Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
1979. július 22., vasárnap A KÖZGÉP dolgozói a úiagasban Újjászületik a Petöfi-híd Éjjel-nappal a Duna felett Az ország egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjának átépítése kezdődött meg a közelmúltban Budapesten. A fővállalkozó Hídépítő ‘Vállalattal együtt 35 vállalat dolgozik a Pető- fi-hídon, mely gyorsított ütemben — 18 hónap alatt — 700 millió forint felújítási költséggel újjászületik. Az építők már lebontották az északi pályát, most az acélszerkezetek átvizsgálásán és felületkezelésén van a sor. Éjt nappallá tevő munka folyik a Duna felett. A rek- kenő hőségben derékig vetkőzve, védősisakban dolgoznak az építők. Az egyik brigád homokszórással maratja le a rozsdát a vasvázakról, előkészíti a festéshez. Másutt hegesztőpisztoly fénye • villan, elhelyezik az acél- szerkezeten a zsalutáblákat. Még három hét és megkezdődhet a pályatest betonozása. Két műszakban négyszázan dolgoznak a híd felújításán. Heroikus erők vonultak itt fel: az óriás földmunkagépek eddig tízezer köbméter földet mozgatták meg a Boráros téri hídfőnél. Szombaton és vasárnap sincs megállás, mert az idő sürget: a tervek szerint 1980 októberében teljes szélességben megnyílik a híd a forgalom 'előtt. Eddig tízezer köbméter föl- A gépóriások egyike det mozgattak meg (Hauer Lajos felvételei — KS) Filatéliai hírek Autó — motor II fordulatszámmérö haszna A Magyar Posta június 26- án adta ki a KGST megalakulásának 30. évfordulójára megemlékező 6 forint névértékű három bélyegből álló sorozatot 386 300 fogazott és 7 900 vágott példányban több színű ofszetnyomással, az Állami Nyomdában készült, 50 bélyeget tartalmazó bélyegíveken, Dudás László grafikusművész terve alapján. Az 1 forintos bélyeg a Szojuz- gázvezetékre utal, a 2 forintos bélyeg a 750 kv-os távvezetéket és háttérben a dnyepropetrovszki vízierőművet ábrázolja stilizáltan, míg a 3 forintos bélyegen 10 ösz- szefonódott csillagot ábrázol vörös színnel, a csillagok ágai között a KGST rövidítése a tagországok nyelvén látható. A MABÉOSZ motí- vumfilatéliai szakosztály keretében megalakult az Aero és Asztrofilatéliai (űrhajózásűrkutatás) szakcsoport abból a célból, hogy e gyűjtési ágak központi keretben működjenek. A szakosztály minden szerdán 16—18 óra között tartja összejöveteleit a MABÉOSZ budapesti székházának 11. emelet 302. sz. termében. Az 52. országos bélyegnapi kiállítást Budapesten szeptember 15—23. között, a szövetség székházának kiállítási termében rendezik meg. E kiállítással kívánják elősegíteni olyan újabb gyűjtemények bemutatását, melyek folyamatos fejlesztéssel alkalmassá válhatnak majd nemzetközi szereplésre is. A Magyar Bélyegek Monográfiája 7. kötetére még elfogad jelentkezéseket a szövetség. Eddig mintegy 2500 gyűjtő küldött be jegyzést, ami a megjelentetéshez nem elegendő, ezért kéri a szövetség mindazokat, akik még igényt tartanak, levelezőlapon jelentsék be igényüket a szövetségnél. Eddigi irányár 200 forint. A megjelenés után azonban a kötet ára ennél még magasabb lesz. A szövetség elnöksége a Bélyegvizsgáló Állomás működését felülvizsgálta és a tagoktól érkezett igénynek megfelelően újabb szakértőket vont be a BÉVI munkájába. A BÉVI, munkájának több pontját módosította, az új szabályzatot az érdeklődő tagok a személyes látogatás során kaphatják meg a bizottságtól. Vas Tibor Ahhoz, hogy egy belsőégésű motor erőt adjon le, növelni kell a fordulatszámát, amit gáz adásával tehetünk meg. A főtengelyen keletkező forgatónyomaték kezdetben az egyre emelkedő for- dulatszámmal együtt nő, majd egy bizonyos fordulatszámnál eléri maximális értékét. Ezután a fordulatszám további növekedése ellenére a forgatónyomaték egyre inkább csökken. Ehhez magyarázatul csak annyit, hogy a forgatónyomaték az az erő, amely a gépkocsit mozgatja, a motorteljesítmény pedig a forgatónyomaték és a hozzá tartozó (percenkénti) fordulatszám függvénye. Egy gépkocsi gyorsulása — tehát sebességének időegység alatti változása — a forgatónyomaték nagyságától és annak időbeli lefolyásától függ. Minthogy a menetteljesítményt — a motorteljesítménnyel összefüggésben — a forgatónyomaték határozza meg, vezetés közben arra kell törekedni, hogy mindig az adott sebességtől függően, a megfelelő pillanatban váltsunk sebességet, és ne járassuk a motort qz egyes sebességfokozatokban elérhető maximális teljesítményt meghaladó fordulatszámokkal (ilyenkor ugyanis már nem jut kellő mennyiségű robbanókeverék a hengerekbe, s a forgatónyomaték így előálló csökkenését már a magasabb fordulatszám sem tudja kiegyenlíteni, minek következtében a teljesítmény csökken.) A régóta ko,rmány mellett ülő, autójuk menettulajdonságait, motorhangjait jól ismerő vezetők már füllel is meg tudják állapítani, hogy gépkocsijuk motorja milyen fordulatszám-értékeknél „érzi” legjobban magát, mikor kell sebességet váltani, gázt adni az optimális fordulat- szám elérése érdekében. A nem túl régen vezető autósoknál, a kezdő vezetőknél e tapasztalatot csak a fordu- latszámmérő műszer figyelése helyettesítheti. Ilyen műszert ma még csak az igényesebb kivitelű autókba építenek be, de persze pótlólag is be lehet szerelni fordulat- számmérőt a legtöbb autótípusba. Fordulatszámmérésre sokféle, mind mechanikus, mind villamos, illetve elektronikus működésű műszert szerkesztettek már. Régebben a hajlékony tengellyel hajtott műszerek voltak használatban, melyeket napjainkra jóformán teljesen kiszorítottak a kopásnak kitett alkatrészek nélküli, félvezetők felhasználásával készült műszerek. A legújabb fordulatszámmérő- típusok a gyújtóberendezéssel összekapcsolt műszerek, melyek néhány tranzisztort és diódát tartalmaznak. A benzinmotorok gyújtásáról tudjuk, hogy a kalapács a motor főtengelyéről hajtva kényszermozgásban szaggatja a gyújtás primer áramkörét. A megszakítások száma a főtengely fordulatszámának változásával pontosan együtt növekedik vagy csökken. Ezért a primer áramkörben fellépő feszültséglökések alkalmasak arra, hogy egy tranzisztoros szerkezetet vezéreljenek, amely szerkezet a szaggatás ütemének megfelelően egy számlapon a fordulatszámot mutatja. így maga a műszer tulajdonképpen egy előtéttel ellátott, megfelelően kalibrált milliampermérő. Egy ilyen elektronikus for- dulatszámmérő műszer utólagos beépítése fölöttébb egyszerű, mert csak négy vezeték csatlakoztatását kell elvégezni. Egy vezetéket a megszakítókalapács bevezetéséhez, egyet a világítási áramkörhöz, egyet az akkumulátor pozitív vezetékéhez és végül egyet a gépkocsi - testhez (az akku negatív sarkához) kell kötni. A műszer ott és úgy helyezhető el az utastérben, ahogy a vezető a legmegfelelőbbnek találj«. B. I. Kert — háztáji Gynjtsünk szénát! A szénakészítésre kitűnő: száraz, meleg az időjárás idén. A jószágtartó jól teszi, ha minden alkalmat kihasznál a füves területek, az árok- és csatomapartok kaszálására, széna gyűjtésére. Június eleje óta szabad a kaszálás minden olyan területen — utak, csatornák mentén — amelyről a füvet nem takarította le a gazdája, kezelője. A sok fűfajból álló, kellő időben lekaszált, száradás után boglyázott, fólia vagy szalmatakaróval védett széna kitűnő beltartalmi értékű, étrendi hatású, ősztől tavaszig a legfontosabb tömegtakarmány a szarvas- marha, a ló, a juh és a nyúl számára. A fűszéna fehérje- tartalmában marad el a hasonló minőségű lucernaszénától, az állatok azonban jobban kedvelik. A jószág a jászolban hagyja a lucerna fás szárát, a szénát az utolsó szálig elfogyasztja. Az állatok számára nagyon fontos ásványi anyagokon, sókon kívül a fűszéna jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz: egy kiló takarmányban 60—80 grammot az évjárattól, a fű összetételétől függően, összehasonlításként említhető, hogy a tehenek számára gyártott tejelőtáp 140, a nyúltáp 130 gramm fehérjét tartalmaz. A napon szárított széna jelentős meny- nyiségű D-vitamint, az árnyékban — padláson, ágasfán szárított pedig karotint is tartalmaz. Természetes, hogy akinek nagyobb az állománya, több szénára van szüksége. Hz esetben csak a kaszálás helyén szárítható, s boglyázha- tó ideiglenesen a takarmány. Akinek azonban kevesebb mennyiségre van szüksége, s azt csak apránként tudja begyűjteni, száríthatja folyamatosan, otthon is. Az alacsony fészerek cseréptetőin, a téglalábakra fektetett keretes dróthálón, az ólak, istállók padlásán, néhány ágasfán egymás után száradhatnak meg az akár csak zsákonként hazahozott fűtételek. A fő, hogy a vezérfüvek felmagzása, az aljfüvek elvénülése előtt történjen a kaszálás, ne érje eső a rendben száradó takarmányt és az mielőbb védett helyre, a jószágtartó udvarába, padlásra, fészer alá, boglyába kerüljön. Ki kaszáljon? Nem feltétlenül a 70 éves ember. Ha van fia, fiú unokája, jól teszi, ha befogja őket egy kis alkalmi, izmokat megmozgató munkára. A szénakészítés gondosságot igényel. Nem gyűjthető széna poros, nagyforgalmú, a járművek kipufogó gázaitól sötétszínűvé vált és permetező szerekkel szennyezett területen. Ügyelni kell arra is, hogy figyelmetlen embertársaink jóvoltából a fű közé került üvegdarabok, fólia- és spárgacafatok se kerüljenek a takarmány közé. A baromfi-, és madártoll, fémhulladék is bajt okozhat. A mérgező növényeket, vastag szárú, nehezen száradó gazokat már a kaszáláskor ki kell válogatni a fű közül. A portára kerülő és nyár folyamán összegyűlő szénával már csak egy tennivaló akad: óvni a megázástól, a penészedéstől. A szénát fogyasztó állatok gazdája, ha szép boglyák díszítik udvarát, kevesebb gonddal néz a tél elé, takarmányozási feladatainak nagyját időben megoldotta. Ráadásul pénzt takarított meg, hiszen a jó szénával drága abrakot, tápot helyettesíthet. G. J. Felújítják az*acélszerkezetet
