet gácsháti halastavain. Képriportunk, mely az ott folyó munkát örökítette meg, lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi
