Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
1979. július 29., vasárnap Az idegenvezető — történelemórák stílusában — tanáros lendülettel eleveníti fel a harmincnégy évvel ezelőtti eseményt, amikor az egész világ Potsdamra figyelt: — Cecilienhof a potsdami egyezmény történelmi emlékhelye. 1945. július 17-től augusztus 2-ig a Hitler-elle- nes koalícióban részt vevő dam jelentős szerepet töltött be az európai népek együttélésének, biztonságának megalapozásában. Pedig az ide utazó IBUSZ-turistacsoport- ból sokan átélték a második világháborút, s emlékezetükbe vésődött a dátum: 1945. augusztus 2-a, az egyezmény aláírásának napja. A három évtizedes mesz- szeség történelmi hangulatát A Nyugat-Berlinnel határos Potsdam megőrizte a rég múlt idők örökségét. A várost bejárva meghökkentő változatossággal tárulnak elénk a különböző korokat idéző épületek, egészen a XIV. századtól napjainkig. I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt gamizon város, a katonakirály 9000 tagú ármádiát állomásoztatott itt. AbCecilienhof. a potsdami egyezmény megkötésének színhelye Az óváros barokk stílusú polgárházai, a kovácsoltvas cégérek rég múlt idők hangulatát idézik nagyhatalmak delegációi itt vitatták meg plenáris üléseiken a legyőzött fasiszta Németország sorsát... Az angolpark dús lombú fái, díszcserjés ligetei között visz az autóbusz, a nyugalmat árasztó környezetben távolinak tűnnek azok a forró nyári napok, amikor Potsmég jobban érzékeljük, amikor a park mélyén feltűnik a szolid stílusban épült, angol vidéki kúriákra hasonlító kastély. — Az utolsó Hohenzollern (trónörökös) építette még 1916-ban, itt lakott feleségével, róla nevezte el a 176 szobás rezidenciát Cecilien- hofnak — mondja kísérőnk, amikor áthaladunk a boltíves kapu alatt. Az épületben végigjárjuk az angol, amerikai, szovjet küldöttség dolgozószobáit. A folyosó falát tablók borítják: képek a romokban heverő Sztálingrádról, Rotterdamról, a deportálásról, a varsói gettóról, a szétrombolt birodalmi kancelláriáról. Aztán a nagyhatalmak teheráni, jaltai tanácskozását megörökítő fotók következnék, s végül „élőben” látjuk a potsdami konferencia színhelyét, amikor belépünk a fagerendás, sötét falépcsős terembe: középen hatalmas kerek asztal, rajta a szovjet, az amerikai és az angol zászló, körülötte melegvörös bársonyszékek. A csendben ott lüktet a történelem. ban az időben már fegyver- gyártó, textilkészítő és dohányfeldolgozó manufaktúrák működtek a városban. Történelmi fénykorát II. Nagy Frigyes idején éli, aki a várostól nyugatra fekvő, erdőktől övezett szőlődombon valóságos Versailles-t teremt. A Sanssouci park és kastélyai valóban még ma is a „gond nélküli” pihenést nyújtják. A természet és építészet csodálatos harmóniája tárul a turisták elé, olyan gazdagságban, melyhez fogható kevés van Európában. Három kilométer hosszú fasor vezet a barokk Neues Palaishoz, a holland és angol mintára készült új kastély fényűző termeivel nem kevesebb, mint hárommillió aranytallérjába került a királynak. Míg a fasoron végighaladunk, a „potsdami rokokó’ remekművei, nyári paloták, szökőkutak, szobrok, francia, holland, dél-olasz és kínai kertek kötik le a figyelmet. Valamikor a királyi vendégsereg szórakozott itt — most a Sanssouci park a világ minden tájáról ideérkező turisták találkozóhelye. Horváth Anita A város idegenforgalmi érdekessége a Naueni Potsdam Brandenburgi kapuja 1770 óta a kapu. 1755-ben épült a két neogótikus kör- város egyik nevezetessége bástya, hozzásimuló szárnyépületeivel (Fotó — KS) Autó — motor H lengéscsillapítók Filatéliai hírek A békéscsabai Városi Bélyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot, hogy augusztus hó 5-én, 12-én és 26- án a következő újdonságokra lehet befizetést eszközölni; Olimpiai városokat — Róma, Tokió, Mexikóváros, München, Moszkva — bemutató bélyegsorozat, névértéke 16,- Ft, Festménysorozat, aminek már korábban kellett volna megjelenni — szintén 16,— Ft névértékben, Évfordulók — Események öttusa VB Budapesten és a Tengerek 5,— Ft. KGST-sorozat 3 érték, 6,— Ft névértékben. Ugyanezekre még használtan is előfizetést lehet eszközölni. Továbbá Parafilatéliára a következőkre lehet befizetést eszközölni; Ifjúsági Emléklap és a futárposta 17,— Ft, Periül katalógusra 90,— Ft. Baranya című tanulmány 25,—r Ft, Sakkolimpia CM 7,— Ft, Philatelica 29/1. 24,— Ft, végül Ifjúság, Nyírbátor és Móricz CM. 16,50,— Ft. Egyben kéri a kör vezetősége a tagságot, hogy a második félévi tagdíjat mielőbb fizessék be, nehogy a bélyegek kiadása késedelmet szenvedjen. .Augusztus 11-én nemcsak az öttusa világbajnokságot köszönti bélyeg, • hanem ugyanezen a napon adja ki a posta , a festménysort is. Ekkor jelenik meg a tengerek és folyók tisztaságát népszerűsítő bélyeg. Névértéke 3 forint, tervezője pedig Forgács Miklós grafikusművész. A posta értesítése szerint szeptember hónapban adják ki a régi magyar pénzeket bemutató sort. Az 5 bélyeg névértéke 15 forint lesz. A sorozatot Füle Mihály grafikusművész tervezte. Budapesten tartják az öttusa világbajnokságot augusztus 12 —16. között, amelynek tiszteletére a posta 2 forintos bélyeget bocsát forgalomba. Az öttusa klasszikus sportág, az atlétika elődje, az ötösverseny ugyanis már az ókori olimpiák műsorán is szerepeit. A verseny rövid távú futásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, dárdahajításból és birkózásból állt. Vas Tibor A levegővel töltött pneu- matik (gumiabroncs) felfedezése jelentős állomás volt az automobilizmus történetében. A rázástól, „dobálástól” mentes autózás azonban csak akkor valósult igazán meg, amikor a felfújt gumikerekű autók futóművét különféle rugókkal és lengés- csillapítókkal is ellátták. Ez utóbbiak a kényelmet és a biztonságot egyaránt szolgálják. Az egyenetlen útfelület ugyanis a kerekeket lengésbe hozza, s ha azok „ugrálása” állandósul, nem érintkeznek kellően a talajjal, ezért fékezéskor a fékút 20— 30 százalékkal is megnövekedhet, mindamellett a kocsi kanyartartása is bizonytalanná válik. A lengéscsillapító feladata tehát: gyorsan és megfelelően „lecsendesíteni” a rugózási rendszer lengéseit. Az elnevezéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az útegyenet- lenségekbői származó lökéseket, amelyek a futóműveket érik, elsősorban a jármű rugózása — gumiabroncsa és rugója — fogja fel, és nem a lengéscsillapító. Ezért azután nem is helyes „lökésgátlónak” nevezni ezt a fontos alkatrészt. Ma a legelterjedtebb a hidraulikus, teleszkóprendszerű lengéscsillapító. Ennek működési elve a következő: hengeres, zárt térben egy dugattyú segítségével szűk nyílásokon átpréselni a speciális olajat — csillapító közeget —, aminek révén olyan áramlási ellenállás lép fel, amely „felemészti” a lengések energiáját. A gyakorlatban egy-, illetve kétcsöves lengéscsillapítókkal találkozhatunk Az utóbbinál a dugattyú — amely a kocsi felépítményéhez támaszkodik — a berugózott kerék hatására mélyebben nyomul a hengerbe, sünikor is az olaj egy része a második hengerbe szorul. A kétcsöves megoldás jellemzője a kisebb beépítési hossz, az egyszerűbb tömítés, amely hosszabb élettartamot biztosít. Ugyancsak előny a mérsékeltebb olajhabosodás, hátrány viszont az egycsöves típusénál rosszabb hőátadás. A lengéscsillapítók élettar- tarmát erősen befolyásolja az, hogy milyen útviszonyok között közlekedik a kocsj. A jó márkájú teleszkópok élettartama általában 30^-50 ezer kilométer (érdekességként: 10 ezer kilométer megtétele alatt, a lengéscsillapító belső szelepei kb. 1 mil- liószor nyitnak és zárnak!). E fontos szerkezeti elemet rendszeresen ellenőriztetni kell a szervizekben e célra rendelkezésre álló vizsgáló- berendezéssel (Schocktester), amely mérőlapon adja meg az egyes lengéscsillapítók állapotáról árulkodó rajzolatokat. A kocsi „hintáztatásá- val” csak a már kimerült, hatástalan lengéscsillapítókra lehet következtetni, az elhasználódás mértékére nem. A csillapító hibája forrása lehet ,a futómű többi tagja kopásának, idő előtti elhasználódásának is. Tökéletlen lengéscsillapítás esetén a kocsi kereke szabályosan lebegni kezd, s az ugráló kerekek, amikor visszajutnak az útfelületre, túlpörögnek, megcsúsznak. A jellegzetes „kivájódások”, amelyeket a gumiabroncsok futófelületének azonos szakaszain figyelhetünk meg, általában e hibára vezethetők vissza. A lengéscsillapítók legcsekélyebb hibája, a tömítések elhasználódása miatti olaj folyás, azonnal meglátható a teleszkóp külső palástfelületén. A „megfolyt” léngés- csillapítót nyomban ki kell dobatni, mégpedig mindig párosával kell elvégezni a cserét. B. I. Kert — háztáji Öntözéssel gyümölcstermesztés Az idei májusi, júniusi kánikulában sokfelé a gyümölcsfákat is öntözték. Ez a kertészeti termelésnek még nem általános módja, de a tudományos elemzések egyértelműen azt jelzik: érdemes az eddiginél többet törődni a gyümölcsfák mesterséges vízellátásával. A befektetés kamatostól megtérül. Ezt igazolják a kertészeti egyetem kutatásai, amelyekre a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának megbízásából került sor. A kutatók megállapították, hogy a gyümölcstermő növények — elvileg — átlagosan 500 milliméternyi vizet igényelnek egy kilónyi szárazanyag előállításához. (Szárazanyagnak a gyümölcsnek azt a részét nevezik, amely megmarad nedvességtartalmának mesterséges elpárologta tása után.) Valójában azonban ennél többre van szükség, mert a növényállomány elpárologtatja a talaj nedvességtartalmának egy részét. Ráadásul különféle műszaki megoldásokkal, például a talaj letakarásával ezt csak mérsékelni lehet. Ezért azt tartják: hazánkban átlagban évi 600 —700 milliméter csapadék kell a gyümölcsök normális növekedéséhez, kifejlődéséhez. Ennyi esőt azonban kizárólag á déli, délnyugati országrészek — Dél-Baranya, Zala és Vas — kapnak. Ugyanakkor az Alföldön — különösen a vegetációs periódusokban — 75 százalékos valószínűséggel mindössze 250—350 milliméter a természetes csapadék, amely így a növények víz- szükségletének csak 25—40 százalékát elégíti ki. A magas átlaghőmérséklettel járó párolgás pedig, amely 3—6 milliméter között váltakozik naponként, tovább rontja a helyzetet. Ezért a magasabb vízigényű növényeket főként a kedvező csapadékellátott- ságú országrészekbe igyekeznek telepíteni, míg másutt — mindenekelőtt az Alföldön — öntözésre is be kell rendezkedniük a gazdaságoknak intenzív termesztés esetén. A szakemberek szerint különösen az alma hálálja meg a mesterséges vízellátást. Erről a gyümölcsről egyébként is azt tartják, hogy magas hozamokkal fizeti vissza a termelők fáradozását. Közepes vízigényűnek tartják a cseresznyét és a meggyet. Mérsékelt „vízfogyasztású” a szeder és a kajszibarack. (Azt, hogy mekkora a vízfelvevő-, illetve párologtatóképesség — a legtöbb esetben — a fakorona formája, kiterjedése, továbbá a területi egységre jutó növényszám, és alapvetően: a termés meny- nyisége határozza meg.) A kutatók megjelölték azokat a kritikus szakaszokat, amikor különösen hasznos a gyümölcsfák öntözése. Az egyik ilyen periódus a virágzás időszaka, amely április elejétől május közepéig tart. Szerencsére ebben az időszakban » az őszi és a téli csapadék általában biztosítja a kedvező talajnedvességet. Idén azonban ez nem következett be, így május elején sokfelé öntözésre volt szükség. A fák összes vízfelvételének 20—25 százaléka jut különben erre az időszakra. A következő kritikus fejlődési szakasz a hajtásnövekedés, a rügydifferenciálódás ideje. Ez gyümölcsfajonként és fajtánként eltérő ütemben, május 15. és július 30. között zajlik le. Ilyenkor az egész évi vízfelvétel 25—30 százalékát kívánják a fák. Ez a vízpótló öntözés fő időszaka, amikor hektáronként 60—120 milliméter öntözővíz is elkel a fák felüdítéséhez. A gyakorlati tapasztalatok szerint a nyári érésű gyümölcsök döntő hányada gazdagon meghálálja ezt az öntözést. A gyümölcs t,ovábbi fejlődése és az érés során szintén jó hatású a mesterséges csapadék. De mivel a termesztésnek ebben a periódusában általában a természetes csapadék valószínűsége is nagy, a szakemberek úgy vélik, hogy nem egyszeri, hanem többszöri öntözésre és kisebb vízadagokra van szükség. A tudományos vizsgálódás során három év átlagában az alma öntözése 40 százalékos, a cseresznyéé 55, a szamócáé pedig mintegy 80 százalékos terméstöbbletet adott a kísérleti területeken. Az őszibarack 37 százalékkal növelte hozamát a rendszeres öntözés hatására. Jászonyi Ferenc Potsdami nyár
