Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
1979. július 13., péntek o Mezőgazdasági kisgép- Gabonaátvevök között — Mezőkovácsházán kölcsönzés a kereskedelemben A mezőgazdaság termelésének egyharmada, mintegy 43 milliárd forint értékű termény a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik. Hazánkban 1,8 millió család foglalkozik valamilyen formában mezőgazdasági termeléssel. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az igény a földmunkát, a növényápolást könnyítő korszerű eszközök — például motoros kisgépek és permetezők — iránt. A Belkereskedelmi Minisztérium nemrégen megvizsgálta a mezőgazdasági kisgépkölcsönző szolgáltatás helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a belkereskedelemben az iparcikk-kölcsönző és -szolgáltató vállalat 37, a szövetkezetek több mint ezer helyen foglalkoznak kisgépkölcsönzéssel. Kínálatuk többsége azonban olyan eszközökből áll, amelyekkel általában a termelők is rendelkeznek, ezért nem nagyon kelendő. A legfontosabb gépekből viszont kevés van. A minisztérium állásfoglalása szerint leginkább az ÁFÉSZ hálózatában adottak a mezőgazdasági kisgépszolgáltatás bővítésének lehetőségei, de az állami kereskedelem is jobban bekapcsolódhat e tevékenységbe. Huszonháromezer fékszelep Battonyáról Eredményes félévet zárt a MOM-gyáregység A jó előkészítés, a gondos szervezés meghozza az eredményt — ismét igazolódott ez a tétel a MOM battonyai gyáregységében. Jól megtanulták az alkatrészgyártást és a szerelést, így aztán nem okozott gondot az év elején a késztermékgyártás megkezdése. Addig ugyanis jórészt csak alkatrészek készültek a battonyai gyáregységben, előrelépés tehát, hogy késztermék-kibocsátókká lettek. Ráadásul a termék, amit gyártanak, úgynevezett bizalmi cikk. A fékberendezések főegységéről van szó-, ha az meghibásodik, megállíthatat- lanná válik a jármű. Érthető ezek után, hogy különös gonddal tanulták a szerelést a MOM Kalibergyárában az elmúlt év során a kijelölt dolgozók és tudásukat most a sorozatgyártásnál hasznosíthatják. A termelés mintegy 60 százaléka exportra kerül, főleg a Minszki Traktorgyárba. Ott a nálunk is közismert MTZ- traktorokba szerelik be a battonyai gyártmányokat. A félév végéig 23 ezer légfék- pedálszelep készült el, és ez 15 százalékkal több, mint amennyit a terv időarányosan előír. Külön is büszkék arra, hogy minőségi hiba eddig még nem volt, reklamációt egyetlen darabra sem kaptak. Ebben a sikerben nagy része van a kaliber- gyárnak is, melynek dolgozói nemcsak betanításban, hanem a termelés elindításában is segítséget nyújtottak. A késztermék-előállításon kívül természetesen továbbra is készül nagy mennyiségű alkatrész is Battonyán. Főleg fékalkatrészek forgácsolásával foglalkoznak, de különféle műszerekhez is gyártanak alkatrészeket. Ezek a feladatok egyre bonyolultabbak, és egyre nagyobb hozzáértést igényelnek, ezért fokozták a gyáregységben a betanítás és a szakmunkásképzés ütemét. Legkésőbb az év végéig el kívánnak jutni odáig, hogy minden kényesebb műveletnél jól képzett szakmunkás álljon a gép mellé. Abban, hogy a féléves terv teljesítése ilyen jól alakult, döntő részük van a szocialista brigádoknak. Mint Imre Béla üzemvezető elmondotta, jelenleg öt szocialista brigádja van a gyáregységnek, és ezekben dolgozik a kollektíva 60 százaléka. A szocialista brigádok voltak a kezdeményezői a félév során megtartott kommunista műszaknak is, melynek eredményét a gyermekek javára ajánlották fel. De szerveztek író-olvasó találkozókat, képzőművészeti kiállításokat is, és tudásukat, felkészültségüket vetélkedőn mérték össze a mezőkovácsházi EVIG- gyáregységgel. A napi termelés gondjai mellett még egy feladatot teljesítettek eredményesen a gyáregység dolgozói. Felkészültek egy olyan munkára, mely egyedülálló az országban; az elektronikus kvarcórák szerelésére. Befejezéshez közeledik a gyáregységben a fejlesztés második üteme is. Már csaknem elkészült egy üzemcsarnok és a hozzá kapcsolódó szociális létesítmények. Ez utóbbiakban kap majd helyet egy 100 férfi és egy ugyanakkora női öltöző, fü~ dő, lesz melegítő konyha, étterem és büfé is. Az üzemcsarnokban pedig fontos munkafolyamatokat végeznek majd. Az eddig kooperációs partnerekkel végeztetett galvanizáló, felületkezelő műveletek itt készülnek majd, mert az a cél, hogy a szerelés előtt a lehető legtöbb művelet gyárkapun felülre kerüljön. A több mint 100 millió forintos beruházás már a kialakulóban levő termékszerkezetet szolgálja elkészülése után. A tervek szerint ugyanis a jövőben Battonyán készülnek majd a MOM műszereihez egyre nagyobb mértékben szükséges elektronikus elemek. A következő tervidőszakban számítástechnikai műszerek gyártása is szerepel a programban. Lónyai László Búza. Csupán négy betű ez. A hajdani parasztemberek szavával élve e szó az életet jelentette. Kemény munkával termelték, óvták, féltették. De ma is mindenütt óvják, féltik a kenyér- nekvalót. Ez így van rendjén, különösen most, amikor a termés kisebb az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva, a betakarítás pedig mennénk, a másik oldalon üresen távoznak. A teherautók hatalmas terhükkel méltóságteljesen gördülnek a mérlegre. — Egy-egy pótkocsis szerelvény egyszerre 120—130 mázsa búzát hoz — mondja, Gigász Balázs mérlegelő. — Minden egyes szállítmányt kilogrammpontosságban mérünk — folytatja a fiatalA gazdaság átadója Lencsés János a gépkocsivezetőtől átveszi az útiokmányokat, majd árgus szemekkel figyeli a mérlegelést. A mintavételnél is ott serénykedik a hatvanas korú férfi, mozdulatai gyakorlottságról árulkodnak. — Egy éve nyugdíjas vagyok, korábban az állami gazdaság magtisztítójának, majd takarmánykeverőjének voltam a vezetője. Naponta 12—13 járművünk szállítja ide a termést. Eddig több mint 300 vagon búzát adtunk át, 71,3 kilogrammtól 71,8 kilogrammos hektoliter súllyal. Mezőkovácsházára 500 vagonnal, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat más tárolóiba mintegy 300 vagonnal szállítunk kenyérgabonát — sorolja, miközben segít Papp Bélának, az állami gazdaság gépkocsivezetőjének a hézagok tömítésében. — Az illesztéseket szivacscsal beragasztgattuk, hogy resztül a termést, ami így megpörkölöd ik. Ez pedig a minőség romlásához vezet. A silónál, három helyen, vagyis a fogadógaratoknál ürítik le rakományaikat a járművek. Innen emberi kéz érintése nélkül jut a termény a tárolóba. Az egész silót egyetlen ember, érzékeny műszerek segítségével irányítja, dirigálja és ellenőrzi a vezérlőközpontból. — Az országban ez az első, ez idáig egyetlen automata vezérlésű tároló, a GABONATRÖSZT Kutató Intézet tervei alapján készült — büszkélkedik Nádaski István, miközben a vezérlőpulthoz lép. Egy gombnyomás és a 6-os cella adatait máris leolvashatjuk a műszerekről: A cellában a 117 vagonnyi termény mozog, szellőzik, hőmérséklete — amit négy méterenként mérA mérlegelést a gazdaságok képviselői is ellenőrzik. Papp Béla gépkocsivezető átadja a menetokmányokat Lencsés Jánosnak, a gabonaátadónak nehezebb. A megtermelt gabona minden egyes szemét meg kell óvni, úgy szárítani és tárolni, hogy egész évre biztosított legyen kenyerünk. Ebben óriási feladat, felelősség hárul a tárolókban dolgozókra. Több kilométerről látni, amint Mezőkovácsházán óriásként terpeszkedik, mint őr vigyázza a vidéket a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 54 méter magas, több mint 2200 vagonos ga- gonasilója. Elszórt gabonaszemek, verebek, galambok hada jelzi az utat, a szállítójárművek haladását. Pótkocsis szerelvények szállítják ide a környék 14 mező- gazdasági üzemének búzatermését. — Az idén a kovácsházi tárházban 2730 vagon búzát veszünk át, ebből mintegy 2200 vagonnal a silókban, a többit a padlószellőztetésű színekben tároljuk — magyarázza Nádaski István, a tárház vezetője, majd így folytatja: — A termelő gazdaságoktól minőség szerint vásároljuk fel a gabonát, valamennyi üzemnek itt van a megbízottja, velük együtt dolgozunk, ők ellenőrzik méréseinket — s látogatóba invitál. A bejáratnál két kapun közlekednek a járművek: az egyik oldalon rakottan beember. — Reggel 4-től este 10 óráig vesszük át o búzát. — Ilyen korán, s még ilyen későn is szállítanak? — Hááát... — bizonytalankodik el hangja. — Az első kocsik úgy 6 óra tájban érkeznek. Az a baj, hogy minden üzemben a járművek összevárják egymást, konvojban jönnek. Jíekik lehet hogy ez jó, de ez itt nálunk átmeneti torlódást okozhat. A bejáratnál a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság pótkocsis teherautója tűnik föl. A búza sikértartalmát a laboratóriumban Verba Erzsébet méri A kenyérgabona a fogadógaratból szinte emberi kéz érintése nélkül jut a gabonasilóba Fotó: Szekeres András Szeptember 14-én nyitja kapuit az őszi BNV Szeptember 14. és 23. között kerül megrendezésre a kőbányai vásárközpontban, idén hatodik alkalommal a szakosított őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A kiállítók már eddig is nagy érdeklődést tanúsítottak az őszi BNV iránt, de még további külföldi és hazai résztvevőkkel folytat tárgyalásokat a részvételt illetően a vásárt rendező HUNGEXPO. Eddig 26 ország és Hongkong jelentette be részvételét a bemutatóra, amely több mint 1000 céget jelent. Az őszi BNV-n ismét 12 árucsoportban, mintegy 40 000 m2-en, fedett és szabad területen, szakosítva mutatják be termékeiket a kiállítók, és így lehetőség nyílik arra, hogy hazai és import fogyasztási cikkek széles választékát megismerhessék és összehasonlítsák a szakemberek és a látogatók. Idén is kb. 900 000 ezer látogatóra számítanak a budapesti nemzetközi vásár- központban, a ruházati és bútoripari, a lakásfelszerelési és kozmetikai ipari, a híradástechnikai és járműipari nagy nemzetközi seregszemlén. Az őszi BNV keretében önálló kiállítással szerepel a 16. és 17. pavilonban a „Csináld magad" kiállítás, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal közösen szervez. A bemutatón 18 magyar és külföldi cég árukínálatát te- kinheti meg, sőt egyes cikkeket meg is vásárolhat az érdeklődő. A nemzetközi vásárral egy időben rendezik meg, idén második alkalommal az IN- TERPLAYEXPO-t is, amely különös jelentőséggel rendelkezik az ENSZ által deklarált nemzetközi gyermekévben. A szocialista országok közül csak Magyarország rendez játékipari szakkiállítást. Az INTERPLAYEXPO kiállítóit a vásárváros D pavilonjában találjuk meg. Eddig 13 ország játékgyárai, kereskedői jelentkeztek a nemzetközi bemutatón. A két évvel ezelőtt első ízben megrendezett kiállítás további témakörökkel bővült, így többek között szerepelnek: a csecsemő, óvodás és iskolás korú gyermekek játékai, felnőttek játékszerei, sportjátékok, sporteszközök, oktatási eszközök, felszerelések, taneszközök, gyermekkönyvek, diafilmek, meselemezek, gyermekintézmények bútorai, gyermekalkotások kiállítása. Érdekességnek számít, hogy lesz gyermek-olvasósarok és egy 2,5 m-es játéktorony a kiskorú látogatók szórakoztatására. A pavilonban színpadot állítanak fel és állandó vetítésen érdekes rajzfilmek szerepelnek. minél kevesebb magot szórjunk el — magyarázza az IFA pilótája. — Ponyvát is használunk, hogy a légáramlat ne sodorja le a búzát, így óvjuk a learatott termést. A járművek a mérés után a gabonasilóhoz gördülnek, s itt alig két perc alatt megszabadulnak terheiktől, amiből az átadó és a tárház illetékesei közösen vesznek mintát. Ezt a mintát azután laboratóriumban vizsgálják, elemzik. — A laboratóriumban határozzuk meg a termés hektoliter-súlyát, víztartalmát, tisztaságát, sikértartalmát, és anna]? terülését — magyarázza Verba Erzsébet meós, miközben a laboratóriumi malomban már az új búzát őrli. — Az eddigi termés sikértartalma 34—35 százalékos, a sikér terülése is megfelelő, összességében a termés jó. A tárház vezetőjétől azt is megtudtam, hogy az elmúlt napok esős időjárása nyomán az üzemekben fokozták a szárítást. A legideálisabb hőmérséklet a termény szárításához a 70— 80 Celsius-fok, ezzel szemben néhány üzemben magasabb hőfokon engedik kenek — a legalsó ponton 28 Celsius-fok, a legfelsőn pedig 24 Celsius-fok. A földszinten a csőrengetegben szinte eltéved az idegen. Az embervastagságú acélcsövekben ércesen csengenek a gabonaszemek, melyeket a földszintről ismét a magasba emel a láncos szállítórendszer. A siló tetejére indulunk. Először az ötödik emeleten áll meg velünk a lift. Itt két hatalmas rosta dolgozik, tisztítja a termést, óránként közel 120 tonnát. A tizedik emeleten látunk bele a betoncellákba. Mozdulatlannak hat a tengernyi búza. Pedig mozog, szellőztetik. A tetőről elébünk tárul a vidék panorámája: Nagybán- hegyes, Kevermes, Végegyháza, na és a siló árnyékában Mezőkovácsháza. A távolból párába burkolózva a Mezőhegyesi Cukorgyár körvonalai krétarajzként tárul szemünk elé. A földeken a hatalmas búzatáblák fogynak, ,a tarlók pedig egyre nőnek. Kaszaper határában porfelhő jelzi, hogy dolgoznak a kombájnok, a mezőkovácsházi Űi Alkotmány Tsz tarlóján gépek bálázzák a szalmát. Alattunk a mérlegre újabb járműsor érkezett, ,a búzával, vagyis az élettel. Az átvevőhelyeken is teljes az aratási nagyüzem. Szekeres András
