Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

Közéletünk hírei Hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldöttsége IglJdUkfild-----------------­1 979. július 7., szombat Békéscsabai pártszervezet küldöttsége Orosházán fi jelszó? Itt vannak az ellenőrök! Udvardi Sándor Mexikévárosba utazott Minden jelentkezőt felvettek az óvodába sekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagjai voltak: Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, valamint Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézetének igazgatója. gyesbizottság harmadik ülé­sén. A repülőtéri búcsúzta­táson megjelent Mario Ar­mando Amador, Mexikó bu­dapesti nagykövete is. Pénteken hazaérkezett Ber­linből a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége' amely Övári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével részt vett a szocialista országok testvér­pártjai központi bizottságai ideológiai és külügyi kérdé­Udvardi Sándor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes pénteken Mexikóvárosba uta­zott, ahol részt vesz a ma­gyar—mexikói gazdasági ve­Nemcsak városon, hanem jó néhány nagyközségben, községben is gond az óvodai elhelyezés. Csanádapácán az elmúlt évben növekedett meg ugrásszerűen a gyermekin­tézménybe felvételt kérők száma. Ennek egyik oka a demográfiai hullám, a másik pedig az, hogy mind több nő vállal munkát a községben. Miután az óvodában 100 gyermek számára van hiva­talosan hely, a felvételét pe­dig 170 óvodás kérte, össze­hívták a felvételi bizottságot. Ennek tagjai úgy döntöttek, hogy minden jelentkezőt fel kell venni. Indokolják ezt a családok körülményei, más­részt pedig az is, hogy a köz­ség lakói példás összefogás­sal nagyon sok társadalmi munkával járultak hozzá az intézmény felépítéséhez, jog­gal várják tehát el, hogy gyer­Amikor ez év áprilisában nálunk is bevezették a csü­törtöki bevásárlónapot, az emúgy is túlterhelt kereske­dők nem örültek. A vásár­lók pedig először nézelődtek az este 8 óráig nyitva tartó iparcikküzletekben, végül rá­szánták magukat a vásárlás­ra. Akkoriban mi is megje­gyeztük: nagyobb propagan­dára van szükség, hogy az emberek felfigyeljenek, a gyakorlatban próbálják ki e bevásárlási forma előnyeit. A nyitány óta 8 hét telt el, megy minden a maga út­ján, s megszokjuk az új rend­szert. De mik a tapasztala­tok? Erről érdeklődtünk Szlávik Lajostól, a békéscsa­bai Centrum Áruház igazga­tójától. Elmondotta, hogy a mekük helyet kapjon. A lét­szám növekedésére egyéb­ként már az építkezésnél gondoltak, lehetőséget hagy­va még egy csoporthelyiség kialakítására az ebédlő he­lyén. Nos, erre az átalakítás­ra tavaly szeptemberben sor is került, mégpedig a községi tanács, a Széchenyi Tsz és az ÁFÉSZ segítségével. Az elmúlt tanévben már hivata­losan 125 gyermek ellátására volt alkalmas az óvoda, s miután mind a 170 jelentke­zőt felvették, az intézmény kihasználtsága 135 százalékos volt. Nincs könnyebb helyzetben a gyermekintézmény az idén sem; az 1979'80-as tanévre 168 kicsit írattak be a szü­lők, és a társadalmi bizottság valamennyi gyermek felvéte­lét jóváhagyta. vevők jó véleménnyel van­nak a meghosszabbított nyit­va tartásról. Nyugodtabb, meghittebb az eladó és a vá­sárló közötti kapcsolat, több idő jut az áru kiválasztásá­ra. Megoldották a dolgozók munkaidő-beosztását és sike­resek a csütörtök esti ked­vezményes kiárusítások, di­vatbemutatók. Az elmúlt hé­ten a két óra alatt 440 fize­tő vásárló fordult meg az áruházban, s a forgalom el­érte a 89 ezer forintot. Ez a napi összes eladás 21,1 szá­zaléka. Egyszerűen arról van szó: nem hagyják elsikkadni ezt a jó kezdeményezést, újabb akciókon törik a fejü­ket, amelyeket a közeljövő­ben szeretnének megvalósíta­ni. Csütörtökön, július 5-én az MSZMP Békéscsaba, II. ke­rületi pártszervezetének kül­döttsége Orosházára látoga­tott el. A harminctagú kül­döttséget Kurusta János, az MSZMP Orosháza, III. ke­rületi párttitkára az üveg­gyárban fogadta, majd Szat­mári György, az MSZMP üzemi pártbizottságának szer­vező titkára tájékoztatást adott az üzem életéről, a vá­rosról pedig dr. Szegvári Pé- temé, a városi tanács vb-tit- kára. Ezt követően a kül­döttség megtekintette az öb­lös- és a síküveggyártási fo­lyamatait. Ezután ellátoga­tott a faipari vállalathoz, ahol dr. Sülé József igazgató az üzem munkájáról tájékoz­tatta a küldöttség tagjait, akik ezután a bútorgyártás folyamatát tekintették meg. Az üzemlátogatás után a küldöttség tagjai a munkás- mozgalom felszabadulás előt- 1i egyik találkozóhelyét ke­Milyen lesz Orosháza új központja? Nos, a választ egyelőre csak a részletes ren­dezési tervprogramból lehet kiolvasni, melyet a Szegedi Tervező Vállalat készített, s melyet a közelmúltban foga­dott el a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Jóváhagy­ta a végrehajtó bizottság a Belinszkij-lakótelep rendezé­si tervét, a tervpályázatnak megfelelően épül a Hajnal utcai lakótelep, a szálloda, valamint a Deák Ferenc ut­ca—Thököly utca közötti területen 167 lakás. A Könd utcában elkészült a gyógy­szertár, most épül 300 taná­csi célcsoportos lakás, továb­bá elkészült 3, egyenként 60 lakást magába foglaló 10 emeletes, OTP-s épület kivi­telezési terve, s átadták a munkaterületet is. Mielőtt visszatérünk a vá­rosközponthoz, talán nem szükségtelen tisztázni, mi is tartozik tulajdonképpen ide? Nos, amint a végrehajtó bi­zottság meghatározta: a Hu­ba utca—Könd utca—Thék Endre utca, azután innen tömbvágással a Táncsics ut­ca—Veres József utca—Zom- bai—Hajnal—Pacsirta utca, resték fel a gyopárosi liget­ben, ahol 1937-ben a csend­őrség rajtaütött a mozgalom szervezőin. S a Horthy-ter- ror által meghurcoltak em­lékét őrző, 1967-ben felállí­tott emlékműnél Lipcsei Sán­dor, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának munka­társa és Cserei Pálné, az MSZMP Békéscsaba, II. ke­rületi szervezetének titkára virágot helyezett el. A küldöttség tagjai a dél­utáni órákban az MSZMP III. kerületi pártszervezete székházában a látottakról, hallottakról eszmecserét foly­tattak a vendéglátókkal, ahol felszólalt Lipcsei Sándor, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának munkatársa, hangoztatva a tapasztalatcse­re hasznosságát. A tapaszta­latátadás hasznosságát mél­tatta Mátyás Ferencné, az MSZMP orosházi városi bi­zottságának munkatársa is. majd egy gyűjtőúton át a Móricz Zsigmond utca hatá­rolja a városközpontot. Itt, többszintes épületekben 2180 lakás helyezhető el, s ebből az V. ötéves terv végéig 1622 épül fel. A Rákóczi út déli oldalán további 450 lakás felépítésére van lehetőség. Emellett a terv 250—300 tel­kes családi és társasház épí­tésével számol ezen a terü­leten. A Rákóczi út déli ol­dalán épülő több száz lakás miatt újabb közintézmények­re is szükség lesz, ezért ter­vezik a Móricz Zsigmond ut­ca és a Tó utca közötti te­rületet általános iskola, óvo­da, bölcsőde létesítésére biz­tosítani. A piac és a vásár­csarnok a Táncsics Mihály és a Thék Endre utcai terüle­ten kaphat majd helyet, a tömbátvágással egy időben. Természetesen a kereskedel­mi létesítmények jelentős hányada is a városközpont­ban épült, illetve épül. A Kossuth utcai üzlethálózat, továbbá a Rákóczi úton a 3 tervezett 10 emeletes épület földszinti üzletei várhatóan kielégítik a lakosság ellátá­sát. E z idáig rendben is volna. Csak az a kérdés: mikor, há­nyán jönnek, s milyen haté­kony a munkájuk. Ügy érez­zük, jogos aggályok ezek, kár lenne szó nélkül hagy­ni. Egyik vendéglátóipari szakember mesélte: egyálta­lán nem izgatja magát, ha megjelenik a hálózati ellen­őr. Megkínálja egy-két fél­decivel, aztán azt jegyezze a naplóba, amit ő diktál neki. Tudjuk, nem általános ez, de mindenképpen rávilágít a gondokra. Az állami és a társadalmi ellenőrző szervek tapasztalatai szerint a leg­több hiányosság a fogyasz­tási szövetkezetek kiskeres­kedelmi üzleteiben, vendég­látóipari egységeiben fordul elő. Hogyan is áll a belső ellenőrzés szénája megyénk 16 ÁiEÉSZ-énél? A szövetkezetek belső el­lenőrzését 1977-ben minisz­tertanácsi rendelet szabá­lyozta, majd megjelentek a SZŐ VOSZ irányelvei. Mind­ezeket tavaly küldöttgyűí íse- ken vitatták meg a szövet­kezeti dolgozók és az Or­szágos Revizori Iroda is közzétette gyakorlati útmu­tatásait. Ennek hatására me­gyénkben is átszervezték, megerősítették a belső el­lenőrzés szervezetét. Ezek szerint jelenleg 12 helyen működik egységes ellenőrzé­si osztály vagy csoport, négy szövetkezetnél pedig lazább formában tevékenykednek a hálózati, illetve a belső el­lenőrök. A 109 dolgozó rendszere­sen részt vesz a továbbkép­zéseken, tanfolyamokon. Az ellenőrzési munka természe­tesen nem sokat ér előrelátó tervezés nélkül. Ez azért is fontos, mert a SZÖVOSZ irányelvei 3 fő ellenőrzési területet határoznak meg a belső ellenőröknek. Ilyen az év végi mérleg, az üzem- ágak kétévenkénti, a szak­csoportok éves vizsgálata. Ezenkívül ott vannak a kö­telező és a terven felüli lel­tárak, a szabadkasszás egy­ségek szorosításra. Tehát egy­általán nem unatkoznak a hálózati ellenőrök sem. Ha végrehajtják a feladatokat! Nos, a MÉSZÖV illetékesei megállapították, hogy a mér­legbeszámolókat ez év febru­árjában — a medgyesegyhá- zi ÁiFÉSZ kivételével — fe­lülvizsgálták, s a belső el­lenőrzési munkát igazgatósá­gi ülésen megtárgyalták. Nincs különösebb gond az üzemágak vizsgálatával, an­nál több a szakcsoportok el­lenőrzésével. A rendelkezé­sek szerint ugyanis évente 180 szakcsoport munkájáról kellene képet alkotni, de en­nek csak részben tettek ele­get a szövetkezetek, ráadá­sul az ellenőrzések nagy ré­sze formális volt. A munkatervek elkészül­tek, csak éppen nem tartot­ták meg teljesen. Elítélen- dő-e ez a magatartás min­den esetben? Sokszor az élet váratlan eseményeket hoz, némelykor a gyors, váratlan vizsgálat többet ér, mintegy elmúlt időszak rutinszerű elemzése. A másik dolog: a munkatervek év végi elké­szítését több tényező akadá­lyozza. A mérleg adatait csak február végén ismerik meg a szakemberek, honnan tudják előre, hol szorít a ci­pő. Ugyanakkor a miniszté­rium felügyeleti irányelvei márciusban, áprilisban, a Minisztertanács által megha­tározott ágazati feladatok ál­talában január végén válnak ismertté. A megyei szövetség ellen­őrzési irodája az elmúlt év­ben és az idén is meghatá­Felkészülten várja vendé­geit az Egri Várszínház, hi­vatalos nevén az Agria já­tékszín. Az egri vár gótikus palotája előtt felépült a szín­pad és az ezerszemélyes né­zőtér. A fellépő fővárosi szí­nészek már valamennyien Egerbe költöztek, s ottmarad­nak a nyári színházi idény végéig. Megkezdődtek a hely­színi jelmezes próbák is. rozta az ellenőrzés tenniva­lóit, szempontokat adott azok megvalósításához. Szembe­tűnő, hogy 1978-ban a beüte­mezett 56 üzemági és ki­emelt egység helyett csupán 33-at ellenőriztek. Az sem mentheti ezt,, miszerint egy vizsgálatra átlagosan 27 munkanap jutott. Sajnos az ellenőrök nagyon sok órát kénytelenek eltölteni érte­kezleteken, egyéb társadalmi elfoglaltságukról nem is be­szélve. Érdemes megjegyez­ni: nem mérhető pontosan a belső munkára és az ellen­őrzéssel foglalkozó vezetők egyéb tevékenységére fordí­tott idő. Ha csupán arra figyelünk, hogy tavaly a hálózati el­lenőrök több mint 9 ezer esetben 1729 egységet ellen­őriztek a helyszínen, talán elégedettek lehetünk. Az egy üzletre jutó ellenőrzési idő átlagosan 3,2 munkanapot tett ki, viszont nem elhanya­golható az a tény: a belterü­leti egységeket naponta két- szer-négyszer, a külterületie­ket egyszer ellenőrizték. Nagy a szóródás a szövetke­zetek között is. A gyulaiak egy év alatt 1685, a batto- nyaiak 60 esetben ellenőriz­ték a bolthálózatot. Persze, igazságtalanok len­nénk, ha nem beszélnénk a létszámgondokról. Április 1-i adatok szerint 88 hálózati és leltározó ellenőrre lenne szükség a szövetkezeteknél, s 70-en dolgoznak ilyen beosz­tásban. Mi ennek az oka? Feltűnő a munkabérek kö­zötti aránytalanság. A kez­dő, érettségizett fiatalok 1500 forint alapfizetést kapnak, az átlagkeresetük prémiummal, jutalommal együtt 2300 fo­rint. Ennek kapcsán őszintén ki kell mondani: az ellen­őrök erkölcsi és anyagi meg­becsülése nagyban befolyá­solja munkájuk minőségét. Ehhez szorosan kapcsoló­dik az ellenőrök informálá­sa. A különböző jogszabá­lyok, irányelvek, a hivatalos kiadványok rendelkezésükre állnak. Ezeken kívül azon­ban elengedhetetlen a belső tájékoztatás a szövetkezet eredményeiről, gondjairól. Hogyan képes megfelelően ellenőrizni az az ember, aki nem ismeri szövetkezete gaz­dálkodását; azt, hogy mit várnak tőle és munkatársai­tól. Jellemző, hogy az év első negyedében az 53 igaz­gatósági ülés közül 33-onvolt ott az ellenőrzés vezetője, li­en pedig a belső ellenőr. Semmivel sem jobb az arány a vezetői megbeszéléseket il­letően. Gyomán mind a 6 értekezleten részt vettek az ellenőrzés dolgozói, Békésen és Battonyán viszont a 4ösz- szejövetel egyikére sem hív­ták meg az ellenőrzési szak­embereket. O i szükséges a tovább­lépéshez? Mindenek­előtt az, hogy to­vábbra is megmaradjon az a gyümölcsöző kapcsolat, amely a MÉSZÖV revizori irodája és a szövetkezetek ellenőrei között kialakult. Szükség van arra is: a kötelező vizsgála­tokat lelkiismeretesen, elfo­gultság nélkül bonyolítsák le, s intézkedjenek a hibák meg­szüntetéséről. A hatékonyság mérésére nem lenne érdek­telen a munkaidő-felhaszná­lás egységes nyilvántartása, még akkor is, ha ez nem kö­telező. Ami pedig a jobb anyagi megbecsülést, a lét­szám stabilitását illeti, ösz­tönözni kell az ellenőröket, hogy állandóan képezzék ma­gukat, hiszen ez anyagiak­ban, erkölcsiekben is érezteti hatását. Seres Sándor Az egri játékszín az idén mai magyar szerző történel­mi tárgyú művét állítja szín­padra. Vámos Miklós írása, a Háromszoros vivát! képte­len krónika, a tatárjárás elő­estéjén játszódik, és valóság­ban is megtörtént cselekmé­nyeket dolgoz fel. Az ősbe­mutató előadást július 13-án este tartják. • \ Meghűl bennünk a vér... • Korábban már sokszor megírtuk, milyen áldatlan ál­lapotokat talál az arra járó Békéscsabán, a megyeszék­hely központjában, az Irányi utcában. Nos, végre meg­kezdődött az útburkolat kicserélése; aki a moziba, az SZTK-ba, a művelődési központba akar majd eljutni, az új úttest és járda megépülése után nem kell tengely- és bokatöréstől félnie. De addig!.« Meghűl az emberben a vér! A délelőtti mozielőadásra négy—öt osztálynyi kisiskolás igyekezik. A járdamara­dék egyszer az egyik oldalon vezet, aztán piros-fehér csíkos léc mutatja, gyerünk a másik oldalra, csak ott le­het tovább. Botladoznak a gyerekek, szemben sok-sok járókelő... Aztán a mozi előtt átkelnek a sártengeren. Ott azonban egy óriás markoló dolgozik. Karja, markolója a gyerekek feje mellett szinte centiméterekre suhan el. Többször is, ide-oda. Időnként a betondarabokkal teli talajba mar a hatalmas fémkanál. Felbőg a motor, s a vasmarok felől kődarabok tömege csapódik a gyerekek közé. Igaz, a gépen ott áll a figyelmeztető felirat; a gé­pet mozgási körzetében — ami több méter! — megköze­líteni tilos. De hát itt nemhogy méternyi, de még arasz­nyi távolságok sem lehetnek... A gép kezelője nem zavartatja magát. A gyerekeket kísérő pedagógusok igyekeznek beterelrfj az örökmozgó népséget a Szabadság mozi előcsarnokába. Ott a zaj is kisebb, s baj sem lehet. Nem a kezelőn múlik, úgy tűnik. Örülünk majd az új utcának. De egy kicsit keserű a szánk íze. Ilyen élmények láttán. ^ Sikeres bevásárlónapok a Centrumban Torontáli szövőszéken, hulladék szőrméből szövik ezt az igen tetszetős szőnyeget a Békésszentandrási Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezetben. Fantázianeve Balkán, s elsősorban nyu­gati exportra készül p«**: Veress Erzsi Uj városközpont — a tervezőasztalon Várja vendégeit az figria játékszín \

Next

/
Oldalképek
Tartalom