Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

1979. június 10-, vasárnap

Képünkön: Leiner Gyula megnyitó beszédét mondja

Fotó: Szeverényi János

Tegnap délelőtt Békés város középkori múltját dokumentáló régészeti kiállítás nyílt a békési Jantyik Mátyás Múzeumban.

A kiállítás jelentőségét először a múzeum igazgatója, Nemes Dénes méltatta. Az 1975-ben elkezdett kastélyzugi ásatások végre tárgyi bizonyítékokat szolgáltattak a honfoglalást követően keletkező település XV—XVI. századi életéről. A Gerelyes Ibolya régész által vezetett kastélyzugi ásatások feltárt dokumentumai részét képezik majd a Békés történetét bemutató kiállításnak — mondotta az igazgató.

Régészeti kiállítás Békésen

Ezután a 3. sz. általános iskola énekkara adott rövid műsort, majd Leiner Gyula, a békési gimnázium igazgatója mondott megnyitó beszédet. Ebben hangsúlyozta: — Békés város szülőföldjét szerető lakói érdeklődéssel figyelték a települések régmúltját kutató ásatásokat. A négy esztendeje folyó ásatások jeles eredménnyel zárultak. Bizonyítottá tették ugyanis, hogy a Kastélyzug területén állt a várost védő török palánkvár. Az ásatások e több éves szakasszal 'nem zárulnak le, hanem a jövőben is folytatódnak.

Ünnepség az ÁÉV-nél

Pénteken délután Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Művelődési Otthonban tartották meg az építők napi ünnepséget a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amelyre szocialista brigádtagokat, törzsgárdatago- kat, kiváló dolgozókat, nyugdíjasokat hívtak meg. Először a 10. számú Általános Iskola úttörői köszöntötték a résztvevőket, majd Vasas1 Pál, a szakszervezeti bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta az építőipar fejlődését és tevékenységének fontosságát. Ezután Korek Ferenc igazgató kitüntetéseket, jutalmakat adott át.

Az építésügyi miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapta Gálik György, üzemvezető, Andó György, a személyzeti és oktatási osztály vezetője, Beleznai József

kőműves, Oláh Gábor lakatos, Dobos József villanyszerelő, Schillgruber János teljesítményelszámoló, Diószegi Gyula ács, Kovács János, a vállalat-gazdasági főosztályának vezetője. Ugyanazt a kitüntetést Magyari Zoltán vasbetonszerelő az ÉVM-ben vette át.

A szocialista munkaversenyben elért eredménye alapján Törő János Egyetértés fűtésszerelő brigádja elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Kiváló újító jelvény ezüst fokozatát Ma- latyinszki Pál gépfelelős és Mácsai Sándor főépítésvezető, a bronz fokozatot Tóth Zoltán lakatosbrigád-vezető érdemelte ki.

A törzsgárdatagok közül 30 éves szolgálatért 18-an kaptak aranygyűrűt. Sokan pénzjutalomban részesültek.

P. B.

Időközi képviselőválasztások

Képviselőt választ ma, vasárnap Kőbánya és Keszthely. Budapesten, a 28. számú országgyűlési választókerületben Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát jelölték az Orbán László elhunyta miatt megüresedett képviselői helyre. Keszthelyen, a Zala megyei 10. számú országgyűlési választókerület jelöltje — az elhunyt Bélák Sándor posztjára — Végh György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára. A két országgyűlési választókerületben a szavazatszedő bizottságok már letették az esküt, s reggeltől várják a választókat.

Kerekasztal-ltonferencia sebészeknek Gyulán

A nagy meleg ellenére, az előzetes várakozásnál is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a dél-magyarországi sebész szakcsoport kerekasztal- konferenciája iránt, amit tegnap, szombaton délelőtt Gyulán, az Erkel Művelődési Központban rendeztek meg. Érkeztek vendégek Szegedről, Bajáról, Kalocsáról, Kecskemétről, Békéscsabáról és természetesen a gyulai kórházból is.

De nemcsak a sebészek, hanem több belgyógyász is részt vett a konferencián. A házigazdák nevében dr. Bi- kádi Sándor, a megyei kórház sebészeti osztályának főorvosa köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Buda István, a megyei kórház főigazgató főorvosa mondott rövid megnyitót. A sebészszakcsoport felhasználta az alkalmat arra is, hogy megválassza a vezetőséget. A konferencia moderátora dr. Imre József, a Szegedi I. sz. Sebészeti Klinika professzpra volt. A kerekasztal-konfe- rencia résztvevői: dr. prof. Szarvas Ferenc, dr. prof. Kulka Frigyes, dr. Gergely Mihály, dr. Horváth Mihály, dr. Iványi János és dr. Pintér Miklós.

Egyetlen téma szerepelt a programban: Vitatott kérdések a heveny hasnyálmirigy kezelésében.

Könyvhét után Orosházán

Az idén június elején az átlagemberek figyelme is jobban a könyvre irányult, nagyobb tömegek keresték fel Oroshzán az ÁFÉSZ- könyvesboltot, válogattak a hatvan munkahelyi bizományosnál. A felállított hat pavilon egy hétre üde színfoltja volt a városnak.

Az összforgalom a könyvhéten megközelítette a háromszázezer forintot, valamivel jobb az eddigi évek helyi forgalmi eredményénél. Sokszor nagyobbak azonban az igények a lehetőségeknél, akadoznak az utánrendelé- sek, raktározási és készletgondokkal bajlódik az orosházi bolt. A körülbelül tízezer kötet eladása egy hét alatt mégis -olyan szép forgalmi eredmény, melyre néhány évtizede legmerészebb álmaikban sem gondolhattak volna a könyvkereskedők. A felszabadulás előtt is működő könyvkereskedők elmondása szerint az már nagy sikernek számított Orosházán, ha a harmincas években egyfajta olvasmányosabb könyvből húsz-huszonöt példányt eladtak. Nem a könyvnapok ideje alatt, hanem összesen.

Valahogy úgy vagyunk az ünnepi könyvheti újdonságokkal is, mint egykor a táncdalfesztiválokkal. Mindig jobbat várunk, rövid ideig csalódunk, de aztán hamarosan rájövünk: nem is volt rossz a választék. Ezt elmondhatjuk a mostani 105 könyvheti kiadványra is. A legnépszerűbb a vásárlók körében a Körkép, a Szép versek, az Irószemmel és a Rivalda volt, mely már az első nap teljesen elfogyott. Szintén órák alatt elkelt a Rakéta Regénytár tíz kötete, de nem érte meg a könyvhét végét Moldova György: Magányos pavilon, László Gyula: „Emlékezzünk régiekről” és Szenti Tibor: A tanya című műve sem.

Kedvenc könyveinkké válnak majd az elkövetkezendő időben a Balassa—Ortutay: Magyar néprajz, Koós Judit könyve a szecesszió iparművészetéről, a Style 1900, a Százegy elbeszélés 1945— 1975 című kiadványok is. Megjelent Móricz és Móra több könyve, sőt még Tesse- dik Sámuel három írása is egy kötetben.

Az ünneppé nőtt könyvhét után most a dolgos hétköznapok sora következik Orosházán is. A következő évi tankönyvek már folyamatosan érkeznek a boltba, jönnek a műszaki, a politikai könyvnapok, az őszi megyei könyvhetek, majd a karácsonyi könyvvásár.

K. O.

Új játékszerrel gyarapodott Gyulán a törökzugi óvoda. Az MHSZ békéscsabai repülőklubja jóvoltából a gyerekek egy kiszuperált vitorlázógépet kaptak ajándékba. Az új játékszernek nagy sikere van a legkisebbek körében, bár a gép már nem száll fel a magasba, de a földön is lehet vele játszani Fotó: Béla Ottó

Befejeződött a tanítás

a középiskolákban

Szombaton befejeződött a tanítás a középiskolákban. Az I., II., III. osztályosok az idei tanévben utoljára már csak a tanévzáró ünnepélyeken gyűlnek össze, bizonyítványosztásra, június 12—20. között.

Először kap középiskolai bizonyítványt az ország 529 középiskolájában a gimnáziumok mintegy 24 ezer, és a szakközépiskolák 31 ezer, első osztályt befejezett tanulója. A II. osztályt a gimnáziumokban több mint 21 ezren, a szakközépiskolákban 28 ezren, a III. osztályt a gimnáziumokban mintegy 21 ezren, a szakközépiskolákban 26 ezren fejezték be. Az I. és a II. osztályokba a tavalyinál 1-2 ezerrel többen jártak.

:

Jó termék — jó pénz

■MHém jó dolog a váratlan pénzzavar, hát még, ha az B. ■ ilyesmi állandósul, krónikus .adósságá válik. Az BUll ilyen háztartás állandó deficitjének rabja lesz, minden beruházását, tervét ez fogja meghatározni, amíg utol nem éri önmagát. E helyzet kialakulásának a legtöbb esetben az oka az, hogy az illető család, valamikor, valamiért túlköltekezett, s a pénzzavarból nem a gazdálkodása átalakításával — például egy ideig szigorú takarékossággal — akar kilábalni, hanem kölcsönökkel, lényegében a holnapi jövedelemre felvett újabb és újabb előlegekkel.

A népgazdaságnak nem kis gondot okoz — hogy az ilyesféle gazdálkodásra a vállalatok, gyárak háztartásában is akad példa. A jelenség hajszálra azonos, akár egy kölcsönökből, előlegekből élő, eladósodott vállalatot nézünk, akár egy örökösen túlköltekező háztartást, az okot is mindig ugyanazok prolongálják, elhalasztják a hiányzó pénz előteremtését.

Az utóbbi hónapokban a hazai iparban nőtt a pénzhiánnyal küszködő vállalatok száma. A gyárak gyakran késnek az egymás közötti fizetségekkel, nem fizetik ki az általában előírt 8—10 napon belül az alkatrész- és nyersanyagszállítmányokat.

E helyzet kialakulásában szerepet játszik a banknak az év eleje óta megváltozott magatartása is: egyre nehezebben ad hitelt, keveset ad, rövid időre és drágábban (több kamatért) adja, mint korábban. Ezt az új helyzetet a vállalatok nem fogadták osztatlan egyetértéssel. A korábbi helyzet kényelmesebb volt: ha jöttek a számlával és nem volt „otthon pénz”, adott a bank. Most nem ad, avagy a hitelt szigorúbb feltételekhez köti. Azért, hogy ezzel is az eddigi gazdálkodás felülvizsgálatára késztesse a vállalatokat.

Sokfelé komolyan el is kezdtek gondolkodni, hogy miképp lehet feltölteni a saját pénztárukat, a saját keresetükből, hogy egyre ritkábban kényszerüljenek a folyó kiadások fedezésében a bankra támaszkodni, ötletet, lehetőségeket a vállalati saját pénzforrások bővítésére jó részénél nem nehéz találni. Jó lenne azonban, ha a kínálkozó lehetőségeket a vállalatok — legalább a maguk számára — osztályoznák is. Vannak ugyanis aránylag gyorsan, ám csak rövid időre eredményt hozó megoldások, s vannak, amelyek kiaknázáshoz több idő, fáradtság, kényelmetlenség és munka szükséges, ám hosz- szabb távon és nagyobb, biztosabb jövedelmet hoz.

Fontos persze a gyors, az egyszeri bevétel javulást kínáló lehetőségek kihasználása is. Ilyen például a készletek csökkentése a felesleges anyagok, alkatrészek eladásával.

Ez azonban egyszeri akció. Ott néznek . messzebbre, ahol ,az egész eddigi készletgazdálkodás korszerűsítésén fáradoznak, az anyagfelhasználási normáktól kezdve a nyilvántartásig, s a szállító vállalatokkal kialakított kapcsolatokig; ahol nemcsak a jelenlegi készleteket akarják csökkenteni, hanem általában megszüntetni a készletek felhalmozódásának okait, azért, hogy jövőre ne kelljen újból készletcsökkentési kampányba fogni.

Vagy például a rentabilitást növelő lehetőségek sokaságát kínálja a munka- és üzemszervezés javítása is. Itt is szembe kell nézni azonban azzal, hogy az intézkedések egy része egyszeri hasznot hoz, a szervezés fejlesztésének feladatát tehát nem lehet kipipálni egy-két látványos, a jelenlegi pénzzavaron esetleg segítő intézkedéssel.

Ott, ahol ma a munkaidőnek a 25 százaléka esetleg veszendőbe megy, nem nehéz 10—15 százalékos, látványos javulást elérni. Tudni kell azonban, hogy akkor még mindig marad 10 százalék veszteségidő, s hogy a korszerű nemzetközi veszteségidő szintek 3—4 százalék körül mozognak. Ezek a versenytársak mutatói. Ráadásul mennél többet faragnak le valahol a veszteségidőkből, annál nehezebb lesz újabb megtakarításokat elérni. A hatékonyság növelése pedig folyamatos feladat.

És van itt még egy lényeges összefüggés. Nevezetesen, hogy a hatékonyabb munka, a minőségi munka bővítését jelenti. Az intenzív fejlesztést. Kérdés azonban, hogy ha valahol a veszteségidők lefaragása révén 10 százalékkal csökken a termékek előállítási deje, s ezzel, eny- nyivel nőhet ázonos kapacitás mellett a termelés, akkor ez a gazdálkodásnak vajon egyértelmű javulását jelenti-e? Tudniillik tartós és valóságos haszon ebből, általában a kapacitás jobb kihasználásából — csak akkor származik, ha ennek révén csak a korszerű, jól értékesíthető gyártmányok termelése növekszik. A ráfordítások csökkentéséből származó haszon ugyanis csak a jól eladható gyártmányok esetében váltható többletbevételre.

a vállalat halad tehát jó irányban pénzügyi helyzetének tartós megszilárdítása felé, amely elsősorban termékválasztékának korszerűsítését szorgalmazza, s csak ezzel összefüggésben igyekszik javítani a munka, a vezetés, a készletgazdálkodás, a szervezettség színvonalát. Soha el nem feledve, hogy jó pénzt csak jó termékkel kereshet. Gerencsér Ferenc

:

„Illatos” utcák

Azok, akik háztáji sertésnevelésre, -hizlalásra vállalkoznak, fontos társadalmi érdek megvalósítását segítik elő. Ezért az állam, érthetően, különböző kedvezményekben részesíti őket. Ám a városokban, falvakban, vagyis ahol egymás közelségében élnek az emberek, a sertéstartás nem mindenkinek tetsző dolog. Legalábbis annak nem, akinek a szomszédja elhanyagolja az ól tisztán tartását, a trágya kezelését, s emiatt éjjel, nappal elviselhetetlen bűzben kénytelen élni.

Békéscsabán, Erzsébethelyen, ha kevesen is, szintén vannak állattartók, akik hanyagságukkal kellemetlenséget okoznak a szomszédoknak, környékbeli lakóknak. Találkoztam olyannal, aki el akar költözni a házából, mert kibírhatatlan az ,állat”. Hiába szólt már nem egyszer a szomszédjának, hogy tartsa tisztán az ólat és kezelje előírás szerint a trágyát, kérése mit sem használt.

Bizonyos, hogy valamit tenni kell, mégpedig hatósági beavatkozással. Hogy ne a sértettek szaladgáljanak orvoslásért, hanem hatóságilag előzzék meg az ilyenfajta levegőszennyezést, amely a környéken élők idegeit is alaposan próbára teszi. Mert bármennyire fontos társadalmi érdek a háztáji sertéstartás, az semmiképpen nem engedhető meg olyanoknak, akik csak keresni akarnak rajta és mit sem törődnek azzal, hogy elkeserítik mások életét. _or