Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

1979. június 7., csütörtök mát ad. Ebben a nagy mun­kában a vezető és a sima parolinos gazda, de mondjuk úgy, hogy a korszerű gazda­ságszervező és a munkát folytató egyformán látta a célt. A legszebb ebben a kötő­désben, hogy az embert nem a személyes anyagiak megszerzése hajtotta a napi munkában, hanem a hivatás tudata és az a reménye: lesz ez még jobban is. Ez a szö­vetkezet néhány éven belül a megyében és az országban élre került, megszerezte a ki­váló címet és eddig éveken át folyamatosan meg is őriz­te. Mindez elképzelhetetlen lett volna a helyi termelési tartalékok felkutatása, fel­tárása és fantázia nélkül. Izzó felelősségérzéssel Hová is szárnyalt ez a fan­tázia? Mindenekelőtt a szö­vetkezet iránt sok esetben közömbösséget érző és tanú­sító emberek felrázására, az önálló és a felelősségtől át­itatott munka jelentőségére, további fontosságára. Ebben a szövetkezetben elsők kö­zött vezették be az ágazati irányítást, és amitől máshol tartottak, itt bátran meglép­ték: az ágazati önelszámo­lást. Gazdaságossá tenni a termelést! Ez volt az életet jelentő jelszó, amikor új ve­zetés került a szövetkezet élére. A tulajdonképpeni gazdál­kodás ekkor kezdődött. Az első számú vezetők tudták, hogy milyen anyagi alapok állnak rendekezésükre a nö­vekvő feladatok megoldásá­ra. Ezt felparcellázták a fon­tossági sorrendnek megfele­lően. Volt olyan ágazat, ame­lyik egy fillér fejlesztési ala­pot sem kapott. A régi esz­közeire és a munka okosabb szervezésére, meg nem is ki­csit az emberek értelmére apellálva kellett megoldania feladatát és ez a vártnál magasabb színvonalon sike­rült. Más szövetkezetekben már régen nagy teljesítmé­nyű kombájnokkal és trak­torokkal dolgoztak, amikor Újkígyóson még mindig a 10 —15 éves eszközökkel ter­meltek. Nem volt lehetősé­gük új gépek beszerzésére. És ami a legnagyszerűbb volt ebben a szegénységben: az emberek megértették saját helyzetüket és serényen dol­goztak. Ment a munka, szin­te égett az emberek keze alatt. Izzott a felelősség és az emberek vállalták a szö­vetkezetei az élet minden kínjával, örömével. Emberi mivoltuk így emelte őket a mai magasságokra. Ma termésátlagaikkal az országos élvonalba kerültek és a felsőbb szervek eddig sorozatban ítélték meg szá­mukra a megtisztelő címet. Ök pedig nem pihennek a babérjaikon. Az oklevelek és a serlegek, a különböző ma­gas szintű elismerések új cé­lok felé vezérlik őket. Lehet­ne-e még jobban többet ter­melni, de főként olcsóbban, nagyobb jövedelemre szert tenni, mert más út, más alap nem vezethet az újkígyósi élet- és munkakörülmények javítására. E kérdésre a vá­laszt tetteikkel fogalmazták meg. A márciusi határozat szellemében Bizonyára hihetetlen, de Újkígyóson egy kiló szarvas­marhahús előállítására ez év első negyedében 10 forintnak megfelelő takarmányt hasz­náltak fel. Szakosított ser­téstelepükön egy kiló sertés­húst 3,14 kiló abrakból állí­tanak elő. A silózást úgy szervezték meg, hogy a be­takarító- és szállítógépek mű­szakonként lehetőleg 2700 mázsa zöld tömeget takarít­sanak be. Ez esetben a száz kiló szilázsra jutó betakarí­tási költség egyharmadára csökken. Az üzem- és mun­kaszervezésnek jövedelem- növelő szerepet tulajdoníta­nak. Ezért minden energiát a jó elképzelések megvalósí­tására fordítanak. — A márciusi határozat tulajdonképpen megerősített bennünket jó irányba tartó törekvéseinkben — mondotta Bozó József termelési fő­mérnök, majd hozzátette: — Nem titkolt vágyunk, 5 ezer­re szeretnénk növelni a szarvasmarha-állományt és abrak helyett a növényter­mesztés melléktermékeit, va­lamint jól karbantartott le­gelőink fűtermésére alapoz­zuk az ágazat fejlesztését. A kezdet biztató. Újkígyóson egy kiló marhahúst már 8 forint takarmányköltséggel is elő tudnak állítani. — Az idén és jövőre olyan gazdálkodási módszereket próbálunk ki, melyeket az V. ötéves terv idején széles kör­ben alkalmazunk — erről Ruck János tsz-elnök beszélt a közelmúltban tartott határ­szemlén, amelyen részt vett dr. Soós Gábor államtitkár is. A jövedelmező gazdálkodás új útjainak keresésében az újkígyósiak magukra vonták a figyelmet. Az utóbbi idő­ben több magas rangú hazai és külföldi vendég fordult meg náluk, hogy hitelt ér­demlő módon tájékozódjanak a változások valóságáról, az alkotó légkörről, amelyben a mérnök ugyanannyinak szá­mít, mint a jó szakmunkás, csak egy hajszállal nagyobb a felelőssége. A tagság bizalmának ér­zése különösen jó érzés, plá­ne az, ha választott és nem kinevezett vezetőkről van szó. Ez a bizalom kölcsönzi azt a határtalan erőt és kész­séget az előrelátásra, mely nélkül rövid időn belül ilyen kiemelkedő eredményeket sem itt, sem máshol nem le­het elérni. Dupsi Károly Nehéz idény előtt a konzervipar Az utóbbi évek legnehe­zebb tartósító szezonjának néz elébe június elején a ha­zai konzervipar: a rendkívül száraz időjárás — annak el­lenére, hogy a gazdaságok­ban nagy teljesítményű ön­tözőberendezésekkel igyekez­tek nedvesség-utánpótláshoz juttatni a kertészeti növénye­ket — a legtöbb helyen át­húzta a termelők és a fel­dolgozók előzetes számítása­it. A rosszabb vízgazdálkodá­sú talajokon a perzselő for­róság igen előnytelen kény­szerérést hozott létre, még olyan vidékeken is, ahol vi­szonylag a legtöbbet tehettek az öntözésért. Különösen a gyárakba el­sőnek bekerülő zöldborsó terméskilátásait vetette visz- sza a kánikulai forróság. A konzervüzemekben már, átvették az első zöldborsó­szállítmányokat. A termelő­üzemek azt jelzik, hogy a különböző időben elvetett és más-más fajtájú zöldborsó­félék is egyidőben érnek be — hiába volt tehát az igye­kezet a zöldségszezon szét­húzására — s ezért várha­tóan két hét alatt „lefut” a zöldborsó szedési és átvételi szezonja. Nem sokkal jobb a helyzet a zöldbabnál sem. Ez a nö­vény szintén sokat szenved a forróságban és a májusi— júniusi kánikula várhatóan megtizedeli a növényállo­mányt. A FÉKON Ruházati Vállalat budapesti gyára az idén négymillió ing és blúz gyártását ter­vezi, hatvan százalékban exportra. A képen: az átadóban gondosan ellenőrzik csomago­lás előtt a terméket (MTI-fotó: — Hadas János felvétele — KS) Fokozni kell a nők közéleti tevékenységét A battonyai Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga a közelmúltban vizsgál­ta, milyenek a nagyközségi tapasztalatok a nőpolitikái határozatok végrehajtásában. Az eredményeket és gondo­kat az asztalosipari szövet­kezetben, a Petőfi és Május 1. Termelőszövetkezetben és az ENCI battonyai üzemében próbálták megtudni. Megál­lapították, hogy azóta, ami­óta legutóbb tárgyalták ezt a témát — 1972 —, nőtt a női dolgozók foglalkoztatási ará­nya a vizsgált üzemeknél. Hét évvel ezelőtt ez a szám 360 volt, tavaly már 438. A női dolgozók számának nö­vekedése elsősorban annak tulajdonítható, hogy időköz­ben alakították ki az ENCI- üzemet. Az is megállapítha­tó, hogy jelentősen csökkent a női dolgozók száma a ter­melőszövetkezetekben. Négy évvel ezelőtt még 568-an te­vékenykedtek a két termelő- szövetkezetben, tavaly mind­össze 277-en, Javított az arányon a MOM új üzem­egysége is, ahol jelenleg 41 lány és asszony dolgozik. Ez örvendetes, az viszont már kevésbé, hogy a nők nagy ré­sze segéd- vagy betanított munkásként dolgozik, és nagy igyekezet sem tapasztalható a fejlődésre, hiszen szakmai továbbképzésben mindössze 71-en vesznek részt. Ha kü- lön-külön vizsgáljuk az üze­meket, még kedvezőtlenebb a kép. A kenyérgyárban pél­dául a 63 nőből mindössze egy vesz részt szakmai to­vábbképzésen, az ENCI-nél a 83-ból csak 3. Hogyan ala­kul a keresetük? Ezen a té­ren nincs szégyenkeznivaló, mert a legutóbbi esztendő­ben munkabérük általában 3—400 forinttal nőtt. Persze nem ilyen egyértelmű a kép a keresetek alakulásában sem. Aránytalanul nagyok a kü­lönbségek az egyes munka­helyek között. A dolgozó nők közérzetét, munkahelyi hangulatát nagy­ban befolyásolja a szociálpo­litikai intézkedések jó, vagy rossz végrehajtása. Megálla­pítható, hogy évről évre többen veszik igénybe a gyest. Ezt bizonyítják az ada­tok is. 1972-ben mindössze 46-an, tavaly csaknem 100-an maradtak otthon gyermekük­kel. Jó dolog, hogy a nagy­községben nincsenek óvodai vagy bölcsődei gondok. A vizsgált gazdasági egységek­ben dolgozó anyák mind a 193 gyerekét felvették az óvodába. Esetenként előfor­dul, hogy egyes óvodák túl­zsúfoltsága miatt a gyerme­ket nem a lakhelyhez legkö­zelebbi óvodába veszik fel. Részt vesznek-e a nők a közéletben? A tapasztalatok eltérőek voltak ebben az esetben is. Mivel a MOM és az ENCI kihelyezett telep, már eleve kizárt annak a le­hetősége, hogy a vezetőség munkájában nő részt vegyen. Ebből adódóan az üzemek által készített részletes in­tézkedési tervet kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik. Va­lamivel kedvezőbb a helyzet a többi egységnél, hiszen az, asztalosipari szövetkezetnél 10, a Május 1. és Petőfi Tsz- nél 20 nő tevékenykedik kü­lönböző szintű vezetői posz­ton. Nem tagadhatok az ered­mények, de sok még a ten­nivaló, hogy a nőpolitikái ha­tározatok minden részleté­ben megvalósuljanak. Ennek érdekében több határozat is született. Megállapították, hogy a nők helyzete, anyagi és erkölcsi megbecsülése fo­kozatosan javul. Minden gaz­dasági egységnél és a nagy­községi tanácsnál az elkövet­kezendő választás alkalmá­val fokozni kell a nők köz­életi tevékenységét, s gyor­sítani a vezetésre alkalma­sak előléptetését. Figyelem­mel kell kísérni a nők bér­helyzetét és munkakörülmé­nyeik alakulását. Nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a lányok és fiatal anyák szak­mai képzésbe történő bevo­nása és a továbbtanulásra való ösztönzés. B. O. Az utóbbi években átlago­san 25 százalékkal növelte árukibocsátását az újkígyósi Aranykalász Tsz. Ez azt je­lenti, hogy a növénytermesz­tés, az állattenyésztés, a ker­tészet, a háztáji és a mel­léküzemági tevékenységben folyó termélőmunka árbevé­tele, s az ebből fakadó nye­reség 1975-höz képest meg­kétszereződött. Lehet, hogy az így nem egészen pontos. A növénytermesztés és a ker­tészet árutermelésének érté­ke nem valószínű, hogy két­szerese az 1975 évinek. Vi­szont a közös állattenyésztés termelési értéke ennél jóval több. -A háztáji pedig, amit a szövetkezet vezetősége fő­ágazati rangon kezel, szer­vez és irányít, sertésből há­romszorta többet termel, mint a IV. ötéves terv utolsó évében. A melléküzemágak termelése szépen ível felfe­lé. A szövetkezet igyekszik az ipar, vagyis a partnerválla­latok rendelését jó minőség­ben, és ami a legfontosabb, jövedelmezően teljesíteni. Ha csak ennyit monda­nánk az újkígyósi tsz-ben bekövetkezett változásokról, máris felkeltjük irántuk má­sok érdeklődését. Hogyan le­het aránylag ilyen igen rö­vid idő alatt egy tsz-ben két szövetkezetnek megfelelő termelési értéket, jövedelmet produkálni ? Szárnyaló fantázia Az ilyen vagy olyan érté­kű gazdasági tevékenység mögött mindig az embert kell keresni. Az újkígyósi példa is ezt igazolja. Néhány ember ezreket vil- lanyozott fel, hogy a már mindjobban vesztett hely­zetbe került szövetkezetből szilárd anyagi alapokon álló olyan közösséget formálja­nak, mely életüknek értel­met, a községnek új életfor­Kiköltöztették a bölcsödét Körösladányban márciusban az öregek napközi otthonába költözött a bölcsőde. Átme­netileg. A kérdés most az, meddig tart az átmeneti ál­lapot. A költözés okairól hallgassuk az illetékeseket. Fejérné Herbert Ilona, a községi tanács vb-titkára: „A bölcsődéskorú gyerekeket egy még a századforduló előtt épült házban helyeztük el. A februári belvíz hatásá­ra a bölcsőde egyik fala megdőlt. Látva, hogy a hely­zet súlyosbodik, előbb a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályára fordultunk tanácsért.” Dani Irén, megyei vezető védőnő: „A látottak alapján azt javasoltuk, statikussal el­lenőriztessék az épületet.” Bartus Károly a tervező vállalat statikusa: „A tanács vezetőinek kérésére megvizs­gáltuk az épületet, amelynek falai a laza talaj hatására lassú mozgásban voltak. A bölcsődét életveszélyessé nyilvánítottuk.” Ezt követően kezdődött el a körösladányi bölcsődeügy második szakasza. A költö­zés. Az idő sürgetett, az élet- veszélyessé vált épület he­lyett másikat kellett keres­ni. Végülis a bölcsődét az öre­gek napközi otthonában ren­dezték be. Az idős embere­ket egy szolgálati lakásba költöztették. Mint a tanács vezetői mondják, ez a meg­oldás csak ideiglenes. A nap­közi otthon azonban még a nyári hónapokban is szűk a 30 gyereknek. Dani Irén, megyei vezető védőnő: „Ha szó szerint, szi­gorúan vennénk az előíráso­kat, akkor ehhez ,a megol­dáshoz egészségügyi szem­pontok miatt nem járulhat­nánk hozzá.” Ideiglenes átmeneti megol­dások... És a végleges? Május 12-én a megyei ta­nács ülésén Dorogi Ferencné tanácstag bölcsődével kap­csolatos interpellációt ter­jesztett a testület elé. A vá­lasz; a tanácsnak nincs új- bölcsőde építésére pénze, a községnek nagyobb épület vásárlásával, átalakításával kell megoldania ezt a gond­ját — javasolták. Időközben a körösladányi tanács új bölcsőde építésé­nek tanulmánytervét készít­tette el a tervező vállalattal. Bartus Károly: „Az építke­zés 7—8 millió forintba ke­rülne.” Fejérné, Herbert Ilona vb- titkár: „A községi tanácsnak nincs pénze. így csak támo­gatásra és társadalmi össze­fogásra számíthatunk. Saj­nos Körösladányban mind­össze két önálló gazdálkodó egység van. Egyelőre keres­sük a megoldást... A terület már biztosított, s kivitelező is lenne.” Kiegészítésként még a kö­vetkezőket tudjuk elmonda­ni; a bölcsődés gyermekek szülei a község üzemeiben, az ott levő telephelyeken dol­goznak. A község vezetői, la­kói joggal számítanak segít­ségükre. Senki sem tudja azonban, hogy Körösladányban végül is új bölcsőde épül-e. vagy egy nagyobb ingatlan (épület) vá­sárlására szánja el magát a tanács. Persze a vásárlás­hoz, az átalakításhoz is pénz kellene. Ma az érdekeltek mindösz- sze egyetlen kérdésben érte­nek egyet. Vagyis: a jelenle­gi megoldás rövid ideig tart­ható fenn. Csak azt nem tud­ják még. meddig tart az a rövid idő. Kcpenyes Janos A regi bölcsőde falát kitámasztották. Hogy meddig tart az átmeneti állapot, azt még sejteni sem lehet Fotó: Veress Erzsi Belső tartalékok Újkígyóson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom