Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JŰNIUS 10, VASÄRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Építők napja Az építés nemzeti ügy Építők köszöntése, kitüntetése Immáron több , évtizedes hagyomány, hogy június második vasárnapján ünnepük országszerte az építők napját. E nyáreleji napon azokat köszönti az ország, akik munkájukkal járulnak a kényelmünkhöz, egészségügyi ellátásunk javításához, kulturális központjaink megteremtéséhez, ipari és mezőgazdasági létesítményeink megvalósításához. Az elmúlt három és fél évtized alatt fejlődésében óriási utat tett meg a honi építőipar. Az évek során fokozatosan gépek váltották fel az embert a nehéz fizikai munkában. Ma már daru, gyorsfelvonó emeli magasba a falazóanyagot, szivattyú továbbítja a több emeletes magasba a habarcsot, a földmunkák gépesítése lehetővé tette, hogy kubikosok másutt, könnyebben dolgozhassanak. Aztán időközben egyre több új építőanyagot is bevezettek, melyeknek nagyobb hányada hazai előállítású, a korszerű technológia elterjedése pedig csaknem forradalmasította az építőipart. A házgyárak térhódításával egyre több és korszerű lakás épül, az or- ság minden részében az új városrészek szinte a szemünk láttán nőnek. Ebben óriási szerepet vállaltak azok a tervezők, akik maguk is az új, a korszerű mellett kardoskodtak. Napjainkra megváltozott az építőipar. Munkájuk színvonalában az elődök révén kivívott európai hírű rangot és tiszteletet csak erősítették, öregbítették. Ehhez óriási mértékben hozzájárult az építőipar iparosítása,- ami új szakmák megteremtését is magával hozta. . A mai építőiparban már a szerelés jelleg dominál. A téglák helyett szobafalnyi panelekből készülnek a lakások, vagy egy-egy helyiségből rakják össze az otthonokat. Az utóbbi évben mind nagyobb teret követel magának a könnyűszerkezetes technológia, amely jelenlétével új alapokra helyezi az iparágat, eddigi alkalmazásával bebizonyította: ez a jövő egyik útja. Természetesen az építőiparral együtt korszerűsödött az őt kiszolgáló iparág, vagyis az építőanyag-ipar. A hagyományos téglagyártást felváltotta a nagyobb falazóelemek készítése. Az építők csodálatos munkáját dicséri például az új győri színház. Aztán még példaként említhetném a paksi atomerőművet, amely az ország összefogásával épül. De nem kell a megye határain túlra lépni, nálunk is, megyén belül több létesítmény fémjelzi, reprezentálja az építők munkáját. Csak néhány azok közül, amik az utóbbi években épültek, s ezek is a teljesség igénye nélkül: a körösladányi duzzasztó, a köröstarcsai közúti híd, a Gyulai Húskombinát és művelődési központ, a mezőberényi művelődési ház, a szeghalmi harsinyagyár... Természetesen ma már mások az építőipar lehetőségei, de mások a igények is. Ezen a vasárnapon is elismeréssel és nagy tisztelet-- tel köszöntjük az építő- és építőanyagiparban dolgozó segédmunkásokat, kőműveseket, szerelőket, az iparág technikusait, mérnökeit, a tervezőket, akiknek együttes munkája révén változnak községeink, városaink, egyszóval gyarapodik környezetünk. Szekeres András Országszerte megkezdődött az építők napjának ünnepségsorozata. A Magyar Tudományos Akadémia budavári kongresszusi termében rendezett szombati ünnepségen f Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte új városrészeink, köz- intézményeink, gyáraink, útjaink, hídjaink és ezernyi más fontos létesítményünk alkotóit. Hangsúlyozta, hogy nálunk az építés — az egyén és a közösségek gyarapodásának bizonyságaként — nemzeti ügy. Ezért az építők napja, ez a több évtizede hagyományos júniusi ünnep nemcsak az építés és az építőanyag-ipar különböző területein dolgozó csaknem félmillió ember ünnepe, hanem valamennyiünké. Az- építők idei napjának rangját emeli, hogy az idén ünnepeljük az áüami építőipar megalakulásának 30. évfordulóját is. Méltatja a seregnyi eredményt, az egész ország tisztelettel adózik az iskolák, a lakóházak, a gyárak, a közintézmények, az utak és hidak építőinek. Szekér Gyula szólt az építő- és építőanyag-ipar fejlesztésében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában elért eredményekről, majd így folytatta: Az idei népgazdasági terv sikeres teljesítése komoly erőfeszítést és szemléleti változást követel az építőktől is. A termelés mennyiségi növelésével szemben a minőségi követelmény és a feladatok ésszerű megválasztása került előtérbe. Erőinket a kiemelt feladatokra, így elsősorban a nagyberuházásokra és a lakásépítésre kell összpontosítanunk. Az eddiginél nagyobb figyelmet igényel a hatékonyabb gazdálkodás, a takarékos megoldások alkalmazása, a termelékenység növelése, az építési idő- és a költségszint csökkentése. Az ünnepségen Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke eredményes munkájuk elismeréseként kitüntetést adott át 27 dolgozónak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Fábián József, a 23. számú Állami Építőipari Vállalat kőműves szocialista brigádvezetője, Tegda Gyula, a Finomkerámiai Művek hollóházi porcelángyárának művezetóje és A mezőgazdaság előtt álló feladatokról, a rendkívüli időjárás okozta veszteségek csökkentésére teendő intézkedésekről nyilatkozott Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az MTI munkatársának. — A tavaszi ár- és belvizek következtében az országban több mint 18 ezer hektár föld maradt megművelet- len, főleg Békés, Hajdú-Bi- har, Borsod, Csongrád és Szolnok megyében — mondotta. — Ezeket a területeket pótlólag mindenütt meg kell művelni. Fontos az is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek mindenütt átvegyék használatra a magánszemélyek által felajánlott, valamint az elhagyott földeket, és ahol indokolt, földrendezéssel igyekezzenek azokat összevonni, táblásítani. A tanácsok és a földhivatalok továbbra is szorgalmazzák a romos tanyák felszámolását, a népgazdaságilag indokolt földcserék mielőbbi végreKovács Pál, az Építők Szak- szervezetének osztályvezetője. Ezenkívül négyen kapták meg a kitüntetés ezüst és 20- an pedig bronz fokozatát. Az ünnepségen Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter 57 dolgozónak nyújtotta át a Kiváló Munkáért kitüntetést. Ezekben a napokban a vállalati ünnepségeken még több mint hetvenen veszik át a Kiváló Munkáért kitüntetést. hajtását, hogy minél nagyobb terület kerüljön vissza a mezőgazdasági termelésbe. A megváltozott vetésszerkezet, a kalászosoknak a korábbi évekénél gyengébb állománya és a tervezettnél 60 ezer hektárral kisebb gabonavetés-terület nagy feladat elé állítja a mezőgazdasági üzemeket. Mindazonáltal a gabonafélék lombtrágyázásának gondos elvégzésével, a betakarítás körültekintő megszervezésével, a szakszerű tárolással, és ami elsősorban a kukoricát illeti, az agrotechnika szigorú megtartásával csökkenteni lehet a veszteségeket. Az elkövetkező időszakban különös figyelmet kell fordítani a kalászosok gyors és gondos betakarítására, a silókukoricánál a 25 —30 százalékos szárazanyagtartalom elérésére. Augusztusban táblánként meg kell vizsgálni a silókukoricákat, és az arra alkalmasakat szemes termelésre kell átminősíteni. A gazdaságok fokozottan törekedjenek a takarmányozásra alkalmas melléktermékek, zöldséghulladékok, a kukoricaszár és a leveles répafej hasznosítására. Tarlóvetésekkel biztosítsák az állatoknak a zöld takarmányt, és a legeltetés meghosszabbítását. A zöldségtermelésben a figyelmet különösen a vöröshagyma, a paradicsom és a zöldpaprika termésátlagainak növelésére kell fordítani. Tovább kell erősíteni a már korábban fellendült termelési kedvet mind a nagyüzemekben, mind a kistermelésben, s szükség van nagyobb termelési fegyelemre is. A kipusztult növényeket új vetésekkel kell pótolni, s szorgalmazni kell a zöldbab és az uborka másodvetését. A további fontos teendők között említette Váncsa Jenő a növényvédelmet, valamint a nyár végi és az őszi alapműtrágyázás elvégzését. Ez utóbbival szó szerint megalapozhatjuk a jövő évi termést. Gondoskodni kell az exportszállítások folyamatosságáról is. A felvásárló kereskedelmi szervek fordítsanak fokozott gondot a kistermelők termékeinek átvételére, hogy ezáltal is növeljék a központi árualapokat, és javítsák a lakosság ellátását. Az é'f közepén adják át az idén elkészülő hat nagyberuházás egyikét, a Phylaxia karcagi gyáregységét. A korszerű állatitakarmány-kiegészítő és állati tápszereket gyártó üzem a kukorica ipari feldolgozására épül. Az évi 20 ezer tonna Premix nevű takarmánykiegészítőböj mintegy 30-félét gyártanak. Az új gyár termékei között* fehérjepótló tápszer is van, szarvasmarhák és juhok táplálására készítik. A 360 dolgozót foglalkoztató karcagi gyár éves termelési értéke 1980-ban már meghaladja az egymilliárd forintot. A képen: részlet az új gyár tartályparkjáról (MTI-fotó — Mező Sándor felvétele — KS) A mezőgazdaságban minden lehetőséget ki kell használni Köszöntjük az épító'ket! Fotó: Martin Gábor Ha azt mondom barátság... A barátságnak sokféle megnyilvánulása akad. Egy azonban biztos, igazi barátságok igazi emberek között kötődnek. Olyanok között, akik képesek mindent feláldozni az igaz ügyért. Battonyán néhány embert kérdeztünk meg arról, mi jut az eszébe, ha azt mondom, barátság. Elmondta véleményét a nagyközség párttitkára, a tanács elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kollektív tagcsoportjának elnöke, és az az egykori partizán is, aki barátjának mondhatta a hősi halált halt parlamentert, Steinmetz kapitányt. (4. oldal). Útépítők kánikulában Szinte elviselhetetlen a hőség az úton, sehol egy tenyérnyi árnyék. A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság Ady Endre Szocialista Brigádja a Kétegyháza— Medgyesegyháza közötti utat szélesíti. Fekete Sándor brigádtag láthatóan kemény kötésű ember. Bírja a napnak szemébe tűző, valamint az aszfaltról visszatükröződő melegét. Megjegyzi: — Az útkaparó bizony nem hízik el. — Azt mondja útkaparó? (Riportunk az 5. oldalon.) Évadzárás a szimfonikusoknál A szolnoki VI. országos zenekari fesztiválon a Békéscsabai szimfonikus zenekar és Molnár László karnagy magas elismerésben részesült. Kórodi András, az Operaház vezető karnagya mondta: ,;Molnár László keze alatt kitűnően fejlődik a zenekar. A modern mű csodálatos előadását jelzi az, hogy megszólaltatásánál szinte megállt a levegő...” A zenekar évadzárásáról, új évadbeli terveiről nyilatkozik Molnár László karnagy lapunk 6. oldalán. Változások, történések Kevermesen Igaz, ez a település megyénk délkeleti csücskében fekszik, még sincs elzárva a külvilágtól. Vasúton nem, de közúton akár Gyula, akár Orosháza, akár Battonya irányából jól megközelíthető. Nemcsak a kevermesiek utaznak az ország különböző részeibe és külföldre, hanem hozzájuk is sok vendég, látogató érkezik. Mint már beszámoltunk róla, pontosan egy hete ünnepelték a helyi önkéntes tűzoltóegyesület fennállásának 75. év- fordúlóját. Lapunk 7. oldalán található írásunk a Kever- mes életében bekövetkezett apróbb változásokról, a dolgozók munkás hétköznapjairól szól.
