Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

NÉPÚJSÁG \ Vasárnap nyílik a tarhosi olvasótábor Harmadik alkalommal szer­vezik meg Békés-Tarhoson a szakmunkástanulók olvasótá­borát. A nyitás július 29-én, vasárnap este lesz. Berta Jó­zsef, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszönti az 50 meghívott tá­borlakót, akik közül többen már nem először járnak itt. Az ötletadó és főszervező békési városi könyvtár állí­totta össze az olvasótábor programját. Augusztus 5-ig hét napon át ismerkednek a gyerekek a magyar lírával. Előadásokat hallgatnak, ol­vasnak, verseket elemeznek, szavalófversenyt, irodalmi ve­télkedőt, akadályversenyt rendeznek. A tábor vendége lesz Sik Ferenc, a gyulai Várszínház művészeti veze­tője, Baraiiyi Ferenc költő, Merényi Judit előadóművész, Szersén Gyula színművész, valamint a Békés megyei Fiatal Alkotók Körének köl­tői. Július 26-án, csütörtökön délután a békéscsabai ifjúsági es úttörőház, valamint a városi rendőr-főkapitányság — a nyá­ri lakóterületi programok keretében — kerékpáros KRESZ- vetélkedőt rendezett a Penza-lakótepen. Közel húsz, a lakó­telepen élő kisdobos és úttörő állt kerékpárjával rajthoz a közlekedési parknál. A legjobban a kisdobosok szerepeltek. A legtöbb pontszámot elért pajtások könyv- és tárgyjutalom­ban részesültek. Más helységek KRESZ-parkjainak hasznosí­tására is alkalmazni lehetne a közlekedés játékos módon, de hatékonyan történő tanításának Békéscsabán bevált mód­szerét. Hiszen a megye sok-sok KRESZ-játszóparkja zömé­ben elgyomosodva, gazdátlanul áll... Fotó: Orbán Károly Harmincezer TIT-tag A magyar értelmiség kép­viselői egyre nagyobb részt vállalnak a közművelődésből. Harmincezren a TIT tagjai­ként rendszeres ismeretter­jesztő munkát folytatnak — hangzott el a TIT művelő­déselméleti nyári egyetemé­nek tegnapi szegedi megnyi­tó ünnepségén. Az augusztus 4-ig tartó tanfolyam hallga­tói a művelődésügy tanácsi és üzemi irányítói, művelő­dési központok és könyvtá­rak vezetői, társadalmi szer­vezetek képviselői. A szegedi művelődéselmé­leti nyári egyetemen az el­múlt hét évben több mint kétezer hallgató tanulmá­nyozta a munkásművelődés, a felnőttoktatás, a közműve­lődés és a pszichológia kér­déseit. Az idei kurzus fő té­mája az értelmiség szerepe a közművelődésben. Vízügyi tanácskozás Szegeden A Magyar Hidrológiai Tár­saság Ifjúsági Tanácsa hete­dik alkalommal rendezte meg Szegeden a hidrológiai ifjú­sági napokat, azzal a céllal, hogy országos fórumot te­remtsenek a fiatal vízügyi szakembereknek és segítsék szakmai fejlődésüket. A Technika Házában tegnap kezdődött tanácskozáson több mint százan vettek részt és tizenhat előadást tartottak a Tisza-völgy és az Alföld víz­gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekről. A többi között olyan té­mák kerültek szóba, mint a Tisza vízminőségének megőr­zése, a belvizek és árvizek elleni eredményesebb véde­kezés, a hullámtéri területek ésszerű mezőgazdasági hasz­nosítása. A tanácskozás résztvevői ma Szeged környéki víz­ügyi létesítményeket tekinte­nek meg. tot a KISZ Központi Bizott­ságával, akik ajánlatára fel­kereshették a győri Közle­kedési és Távközlési Műsza­ki Főiskola KISZ-szervezetét. A főiskola régóta tartó kap­csolatot épített ki a lenin- grádi vasútépítési főiskolá­val, s felajánlották, hogy le- ningrádi barátaikkal együtt vesznek részt a Szabadság Termelőszövetkezet fürjesi központjában a mezőgazda- sági munkákban. Megkezdték az OTP-lakások alapozását Gádoroson Személyi a személyi Fenti címmel — de kérdő­jellel — a tegnapi számban megjelent írás lényegével alapvetően egyetértők. A bor­dó fedelű személyi igazol­vány mind több helyen bi­zonyító okirattal bír. Azt me­rem hinni, hogy ez a jövő­ben még csak fokozódni fog. Hiszen ezzel számtalan bü­rokratikus vonást el tudunk hagyni a felgyorsuló életünk­ből. A párthatározat nyomán a minisztertanácsi intézkedés nemcsak az árakról, hanem társadalombiztosítás terén a jövedelempótlékokról is egy­értelműen és gyorsan intéz­kedett. Ennek megfelelően dolgoztunk mi is a Társada­lombiztosítás Megyei Igazga­tóságán. Július 24-én a több mint 30 000 egygyermekes család közül több száz olyan munkahelyre küldtünk ki körlevelet, ahol nincs társa­dalombiztosítási kifizetőhely és a családi pótlék, illetve az egy gyermek után járó 130 forint kiutalását az igazgató­ság intézi. Ez mintegy 3— 4000 családot érint. A tájé­koztató körlevélben sajnála­tosan helytelenül fogalmazó­dott meg, hogy a munkálta­tónál az igénybejelentéshez csatolni kell az igénylő és gyermek születési anyaköny­vi kivonatát. Köszönjük a sajtó gyors reagálását, és szeretnénk egyértelműen tisz­tázni, hogy az igénybejelen­téshez csak a gyermek anya­könyvi kivonatát kell csatol­ni, az igénylő részéről ele­gendő a személyazonossági igazolvány számának feljegy­zése és a megfelelő rovatban — az igényt felvevő és ellen­őrző — aláírása. Ügy gondo­lom, ezzel a helyesbítéssel lényegesen egyszerűsödik az eljárás, kevesebb lesz a pa­pírmunka és mind gyorsab­ban elbírálás után ki tudjuk utalni a 130 forint jövede­lempótlékot. Dr. Pankotai István igazgató A rendezési terv szerint Gádoroson 86 OTP-lakás épül. A közelmúltban nyitot­ták meg a község belterüle­tén a Komaró ezredesről el­nevezett utcát. Az új utcá­ban megépítették a vízveze­téket, a napokban pedig hoz­záláttak egy 6 lakásos tömb alapozásához. A tervezett OTP-lakások építése a köz­ségben ezzel kezdetét vette. Hamarosan új közvilágítást kap a belterület. A terveket már készítik. A kivitelezésre is hamarosan sor kerül, hi­szen a munkát még ebben az évben be akarják fejezni. A Tervpályázat Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium a Békés megyei Tanáccsal közösen a közelmúltban tervpályázatot hirdetett Endrőd üdülőterü­letének fejlesztésére. A nagy­községi tanács 1979-ben ké­szült általános rendezési ter­ve a Körös jobb partjának üdülőterületi felhasználását irányozta elő. A tervpályá­zattal kapcsolatosan tájékoz­tató füzetet adtak ki. A pályázók kérdéseiket Bu­dapesten, az ÉVM területren­dezési és fejlesztési főosztá­lyára küldhetik el. A művek díjazására és megvételére 380 ezer forint áll rendelkezésre. A bírálóbizottság megfelelő számú és színvonalú pálya­mű beérkezése esetén a tel­jes összeget kiadja. Az elké­szült munkák beküldésének határideje 1979. október 15-e. közeljövőben adják át ren­deltetésének az új gázcsere­telepet, mely korszerű kon­téneres szállítmányok foga­dására is alkalmas lesz. Sok gádorosi tüzelőgondját oldja meg majd a benzinkút, mely­nek építéséhez ugyancsak a napokban láttak hozzá. A község legjelentősebb beru­házása azonban a 8 tanter­mes iskola. Építése jó ütem­ben halad. A tervek szerint a jövő esztendőben már bir­tokba vehetik a tanulók. Az ifjúsági építőtábor 10 leningrádi és 29 győri részt­vevője közel három hetet töl­tött a termelőszövetkezetben, ahol kukoricát címereztek, valamint részt vettek a cu­korrépa gazoló kapálásában és paradicsomkapálásban. A Szabadság Termelőszövetke­zet elnöke, Gorom József sze­rint az ifjúsági építőtábor el­érte célját, a fiatalok lelkiis­meretesen végezték munká­jukat. Az elutazás előtti napon, július 26-án, csütörtökön es­te a leningrádi fiatalok ba­rátsági estet rendeztek. Ezen vetítettképes előadást tartot­tak hős városukról, Lenin- grádról, majd speciális orosz ételkülönlegességekkel lepték meg magyar barátaikat. A vidám hangulatú estet tréfás műsor zárta. A tűzfalak „eltüntetésének” városképet is megváltoztató módja azok reklámcélra történő felhasználása. Képünk Bé­késcsabán, a Kossuth téren készült. Üjrafestik az Állami Biztosító egyik reklámját Fotó: Orbán Károly 1979. július 28., szombat R övid a nyaralás, hosz- szú a nyár, a vaká­ció. Gyermekek örö­me, szülők gondja. Van ugyan napközis tábor, s a kisebbek szívesen részt vesz­nek még benne, hanem a nagyobbak már nagyon vá­gyakoznak arra, kivált ha egyébként sem napközisek, hogy vakációban egészen szabadok legyenek. Dehát annyi veszély fenyegeti őket! Vannak ugyan komoly, meg­bízható gyermekek is, akik „kulcsos gyermek” státuszu­kat nyáron is megőrizve, ke­vés okot adnak az aggoda­lomra, betartják a kialakí­tott napirendet, sportolnak, könyvtárba járnak — de ezek már rendszerint na­gyobbak. Ám a kisebb, eset­leg később érő gyermekeket nem lehet magukra hagyni. A felügyelet megoldását sokan sokféleképpen kere­sik. Vannak egymással ba­ráti kapcsolatban levő csa­ládok, akik valóságos, „nya­raltató szövetkezetét” hoz­nak létre: 3—4 család ösz- szefog, vesz vagy bérel egy falusi házat, s a hat-nyolc- tíz gyermeket a felnőttek, szülők, nagyszülők nyaraltat­ják felváltva, egész nyáron át. Akadnak szülők, akik felváltva üdülnek gyerme­keikkel, esetleg még táborba is elküldik őket, s így jó pár hétre kihozzák a nagy­város veszedelmei közül. Szerencsések azok a gyer­mekek is, akiket vidéki nagyszülők, rokonok hívnak meg. (Hihetetlen eldorádó a városi apróságok számára a falu, látnak végre állatot az állatkerten kívül is, és meg­tapasztalják, hogy a csirke nem nylonzacskóban kel ki a tojásból.) És ha a vendég­látóknak van egy kis peda­gógiai érzékük, akkor a fizi­kai munka megszerettetésé­nek is tág tere nyílik, hi­szen annyi mindent lehet fa­lun tenni, amire a városban nincs mód. De ahol nincs ilyen kapcsolat, ott is meg lehet találni a cserenyaral- tatás lehetőségeit. (Pár év­vel ezelőtt egy fővárosi szo­cialista brigád elhatározta, hogy kézikönyvtárt ajándé­koz egy Szabolcs megyei fa­lusi iskolának. Meg is kap­ták a megyei könyvtártól a leginkább rászoruló iskola címét, majd amikor ajándé­kukat leszállították, össze­barátkoztak a falu népével. A barátkozásból kölcsönös meghívás lett, azóta a bri­gád gyerekei ott nyaralnak, az ottani gyerekek pedig Budapesten töltik hol a nyári, hol a téli szünet egy részét.) A külföldi cserenya­ralások régóta szokásban vannak, de hogy belföldön is hasznosak, arra még keve­sen jöttek rá. Általában abban a csa­ládban jó gyereknek lenni, ahol a felnőttek barátságos, nyílt szívű emberek. Az em­lített megoldásokra is csak ilyenek képesek, hiszen mindezek mögött (akár több család nyaraltatja együtt a gyerekeit, akár cserevendé­geket hívnak) összefogás, al­kalmazkodás, áldozatkészség van. A csak maguknak élő, zár­kózott, önző emberek, akik a maguk gyerekeit is leráz­zák, hacsak lehet; nem bí­belődnek almásokéval, az ilyeneknek nincs kire számí­taniuk, mikor eljön a nyár; s keseregnek, hogy miért nem nyaraltatja az állam egész nyáron át az összes városi gyermeket. De ez ak­kor sem volna jó, ha vélet­lenül megvalósulna, a gyere­kek megunnák, mert a nyári kikapcsolódáshoz az iskolai keretektől való mentesség is hozzátartozik. Igen sok családnál azon­ban lehetetlen a gyermekek nyaraltatása (hiányoznak ' a nagyszülők, csonka a család, vagy betegek a felnőttek stb.), a kamaszodó gyereke­ket a szülő sokszor nem ké­pes rászorítani a napközis tábor igénybevételére, és így gyakori a csellengő, fel­ügyelet nélkül maradó kis­kamasz. Az ilyen gyermekek gond­viselésére Lengyelországban születtek életképes kezde­ményezések. Nyugdíjasok vállalják egy-egy ház, ház­tömb süvölvényei felett a felügyeletet, s hogy köny- nyebb legyen együtt tartani őket, padláson, pincében kis klubfélét rendeznek be, ahol lehet barkácsolni, szerelni, pingpongozni, társasjátékot játszani, s ahonnan együtt mennek ki a játszótérre, a klubpapa vezérlete alatt. Járható út lenne ez nálunk is, csak a szomszédok ösz- szetartása kellene hozzá, ki­csit több törődés egymással, kicsit barátságosabb közele­dés. A gyerekek — míg magukra hagyottságukban el nem vadulnak — szívesen fogadják a törődést; akiben érzik a hozzájuk való haj­landóságot, annak „nem mennek le a nyakáról”. Sajnos a körülmények sem mindig kedveznek a gyer­mekek istápolásának. Az új lakótelepek is gyakorta kel­tik azt az érzést, hogy csu­pa gyermektelen agglegény tervezte őket. Kezdve az annyi kisgyermek .vesztét okozó erkély-rácsozási tilal­mon. (A „városkép szépsége” miatt nem szabad drótháló­val, védőráccsal ellátni az erkélyeket, loggiákat. De ha egységes alkalmatosságokat gyártanának?!) Aztán hány helyen hiányzik a játszótér, az autómentes, biztonságos gyülekezési hely! És vajon hány lakótelepre terveznek gyermekklubot? Tavaly már készült egy ilyen terv, a Csepelen építendő új lakó­telep számára. Parkövezet­tel, játszóterekkel, s a földszinten a gyermekek szá­mára berendezhető helyisé­gekkel. Igaz, ezekbe a há­zakba a felnőttek számára is szántak klubszobákat, ahová beszélgetni, manuá­lis munkákat végezni lehet összejönni. n hely szelleme is su­gallja az életformát, a közösséggé válást. Gyermekeknek pedig csak ott jó lenni, ahol a felnőt­tek is közösségben élnek. Nemcsak azért, hogy vigyá­zó szem mindig is pihenjen rajtuk. Hanem azért, mert az ember olyan, mint a ké­mia több vegyértékű elemei, minél gazdagabb kapcsola­tokra képes, annál melegebb szívvel viseltetik a saját gyermekei iránt is. És nem­csak nyáron. Bozóky Éva A dévaványai tűzoltóegyesület Dévaványán, a községi ön­kéntes tűzoltóegyesület 102 éve alakult. Azóta igen sok tűzesetet akadályoztak meg, bár ezeknek a tűzeseteknek a veszélye bizonyos értelem­ben csökkent, bizonyos érte­lemben pedig nőtt. Ma már igen kevés helyen tartanak az udvarokban szálas takar­mányt, alomszalmát, ezzel csökkent a tűzveszély. Nőtt» viszont a lakóházakban ta­lálható olaj- és gáztüzelésű berendezések, elektromos fel­szerelések üzemeltetésével. Az elmúlt évben önkéntes tűzoltók három esetben igye­keztek megfékezni a tüzet. A tűzoltóegyesületben a nagyközség lakói közül 60- an vesznek részt, de a tégla- és cserépipari vállalatnál, va­lamint a Csepel Autógyár dé­vaványai részlegénél és a rizshántolóüzemnél is tevé­kenykednek tűzoltórajok. A tűzoltóegyesület tagjai rend­szeresen ellenőrzik a lakóhá­zakat. Az elmúlt évben 70 alkalommal jártak lakóhá­zaknál, Gyerekek a városban Főiskolások a Szabadság Tsz-ben Békéscsabán, a Szabadság Termelőszövetkezet idén elő­ször fogadott építőtáborozó- kat. Még télen, az elmúlt esztendőben felmérték, hogy a termelőszövetkezet kukori­ca- és zöldségtermelési ága­zataiban helyi erővel nem tudnak megbirkózni a fel­adatokkal. Ezért a KISZ Bé­kés megyei bizottságán ke­resztül felvették a kapcsola-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom