Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Ára; 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM í Közművelődés a gyulai járásban Kötegyánban tanácskoztak a megye közművelődési intézményeinek vezetői A gyulai járás közműve­lődési tevékenységéről érte­keztek tegnap délelőtt Köte- gyánba a megye közműve­lődési intézményeinek veze­tői. Ambrus Zoltán, a megyei tanács közművelődési cso­portvezetője köszöntötte a vendégeket, köztük Szeljük Györgyöt, az MSZMP me­gyei bizottsága osztályveze­tő-helyettesét és B. Nagy Gyulát, a járási pártbizottság képviselőjét, majd Zsidó Já­nos, a járási hivatal műve­lődésügyi osztályának veze­tője mondott tájékoztatót a terület közművelődési életé­ről. Rövid történeti ismerte­tőt hallottunk a soknemzeti­ségű, viharos történelmű já­rás múltjáról, amely a jelen feladatait is meghatározza. Megtudtuk, hogy a 13 község 15 általános iskolájából há­rom nemzetiségi tannyelvű, s összesen 5900 tanuló jár az iskolákba, a 24 óvodában pe­dig 1615 gyermek elhelyezé­sét tudják biztosítani. Az elő­adó sorra vette a közműve­lődési intézményeket, a könyvtárak és a művelődési házak tárgyi és személyi el­látottságát. A közművelődési intézmények fejlesztésében a könyvtárak állnak az első helyen,' s a beiratkozott ol­vasók, a kölcsönzött kötetek száma, s egyéb könyvtári adataik is esetenként a me­gyei átlagnál jobbak. A mű­velődési házak ellátottsága igen gyenge, az épületek el­avultak, a berendezés kor­szerűtlen. Dobozon új mű­velődési ház, Kétegyházán táncterem épült, Eleken, Méhkeréken, Újkígyóson kor­szerűsítették a kultúrháza- kat, Sarkadon, Újkígyóson, Geszten ifjúsági klubot, Lö- kösházán ifjúsági házat ad­tak át, Sarkadon cigányklub- házat rendeztek be, de ez még mindig kevés. A könyv­tári dolgozók képzését a gyu­lai Mogyoróssy Könyvtár se­gítségével sikerül megolda­ni, de a művelődési házak dolgozóinak képesítésével még igen sok a gond. A filmszínházak látogatott­sága ebben a járásban is csökken, jobb propagandára, kedvezőbb feltételekre van szükség. Az iskola- és óvo- damozi-akciókra mozgósítani kell az oktatási intézménye­ket. Az ismeretterjesztő mun­ka jelentősen fejlődik, TIT- csoportok alakultak, s az ismeretterjesztő órák száma évenként eléri a 2117-et. Gondot fordítanak a helytör­téneti és muzeális jellegű gyűjteményekre, a geszti Arany János-emlékház ápo­lására, s a nehezen alakuló tájházak elkészülésére is. Megélénkültek a járásban az amatőr művészeti mozgal­mak, őrzik a nemzetiségek hagyományait, kapcsolatot tartanak az anyaországok kultúrájával. Szólt arról is, hogy meg­alakultak a járásban a vál­lalati, közművelődési bizott­ságok, a községekben elké­szültek az egységes közmű­velődési munkatervek. Vala­mennyi nagyközségben meg­alakult a szocialista brigád­vezetők klubja, s egyre töb­ben vesznek részt a szocia­lista brigádok megyei köz- művelődési vetélkedőjében. Eleken a felnőttoktatási bá­zisközpont mellett munkakö­zösséget alakítottak a válla­lati művelődési bizottságok titkárainak, Sarkadon ugyan­csak. Járási ifjúsági klubta­lálkozót, kulturális vetélke­dőket rendeznek évről évre. Különös figyelemmel kísérik és segítik a művelődési há­zak tartalmi munkáját; a politikai, művészeti, irodal­mi, színházi és zenei neve­lési területeket. Számos me­gyei, járási és helyi szervvel, közművelődési intézménnyel dolgoznak együtt az oktatás és közművelődés munkásai a közművelődési törvény meg­valósítása érdekében. A reálisan megfogalma­zott, részletesen értékelő közművelődési beszámolót élénk vita követte B. Zs. Öntözés a mezőgazdaságban Az utóbbi napokban a me­zőgazdasági öntözéssel kap­csolatban több olyan nyilat­kozat, közlemény látott nap­világot, amely szakszerűtlen­sége miatt sok félreértésre adott okot. Különösen a me­zőgazdasági termeléssel fog­lalkozó lakosság körében oko­zott zavart az, hogy a való­ságosnál lényegesen nagyobb­nak tüntették fel az öntözési lehetőségeinket, és kisebbnek azok kihasználását. A félre­értést növelte az is, hogy a legtöbb településünkön szi­gorú intézkedésekkel korlá­tozzák az öntözést, sok eset­ben bírságot kell fizetni az engedélyezett időn kívül tör­ténő öntözésért. Mindezek miatt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta ki: Az összes öntözhető terület az ország mezőgazdaságilag művelt területének mindösz- sze hat százalékát teszi ki. A művelt terület 94 százalé­kán a szárazgazdálkodás kö­rülményei között kell véde­kezni az időjárás negatív ha­tásai ellen. A gondosan be­vetett területek, a jól ápolt kultúrák tanúskodnak azok­ról az erőfeszítésekről, ame­lyeket a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás káros hatásainak mérséklésére nap mint nap tettek és tesznek. Erre a gondosságra utal az is, hogy amikor lehetett, kés­lekedés nélkül megkezdték az öntözést. Hazánk 450 ezer hektár be­rendezett öntözhető terület­tel rendelkezik. Ez azt jelen­ti, hogy az öntözési szezon­ban mintegy 3,5—4 hónap alatt ennyi terület öntözésére van lehetőség. A kapacitások teljes kihasználása mellett 100—110 ezer hektár terület öntözhető egy hónap alatt. Ezen túlmenően mintegy 60 —70 ezer hektár ismételt ön­tözése lehetséges és szüksé­ges. Az öntözhető kultúrákat <, ugyanis általában 2—4 alka­lommal látják el mestersé- <; ges úton csapadékkal. Az idei öntözési idény má­jus második dekádjában kez­dődött és ezt követően bon­takozott ki teljes körben az öntözés. A mai napig mint- egv 80 ezer hektárt öntöztek meg a gazdaságok. Az öntö­zésre berendezkedett gazda­ságok dolgozói óriási erőfe­szítéseket tesznek a rendel­kezésükre álló kapacitások hasznosítására, az aszály okozta károk kivédésére. El­ismerésre méltó például a tisztaföldvári Lenin Tsz és az általa irányított társulás üzemeinek munkája, ahol az öntözési kapacitásokat a ka­páskultúrákból az aszályt sínylő gabona öntözésére cso­portosították át. Éjjel-nappal öntöznek olyan ütemben, ahogy azt a rendel­kezésükre álló vízkészlet le­hetővé teszi. A kevésbé kor­szerű berendezésekkel ren­delkező üzemek is teljes erő­vel dolgoznak. Jól szervez­ték meg például a csak kézi erővel áttelepíthető berende­zések üzemeltetését a Paksi Állami Gazdaságban. Nemcsak a gépi berende­zésekkel felszerelt gazdasá­gok élnek a lehetőségeikkel. Baranya megye egyes gazda­ságaiban például saját ma­guk által összeállított csőve­zetéken — úgyszólván a ter­melőszövetkezeti tagság tel­jes munkaerejének igénybe vételével kiépített rendsze­ren — vezették az öntözővi­zet a rendkívül értékes zöld­ségkultúrákra. A fentiek is bizonyítják, milyen hasznos és jelentős az öntözés által nyújtott le­hetőségek maradéktalan ki­használása. Természetesen az aszály ellen nemcsak öntö­zéssel, hanem számtalan más agrotechnikai eljárással is lehet és kell védekezni. Az egyes kultúrákban keletkező terméskieséseket más ágaza­tok többlethozamaival is pó­tolni lehet. Ezért szükséges v Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója és az ünnepi ^ könyvhét alkalmából tegnap délben Békéscsabán megkoszo­rúzták az író szobrát. A szoborsétány Móricz-szobra előtt v Bényei József, a Magyar írók Szövetsége Kelet-Magyaror- s szági Csoportjának titkára mondott ünnepi beszédet, majd S a városi tanács és az Új Aurora szerkesztősége helyezte el ^ az emlékezés koszorúit. A koszorúzáson részt vett Móricz ^ Virág író is Fotó: Gál Edit ■s. Y////W/VWW/WWW//W7VVWW/WWW/W/WVW/VV Vizsgálják a nők helyzetét A Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdasági és nőbizottsága vizsgálatot indít megyénk 10 textiles üzemé­ben. Ennek célja az, hogy megállapítsák: miként haj­tották végre a nőpolitikái ha­tározatból adódó feladatokat. Ezen belül választ keresnek a dolgozók szakmai oktatásá­ra, továbbképzési lehetősége­ikre, a férfiak és nők átlag- keresetének alakulására, a munkakörülményekre és munkafeltételekre, valamint a nők politikai, közéleti ak­tivitására. A vizsgálat kitér arra, mennyiben kérik ki az üze­mek vezetői a nőbizottságok véleményét? Az SZMT tes­tületét érdekli az is: milyen lehetőségek, szolgáltatások vannak az üzemekben az ott­honi munka megkönnyítésé­re, kielégítik-e a bölcsődei, óvodai igényeket, hogyan fog­lalkoznak a gyesen levő nő­dolgozókkal? A felmérésnek van egy má­sik vonala is, amely főként a gazdasági tervezés és foglal­koztatás politika összhangjá­ra, a távlati tervezés komp­lexitására irányul. Ebben szerepel az oktatási terv át­tekintése, az újítások, tudo­mányos kutatások felhaszná­lása és ezek alkalmazása a munkahelyeken. Idetartozik a munkaverseny-mozgalom vizsgálata is. A sokoldalú elemzés célja, hogy képet adjon a megyénk ipari üzemeiben dolgozó nők helyzetéről, a nőpolitikái ha­tározat óta történt változá­sokról és az elkövetkezendő évek feladatairól. Mezőgazdasági tájértekezlet Hajdúböszörményben Az elmúlt hetek időjárása a mélyebben fekvő területekről felszárította a belvizeket. Eze­ket a területeket azután újbóli lazítással, előkészítéssel teszik alkalmassá a mezőgazdasági kultúrák befogadására. Képünk a csanádapácai Széchenyi Tsz földjén készült Fotó: Martin'Gábor S a tarló- és másodvetések nö- : velése, különösen az öntöz- : hető zöldség- és takarmány- ! termesztésben. A mezőgazda- í sági nagyüzemekben minde- ! nütt nagy figyelmet fordíta- : nak arra, hogy valamennyi : olyan lehetőséget feltárjanak, ■ ami lehetővé teszi a kedve- • zőtlen időjárás okozta vesz- S teségek pótlását. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a megyei, fővárosi tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi ágazat felügyeletét el­látó elnökhelyetteseinek, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályok vezetőinek részvételével ma, június 7-én nyári tájértekezletet tart Hajdúböszörményben. Ezen a tájértekezleten az időszerű teendőket, a termelés, a fel­dolgozás és a forgalmazás nyári feladatait összegzik az ágazat irányítói, akik a ta­nácskozást követően üzemlá­togatáson vesznek részt a hajdúböszörményi Vörös Csillag és Béke Tsz-ekben. Tanácskozott a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma Szerdán negyedik munka­napjához érkezett a nemzet­közi gyermekév budapesti fóruma. A Parlamentben dél­előtt folytatódott tanácsko­zás részvevői szekcióüléseken elemezték a gyermekek jo­gaival, érdekeik érvényesülé­sével összefüggő kérdéseket. A hetvennél több ország küldöttei — politikusok, tár­sadalmi személyiségek és szakértők — a hétfő óta tar­tó szekcióülések vitájának zárásaként a munkát összeg­ző dokumentumot készítik elő. Az ENSZ szakosított szerveinek jelentései, vala­mint a delegátusoknak az esz­mecserén elhangzott és be­nyújtott beszámolói alapján szövegezik meg a munkabi­zottságok értékelését, ajánlá­sait. Délután plenáris üléssel folytatódott a budapesti fó­rum. Ekkor terjesztették a delegátusok elé a szekciók jelentéseit a gyermekek jo­gainak elismeréséről és érvé­nyesítéséről, a legifjabb nem­zedék szociális és egészség- ügyi gondozásáról, továbbá az oktatásról és a nevelésről. Az elmúlt napokhoz ha­sonlóan a küldöttek szerdán is több fakultatív program közül választhattak. A többi között gyermekintézmények­ben, sportiskolában tettek lá­togatást, közvetlen tapaszta­latokat szerezve a magyar gyermekek oktatásáról, ne­veléséről, az állami és tár­sadalmi gondoskodásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom