Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
KHiWEfi» 1979. július 26., csütörtök A növénytermesztésből a melléküzemágakba A kifeszített bőrt körbeszögelik, majd egymás mellé rakva meleg levegővel szárítják. A vastag bőr olykor két napig is szárad. Ezt a munkát az újpesti bőrgyárnak végzi a szövetkeze* Fotó: Veress Erzsi Építkeznek a belvízkárosultak Mint arról a korábbiakban már hírt adtunk, az elmúlt évek belvizei miatt, valamint a tavalyi földrengés során megrongálódott lakóházak helyreállítási munkái befejeződték túlnyomó többségükben, illetve az újjáépítés, a helyreállítás az utolsó fázisánál tart immár. Az e körben kárt szenvedett lakosak közül már csak néhány szorul további segítségre, elsősorban az anyag- biztosításban. A Békés megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya most az 1979- es belvizek okozta károk felmérése után azt tekintette át: hogy áll az újjáépítésre, valamint helyreállításra szoruló lakóházak ügye. A nyilvántartásban összesen több mint 1700 belvizes épület szerepel, ebből 600-at lehet helyreállítani, a többi újjáépítésre szorul. Ismeretes, hogy a károsultakat szervezett segítségben részesítik, soron kívül juthattak építési engedélyhez és építőanyaghoz. A kiadott csaknem 1100 építési engedély alapján az OTP már döntött a kölcsönök engedélyezéséről is. Eddig 253 ház újjáépítését és 231 átépítését kezdték meg a belvízkárosultak. Legtöbb engedélyt Mezőberényben, Déva ványán, Vésztőn, Füzesgyarmaton és Gyulán adtak ki, de Békéscsabán, Sarkadon, Gyomán, Szeghalmon és Qkányban is megközelíti a 40—50-et a belvíz miatt építkezésre kényszerülők száma. Az építkezéshez szükséges anyagokat folyamatosan biztosítják a rászorulóknak, az építtetők még ebben az évben megkapnak minden építési anyagot, természetesen ütemezés szerint, a TÜZÉP által elkészített sürgősségi sorrend alapján. növelése. Ha az árrendszer rugalmasságának növeléséről lemondanánk, az ármechanizmust nem fejlesztenénk, akkor a konkrét árki- igazítások idővel óhatatlanul elavulnának, s ismételt lépésekkel — újabb és újabb feszültségvállalással — tudnának csak ,a változó követelményekkel, feltételekkel lépést tartani. A fogyasztás minél inkább túllép a létminimumon és mind összetettebbé, sokrétűbbé válik, annál inkább megköveteli az árrendszer rugalmasságát. Ha ezt a vezetés nem ismeri fel időben, akkor az ellátásban zavarok keletkeznek, s növekszik a hiánycikkek száma. Még az áremelkedés veszélyét is vállalni kell a jó és minél zavartalanabb áruellátás érdekében. Mert az a termék a legdrágább, amit nem lehet kapni. Az áruhiány a társadalmi méretű pazarlás egyik forrása. Ha nincs tartalékalkatrész és miatta áll a drága gép, vagy háztartási készülék, a veszteség nyilvánvaló. Hasonlóképpen aránytalanul nagy kárt okoznak a hiányszülte készletfelhalmozások, a vég nélküli sorbanállások. Tapiasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensúlyozott és zavartalan áruellátást. Megfelelő garanciák A rugalmas árrendszer megfelelő garanciákat tartalmaz, védi a fogyasztói érdeA termelőszövetkezetekben a nők állandó foglalkoztatása megyeszerte számos problémát vet fel. Sok szövetkezet más üzemekben biztosít holt szezonban munkát nődolgozóinak, munkanap-jóváírással. Nem így a körösla- dányi Magyar—Vietnam Termelőszövetkezetben, ahol 10 éve kezdődött meg a tésztafeldolgozás, s ma már 240 nődolgozót foglalkoztat a közös gazdaság, főleg a melléküzemágakban. Itt is tanakodtak a szövetkezet vezetői a gépesítés folytán felszabadult munkaerő átcsoportosításán. Arra a meggondolásra jutottak, hogy a 10 éve működő tésztafeldolgozó-üzemen kívül bérmunkában marhabőrök szárítását végzik, ahol nőket foglalkoztatnak. Az adminisztratív munkakörökben is nők vannak többségben. Csigagyártók A tésztaüzemben 110-en- dolgoznak. Pájer Sándor, az üzem vezetője elmondta, hogy többek között Miskolc, Mátészalka, Budapest, Debrecen, Zalaegerszeg és Siófok élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatai rendelik meg és igénylik a csaknem 50 vagonnyi házitésztát, amit itt állítanak elő. Az üzem igen sokat fejlődött 10 év alatt. Ma már csak a munkák felét végzik Jcézi erővel az asszonyok. A tésztagyúrógépet korszerűsítették. Mégpedig úgy, ha lezárják a tetejét, a gép automatikusan megkezdi a tészta gyúrását. Egy másik gép nyújtja az alapanyagot, míg korábban maguk az asszonyok végezték deszkán, nyújtófával ezt a munkát. — Sok középkorú asszony dolgozik ebben az üzemben — mondja Tóth Istvánné. Az átlagéletkor 43 év. Ügy tűnik, beszélgetőtársam — Tóth Istvánné — igen tájékozott a szövetkezet dolgaiban, ezért nem mulasztom el, hogy egy kicsit erről is faggassam. keket. Továbbra is rögzített hatósági ára lesz az alapvető élelmiszernek, a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés díjtételei szintén csak központi döntés alapján változtathatók. De a szabadáraknál sem szabad a vásár. A vállalat köteles betartani az árképzés, a kalkuláció szabályait, s a fontosabb termékeknél áremelési szándékát köteles előre jelezni az árhatóságoknak. Az ellenőrzés és szabálysértés esetén a felelősségrevo- nás (gazdasági bírság, fegyelmi, vagy büntető eljárás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szolgálják. Vajon a rugalmas árrendszer nem vezet-e az áremelkedések felgyorsulására? Ha kielégítő ütemben emelkedik a munka termelékenysége, takarékoskodnak az energiával, az anyaggal, a termelő- eszközökkel, korszerűsödik a termelés szerkezete, javul az export jövedelmezősége, az árak stabilizálódhatnak, a kiugró eredmények esetén még csökkenhetnek is. Ha viszont a munka, a gazdálkodás minősége nem javul kellően, vagy esetleg külső okok miatt romlik, ez óhatatlanul áremelkedésben, inflációs gondokban tükröződik vissza. Vagyis az életbe lépő ármechanizmusban a legfőbb ár- stabilizátorrá a termelés hatékonyságának növelése válik. Különösen fontos, hogy legalább a külpiaci versenytársak fejlődésével tartsunk lépést, s eredményes munkával ellensúlyozzuk, kivédjük — Hogy mit tudok? Többek között azt, hogy évente 20 millió forint az árbevétele a melléküzemágaknak, s hogy a termelékenységet itt is újítások beállításával növeltük — például a tésztagyúró, tésztanyújtó és a tarhonyakészítő gép üzembe helyezésével — amiket az üzemvezető és az itt dolgozók közösen valósítottak meg. — Önök itt egy műszakban dolgoznak? — Igen, mi a „csigagyártók” 30-an vagyunk, s egy műszakban dolgozunk. Délelőtt 35-en, délután ugyancsak 35-en járnak. A két műszakban készítenek csőtésztát, cérnametéltet, kiskockaa cserearányromlás hatásait. A cserearányromlás egy oldalról nézve külső és objektív hatás. Fogadjuk el a kihívást De felfoghatjuk olyan kihívásnak is, amelynek elfogadása, közömbösítése tőlünk függ. Tegyünk tehát róla, hogy soha ne hasson bénítólag, elemi erővel, r Ha ugyanis elkerüljük a i cserearányromlást, a tőkés világpiaci infláció hazai ha- I tását rugalmas árfolyam-politikával egyszerűen ellensúlyozhatjuk. A belső árstabilitás szempontjából oly fon- j tos exporthatéikonyság ezért ; vált az árképzés alapjává a feldolgozó iparban. Tudjuk, hogy az áremelés, mint a javak újraelosztása, feszültségekkel, konfliktusokkal jár, a gazdasági előrehaladás érdekében mégis vállaljuk. Ugyanígy vállalnunk kell a vállalatok és dolgozók közötti differenciálással, az egyes tevékenységék visszafejlesztésével járó hálátlan feladatokat is. Az árpolitika hozzásegít bennün- j két ahhoz, hogy a megváltó- j zott, az új külső és belső j viszonyokhoz rugalmasabban, j jobban alkalmazkodjunk, de döntő szerepe, gazdaságfor- I máló ereje az eredménye- j sebb, jobb munkának van. Kovács József (Vége) tésztát, mi pedig csak a csigakészítéssel foglalkozunk. Szögelftk A bőrüzemben 53-an dolgoznak. Egy nap 475 táblát szögeinek fel. Elmondásuk szerint különböző cipő-mappa — és sertésbőröket nagy fatáblákra szögeinek fel az asszonyok a 4 éve működő üzemben. — Mi négyen együtt dolgozunk régóta. Már jól ösz- szeszoktunk, csak egymásra nézünk és már tudjuk is, milyen munkaművelet következik. Ebben a pillanatban készült el az egyik tábla szögelése, s fel sem ocsúdok, amikor látom, hogy felkapják a nehéz fatáblát és a többi mögé állítják. Fürge kezek mozdulatainak vagyok szemtanúja, hiszen beszélgetésünk kezdetén még a bőrt feszítették, s máris a következő táblát teszik a talpfákra. Fegyelmezett munkatempó látszik mozdulataikból, péjüg órabérben dolgoznak. — Természetesen meghatározott, hogy egy nap 'alatt hány táblát kell elkészíteni — mesélik. Igyekszünk okosan beosztani az időt. Látok itt fiatalokat is. Egyikük nem lehet több 20 évesnél. — Hogy, hogy itt dolgozik? — Amikor elvégeztem az általános iskolát, nem volt kedvem továbbtanulni, meg eljárni a faluból. Itt helyben vagyok, s általában 2100 forint körül keresek. Nehéz munka, de most már szeretem. Adminisztrátorok Az adminisztratív munkák elvégzése 40 asszonynak ad a termelőszövetkezetben munkát. Elég szűk keresztmetszetű az adminisztráció. Elegendő is, hiszen ágazati elszámolás van, s itt központilag foglalják egybe az iratokat a tsz-központban dolgozók. Ezenkívül — mondja Kovalik András — a fűrészüzemben 8-an, a bőr-, illetve a gumiüzemben 60-an dolgoznak még nők. Az üzemben hallottuk, hogy változatos a melléküzemágak ' tevékenysége is, hiszen a bőrüzem dolgozói több mint két hétig segítettek be a növény- termesztésbe, kapáltak. A termelőszövetkezetnek biztos jövedelemforrás a melléküzemág. A lehetőségek jó kihasználásával oldotta meg tehát a gépesítés következtében felszabaduló munkaerő foglalkoztatását is. Számadó Julianna A gyümölcs hasznosítatlan ne maradjon gyümölcsöt érlelő fa szép látvány. Annál elszomorítóbb a kertekben, telkeken, ültetvényeken, vagy akár utak mentén rothadó gyümölcstől roskadó fákat látnunk. Minden le nem szedett, vagy más okból veszendőbe ment gyümölcs kárt okoz a termelőjének, s a fogyasztóknak is, mert az ilyen gyümölcs nem kerül piacra vagy a feldolgozó iparba. Az első félév kedvezőtlen időjárása károsan hatott a nagyüzemi gyümölcsökre is. Ennek következtében a várható termés mennyisége is csökken. Emiatt még fontosabb követelmény, hogy a házikertek, a zártkertek és a szórványgyümölcsösök termését az eddiginél sokkal gondosabban takarítsák be. Az Üttörő Szövetség az Állami Ifjúsági Bizottság, az Oktatási, a Munkaügyi és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ezért fordult közös felhívással a fiatalokhoz: segítsenek a gyümölcsszüretben. ■Mindenekelőtt azoknak az idős embereknek, akik saját maguk nem tudják a gyümölcsféléket betakarítani és értékesíteni. >? Meg kell menteni az elhagyott szórványgyümölcsösök termését is, melyet a tulajdonosok vagy a bérlők eddig nem hasznosítottak. Ebben az általános iskolai úttörő- és napközis táborok tanulóinak a munkájára számítanak elsősorban. A gyümölcsbetakarításba az általános iskolák VII. és VIII. osztályos tanulóit lehet bevonni. A munka sikeréhez nélkülözhetetlen a tanácsok> a Hazafias Népfront szervezetek és az iskolai úttörőcsapatok együttműködése a munkák megszervezésében. Hogy hol, milyen segítségre van szükség, azt a helyi tanács közli. Ugyancsak a helyi tanács és a HNF-aktivis- ták mérik fel és szervezik meg a zártkerttel és házikerttel rendelkező idős embereknek nyújtandó segítséget is. Ha a betakarított területnek magánszemély a tulajdo- sa, és a betakarítás szóbeli megállapodás alapján történt, a leszedett és értékesítésre átadott gyümölcsért kapott pénz fele az úttörőcsapatot, fele a tulajdonost illeti meg. Ha a tanács által kijelölt, a tulajdonos által elhagyott, nem gondozott vagy állami tartalék területek szórvány gyümölcsöseinek termését szedik le az iskolások, akkor a teljes összeg az úttörőcsapatot illeti meg. Több jó példa is van már arra, hogy ahol ezt a munkát az illetékesek megszervezik, a gyerekek szívesen vesznek részt benne. Szorgalmasan dolgoznak, szedik a fákról a gyümölcsöt, ha értelmét látják munkájuknak. Szervesen hozzátartozik azonban a zökkenőmentes szürethez az is, hogy legyen zavartalan a gyümölcs felvásárlása, s így minél több friss gyümölcs jusson fogyasztásra és konzervipari felhasználásra. api néhány órás gyümölcsszedés a vakációzó diákoknak nemcsak hasznos elfoglaltságot, hanem változatosságot is jelent. A betakarításban részt vevő diákokat jó érzéssel töltheti el az a tudat, hogy ők is tettek valamit az idei gyümölcstermés hasznosításáért. Szente Erzsébet Bömbölde - átmenetileg? A békéscsabai repülőtérről felszálló sportrepülőgépek orgiája e nyári napokon reggel hétkor percnyi pontossággal megkezdődik. „Vidám köszöntőjük” többnyire abból áll, hogy 7-8 üvöltő masina elhúz a csabai Lencsési úti lakótelep felett. Utána jönnek a többiek, egyesével vagy csoportosan. Ha egyesével, abban sincs köszönet. Alig hal el egy gép gyomor- rezegtető lármája, azonnal jön a következő. Tudom, mert megfigyeltem: 4-5 gép húz el a lakótelep és környéke felett percenként. Ez egy óra alatt — szerényen számítva — 240 fergeteges bömbölés. Egy délelőtt eléri az ezerháromszázat is. Természetesen nemcsak nekem okoz ez főfájdítóan kellemetlen perceket, hanem lapunk olvasóinak is. Írnak a nyugdíjasok, írnak a gyermekes szülők: könyörgünk, másfelé nem lehetne? A válasz lapunk július 12-i számában olvasható, Benkő Bálintnak, az MHSZ megyei titkárhelyettesének tollából. A válasz röviden: A repülőtér elhelyezése „egy adott helyzet”... A repülések irányát „a mindenkori szél iránya” határozza meg, illetőleg a repülésbiztonsági szabályok is, amelyektől eltérni, sajnos, nem lehet. Végül a csattanó: „A repüléseket megszüntetni nem áll módunkban.” Egyszóval: nesze semmi, fogd meg jól! Minden tiszteletem a repülőké: férfias, veszélyes sport ez, s természetesen honvédelmi okokból sem közömbös, kik, hányán, mennyire tanulnak meg fiaink közül repülni. Az azonban már korántsem fér a fejembe, hogy Békéscsaba felett a szél csodálatosképpen mindig egy irányba fúj, olyan irányba, hogy csakis-a 15 ezer lelket számláló Lencsési úti lakótelep fölött lehet azokkal a bömbölő, üvöltő, őrjöngő gépmadarakkal elrepülni. Kövessük gondolatban a gépek útvonalát, hogy kiderüljön, mi minden felett dörögnek el még! Hétvégi házak tömkelegé a Körös-csatorna partján — az egyre szépülő, fejlődő iskolacentrum — a KISZ-tábor — több száz csabai gyerek nyári napközije, s végül, de nem utolsósorban a szintén fejlődő, hamarosan új iskolával, étteremmel, üzletekkel gyarapodó lakótelep, ahol nemcsak nyugdíjasok, gyermekek, hanem — történetesen — éjszakai műszakban dolgozó fizikai munkások is keresnének pihenést. Ha hagynák őket a repülők... Azt hiszem, ez már nemcsak apró kellemetlenség, hanem a hetvenezres Békéscsaba egyik gondja, amit minél előbb orvosolni kell. És nemcsak — mint a válaszadó illetékes megjegyzi — „átmenetileg”. .. Ezek a bömbölő gépek, amelyek ellen még csak védekezni sem lehet, olyasmit vesznek el tőlünk, amit nem adhatnak: a nyugalmat és a csendet. Mikor találnak már megnyugtató megoldást az illetékesek? V. J.
