Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
V ■ 1979. június 30., szombat o Nyilatkozat a KGST. harmincadik évfordulójáról Harminc éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének első szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolata inak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és összeforrott- ságának megerősítését, 'a szocializmus és a| kommunizmus építésének ügyét szolgálja — / állapítja meg bevezetőként, a nyilatkozat majd igy folytatódik: ■* összegezve a tanács harmincéves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági vívmányai és együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését, a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST-tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a komplex programban megtestesülő "irányvonalát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előrelépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szákadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST- tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-tői 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmet és az ipari termelését. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. Tervalapokra helyezve a népgazdaság fejlesztését, a szocializmus ezen országok tapasztalatai alapján nemzetközileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a nép- gazdasági tervek koordinálása, a gazdaság- politikai konzultáció, az egyes iparagaknak és termelő ágazatoknak az érdekelt országok által .történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedésiek egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válság, megrázkódtatások (hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján — megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az Interkozmosz-program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülései. A sokoldalú együttműködés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a közvetlen együttműködésbe a különböző országok minisztériumait, vállalatait és egyesüléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehangolják a KGST-szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi, valutáris-pénz- ügyi és hitelkapcsolatok, amelyek ösztönzik a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszítéseikhez, hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válságjelenségeinek gazdaságunkra gyakorolt hatását. A festvén országok együttműködése ezernyi" termelő és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a, dolgozók kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva, a KGST- tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGST-tagállamok párt- és kormányhatározatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot ^konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista köiösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII.- ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos, új lépésnek tekinti a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST- tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és népjólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek .ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására; a KGST-tagállamok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981 —1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik világ országaival az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán részt vevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST- tagállamok azon szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésére irányuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében. Móricz Zsigmnnd-dísziinnepség a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmomd születésének 100. évfordulója alkalmából a Móricz Zsigmond Emlékbizottság péntek este díszünnepséget rendezett a Nemzeti Színházban. Az elnökségben helyet foglaltak: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Szent- ágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a Móricz Zsigmond Emlékbizottság tagjai. Az ünnepséget Dobozy Imre Kossuth-díj as író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyitotta meg: — Nemzeti klasszikusunkat, a XX. századi magyar realista próza kimagasló mesterét, Móricz Zsigmondot ünnepeljük, születésének 100. évfordulóján. Életeket, sorsokat írt, szinte csak olyanokat, melyek pusztító ellentmondásba keveredtek az idővel és a körülményekkel: emberek sorsát, népét, országot, felmutatva a gyötre- tés és nyomorúság fájdalmas stigmáit, éppúgy, mint a kurta könnyülések, jobbra tűnő álmok komisz elreb- bentését. Így írta meg pompásan, könyörtelenül, megrendítően a régi Magyarország folytat- hatatlanságát, a változtatás és változás parancsát. Mindig -tudta, mi van az országban. Ügy helyes, hogy a megújult ország mindig tudja, mennyi kivételes értéket hagyott ránk Móricz hatalmas életművében — mondotta Dobozy Imre. Ezután Illés Endre mondott beszédet, majd Pozsgay Imre kulturális miniszter emlékezett meg Móricz Zsdg- mondról. * A díszünnepség második részében Móricz Zsigmond műveinek részleteit és a magyar irodalom klasszikusáról szóló irodalmi megemlékezéseket neves előadóművészek tolmácsolták. A Hazafias Népfront székházában pénteken baráti találkozóra került sor, * amelyen részt vettek a negyven esztendővel ezelőtt megalakult Nemzeti Parasztpárt volt országos nagyválasztmányá-' nak egykori tagjai, valamint Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára,* a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a résztvevők tiszteletére vacsorát adott, ahol Nánási László, az Elnöki Tanács tagja méltatta a Nemzeti Piarasztpárt tevékenységét. Kegyelettel emlékeztek meg az időközben elhunyt harcostársakról, közöttük Darvas Józsefről, Erdei Ferencről, Szabó Pálról és Veres Péterről. Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára adta át az ünnepség résztvevőinek. Vasárnap délután mutatják be a Gyulai Várszínházban Nagy András László rendezésében Tamási Áron Ördögölés című mesejátékát. A főszereplők között Káldy Nóra, Tyll Attila és Koncz Gábor szerepel Fotó: Martin Gábor Ülés! tartott a KNEB Korszerű ismeretterjesztő munka Tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában az ismeretterjesztési társulat megyei elnöksége. Elsőként dr. Krupa András megyei titkár számolt be a VII. küldöttgyűlés óta végzett munkáról. Elmondta, hogy a megyei szervezet a határozatok időarányos teljesítésére törekedett, munkájuk középpontjába továbbra is az ideológiai-világnézeti nevelőtevékenységet helyezték. Megtudtuk, hogy megyénkben az ismeretterjesztés legfontosabb területeit néhány éve csak az előadások és egyéb rendezvények jelentették, a tanfolyami ismeretterjesztés kevésbé elter-N jedt volt. Az utóbbi években módosult a helyzet. A tudományági és baráti körök, az orosz nyelvtanfolyamok, az egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamok változtattak az arányokon. Az alapozó természettudományi ágak ismeretterjesztése visz- szaesett az utóbbi időben, az országjárások száma viszont ugrásszerűen nőtt a TIT és az IBUSZ együttműködésének eredményeként. A fizikai dolgozóknak tartott rendezvények száma lassan emelkedik, de az ipari dolgozók ismeretterjesztése lemarad a mezőgazdaságiakétól. Mindkét esetben kevés a matematikai és a nyelvi ismeretterjesztés. Mégis egyre népszerűbb az ismeretterjesztő munka az ipari és mezőgazdasági üzemekben, míg az állami gazdaságokban sok a kihasználatlan lehetőség és a művelődési házakban is csökkent az ismeretterjesztő rendezvények száma. A lakosság cipőellátásának alakulásáról a népi ellenőrzés 1977-ben folytatott vizsgálata, valamint a Könnyűipari Minisztérium és a KNEB jelentése alapján hozott kormányhatározat végrehajtásáról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB meghallgatta Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár és Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatóját az iparban, illetve a forgalmazás területén tett intézkedésekről, a két tárca egyeztetett intézkedési tervének időközi végrehajtásáról. Ennek kezdeti eredményei közé tartozik, hogy a lakosság által leggyakrabban kifogásolt minőségi hiba, a talpleválások aránya nagymértékben csökkent. Bővült egyes cipőfajták, elsősorban a gyermekcipők, az olcsóbb kategóriába tartozó lábbelik gyártása, javult az összhang a divat és a tartósság iránti igények kielégítésében, erősödött az ipar és a kereskedelem kapcsolata. Tűzoltók megyei versenye Az «állami tűzoltóegységek közötti megyei versenyt tegnap, június 29-én, délelőtt rendezték meg a békéscsabai (mezőmegyeri) sportpályán. Hat alegység vett részt a versenyszámokon, ahol az akadálypályák váltókból és kismotorfecskendő-szerelés- ből álltak. A résztvevő alegységek közül a 800 liter/perces kis- motorfecskendő-szerelésben a békéscsabaiak, a mezőkovácsházi járásiak és az orosházi járási csapat lett dobo- gós.-*A verseny további részében a 100 méteres akadálypályán első az orosházi járás, második a szeghalmi járás, harmadik pedig Békéscsaba lett. A négyszer 100 méteres tűzoltóváltóban a szeghalmiak, a békéscsabai és a mezőkovácsházi járásiak voltak a legügyesebbek. Egyéni versenyeket is rendeztek. Itt az első két helyezést Bugyik Ferenc őrmester a szeghalmi járásból, valamint Somlyai Imre békéscsabai tűzoltó őrmester érték el. Az állami tűzoltók megyei versenye igen sikeresen zajlott le, bizonyítják ezt azok a tények, melyek szerint egy-egy számban kiemelkedően szép eredmények születtek. Képünkön: a szarvasi csapat egyik tagja a negyedik próbálkozásra — technikai hiba miatt — sikeresen eloltja az imitált tUzet Fotó: Martin Gábor találkozó
