Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
1979. július 24., kedd o Utazás az autóbuszjegy körül A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet elektromos üzr- * méhen egy műszak alatt 600 darab hőfokszabályozós vasaló ♦ készül. Képünkön «--késztermék .bevizsgálását végzik _______ __—■— Fotó: Martin Gábor + ♦ B útorok az olimpiára A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet exporttevékenysége immár másfél évtizedes múltra tekint vissza. Legrégibb vásárlójuk a Szovjetunió, amely évek óta fogadja Békéscsabáról a „Csaba 75” fantázianevet viselő, 28 darabból álló lakószoba-garnitúrákat. Az elmúlt esztendőben a szövetkezet 420 szobára valónyit szállított e tetszetős termékéből keleti szomszédunknak. Az idén ez a szám ugyan 250-re csökkent, ám ez nem jelenti azt, hogy a partner elégedetlen a bútorgyártók munkájával, sőt a megrendelt garnitúrák száma éppen azért csökkent, mert a szovjet fél mintegy 16 millió forint értékben- szállodai berendezést kért az olimpiára a csabaiaktól. Az utóbbi időben figyelemre méltóan növekszik a szövetkezetben készült bútorok térhódítása a tőkés piacokon is. A holland Bij- nen cég tavaly 2700 tv- és sztereorádió-szekrényt vásárolt meg, 1979-ben pedig több mint 4 ezret vesz át ezekből a romantikus tölgy kisbútorokból. Az üzlet híre nyugatnémet és francia cégek érdeklődését is fölkeltette, így várható, hogy a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet fokozni tudja a stílbútorgyártást. A magyar külkereskedelmi vállalat, az ARTEX, a sikerekre alapozva most újabb stílbútorok elkészítésére kérte föl a szövetkezetét, abból a célból, hogy az USA-ban mutassa be azokat a piacszerzés reményében. A csabai szövetkezet teljes termelésének 80 százalékát teszi ki egyébként az export, ezen belül a tőkés piacok részesedése a korábbi 20 százalékról most 30-ra emelkedik. (Bm. Népújság, 1979. III., 15.) „... egy 20 év körüli fiúnak nem volt jegye. Az ellenőr felszólította, hogy fizesse meg a büntetését, illetve adja át a személyazonossági igazolványát... A rendőrség előtt az ellenőr leállította a buszt, durva módon karon ragadta a fiatalembert, és a rendőrség épületébe tuszkolta...” A Volán válasza IV. 12-én (a Népújságban). „ ... amikor az ellenőr a rendőrség előtt a fiatalembert leszállította, elfutott, ma sem tudjuk a nevét. Egy első osztályos kisgyerek is tudja, hogy a busz tömegközlekedési eszköz, amelyen ingyen utazni nem lehet...” * * * _1 óra 30, 10-es busz. A Kulicb Gyula-lakótelepen egy fiatalember lép fel a járatra. Ügy tesz, mintha bedobná a J pénzt, lenyomja az automata karját, jegyet nem ad. ' Kedélyeskedik a mellette állókkal: vacak ez a „mics(jtóa”, hamar elromlik, jegyi meg sehol... Építőipari vállalat. Az első felszálló bedobja a 2 forintot. A 'jegyet, ahogy azt a nagykönyvben megírták, úgy adja a gép. — Na, látja — szói oda a kedélyeskedőnek egy idős férfi -4-, alig jöttünk pár métert, megjavult ez a „vacak”! I— A fiatalember elfordítja a fejét, nem szól semmit .. .1 Cs. J.-né panaszos levele a Bm. Népújsághoz: „Rettenetesen felháborított az eset, ami velem történt... Felszállók a Kölcsey utcánál a 19 óra 20 perces 17-es jelzésű autóbuszra. A hátsó ajtón szálltam fel, pechemre. Ugyanis, onnan hátulról tülekedtem fel magam az automatáig, és meg akartam váltani a jegyemet. Mire egy csapzott hajú, szemüveges dik, de ezen belül a száraz- és füstölt áruké 25 százalékkal. Mivel e termékek iránt a hazai és a külföldi kereslet egyaránt nagy, az igényeket eddig nem tudtuk megfelelően kielégíteni. Indokolt takarékosság A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelését elsősorban az energia- hordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrendezés óta végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja. A tüzelőanyagok és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villamos energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál nagyobb mértékű a távhőszolgáltatás díjának emelése. De a fogyasztó ezután is a költségeknek átlagosan mintegy 40 százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklődik a központi, illetve a távfűtéses lakások fűtési költségeinek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzelőanyagok áránál jobban, átlagosan 51 százalékkal emelkedik a villamos energia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a villamos- energia-termelés és -fejlesztés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett volna szükség. A háztartások villamosenergia-fogyasz- tása tavaly átlagosan 14,5 százalékkal növekedett. A takarékosság tehát indokolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készülékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyártása és alkalmazása. De az elektrifikált háztartásokban ezen túl még számtalan lehetőség nyílik a villamosenergia-takarékosságra, mely végeredményben erőművi beruházásokat tehet feleslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem is lehetne megállítani. A növekedés ütemét azonban lehet és kell is mérsékelni^ hogy a jelenlegi szint, az évi 90—100 ezer új személygépkocsi értékesítése mellett csökkenjen a sorbanállás, megszűnjék a nagyarányú spekuláció, hogy a gépkocsiforgalom növekedésével lépést tarthasson az út- és szervizhálózat fejlesztése. lövedelemkiegészítés A különböző iparcikkek: a bútorok, a cipő, az egyes építőanyagok, a mosószerek, a szappan, csakúgy, mint a tisztítás, cipőjavítás áremeléseit a nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci drágulása indokolja. Az áremeléssel járó többletkiadások részbeni ellen- súlyozására jövedelemkiegészítésben részesül 10 millió 200 ezer magyar állampolgár. A lakosság csaknem valamennyi rétegére kiterjedő differenciált részbeni „kártalanítást” szükségessé teszi a széles körű és olykor nagymértékű áremelés. Teljes ellentételezésről, kompenzálásról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a lakosságnak ösz- szesen 28 milliárd forint többletkiadást okoznak, s ebből 21 milliárdot, tehát 75 százalékát fedeznek a jövedelemkiegészítések. Vagyis átlagosan az élelmiszerek és a háztartási energia drágulásának terheit. Ahogyan az ilyen átlagolásnál már lenni szokott, a családok egyik /fésze jól kijön majd a jővedelemkiegé- szítésből, a másik része nem — ez függ fogyasztói szokásaiktól, fogyasztásuk összetételétől. A magasabb jövedelmű rétegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacsonyabb jövedelműe- ké viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna célszerű a jövedelemkiegészítéseket a keresetek százalékában megállapítani. Társadalmilag igazságosabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fogyasztás támogatása. Az a kívánatos, hogy a munkajövedelmekben érvényesüljön a határozott differenciálás. Hz előrehaladás feltétele A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intézkedések ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terheit. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. Ebből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a jövedelemkiegészítés. Így végeredményben 1979-ben az eredetileg a tervben számított 4,7—4,9 százalékkal együtt 9 százalékos fogyasztói árszintnövekedés várható. Az életszínvonal-politikában, a jövő megalapozásában úgy haladhatunk előre, ahogyan megvalósulnak gazdasági célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősége, hatékonysága. Az egyes ember sorsa, és a társadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményektől, a közös munkánktól függ. Kovács József (Folyt, köv.) emberke rátette a kezét, és nem engedélyezte a jegy megváltását, mondván, csak azért akartam jegyet váltani, mert őt megláttam... Hiába mondtam bármit, ő csak büntetni akart. Egész kis veszekedés alakult ki, vagyis csak én mondtam a magamét, mert ő meg volt győződve, hogy én csaló vagyok ... 7 óra 45, 17/A. A két ellenőr csendesen, kulturáltan szólítja az utasokat. — Kérem a jegyeket, ellenőrzés ... A jól öltözött, fehér stó- lás, szemüveges hölgy lejárt bérletet mutat. Zavart és ideges. Az ellenőr a személyigazolványát kéri. — Ne szórakozzon velem, dehogy adom! — S már kapná ki a bérletet az ellenőr kezéből. — Mit gondol? Már évek óta bérlettel járok! Szabadságon voltam, elfelejtettem megújítani! — És mondja, mondja a magáét. (Megjegyzendő, hogy minden hónap első napjának 0 órájától 5-én 24 óráig tart a türelmi idő, amíg az új bérlet megváltható. Ha pedig ez nem sikerült, mert szabadságon vagyunk, ne restelljünk 2 forintot bedobni az automatába — kötelességünk nyugalmunk és becsületünk érdekében!) 6-os járat, 7 óra 55. A felszólítás után az utasok szó nélkül veszik elő a bérletet, a jegyet. Egy fiatal nő a jegyét mutatja. — Nézd meg, légy szíves az automatában levő jegy számát! — szól hátra a társához Bán Tibor ellenőr. Laczó András bemondja a számot. — Ez a jegy érvénytelen, asszonyom! — Ez? Most vettem a 3- ason! — csattan fel a hangja— De erre a járatra nem jó — közli az ellenőr. — Én úgy tudom, jó vitatkozik az utas. A következő megállóban leszállnak... Mi is ezt tesz- szük és tisztes távolból figyeljük az eseményeket! A bliccelőnek áll „magasabbra”! — Közlöm magával, hogy feljelentem. Én nem akartam csalni! — Én elhiszem, de minket azért fizet a vállalat, hogy a szabálytalanságokat kiszűrjük — mondja Bán Tibor. A hölgy nem hajlandó kifizetni a büntetést. Piros a dühtől, amikor elviharzik. Hát 2 forintért érdemes volt? * * * Bán Tiborral és Laczó Andrással arról beszélgetünk, hogy milyenek az utasok. Mindketten rutinos ellenőrök. — Legtöbb problémánk a 17-es járaton van ’— kezdi a beszélgetést Laczó András. — Hogy mi az oka, nem tudnám megmondani. Ennek ellensúlyozására viszont az erzsébethelyi járatokon alig- alig fordul elő szabálytalanság. Arra fegyelmezettebb emberek élnek? Meglehet! A mezőmegyeri járatokon szintén kevés a bliccelő, de annál több bajunk van akkor, amikor Megyeren vége a diszkónak. Azon a napon még ketten is alig győzünk intézkedni. Biztonságosabb lenne, ha a „diszkós napokon” rendőr segítené a munkánkat! Sokszor verekednek, durvák. Ki mer vitatkozni olyan sok, szesztől erős fiatalemberrel? 8-as járat. Megdöbbenve látom, hogy az egyik ülésen a műbőr késsel, vagy valamilyen éles tárggyal ösSze-vissza van vagdosva. Hát ilyenek az utasok? Vannak ilyenek is! Béla Vali Ki hogyan veszi? Mi sem természetesebb, hogy egy-egy ilyen nevezetes esemény bejelentése után jobban fülel az újságíró az „utca emberére”. Aki szerencsére humorizálni is tud. Onnan lestem a következő véleményeket: * — Végre egy kis öröm! Utolérjük a kapitalistákat az áremelésekben... Csak egyet nem értek. — Mit, majd én megmagyarázom. — Azt írják: a zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, a növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Engem ne etessenek! Hát milyen másfajta zsiradék van, és hogy jön ki az átlag 17 százaléknak? — Hogy milyen másfajta? Hát a vaj, a ... a ... — A fülzsír, a dinamókenőcs, az is zsiradék..., ha ezek változatlanok, akkor lefele húzzák az átlagot. Ja. Most már értem... % — Engem jól becsaptak! A Teplicztől, aki pedig ■bennfentes az ilyen ügyekben, azt hallottam, hogy a dohányárak is emelkednek, méghozzá száz százalékkal. Aztán hiába keresem, nem változtak. — Ezért bosszankodsz? — Persze. Le akartam szokni a cigizésről, hogy rekompenzáljam saját háztartásomban a plusz kiadásokat. És most? Ingyen pedig nem szokom le! * — Azért van Isten! Meg kiskapu... — Miből jött rá? — Ember! Hiszen megírták, hogy a kulturális szolgáltatások közül a színház-, a mozi- és a cirkuszhely árak 30 százalékkal nőnek. — És ennek örül? — Nem érti? A futballmérkőzésekre a régi helyárakkal mehetünk! Pedig milyen cirkusz van azokon is néha! * — Éljenek a horgászok! — kiáltott föl egy asztaltársaság a minipresszóban, amikor a szövetség egyik megyei vezetőségi tagja vasárnap reggel megérkezett. — Nekem is ez a véleményem — reagált egészségesen a közfelkiáltásra, aztán gyanút fogva megkérdezte: — De miért? — Jól dolgoztok! A hal ára nem emelkedett! Igyunk egyet erre! És amilyen pechje volt a vezetőségi tagnak, a cehhet neki kellett fizetni. De szerencséje volt: a szeszek ára sem emelkedett... * Már közismert figurája Békéscsabának a „kis francia”, akinek 1936 óta Békés megyei felesége van. Francia honban éltek 1975-ig, aztán Magyarországra költöztek. A férfi, aki részt vett a fasiszták elleni fegyveres, illegális harcban, rokkant. Fél karját amputálni kellett sebesülése után. Azért jött felesége szülőföldjére, mert nyugdíjából — ma magyar pénzre szá- mítva szép összeg — Franciaországban alig - tudott megélni. Azért minden nyáron két-három hónapig ott üdült. Most három hetet tervezett. — Mi van, kisöreg? Ilyen rövid ideig tart az otthoniét? — Eztet ti nem értitek. Kint olyan a dragasag, hogy a három hét is alig bírjuk a kis nyugdíjból... Hát jövünk. Meg jo, hogy benzinre futja, az mereg draga. meg a deli gyümölcs, amin élnék a szegények, az araboktól jön Nizzába, meg a táplálék kétszerese lett... A szálloda, nem is beszélve arról, nem tudjuk fizetni... Hat ezert... Így van ez. Európa ebédlőasztala Magyarország. Ide jönnek jól bevásárolni nyugatról, minden olcsóbb, mint náluk az élelmiszerek közül, ök elvitték, a mi államháztartásunk meg fizette a kü- lönbözetet. — Most jól kitoltunk velük! — mondta Teplicz Aladár. — Csak az a kár, hogy emiatt a mi zsebünkbe is mélyebben kell belenyúlni. Neki nincs gyereke és szabadúszó. .. * — Engem csak egy bosz- szant! — Éspedig? — Hogy miért nem vártak ezzel év végéig! — Ezt nem értem... — Mert begyepesedett vagy, konzervatív. Hát nem újévkor szoktuk megfogadni, hogy jövőre másként élünk, takarékoskodunk, meg minden? — A fene vigye el! Most kezdhetjük az év közepén... Varga Dezső Bársonydzseki és védőkesztyű Harmincegyezer férfi-, gyermek- és bébikabátot készített az idei év első felében a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet csaknem 110 textilruházati üzemi dolgozója. E nagy mennyiségnek több mint felét — 18 ezer 250 kabátot — bérmunkában készítettek holland és francia megrendelésre. Mintegy 3 ezer 200, hazai alapanyagból gyártott gyermekkabátot küldtek a Szovjetunióba, s további, csaknem 10 ezer kabátkát a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalatnak adtak át. Jelenleg egy lódén típusú, saját anyagos kabátféleséget készítenek francia megrendelésre, amelyekkel hamarosan útnak indulnak az első kamionszállítmányai?:. Ezt követően a közel-keleti országok számára gyártanak bársonydzsekit, s további 6 ezer gyermekkabátot küldenek a szovjet piacra. Szeptembertől fokozatosan újra a belföldi igényeket elégítik ki, s ennek folyamán további bébi gyermekkabátokat gyártanak a kereskedelemnek. A vegyesipari szövetkezet bőrruházati üzemében több mint 22 ezer különféle munkavédelmi lábbelit készítettek az első félév folyamán, továbbá mintegy 20 ezer ipari védőkesztyűt. Legnagyobb tétel — termelésük mintegy felét tette ki — r MÁV által rendelt fémszeg- mentes, mikrotalpas bakancs, bőrcsizma, valamint női száras cipő. A Munka- ruházati Nagykereskedelmi Vállalat rendelte meg a védőkesztyűket, továbbá a fémszegmentes bakancsokat, illetve a zárt kérgű téglagyári sarukat. Ezenkívül a kohászok részére ezer öntőcsizmát készítettek. A második félévre hasonló mennyiségű munkavédelmi lábbelit készítenek, köztük olajálló formatalpú férfibakancsot, s mikrotalpas, fémszegmentes bakancsokat.
