Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
1979. július 1., vasárnap o Kiegyensúlyozott az ellátás A jövő héten boltokba kerül a sárgadinnye fl Minisztertanács megtárgyalta Hatvanmilliárdos érték A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalattól június végéig 1 millió 200 ezer fólia alatt termesztett paprikát szállítottak exportra. Ez 50 százalékkal több, mint amennyit tavaly hasonló időszakban az ország határain tül értékesítettek. A termeltetés, felvásárlás, forgalmazás eddigi tapasztalatairól Rozek László, a vállalat igazgatóhelyettese adott tájékoztatást. — Zöldségfélékből és gyümölcsből az ellátás jónak mondható. Az elmúlt hetekben jelentős mennyiségű árut szállítottunk a nagy üdülő- és ipartelepékre, így többek közt Budapestre, Miskolcra, Tatabányára, Egerbe, Keszthelyre, Siófokra és Baiaton- boglárra. A felvásárolt zöldség és gyümölcs minőségével elégedettek lehetünk. Eddig megközelítően a szerződéskötésekben rögzített mennyiségű és összetételű árut vásároltunk fel. A kereslet miatt június 30-ig hosszabbítottuk meg a szerződéseket a primőr paprika felvásárlására. A termelők eddig vállalatunknak 52 vagon uborkát, 10 vagon paradicsomot, 2,7 millió paprikát — ez utóbbiból még további 10 vagont — értékesítettek részben az ÁiFÉSZ-ek közvetítésével. Napjainkban korántsem állíthatjuk, hogy valamennyi megyei vagy akár országos vállalatunk, üzemünk, szövetkezetünk a tervezés, illetve a vezetés legmagasabb fokán irányítja a kollektívákat. Többek között ennek javítására, színvonalának emelkedésére hivatott a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság — megyénket tekintve pedig —, annak Békés megyei szervezete. Évről évre több, kisebb-nagyobb rendezvényt, filmvetítést, kiállítást szerveznek. (Napjainkra az SZVT Békés megyei szervezetének több mint két és fél száz tagja van, elsősorban ipari és mezőgazdasági egységek közép- és felsőszintű vezetőiből. Csakúgy, mint vállalataink, szövetkezeteink többsége, az SZVT megyei szervezete is az idei cselekvési programjában a munka minőségi és tartalmi színvonalának növelését tűzte célul. A tulajdonképpeni érdemi munkát alapvetően a szakcsoportok és a városi szervezetek tevékenységén keresztül valósítják meg. Pozitívan értékelhetjük, hogy 1979-ben megalakult az Orosházi Üveggyár és a Gyulai Vízművek szervezete is. A szakcsoportok és szervezetek önállósága az eltelt hat hónap Cseresznyéből és meggyből is nagyobb mennyiség áll a fogyasztók rendelkezésére, mint az elmúlt évben. A zöldségárakról szólva az igazgatóhelyettes elmondta, azok a paprikát, a paradicsomot és az uborkát kivéve magasabbak a tavalyinál. A vállalat összehasonlító adataiból azonban az is kitűnik, hogy a fogyasztók összességében ebben az évben olcsóbban és-korábban jutottak hozzá a friss zöldségfélékhez, mint 1978-ban. Egyébként most a burgonya kilogrammonkénti fogyasztói ára a fajta összetételétől függően 13 és 8, a cseresznyéé 20 és 22, a paprikáé 14 és 30 forint. Az uborka 8, a paradicsom 40 forintért vásárolható. Űjburgonyából várhatóan 20 vagonnyit értékesít a vállalat A ZÖLDÉRT boltjaiba ezen a héten nagyobb meny- nyiségű őszibarackot szállítanak a szomszédos Csongrád megyéből. Jövő hét elején már kapható lesz a boltokban a sárgadinnye. Görögdinnyéből a tervezettnél több, mintegy 240 vagonra számítanak a szakemberek. Ez lehetővé teszi majd a kiegyensúlyozott ellátást. A fólia alatt termesztett zöldségfélék túlnyomó többfolyamán nagymértékben növekedett. A jól szervezett társasági élet egyenes következménye, hogy a részvétel az egyes rendezvényeken megnőtt. A megyei és a békéscsabai városi szervezet, főleg a közös székhely miatt, nagyon sok együttes rendezvénnyel büszkélkedhet. Társasági életük homlokterébe a vezetés- tudománnyal való foglalkozás áll. Az év első felében nagyobb jelentőségű megyei szintű üzem- és munkaszervezési konferenciát rendeztek, amelynek több mint 120 résztvevője volt. A pénzügyi és ellenőrzési szakcsoport két színvonalas rendezvénnyel vetette észre magát. Az egyiket a Magyar Tudományos Akadémiával közösen az ár- mechanizmus korszerűsítésének kérdéseiről, a másikat a vállalati és tanácsi gazdálkodás kapcsolatáról tartották. A Békés megyei szervezet az elmúlt évekhez hasonlóan négy előadással vette ki részét a Békés megyei műszaki fejlesztési hónap rendezvénysorozatából. Az orosházi városi szervezet, a megyei elnökség legnagyobb erőfeszítései ellenére sem mutatkozik életkéségét a kistermelők állítják elé. Az uborka 9, a zöldpaprika 8 százaléka a háztáji gazdaságokból kerül a boltokba. Az utóbbi években kialakult néhány zöldségféle termelési körzete. A fólia alatt termesztett paprika többségét Gyula és Medgyes- egyháza, a paradicsomot Orosháza, az uborkát Sarkad, Méhkerék, Mezőgyán térségében élő termelők értékesítették. A felvásárlás és forgalmazás további kilátásait Rozék László a következőkben ösz- szegezte. — Szakembereink a júniusi esőket követően területfelmérést végeztek. Megállapították, hogy valamennyi zöldségféléből a szerződött mennyiséget megközelítő termés várható. Az ellátás tehát a következő hónapokban kiegyensúlyozott lesz. Az igényeknek megfelelően másodvetésű zöldségfélék, karfiol, káposzta és uborka termesztésére is kötünk szerződést. Tapasztalatunk az, hogy a korábbi évekkel ellentétben, sikerült megvalósítani a szükségletre történő termeltetést. Felesleges árúkészlettel nem rendelkezünk, és erre számítunk az év második felében is. dése teljesen eseti, minden elképzelést és rendszerességet nélkülöz. Nem így az Orosházi Üveggyár üzemi szervezete, amely rendkívüli aktivitással kezdett munkához, alig egy negyedév alatt két színvonalas rendezvényt tartott, egy-egy belföldi és külföldi tapasztalatcserén vett részt. A gyulai városi és üzemi szervezet tevékenységét a dinamikus fejlődés jellemezte az eltelt félévben. A szak- csopartók száma és tartalmi munkája jelentősen növekedett, s sikeresen végrehajtották a munkatervi feladataikat. így érthető, hogy a megyei szervezet idei egyik legnagyobb rendezvényének, a Szeptember végén megtartandó országos szintű programjának, Gyula ad otthont. A kétnapos eseményre több mint 400, termálvizek hasznosításával foglalkozó szákembert várnak. E rendezvényen elméleti és gyakorlati oldalról komplexen foglalkoznak a hazai termálvizek hasznosításával, vagyis megvizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehet jobban 'kiaknázni a termálvizet akár mint hőenergiát, vagy hogyan lehet ezen keresztül a gyógy- és idegenforgalmat növelni, hogyan hasznosíthatja azt a mezőgazdaság, az ipar és a fürdő, mint szolgáltató. Növekvő tápforgalom Dinamikus növekedés, megfelelő választék — röviden így jellemezhető a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat múlt félévi kistermelői áruforgalma. ■A tavalyi év hasonló időszakához képest megközelítőleg ä százalékkal nőtt a vállalat által előállított és forgalmazott tápok és szemes termények mennyisége. Megfelelő volt a minőség, az ellátás pedig folyamatos. A GMV a megye területén 41 boltjában árulta a takarmányokat, ezenkívül 42 bizományos és közel 200 viszonteladó árusítóhely vett részt ebben a fontos munkában. A forgalom felét a ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ-ek bonyolították le. Újdonság a múlt évhez képest, hogy az idén árpa és zab is a fogyasztók rendelkezésére állt. Gyégyfiivek, fűszerkeverékek Békéscsabán az ÁFÉSZ 29. számú virágboltja évek óta arról híres, hogy a cserepes és vágott virágokon, a menyasszonyi kellékeken és kerámia edényeken kívül gyógy- tea forgalmazására is berendezkedett. A bolt a Hunyadi téren, a távolságibusz- megálió tőszomszédságában 'működik, iahol kibővített tevékenységgel szolgálja a lakosság érdekeit. Az utóbbi időben — amint Orvos Mihályné boltvezető elmondotta — a gyógyteaké- szítményeken kívül gyógyfüveket is árusíthatnak. Ilyen például a fehér üröm, a cic- kafarkja, a medveszőlő, az ezerjó, a zsályalevél stb. Manapság már mintegy 40-féle teakészítményhez vásárolhat a lakosság alapanyagot a békéscsabai virágboltban. Újdonság a boltban a magyar és ia német fűszerkeverék. Az Alföldi Gyepvetőmag- termelési Rendszerben az Alföld 66 mezőgazdasági üzeme 10 ezer hektáron termel fűvetőmagot. A fűmagtermesztésben elsősorban a szarvasi öntözési Kutató Intézetben nemesitett, állami elismerésben részesült fajták szerepelnek. Gépeket, szervizellátást, az értékesítés lebonyolítását a rendszer- gazda, a Közép-Tisza-vidéki Állami Gazdaság szolgáltatja, az elit vetőmagot és a termelési technológiát azonban a Szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet adja. — Az idén bebizonyosodott, hogy a rendszer taggazdaságai az üzemi vetés- szerkezetben helyesen arányosították a fűmagtermelést — mondja erről dr. JaVégegyházán a termelőszövetkezetben és a háztáji gazdaságokban hagyománya van az állattartásnak. A községi tanács és ia tsz vezetősége igen nagy gondot fordít az állategészségügyi szabályok betartására. Ennek eredményeként az állatbetegségek néhány éve elkerülik a községet. Az idei év is járványmentes volt. A fokozott gondosság kötermeiül Ö kormány legutóbbi ülésén a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről is tárgyalt. Ez a fórum legutóbb 1978-ban hozott határozatot ebben ia témában, a következő jelentést pedig 1980 második félévére kérte. Vagyis az ügy minden évben a Minisztertanács elé kerül. Ez sok egyébnél jellemzőbben bizonyítja a téma fontosságát. Valóban, ,a másfél millió kistermelő hallatlanul értékes munkát végez. Négy és fél millió sertést tartanak, csak nyúltenyésztésből 30 millió dollár értékű exporthoz segítik az országot; a primőr zöldségek, valamint la különlegesen munkaigényes gyümölcsfélék termesztésében pedig ők határozzák meg az ellátást. A kisgazdaságok összes termelési értéke meghaladja a 60 milliárd forintot, ez a széktor adja Magyarországon B mezőgazdasági össztermésnek egyharmadát. A gazdaságok száma csökken, de az egy kistermelőre jutó termelési érték növekszik, így a szektor egészében visszaesés nincs, sőt bizonyos fejlődést is megfigyelhetünk. Ezek a számok bizonyos magyarázatra szorulnak. Az egyharmados arány ugyanis a háttér ismerete nélkül akár meghökkentő is lehet. Jó tehát tudni, hogy ez a bizonyos egyharmados arány évtizedünk elején még negyven százalék volt. Harminc- három százalékra azért csökkent, mert közben a nagyüzemek termelése felfutott. Amíg a kistermelés bruttó értéke másfél milliárd forinttal növekedett, azalatt a téesz közös termelés 57 milliárd forintról 93 milli- árdra emelkedett. A másik nagyon fontos tudnivaló, hogy ma már erősen integrált a kistermelés is. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek keréken háromnegyed millió kisgazdaságnak nyújtanak olyan fokú segítséget, hogy helyenként már nyugodtan „bedolgozónak” nevezhetjük őket. Egy-egy pulykatenyésztő családhoz például a ternovszky János, a szarvasi Öntözési Kutató Intézet tudományos kutatója. — 100 évben egyszer fordul elő olyan eset, mint 1978—79- ben. A csapadékszegény nyár vége és ősz után viszonylag kevés hótakaróval tartós volt a hideg tél. Ezt követte az aszályos május és június első fele. A kiadós csapadék június közepén a 24. órában érkezett, már csak a hosszabb tenyészidejű fűfélék ezer magsúlygyarapodásához adott felbecsülhetetlen segítséget. A fűmagtermelésre berendezkedett gazdaságok azonban a magas napfényórák száma, az egyenetlen csapadékelosztás ellenére megfelelő jövedelemre számíthatnak. A korai érésű réti csen- kesz, csomósebir fajták nem vetkeztében a tsz 3500 férőhelyes sertéstelepén jelentéktelen elhullás volt az év első felében. A saarvasmarhatele- pen sikerült megszüntetni a korábbi évékben sok gondot okozó borjúelhullást. A háztáji kisgazdaságokban az egészséges állattartást elősegítik a TIT-előadások, az állattartók körében végzett felvilágosító munka. melést szervező téesz évi 30 —40 ezer forintos értéket helyez ki, és ezt meg is hitelezi. Nagyon sokan ma már úgy tenyésztenek állatot, hogy semmi földjük nincsen. Az állam a kistermelők részére évi kétmillió tonna takarmányt — leginkább tápot — hoz forgalomba, ami legalább tízmilliárdos érték. Vegyiparunknak is döntő szerepe van abban, hogy a kisgazdaságok ma már 25 milliói!) négyzetméter fólia alatt hajtatják a primőröket. A kistermelőik által létrehozott összes értéknek alig a fele képződik ma már a tsz- tagok háztáji gazdaságaiban, viszont kétötödét munkásak, alkalmazottak, értelmiségiek állítják elő. Érdekes az is, hogy ,a nem téesz-tagok kisgazdaságaiban sokkal nagyobb az árutermelés szerepe. Ez utóbbiak jó része kimondottan szakosított, korszerű, árutermelő kisgazdaság. Az örömök után beszéljünk ja gondokról. Rossz jel, hogy az idén feltűnően sok szarvasmarha hizlalására kötöttek szerződést. Azt jelzi ugyanis, hogy ismét sokan felszámolják, meghizlalva eladják a szarvasmarha-állományukat. Nagyon nagy gond a szállítás. A ló egyre kevesebb, a téeszek traktorai egyre nagyobbak, a kiselejtezett traktorokat pedig nem üzemeltethetik tovább a háztájiban. Targoncán vagy kerékpáron pedig nem lehet kétmillió tonna tápot haza-, illetve több millió mázsa kész terméket az átvevőhelyre szállítani! larthatatlan, hogy a magyar ipar nem ké- I I pes elegendő és megfelelő minőségű ásót, kapát — úgynevezett szerárut — gyártani; de nem kielégítő a kisgépellátás sem. Márpedig a fiatalok munkahelyük műszaki színvonalából indulnak ki, otthon egyre kevésbé hajlandók a múlt századba visz- szalépni! Közben elsőrendű érdek, hogy a kistermelés ezután se csökkenjen. Ezért minden illetékesnek az eddiginél többet kell tennie. Földeáki Béla sokat nyertek a június közepén érkezett csapadéktól, de a szárazságtűrő vörös csenkesz, magyar rozsnok, tarajos búzafű esetében a szarvasi ÖKI az intézet fennálása óta a legjobb termést produkálja. Vörös csen- keszből például a legmagasabb hozam 5,6—6 mázsa volt eddig, az idén 7—8 mázsa Jó a réti csenkesz is. Az angol perje, a tarackos tip- pan és a . réti komócsin átlagtermése megközelíti az elmúlt évekét. A szarvasi eredmények biztatólag hatnak a gyenge termőadottságú gazdaságokra, hiszen a rendhagyó esztendőben is tud kimagasló eredményt produkálni fűmagból. A fűmagtermelés a rendszer területén a kedvezőtlen időjárás ellenére hektáronként hét-tízezer forint árbevételt hoz. Természetesen ez függ a talajadottságtól és az illető gazdaság szakembereinek hozzállásától, a technológiai fegyelem betartásától. A fűmag aratása jó ütemben halad, ehhez a rendszer a szükséges gépeket biztosította. A késői érésű magyar rozsnok, réti komócsin és tarackos tippan még kiváló eredményeket hozhat. Az sem közömbös, hogy a fő termék — a fűmag mellett — közepes szénaértéknek megfelelő fűmagszalmát takarítanak be a gazdaságok. Ezt elsősorban a juhászaiban és a szarvasmarha-tenyésztésben tudják hasznosítani. Szárításra, előtisztításra ugyancsak berendezkedtek az Alföldi Gyepvetőmag-terme- lő Rendszer taggazdaságai. A. pesnek napjainkban. Műkő- — jp — A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet évek óta hasznosítja a termálvizet fóliakerté- szétében. A szeptemberi nagy rendezvényen többek között az ipari és mezőgazdasági termálvíz-hasznosításról is szó esik Fotó: Veress Erzsi Szervezők a szervezésről Aratják a gyepvetőmagot Rekord terméshozamok a szarvasi Űntözési Kutató Intézetben Fejlődő állattenyésztés
