Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

1979. július 15., vasárnap Hogyan lehet tizennégyezer ablakot tisz­tán tartani? Kérdezzünk meg egy házi­asszonyt, el fog borzadni e számtól, hi­szen három-néggyel is eleget bajlódik. Pedig ilyen temérdek üveg borítja azt az óriás épületcsoportot, amelyet az osztrák népnyelv ENSZ-városnak nevez, hivatalos címe pedig a Bécsi Nemzetközi Központ. Válaszolandó a kérdésre: a jóval több mint száz méter magas tetőperemre felfüggesz­tett gondolákban dolgoznak majd az ab­laktisztítók és mossák-mossák a végtelen üvegfelületet. Mint hírlik, egy életre szóló hivatás lesz ez, mert amint befejezi!* a tizennégyezrediket, kezdhetik újra az elsőt. Korántsem ez ennék a központnak egyet­len érdekessége. Még különösebb az a közlés, hogy az osztrákok egy (nem sajtó­hiba!) egyetlen schillingért adják bérbe az egészet, kilencvenkilenc esztendőre az ENSZ-nek. Hogy miért, erre hadd térjünk vissza később. Repülőgépen közeledve, fe- lülnézetből több Y-alakot * formál ez az épületrendszer. De ha ott áll az ember lent, négy kilométerre a város- központtól a Duna-parkban, nyomasztóvá válik ez a gi­gantikus betontömeg. Aki te­hát emberközeli, derűs, han­gulatos látnivalót keres az osztrák fővárosbán, inkább a Grinzing kisvendéglőit ke­resse föl. No, de nem is a derűteremtés volt itt az épí­téssel a cél, hanem az, hogy Bécs — New York és Genf után — a harmadik ENSZ- központtá váljon. Mikor Losorlczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével má­jus végén erre jártunk, még javában dolgoztak a mun­kások a belső kiképzésen, de már látni lehetett, milyen lesz e központ: irodák, dol­gozószobák, tanácskozóter­mek, szolgáltatóhelyiségek — több mint 4500 tisztviselő számára. Ide költözik az a két ENSZ-szervezet, amely eddig is — szétszórva — Bécsben dolgozott: a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség (amely egyebek kö­zött az atomsorompó-szerző- dés megtartását ellenőrzi) 1500 és az Ipari Fejlesztési Szervezet 1200 tisztviselővel. Néhány kisebb osztály is át­teszi székhelyét a New York-i palotából, például a kábítószerek illegális terjesz­tése ellen küzdő testület, amelynek munkájában Ma­gyarország is részt vesz. Bécs nagyon büszke e mű­re, s a „rekordok házának” nevezi. A rettentő sok abla­kon át a magasból kitekintő rettentő sok tisztviselő már maga is csúcsteljesítménynek nevezhető. De ezzel még nem fejeződik be a technikai kü­lönlegességek felsorolása. Csaknem öt méter átmérőjű föld alatti alagúton át ve­zetnek ide minden szolgálta­tást: az áramot, a vizet, a gázt, a hideg és a meleg le­vegőt. Ha valami hiba tör­ténik, nem kell felásni az utcákat, csak lemennek a szerelők az alagútba — s már ez is nagy előny. Min­den hibát komputer jelez, s tüstént intézkedik: riadóz- tatja az illetékeseket és gon­doskodik a megoldásokról. Íme egy példa: rövidzárlat esetén tartalék áramforrásra kapcsol, minden liftet elvisz a következő emeletig és ud­variasan kinyitja az utasok előtt az ajtót. Ilyen körül­mények között nyilván szí­vesen dolgoznak majd itt az ENSZ-alkalmazottak augusz­tus 23-tól — terv szerint ugyanis ekkor adják át az épületet a felhasználónak. De miért fektetett Auszt­ria ilyen tömérdek pénzt eb­be a létesítménybe? És mi­ért adja bérbe jelképes ősz- szegért, vagyis ingyen? El­sősorban politikai oka van ennek. A kis, semleges Ausztria fővárosa igényt tart arra, hogy megtartsa és nö­velje nemzetközi rangját. Mint katonai vagy gazdasá­gi hatalom, ezt természete­sen nem érheti el, de mint fontos találkozók színtere, nemzetközi szervezetek szék­helye, igen. A múlt két év­tizedben már számos nem­zetközi jelentőségű találkozó és konferencia zajlott le itt, legutóbb a Brezsnyev—Car­ter eszmecsere idején tekin­tett az egész világ Bécsre. Ezt az állapotot mintegy in­tézményesíti majd az ENSZ- város felavatása. Gazdasági­lag se ráfizetéses, ha egy vá­ros a nemzetközi politikai érdeklődés középpontjában van — a Brezsnyev—Carter találkozó mintegy kétezer új­ságírót, s megfelelő mennyi­ségű készpénzt vonzott ide. Amikor Losonczi Pál meg­látogatta az átadásra készü­lő központot, az építkezés igazgatója elmondta, hogy a hatmilliárdos költség előre­láthatólag a tervezettnél egy- milliárddal alacsonyabb lesz. Sajnos a magyar küldöttség programja olyan szoros volt, hogy nem futotta az időből leülni az osztrák építőkkel, és részletesen kikérdezni őket: miként lehet határidő­re és mégis az előirányzott­nál olcsóbban tető alá hozni egy épületet. Tatár Imre nUTÓ-MOTOR Uj japán motorkonstrukció Japán ma az Egyesült Ál­lamok után a világ második legnagyobb autóipari hatal­ma. A tőkés világ nagy ha­gyományokkal rendelkező autógyárai oda sem figyel­tek a távoli szigetországra, amely a második világhábo­rú után kezdte el megszer­vezni és kiépíteni autóipa­rát. Mintegy két évtizeddel ezelőtt már hírek érkeztek a Toyota, Nissan, Honda, Maz­da gyárak egy-egy autótípu­sáról, de abban az időben a japán személyautó-ipar még egyetlen gépkocsit sem ex­portált. Az elmúlt évben vi­szont már több mint két és fél millió japán kocsi talált gazdára külföldön! E gyors és látványos sikert a kon- kurrenciától megvásárolt li- censzek, a kutatást támoga­tó állami szubvenció, a nagy céltudatossággal kiépített tervező- és fejlesztőkapaci­tás segítségével érte el e távol-keleti ország autóipa­ra. Ám elismerés illeti a technológusokat is, akik különösebb hagyományok nélkül is meg tudták szer­vezni az autók milliós szé­riákban való gyártását. Egy ideig baj volt ugyan a ki­bocsátott kocsik útfekvésé- vel és a felhasznált acél mi­nőségével, de napjainkra tel­jesen megszűntek a pana­szok, így a japán autók a világ legismertebb, legjobb­nak tartott gépkocsitípusai­val is állják a versenyt. Mint a technika annyi más ágában, az autógyár­tásban is gyökeresen új konstrukciókkal jelentkez­nek a japánok. A Toyota cég által kifejlesztett kétüte­mű, benzinüzemű motor 60 százalékkal kevesebb üzem­anyaggal is „megelégszik”, mint bármelyik más, ha­sonló hengerűrtartalmú és teljesítményű motor. A konstrukciós titkot egyelőre szabadalom védi. Rövidesen elkészítik e motor-típusnak egy 1000 köbcentis változa­tát, amelyet autóba szerel­ve vetnek majd próba alá. f I Filatéliai hírek A Békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot, hogy fo­lyó hó 15-én, vasárnap, a kö­vetkező újdonságokra lesz lehetőség még befizetést eszközölni; a Vasút fejlődé­se sorozat 16,— forint és a Vasút-blokk 20,— forint névértékben, valamint Mó­ricz Zsigmond emlékére ki­adott 1,— forint névértékű bélyegre, összesen; 37,— fo­rint értékben. Ugyancsak ké­ri a kör vezetősége a tagságot, hogy a második félévi 40 fo­rint tagdíjat is szíveskedje­nek, legkésőbb július hó fo­lyamán befizetni, nehogy a bélyegek kiadása késsen emiatt. A Magyar Posta ,a Fila­téliai Szemle júliusi számá­ban a közvéleménykutatás elősegítésére egy plakátra eredeti színekben egymás mellé kinyomtatva vala­mennyi múlt évben megje­lent magyar bélyeget kinyo­mat, s ugyanott a pályázat részletes feltételei is olvas­hatók. Bízunk benne, hogy olvasóink közül sokan köz­ük véleményüket és szavaza­taikat elküldik a Filatéliai Szemle szerkesztőségének (1387 Budapest 4. Postafiók 4.) még július hó folyamán. Érdemes lesz foglalkozni a legszebb bélyeg vagy blokk kiválasztásával, mert a he­lyesen értékelők sorsoláson vesznek részt, ahol 50-en ritka bélyegeket nyernek majd. A MABÉOSZ és a posta dokumentációs köz­pontja pályázatot hirdetett filatelista tanulmányok ké­szítésére. A felszabadulást követő hetekben, hónapok­ban meginduló postaszolgá­latnak még mindig igen sok ismeretlen területe van. Postatörténeti, helytörténeti, gyűjtői szempontból igen fontos lenne tudni, hogy hol indult meg a postai szolgá­lat, miképpen pótolták a gyorsan fellépő bélyeghiányt, vagy a felgyorsult infláció idejében hogyan biztosítot­ták a bérmentesítési díjak beszedését. De gyűjtői szem­pontból még feldolgozatla­nok az utóbbi három évtized forgalmi sorozatai is. Első­sorban a témák feldolgozásá­ra serkenti a gyűjtőket ez a pályázat, melynek első díja 10 000 forint névértékű ma­gyar bélyeg. A pályázat fel­tételéről a MABÉOSZ és a Bélyegmúzeum részletes fel­világosítást ad az érdeklő­dőknek. Vas Tibor A növényvédő szerek, gyom­irtó szerek többsége méreg, használatuk, kezelésük köz­ben pontosan be kell tartani az előírt rendszabályokat, óv­intézkedéseket. Ellenkező esetben a növényzetben, álla­tokban, s környezetben kárt okozhatunk, súlyosabb eset­ben a magunk vagy mások egészsége is kárt szenved­het. Fontos tehát, hogy fel- használás előtt mindig ol­vassuk el figyelmesen a hasz­nálati utasítást, s csak ez­után kezdjünk munkához. A szereket mindig csak azokra a növényekre permetezzük, amelyek védelmére alkalma­sak, s ügyelni kell az előírt töménységre is. A felhaszná­lók számára ajánlott vagy kötelező védőeszközöket — álarc, gumikesztyű, kalap, szemüveg stb. — sem mellőz­hetjük. A permetezett terü­letre csak az előírt munka­egészségügyi várakozási idő leteltével mehetünk be, ter­ményeket pedig szigorúan csak az élelmezés-egészség­ügyi előírások betartásával fogyaszthatunk, vihetünk pi­acra. A növényvédő szerek hely­telen tárolása sok baleset forrása. E szereket lehetőleg a lakóháztól távolabb, zárt helyen, külön elzárható lá­dában tartsuk, hogy gyere­kek, állatok vagy avatatlan személyek ne férhessenek hozzá. A raktárban mindig legyen rend, s nem árt, ha Tudomány — technika Tanulás és idomítás A cirkuszban elképesztő tel­jesítményekre képesek egyes állatok, s felmerült a kérdés, hogyan lehetséges az egyéb­ként kevéssé értelmes álla­tokat olyan pompás mutat­ványokra beidomítani. Óriá­si türelem, kitartás kell ter­mészetesen ehhez, és az ál­latokhoz való nagy hozzáér­tés. Természetesen az idomá­rok olyan fogásokat is hasz­nálnak, amelyeket az állat idegrendszerének, idegélet­tanának a kutatói a reflex­tevékenységek tanulmányo­zása során felismertek. A társítás módszerét Pav­lov munkája óta ismerjük: egy inger társul valamilyen más ingerrel. Híres kutyakí- sérleteíben Pavlov például a táplálék hatására meginduló nyálelválasztás reakcióját társította csengőszóval vagy egyéb ingerrel. Ugyancsak a társításon alapszik a tanu­lásnak az a másik gyakori formája, amelyet amerikai kutatók tanulmányoztak na­gyon részletesen. Egy éhes kutya szűkebb ketrecében is sokféle tevékenységet végez: szaladgál, szaglászik, ’ farkát csóválja. Ha kiválasztunk egy ilyen tevékenységet, pél- / dául egyik hátsó lába fel­emelését, jutalmazzuk egy fa­lat táplálékkal. Ha a jutal­mazások sűrűn követik egy­mást. és mindig a lábemelés után, a kutya egyre gyakrab­ban fogja a lábát emelgetni. Egy-két óra után a kutya szinte állandóan felemelve tartja a lábát jelenlétünkben. A legtöbb cirkuszi állat­szelídítő ezzel a módszerrel tanítja be állatait. Ha egy fókának labdát adunk, az ra­gadozó, játékos állat lévén, gyakran pörgeti a labdát, vagy dobálja a fejével. Ha mindig ugyanabban a pilla­natban jutalmazzuk, amikor az orra hegyén van a labda, egyre gyakrabban igyekszik megteremteni ezt a helyze­tet. Mivel kitűnő egyensúly­érzéke van, sűrű jutalmazás­sal azt is elérhetjük, hogy a labda mozdulatlanul álljon az orra hegyén — s ez már cirkuszi mutatvány. Megfi­gyelhető, hogy az állatszelí­dítő a mutatvány végén min­dig odacsempészi a gyakor­lás során megszokott jutal­mat a mutatványt végző ál­latnak. Bár ez a módszer minden állatnál beválik, különbség van az egyes állatok tanulé­konysága között. Néhány év­tizede figyelték csak meg a delfin hihetetlenül jó tanu­lási készségét — bár a mo­tiváció itt is a jutalomban keresendő. A világ nagydel- fináriumaiban csodálatos att­rakciókat tanítanak be a del­fineknek. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Kert — háztáji Tudnivalók a permetezőszerekröl beszerzésekről, permetezé­sekről naplót vezetünk. Fe­leslegesen ne tároljunk per­metezőszert. Ha minden elővigyázatos­ság ellenére is mérgezés tü­neteit tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz. Ha növényvédő szerekkel, gyomirtókkal dolgozunk, óha­tatlanul hulladékok is kelet­keznek. E maradványokkal éppoly óvatosan kell bán­nunk, mint a szerekkel, hi­szen mérgezéseket okozhat­nak, s ha szabálytalanul szétdobáljuk, súlyosan fer­tőzhetik a környezetet. Arra kell törekedni tehát, hogy mindig csak a valóban szükséges mennyiségeket sze­rezzük be. Ha nincs felesleg, maradék, azonnal kevesebb a nehezen eltüntethető hulla­dék, szermaradvány is. Még a legkörültekintőbb vásárlások mellett is akad tennivalónk a hulladékkal, például a szerek csomagoló­anyagát, a palackokat, pa­pírdobozokat sem dobhatjuk hatástalanítás nélkül az egyéb hulladékok közé. Szi­gorúan tilos szermaradékot, csomagolóanyagot, kutak, ta­vak, folyóvizek, lakott he­lyek közelében eldobni. Kiskertekben túl sok hul­ladék nem gyűlik össze. Leg­célszerűbb, ha a szermarad­ványokat — még ha csök­kent hatásúak is — kiper­metezzük, így azok idővel el­bomlanak, a csomagolóanya­gokat pedig a háztól, ólaktól távol elégetjük. A szilárd anyagokat — műanyag fla­kon, üveg és fémpalack — szódás vízzel megtisztítjuk, s összetörjük, hogy használha­tatlanok legyenek. Az így ha­tástalanított és összezúzott anyagok már az egyéb hul­ladékhoz keverhetők. A törvény világosan ki­mondja, hogy aki másnak gondatlanul vagy szándéko­san kárt okoz, kártérítési fe­lelősséggel tartozik. Ez ter­mészetesen a növényvédő szerek és gyomirtók haszná­latára is vonatkozik. Minden kiskerttulajdonos érdeke tehát, hogy e veszé­lyes szerek használatakor a legnagyobb körültekintéssel járjon el, pontosan tartsa meg az óvórendszabályokat. Hiszen nemcsak saját növé­nyei láthatják kárát a felü­letességnek, hanem mások veszteségeiért is felelnie kell. Természetesen a környe­zetnek, a szomszédoknak is mindent meg kell tenniük, hogy a szabályszerű munka ne tehessen kárt. Hiába ke­resi igazát a bíróságon az a kárvallott, aki a veszteséget elháríthatta volna, de sem­mit sem tett ezért. Kertszomszédok, kertészek és méhészkedők — a viták gyakori szereplői — vala­mennyien jobban járnak, ha utólagos civakodások helyett betartják az előírásokat, s ügyelnek más érdekeire is. H. L. Kitekintés Becs—ENSZ-város Csoportos karikaugrás egy dclfináriumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom