Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

1979. július 29., vasárnap o CASCO-mérleg A szegedi népművészeti vásár mindennapos programja a néptáncegyüttesek bemutatója. A folklórfesztiválra szinte Európa minden tájáról érkeztek táncosok. Képünkön román együt­tes előadását kíséri nagy érdeklődés Fot6: Martin Gábo[ ^ Magyarországon csaknem ^ félmillió magángépkocsi-tu­> lajdonos rendelkezik CASCO- 5 biztosítóssal, közülük min- ^ den negyedik fordul kártérí­H tésért a biztosítóhoz. S. W J Az adatok szerint azonban V évről évre nő a balesetmen­> tesen vezető autósok tábora, ^ és őket külön jutalmazza a H biztosító. Az 1972. július 1-e '•». után kötött CASCO-biztosí- v tás feltételeiben ugyanis sze- ^ repel az a kedvezmény, hogy ^ aki legalább két évig saját S hibájából nem szenved bal- v esetet, visszakap a díjból. 8 Tavaly 44,2 millió forintot, az idén fél év alatt már 27,5 millió forintot utalt vissza balesetmentes vezetésért CASCO-s ügyfeleinek a biz­tosító. Mennyibe kerül az ipari szolgáltatás? Békés megyében 4300 kis­iparos dolgozik. A lakossági szolgáltatás mintegy 60 szá­zaléka hárul rájuk. Vajon az árváltozások mennyiben befolyásolják a tevékenysé­güket? Drágább lett-e az ipari szolgáltató munka, vagy sem? Erről beszélget­tem Kaczkó Andrásnéval, a KIOSZ megyei árelőadójá­val, aki először a következő­ket mondta: — Az ipari szolgáltatás munkadíja (beleértve a mo­sást, vegytisztítást is) nem változik. A hatóságilag meg­állapított anyagár-növeke­dést azonban a felhasználás mértékében figyelembe kell venni. — Mik az építőiparra vo­natkozó előírások? — Az építőiparban to­vábbra is érvényesek az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által az 1976­ban jóváhagyott a Kisiparo­sok építőipari egységárgyűj­teményének a bérmunkadíj tételei. — Milyen termékeknek emelkedett az ára? — A már ismert mérték­ben a pékáruknak és a fagy­laltnak. — Honnan tudhatja a megrendelő, hogy a kisiparos méltányos áron dolgozik, vagy sem? — Az irányárak — ame­lyek eddig érvényben voltak és a jövőben is maradnak — a kisiparosok műhelyében kifüggesztve megtalálhatók. Egyébként a KIOSZ megyei szervezete most folyamato­san tájékoztatja a kisiparo­sokat az árrendezéssel kap­csolatos tennivalóikról — fejezte be a tájékoztatást Kaczkó Andrásné. P. B. A Jelenkor legújabb száma Gazdag, változatos tarta­lommal jelentkezik a Pécsett szerkesztett irodalmi és mű­vészeti folyóirat hagyomá­nyosan összevont, kettős nyári száma. A lírai rovatban többek között Bárdosi Németh Já­nos, Betrók László, Galam- bosi László, Héra Zoltán, Horgas Béla, Károlyi Amy. Kiss Dénes, Makay Ida, Pás- kándi Géza, Vasadi Péter és Weöres Sándor költeményeit olvashatjuk. A szépprózai írások sorában Baranyai László, Kende Sándor és Nádas Péter elbeszélését, va­lamint Jékely Zoltán kisre­gényének első részletét közli a folyóirat. Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulója al­kalmából Czine Mihály, Támogatják a lakásépítést Kunágotán a Bercsényi Tsz tagságának egynegyede fiatal. A mintegy kétszáz fiatal közül igen sokan ta­nulnak tovább. A férfiak többsége mezőgazdasági gép­szerelő, a nők pedig barom­fitenyésztő szakmát szerez­nek. A termelőszövetkezet minden dolgozó továbbtanu­lási szándékát támogatja. ötéves múltra tekint visz- sza a lakásépítési támoga­tás, melynek keretében az itt dolgozó fiatalok negyvenezer forintot kapnak házépítésre. Ezt a kölcsönt 15 év alatt kell letörleszteniük. Ebben az évben a termelőszövetke­zet négy tsz-tag, és két fel­sőfokú végzettségű szakem­ber lakásépítéséhez járult hozzá. Fried István, Pomogáts Bé­la és Tandori Dezső tanul­mánya méltatja a nagy író életművének egy-egy fejeze­tét — Az írószobám soro­zatban Képes Gézával be­szélget Fekete Gyula. Az irodalmi esszék közül figyel­met érdemel Nemes Nagy Ágnes: Szavak divatja és Fogarassy Miklós: Tandori idézetei, parafrázisai c. írá­sa. A művészeti rovatban Hárs Éva és Szabadi Judit tanul­mánya Rippl-Rónai József festészetét elemzi, Fodor András írása pedig Egry Jó­zsef örökségét veszi számba. Láncz Sándor krónikája a közelmúltban rendezett fő­városi kiállítások tanulságait összegzi. Szabászok versenye Tizennegyedszer rendezik meg a hagyományos sza­bászversenyt az ipari szö­vetkezetek szakemberei kö­rében. Az idei verseny idő­pontját szeptember 24—25-re tűzte ki az OKISZ szolgál­tatási bizottsága. A színhely a szegedi sportcsarnok lesz. A méretes szabók már ké­szülődnek. Több mint száz szabász csaknem 200 ver­senymunkával nevezett be a minden évben nagy érdeklő­déssel kísért szakmai ver­sengésre. A legeredményesebb ver­senyző „aranyollót” kap. A különböző szakágazatokban együttesen kilenc első dí­jat, valamint aranyplaket­tet, s ugyanannyi ezüst- és bronzplakettet adnak ki. Ezenkívül a legjobb fiatal szabászt minden szakágban junior-díjjal és oklevéllel jutalmazzák. Motorvonat indul Új-Zélandba A Ganz-MÁVAG villamos­motorvonatokat szállít Üj- Zélandba egy, a közelmúlt­ban aláírt 34 millió dollár értékű szerződés értelmében. Az üzletkötésre azután ke­rült sor, hogy a magyar gyár versenytárgyalást nyert. A villamos-motorvonatokat a Ganz az angliai General Electric céggel szoros együtt­működésben készíti. A két vállalat közötti gyártási és értékesítési együttműködés egyébként már több éves múltra tekint vissza. A mostani szerződés hosz- szabb távra biztosít jó piacot a Ganz-MÁVAG vasúti jár­műgyárának. A gyárban je­lenleg tunéziai megrendelés­re, légkondicionált, luxus­motorvonatok készülnek, nemrég kezdték el a kocsi- szekrények belső szerelési munkálatait. A tuniszi mo­torvonatokat azután kezdték gyártani, hogy átadták a ju­goszláv megrendelésre gyár­tott négy luxusszerelvényt. Ugyancsak a vasúti jármű­gyárban a MÁV részére is dolgoznak, az új, 1800 lóerős Diesel-mozdonyokból már 16- ot átadtak az idén, s az év végéig további 8 készül el. Szakember-utánpótlás, KlSZ-munka Az utóbbi években igen sok fiatal vállalt a mezőko­vácsházi Űj Alkotmány Tsz- ben munkát. A szövetkezet­ben dolgozók több mint egy- harmada 30 éven aluli fia­tal. Főként a növénytermesz­tésben, állattenyésztésben és a terménygazdálkodási ága­zatban dolgoznak. A szövet­kezeti tagok sorába felvett fiatalok 90 százaléka szak­munkás, vagy magasabb ál­lami iskolai végzettséggel rendelkezik. Természetesen szervezett szakmunkásképzés folyik, ahol 40-en szereznek majd szakmát. Ebben az évben főiskolán és egyetemen ll ösztöndíja­sa tanul a szövetkezetnek. Amikor végeznek, a szövet­kezetben önálló munkát kap­nak a már dolgozó szakem­berek mellett. Ez a segítség könnyebbé teszi számukra a beilleszkedést, ugyanakkor értékelhetővé válik az új munkaerő szakmai felké­szültsége. A szövetkezetben 1972-ben 1 millió forintot fordítottak lakásépítési célokra, amely azófa is a fiatalok otthonte­remtését segíti. Nem elsőd­leges törekvés a KISZ-szer­vezet véleményében a KISZ- tagok számának növelése. A párt- és a KlSZ-alapszerve- zet tagjai úgy ítélik meg, hogy csak azok legyenek az ifjúsági szövetség tagjai, akik aktívan kapcsolódnak a KISZ munkájába. Erreaszö- szövetkezetre nem érvényes az a megállapítás, hogy egy- egy rendezvényre t nehezen szervezhetők a fiatalok. A szervezet vezetősége nagy gondot fordít arra, hogy a fiatalok vállalt kötelezettsé­geiknek tegyenek is eleget. Délidő a gyulai kempingben Fotó: Martin Gábor Idegek és kötelek E _ tévében nemrég egy tréfás jelenetet láttunk. Ebben I „jobbnál jobb” módszereket figyelhettünk meg az- zal kapcsolatban: miként borzolhatjuk fel szomszé­daink idegeit. Vagyis: milyen hangtechnikai eszközök szük­ségesek a különféle recsegő, 6ivító, dübörgő és egyéb fülsér­tő zajok, zörejek keltésére. Volt egy ismerősöm, aki úgy csen­desítette le szomszédait, hogy egy-két decibellel nagyobb hangerővel válaszolt nekik. Egy szó, mint száz: nincs béke az olajfák, (illetve a ház­tetők) alatt. Természetesen nemcsak hangokkal, gúnyos meg­jegyzésekkel, hanem más úton is megkeseríthetjük egymás életét. (A pletykáktól, a kisebb-nagyobb szurka-piszkáktól, a durva kirohanásokon át, egészen a tettlegességig fajuló ve­szekedésekig — embertársaink totális kikészítésének óriási tárháza áll rendelkezésünkre.) E motivációk után kutatva olyan ok-okozati összefüggéseket fedezhetünk fel, amelyek közül már sokat ismerünk. Mégis: mivel magyarázható az, hogy nem férünk a bőrünkben; hogy akarva-akaratlanul olya­nokat is megsértünk, akik nem szolgáltak rá? Profánul hang­zana, ha most azon nyomban kijelentenénk: ettől a perctől kezdve tegyük félre régi sérelmeinket, és boruljunk egymás nyakába. Ahhoz, hogy jó legyen a közérzetünk; hogy normális ember­hez méltóan viselkedjünk és cselekedjünk, elsődlegesen ön­uralomra van szükség. Kiegyensúlyozott lelkiállapottal, nagy tűrőképességgel és kötélidegzettel megáldott emberek sajnos egyre kevesebben vannak. Már-már közhelyszerű megállapí­tásnak tartjuk, amikor valaki kijelenti: az olyan negatív tár­sadalmi jelenségek, mint például a válás, az öngyilkosság, az élvezeti cikkek növekvő fogyasztása tekintetében Magyar- ország lakossága sajnos élen jár. Ezt egyébként a statiszti­kák is megbízható pontossággal kimutatták. De azt már ne­hezebb lenne összeszámolni, hány irigy, kötekedő, agresszív; a környezetével és önmagával is állandó oppozícióban levő egyén él közöttünk. Vagy például: mennyi a törtető és az ala­muszi, a féltékenykedő és a hencegő, a hiú és a bosszúálló, a harácsoló és a potyaleső, s az örökös pénzéhségben szen­vedő emberek száma? Ez a felsorolás korántsem teljes, és kicsit egyoldalú is, mert úgynevezett tiszta típusok, jellemek nincsenek. Csak egy pél­da: lehet valakinek az alaptulajdonsága általában jó, de né­ha tud gonosz is lenni. Ez fordítva is fennáll. A mások idegei kikészítésében, lelki és szellemi harmóniá­jának tönkretételében jártas személyek előbb-utóbb elszige­telődnek. Ezt a kiközösítő folyamatot felgyorsítja egy-egy erélyesen fellépő kollektíva is. Az akció annál eredménye­sebb, minél többen fognak össze, s minél hamarabb törik le a szarvakat. Igaz, könnyű ezt mondani, ám adott szituáció­ban már nehéz választani. Erre is valamennyien tudnánk pél­dákat felhozni. (Verekedők, késelők megfékezése, nagy csa­ládi „jelenetekbe”, cirkuszokba való beavatkozás, vagy az igazságáért harcoló kisember melletti nyílt kiállás és így tovább.) Bevallom, szándékosan írtam többet a különböző rossz tu­lajdonságokról, amelynek mindegyike külön-külön is meg­érne egy misét. Hébe-hóba megjelenik néhány tudományos igénnyel megírt cikk a gátlástalan autóvezetőkről, a króni­kus hazudozókról, a neurózisban szenvedő karrieristákról. Az írások szerzői megpróbálják mélyebben vizsgálni az ilyen emberek gondolkodásmódjának, magatartásának és cselekvé­sének külső, illetve belső indítékait. Sőt, súlyosabb esetek­ben különféle lelki gyógymódokat is ajánlanak. Egy japán közmondás szerint az emberek egymáshoz való közeledésében a MOSOLY a legegyszerűbb, a legjárhatóbb út, mert a szavak már többe kerülnek. Az Élet és Irodalom­ban megjelent „Mosolytalan ország” című írás sok igazságot tartalmaz. A járműveken mogorván ülő útitársaink, a pályá­ról közömbös arccal levonuló és a saját győzelmének örülni nem tudó futballcsapat, meg a komor, magukba zárkózó, bús­képű járókelők is képtelenek boldogabban, felszabadul­tan viselkedni. Magam is láttam olyan felvonuló tömeget, amely inkább a gyászmenetre, semmint az ünneplésre, vi­dám majálisra felsorakozott emberekből állt. Miért van ez? Talán azért, mert csak akkor ül ki az életöröm, a könnyed vidámság és a boldog megelégedettség az arcunkra, ha tele­esszük és teleisszuk magunkat?! A legtöbb országban tem­peramentumos, jó kedélyű népnek ismerik a magyarokat. Mégis: lassan az a benyomás alakul ki, mintha valami meg­változott volna; mintha már a hivataloskodó, komolykodó viaszarc és a merev fapofa lenne a divat? Nem azt mondom, hogy a mindennapi, kisebb-nagyobb gondjaink ellenére is mindenkor nevessünk. De: általában igyekezzünk barátságo­sak, kedvesek lenni egymáshoz. A joviális, a szimpatikus és a minden pózolástól mentes emberek hamarabb teremtik meg maguk körül azt az ideális légkört, mint a'búskomor, a kis ügyeken is felháborodó-rágódó-tépelődő, vagy a macerálásra hajlamos társaik. Ha bizalommal (és nem gyanakvással!), ha segítókészséggel (és nem kitolási szándékkal!), ha derűs arc­cal, vidám mosollyal, szelíden (és nem fennhéjázó, gúnyos, vagy rideg tekintettel!) közeledünk egymáshoz, akkor bízvást bízhatunk abban, hogy a fagyos légkör is hamarabb oldódik fel körülöttünk. O em árt, ha mindehhez kölcsönös megbecsülés, tiszte­let, előzékenység és szerénység járul. Ne feltétlenül mi legyünk azok, akik azonnal a magas c-n kezdik, mert — mint mondottam — már egyre kevesebb embernek van kötélidegzete korunkban. Bukovinszky István Három fesztiválon tíz film Három filmfesztiválon vesz­nek részt augusztus első fe­lében magyar versenyfilmek. Az augusztus 2—12-ig tartó locamói nemzetközi film- fesztiválon Kovács András „A ménesgazda” című alko­tását mutatják be, az Ember Judit-rendezte „Fagyöngyök” és Gábor Pál filmje, az „An­gi Vera” szekcióvetítéseken vesz részt. Augusztus 5—12. között a dániai Odense ad otthont a nemzetközi mesefilmfeszti­válnak, melyen Dargay At­tila „Lúdas Matyi” és „A há­rom nyúl”, Rózsa János „Csudavilág” és Richly Zsolt „A hétpettyes autó” című filmjei képviselik filmgyár­tásunkat. A panamai nem­zetközi filmfórumon, amely­re augusztus l—8-a között kerül sor, Gyarmathy Lívia „Álljon meg a menet” és Szomjas György „Talpuk alatt fütyül a szél” című pro­dukcióit vetítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom