Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

1979. július 29., vasárnap Barátaink életéből A szovjet kohászat és a KGST Az Uráli Nehézipari Gépgyárban. Szerelik a KKD—1500/180 készülő aprító-zúzó berendezést Az elmúlt 30 évben a KGST- tagállamok nemzeti jövedel­me a tízszeresére, ipari ter­melése pedig, hétszeresére nö­vekedett. Napjainkban ezek­nek az országoknak az ipari potenciálja együttvéve na­gyobb, mint az Egyesült Ál­lamoké és nagyobb, mint a nyugat-európai országoké. A KGST-országok nemzeti jö­vedelme növekedésének üte­me 3-szor, az ipari termelé­sének üteme pedig 4-szer ma­gasabb, mint a tőkés világ­iban. Ennek a nagyarányú növe­kedésnek egyik feltétele a ko­hászat intenzív fejlesztése. így a szovjet kohászok a múlt évben, az előző 5 éves terv utolsó évéhez (1975-höz) viszonyítva a nyersvasterme- lést 7,7, az acélgyártást 10,1, a hengerelt áru előállítását 6,7 millió tonnával növelték. A tizedik 5 éves tervidőszak­ban számos új objektumot, a többi között sok gyárban elektrokemencéket, koksz­gyártó berendezéseket, ötvö­ző anyagokat gy; rtó kapaci­tásokat, stb. helyeztek üzem­be. Megkezdte a termelést az ukrajnai Azovsztal oxigén- konverteres üzemegysége is. Sikeresen fejlődik a többi KGST-országban is a kohá­szat, amelyet nagyban előse­gít ezeknek az országoknak az együttműködése és kölcsö­nös segítségnyújtása. A Szovjetunióban például részt vett és jelenleg is részt vesz számos objektum léte­sítésében, a többi között a bolgár kremikovci és a len­gyel katowicei kombinátok építésében, a mongóliai réz- molibdén bányászati és dú­sító kombinátok építésében, amelyeknek első üteme már megkezdte a termelést. típusú, KGST-program szerint (Fotó: E. Kotljákova) A külföldi kohászati üze­mekben igen jó vélemény alakult ki a szovjet gépekről és berendezésekről. Az Uráli Nehézipari Gépgyár (Szverd- lovszk) márkájával készülő nagyolvasztó, aglomerációs és sajtolóberendezések, hideg- és meleghengersorok, folya­matos acélöntő berendezések sikeresen dolgoznak Bulgá­riában, Magyarországon és Lengyelországban. A gyár mongol, román és más orszá- gokbeli megrendeléseket is teljesít. A Szovjetunió kohászati be­rendezéseket és termékeket importál a testvéri országok­ból. A szovjet tudósok és szak­emberek külföldi kollégáik­kal eredményesen dolgoznak egy sor fontos kohászati-mű­szaki feladat közös megoldá­sán. (APN — KS) Erősödik az ideológiai nevelő munka Penzában T. Dcmyilenko Mindenki szívéhez címmel ismertette azokat a hozzászólásokat, amelyek a penzai városi pártbizottság közelmúltban tartott aktívaértekezletén hangzottak el. A felszólalók között akadt munkás és vál­lalatigazgató, főiskolai rek­tor és pártmunkás. Vala­mennyien — a saját munka- területükön szerzett tapasz­talatokra hivatkozva — el­mondták: mit kell tenni azért, hogy az ideológiai-po­litikai nevelő munka javítá­sával kapcsolatos SZKP KB- határozat megvalósuljon. V. F. Szidorkint, a lenini kerület pártbizottságának első titká­rát mindennél jobban az ideológiai káderek kiválasz­tásának, nevelésének és to­vábbképzésének problémái nyugtalanítják. A nagy in­tenzitással dolgozó pártmun­kások mellett vannak pasz- szívak is, akik csekély be­folyást gyakorolnak az em­berekre. A titkár ebben látja egyik okát annak, hogy az egyes dolgozó kollektívák megsértik a munkafegyelmet, mások pedig közömbösséget tanúsítanak a közügyek iránt. A szerző ezután a propa­gandisták felkészítésének ha­tékonyságával foglalkozik, s majd megjegyzi, hogy ez év októberében pártépítés elne­vezésű új tanszékkel bővül a kerületi pártiskola. K. A. Kuznyecov, a pen­zai óragyár igazgatója elis­merően szólt azokról a vete­ránokról és munkahelyi ve­zetőkről, akik lelkiismerete­sen foglalkoznak az utánpót­lás nevelésével. Mégis — mint mondotta — az egyes vezetők munkastílusa ko­moly nyugtalanságra ad okot. ők azok, akik nem vizsgálják meg az emberek igényeit, s nem veszik fi­gyelembe véleményüket sem... Az ideológiai munka javí­tásának, tökéletesítésének feltételeiről, valamint a kez­deti lépésekről V. I. Jerzu- nov, a penzai városi pártbi­zottság első titkára beszélt, s utalt a testület márc üsi plénumán elfogadott határo­zatra. Eszerint: feltétlenül erősíteni kell a X. ötéves tervben előirányzott gazda­sági és szociális fejlesztés végrehajtásának ellenőrzé­sét. Ugyanakkor még mé­lyebben szükséges feltárni az ideológiai munka erős és gyenge oldalait is. Ezzel kap­csolatban a cikk befejező ré­szében a munkaverseny elő­mozdításakor tapasztalható fogyatékosságokról olvasha­tunk. A szerző megjegyzi: sajnos, a pártbizottságok és a szakszervezetek még kevés figyelmet fordítanak az er­kölcsi tényezőkre. Nem rit­kán olyan emberek az él- munkások, akiknek nincs te­kintélyük a dolgozók előtt, és képtelenek magukkal ra­gadni a lemaradókat... Az írás végén T. Danyi- lenko ismerteti az aktívaülé­sen elfogadott határozatot, amely a párt-, tanácsi és társadalmi szervek tevé­kenységének hatékonyságára vonatkozik, s amely egyút­tal elősegíti az SZKP KB állásfoglalásában kitűzött feladatok sikeres megvalósí­tását. (Penzenszkaja Pravda) Börtönszigetből az ifjúság szigete Évszázadokon át kalózok, csempészek menedéke volt a Pinos-sziget, amely az 1959- es kubai forradalmat meg­előző száz évben börtönszi­getté alakult át. Az 1976-os közigazgatási reform alap­ján különleges tartományi státust kapott szigetet 1978- ban, a XI. Világifjúsági Ta­lálkozó alkalmából nevezték el az ifjúság szigetének, an­nak emlékére, hogy 1966-tól kezdődően zömmel fiatalok közreműködésével alakult át a hajdan csak börtönéről és szabadkikötőjéről hírhedt te­rület a mezőgazdaság, a ha­lászat virágzó tartományá­vá. A forradalom győzelme óta több mint négyszeresére nőtt a lakosság száma, egye­dülálló oktatási intézmények sokaságát építették fel, s a tanulók és fiatalok közre­működésével 24 ezer hektár citrusligetet ültettek. Diákok csoportja O Ahol hajdan a rabok dolgoztak, ma az or­szág egyetlen kaolin­gyára működik (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Vietnam A csukdáji népszínház Exportőr klubok Az export növelésére a Len­gyel Külkereskedelmi Kama­ra mellett új intézmények alakultak a közelmúltban, például a piackutató központ és a termelők és exportőrök jogait képviselő központi in­tézet. Előkészítés alatt áll az exporttermelés lexikonénak és egy címjegyzéknek a ki­adása, amely az összes len­gyel vállalatok adatait tar­talmazza. Új kezdeményezés az ex­portőr klubok létrehozatala is. Ma több mint 20 ilyen klub működik az országban. Céljuk, hogy segítsék azok­nak az adminisztratív és egyéb akadályoknak az elhá­rítását, amelyek a külkeres­kedelem fejlesztésének útjá­ban állhatnak. A klubok küz­denek a jobb kooperációs te­vékenységért, az újítások gyorsabb bevezetéséért. Az exportcikkek minőségének ja­vításáért kapcsolatot tarta­nak a termelő üzemekkel. A klubok tagsága rendezi meg „Az év legjobb exportőre” cí­mért folyó versenyeket. Szá­mos új javaslatot dolgoznak ki az exportjog területén is. A hanoi „Munkás” film­színház nézőtere minden este zsúfolásig megtelt nézőkkel. A hatalmas érdeklődést az észak-vietnami Theo színtár­sulatok fellépései váltották ki. A Theo szó pontos jelenté­se ismeretlen, de tartalmát il­letően született néhány fel­tevés. Az első szerint „Theo” az ősi „tao”-ból származik — ez annyit jelent: előadások a királyi udvarnál. A második hipotézis szerint ez a szó sza­tírát jelent, a harmadik állí­tás szerint „Theo” — a csó­nak kormányzása. A szakér­tők többsége a harmadik va­riánst tartja helyesnek, vagy­is azt a nézetet vallja, hogy a színház szerepet játszik a helyes gondolkodásmód ki­alakításában, a népi hagyo­mányok megőrzésében, vala­mint a hazafiság és az inter­nacionalizmus eszméinek ter­jesztésében. A helyi 6zínházrajongók egybehangzó véleménye sze­rint a legjobb műsort a csuk­dáji társulat mutatta be, és ezt alátámasztja a szakértők döntése is. A nemrég befeje­ződött fesztiválon a csukdáji társulat által előadott dara­bot — „őrizd meg a zöld színt” — két arany- és egy ezüstéremmel tüntették ki. A darab a bátorságról, a hazafiságról és a hűségről szól. Hőse egy csukdáji fia­talember, aki hosszú éveken át harcolt Dél-Vietnam fel­szabadításáért. A háború be­fejeztével visszatért szülő­földjére és beiratkozott az egyetemre. De amikor újból háború fenyegette Vietnam földjét, a volt katona félre­tette tankönyveit, mert úgy érezte, meg kell védenie ha­záját az északi betolakodók­tól... (BUDAPRESS — VNA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom