Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
1979. június 7., csütörtök o EIUEEiEJ Közéletünk hírei Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután kétnapos látogatásra Somogy megyébe érkezett. A magasrangú vendéget Kaposvárott Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és Bőhm József, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye gazdasági és politikai életéről. A Minisztertanács elnöke ezt követően a megye vezetőivel folytatott eszmecserét, majd megtekintette a megyei múzeumot és a Rippl Rónai-emlékházat. * * * Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán látogatást tett a budapesti pártbizottságon, ahol Méhes Lajos, a pártbizottság első titkára tájékoztatót adott a budapesti pártmozgalom helyzetéről. Ezután Aczél György — Méhes Lajos társaságában — a Ganz-MÁVAG Gyárba látogatott. Délután Aczél György fővárosi aktívaértekezleten társadalmi életünk időszerű kérdéseiről tartott előadást a budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságán. * * * Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, kétnapos látogatást tett Baranya megyében. Kedden délután Pécsett, a pártbizottság székházában, dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város több más politikai vezetője fogadta a vendéget. Ezt követően Németh Károly a Pécsi Faipari Szövetkezet mintatermében megtekintette a szebbnél szebb stílbútorokat, amelyekből a világ számos országába exportálnak mintegy évi hetvenmillió forint értékben. A televízió kettes, műsora a 23-as csatornán A Békés megye nyomdatermékeit bemutató kiállításon Huszár Mihály, a békéscsabai Kner Nyomda igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság főszerkesztője mondott megnyitó beszédet. Képünkön a megnyitó résztvevői a Dürer Nyomda könyv- ritkaságait szemlélik Fotó: Gál Edit Augusztusban próbaadások Szentesről Kezdetben volt a televízió egyes műsora, amely csupán az ország egyes részein jelentett jó minőségű vételt. Aztán kiépült az adó- és átjátszóhálózat, megindult a kettes műsor sugárzása. Megyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az egyes műsort több adóról — Szentesről és Komódiból — kitűnően lehet venni. De mi lesz a kettes műsorral? A Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóságának a tájékoztatása szerint Szolnok, Bács-Kiskun és Békés megye egyes körzeteiben még ebben az évben javulnak a kettes műsor vételi lehetőségei. Szeptemberre tervezik ugyanis Szentesen a televízió kettes műsorát sugárzó adó üzembe helyezését. Az új adó augusztus elejétől megkezdi próbasugárzását a 23-as csatornán. A jó vételhez természetesen megfelelő vevőkészülékre, antennára van szükség. Éppen ezért a kereskedelem felkészüléséről, az antenna szerelésével, javításával kapcsolatos feltételekről, az adások pontos időpontjáról a közeljövőben tájékoztatjuk olvasóinkat. Szakszervezeti elnökségi ülés Békéscsabán A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete Békéscsabán tartja elnökségi ülését. A kétnapos program ma délelőtt, a Kner Nyomda gyomai üzemének megtekintésével kezdődik, majd a békéscsabai Kner Nyomdában tett üzem- látogatással folytatódik. Délután ugyancsak üzemlátogatások szerepelnek a programban. Az elnökség tagjai a kora délutáni órákban ellátogatnak a békéscsabai Dürer Nyomdába, majd ezt követően a Dürer Nyomda gyulai üzemében. Másnap, június 8-án, a békéscsabai Kner Nyomdában elnökségi üléssel folytatódik a kétnapos látogatás, ezen a Kner és a Dürer Nyomda szakszervezeti bizottságának titkárai számolnak be a Békés megyei nyomdák és nyomdászok helyzetéről. Ezt követően az élnökségi ülés résztvevői tájékoztatást kapnak a jogsegélyszolgálat működéséről. A szakszervezeti elnökség Békés megyei látogatása alkalmából tegnap kiállítás nyílott Békéscsabán, a Kner Nyomdában, ízelítőt adva a Békés megyei nyomdák termékeiből. lúnius 16-tól Ismét lesz Csabán ifipark Mint az közismert fiatalok és felnőttek előtt, a békéscsabai Széchenyi-ligetben levő ifjúsági parkot évekkel ezelőtt bezárták. A városi KISZ-bizottság erőfeszítései eredményesnek bizonyultak a fiatalok közkedvelt nyári, szabadtéri szórakozóhelyének újbóli megnyitására. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat fennhatósága alatt, június 16-tól, minden szombaton este 6 órától 22 óráig diszkóprogramok lesznek a ligeti, egykori sörkertben. A vendéglátóipari vállalat a berendezés felújításával igyekszik kellemes, kulturált környezetet biztosítani a tizen-, huszonéveseknek. A fenttartó szervek ígérik, hogy — a korábbi példákból tanulva — ezek a táncos rendezvények nem fogják zavarni a környék lakóinak nyugalmát. Társadalmi munkával — új klub Nemrégiben még vállfás öltöző volt. Ma feldúlt csatatérhez hasonlít, szorgos munkával kísérve. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezetben megszüntették az elavult öltözőrendszert, s bevezették az öltözőszekrényes ruhaváltást. így felszabadult egy csaknem ötven négyzetméteres helyiség, amelyet, a szövetkezet vezetése a KISZ-eseknek ajánlott fel. A fiatalok pedig egy klubszobát alakítanak ki belőle társadalmi munkával, s a szövetkezet .anyagi támogatásával. Ilyformán jelenleg tataroznak, új vízvezeték-hálózatot építenek ki. Ezután a fal faburkolását csinálják, majd az általuk gyártott bútorokkal rendezik be az új klubot. A 30 KISZ-tagot számoló kollektíva június közepére szeretné befejezni .az átépítést, mivel 15-ére már olyan programot szerveztek, (amelyet itt szeretnének megtartani. Meghívott vendégeik a Jókai Színház művészei. Vidám irodalmi műsorösszeállítással lépnek fel első alkalommal. A felhasznált építőanyag és a társadalmi munka értéke együttesen meghaladja az ötvenezer forintot. Épül Békéscsabán az új postaközpont n Bartók vegyes kar az NBK-ba utazott Foté: Martin Gábor A múlt héten, pénteken este Békéscsabán rendezték meg a megyei énekkarok minősítő versenyét. A kórusok közül a legmagasabb fokozatot, az úgynevezett „Fesztivál-kórus” minősítést a Rázga József vezette Bartók Bél,a vegyes kar kapta. A békéscsabai Általános Munkásdalkör arany minősítést, a gyulai Erkel Ferenc vegyes kar pedig aranydiplo_ mát szerzett. A békéscsabai Bartók Béla vegyes kar június 5-én ki- lencnapos szereplésre a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Építő-vita F elmérések szerint a telepített iparban foglalkoztatott munkások átlagosan 510 órát töltenek pihenéssel családi körben egy hónap alatt. Ezzel szemben az ingázó építőipariak legfeljebb, ha 180 órát. Érthető, ha a felvonulási épületek környéke már péntek délelőtt elnéptelenedik, s a rákövetkező hétfőn is csupán ebédidő után kezdődik a nagyobb mozgás. Az így négynaposra csökkent heti munkarenddel az ágazat aligha tud évről évre növekedő feladatainak eleget tenni — állapította meg Szilágyi Lajos ÉVM-miniszter- helyettes azon a Békés megyei építőipari áktívaülésen, amelyet a megyeszékhelyen, Békéscsabán tartottak meg június 5-én. Ezen az áktívaülésen összegezték a megye építő- és építőanyag-ipari vállalatainak gazdasági, párt- és társadalmi vezetői azokat a teendőket, amelyeket a megyei pártbizottság az MSZMP Központi Bizottságának tavaly októberi határozata alapján fogalmazott meg. E feladatok között az ágazatban végrehajtandó mű- * szaki-technikai és technológiai fejlesztések mellett ott szerepelnek olyanok is, mint amilyen a tervezők, beruházók és kivitelezők közötti együttműködés fokozása, a fő- és alvállalkozók közötti szerződéses fegyelem megteremtése, a munkafegyelem szigorítása, az ágazatban foglalkoztatottakról való gondoskodás kiteljesítése. Nagy figyelemmel és egyetértéssel hallgatták az aktívaülés részvevői a békéscsabai 2-es számú téglagyár dolgozójának, Puskás Mihálynak a felszólalását, aki elmondta, hogy továbbra sem csökkent a kisméretű tégla iránti kereslet. Ebből az építőanyagból a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat adja az országos termelés meghatározó hányadát, s erre a vállalat dolgozói igen büszkék. Azzal viszont már kevésbé dicsekedhetnek, hogy a jelentőségéből mit sem veszített terméket korszerű módon állítják elő. A Békés megyei és Csongrád megyei téglagyárakban jószerivel a múltból örökölt berendezésekkel, hagyományos „kétkezi technológiával” verik a téglát. A munka kedvezőtlen körülményei nemcsak a régi téglásokat sújtják, de elriasztják a fiatalokat is ettől a szakmától, s emiatt a vállalat kénytelen távoli községekből, a termelőszövetkezetet elhagyók köréből, háziasszonyok közül verbuválni a munkaerő-utánpótlást. Ezek után nem szorul különösebb magyarázatra: milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az építő- és építőanyag-ipari vállalatoknak a munkafegyelem szilárdításában, hiszen az építők sem tudnak máshonnan munkáskezeket toborozni, mint a téglagyáriak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a végletekig elné- zők lehetnek az építkezések irányítói — jegyezte meg felszólalásában a DÉLÉP vezérigazgatója, majd azokat az intézkedéseket ismertette, amelyekkel a szegedi székhelyű építőszervezet a fegyelmezetlenségeknek igyekszik elejét venni az elkövetkező időkben. Ahogy a vezérigazgató elmondta: ezután már a munkakönyvét is könnyen megkaphatja az, aki nem érti a szép szót. A szép szó ugyanakkor nem minden Ahhoz, hogy követelni lehessen, a feltételeket is meg kell teremteni. Először is ott kell kezdeni, hogy a beruházás a kivitelezés olyan tervezőmunkával induljon, ámely megfelelő alapokat teremt a mindenre kiterjedő előkészítő folyamathoz. Csak így lehet eleget tenni annak a követelménynek, hogy egyetlen beruházás se tartson tovább 36 hónapnál. Ezt a jó előkészítés mellett a folyamatos anyagbiztosítás és kifogástalan munkaszervezés segítheti csak, s ez lehet kiindulópont a fegyelem megkövetelésénél. Semmiféle intézkedés és fegyelemszigorítás nem helyettesítheti azonban a gépesítést — figyelmeztette az aktívaülésen jelenlevőket a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Bonifert Ádám, majd így folytatta: be kell látni, hogy a kor követelményeinek csak korszerű termeléssel tehetünk eleget. Ez pedig nem képzelhető el hatékony, munkaerő-kiváltó gépesítés nélkül. Nagyon helytelen fejlesztési gyakorlatot követnek azok az építővállalatok, amelyek a munkaerőhiánytól vezérelve intézik gépbeszerzéseiket, nem pedig a kivitelezés kulcspontjain valósítanak meg kézi erőt feleslegessé tevő gépesítést. Ezt a gondolatot az Orosházi Üveggyár szvt-titkára tette teljessé, amikor hozzászólásában arról beszélt, hogy a technikai fejlesztés eredményessége elsősorban függ attól: alkalmassá tettük-e a munkásgárdát az új technika alkalmazására. Az Orosházi Üveggyárban a szak- és betanító tanfolyamok mellett például megszervezték az építőanyag-ipari szakközépiskolai oktatást is, itt éppen az idén végzett az első évfolyam. A szocialista brigádokban szinte általános követelmény az önképzés, másképpen a ma már másfél milliárdos termelési értéket előállító vállalat nehezen vállalkozhatna az építészeti üvegek választékának növelésére és minőségének javítására. Végül említést érdemel még a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének és az ÉPSZER Vállalat párttitkárának azon egybehangzó megállapítása, amely szerint meg kell teremteni a nagy értékű építőipari gépek és berendezések jobb kihasználásának feltételeit, amelyek között első helyen az építőszervezetek munkamegosztásának kialakítása, elmélyítése szerepeltethető. De legalább ilyen fontos — ahogy arra a miniszterhelyettes is hivatkozott — a megváltozott követelmények figyelembevétele a munkarend kidolgozásakor. A gépesített építőipar a régi 5 -f- 2-es munkarendben már nem birkózhat meg feladataival, példaként a Paksi Atomerőmű építőinek 10 + 4-es, több műszakos munkarendjét kell elfogadnia. n zzal pedig a békéscsabai tanácskozás valameny- nyi részvevője egyetértett, hogy az ágazat jelentős fejlődést ért el az utóbbi években, alkalmassá vált az 1 millió 200 ezer lakás felépítését előirányzó 15 éves program teljesítésére, s arra, hogy rövid idő alatt felkészüljön az építéssel egyenrangú lakáskarbantartás, lakásfelújítás feladatainak ellátására — s ebben Békés megye építőipara az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételek mellett is figyelemreméltó szerepre vállalkozott. Kőváry E. Péter
