Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
o 1979. június 5., kedd iJI jÜUkTiTfl ■ Csak fiataloknak! Üdülési kedvezmények télre-nyárra Az ifjúsági törvény életbe lépése, az Állami Ifjúsági Bizottság hatáskörének ki- szélesítése óta állami és társadalmi szervezeteink még nagyobb segítséget nyújtanak a fiatalok — elsősorban ä kereset nélküli diákok, a pályakezdők, a fizikai dolgozók — üdüléséhez, az ifjúsági turizmus fellendítéséhez; különböző kedvezményekkel biztosítják azt is, hogy még többen ismerhessék meg a kultúra, a műveltség értékeit. A kedvezményekről, elosztásuk rendjéről kértünk tájékoztatást Dankó Páltól, a Békés megyei Tanács ifjúsági titkárától. — A fiataloknak milyen üdülési, táborozási kedvezményeket biztosítottak erre a nyárra? Mekkora a kedvezmény mértéke? — A legismertebb a középiskolásoknak biztosított, egyhetes üdülésre szóló' beutaló. Ebből a megye minden középfokú tanintézetének — szakmunkásképzők, szak- középiskolák és gimnáziumok — igényét ki tudtuk elégíteni. A 150 forintos utalvány ellenében például Miskolctapolcán, Balatonszeme- sen, Verőcemaroson, az Expressz táboraiban és üdülőiben tölthetnek el egy-egy hetet a diákok. Ezért a pénzért teljes ellátás is jár a félárú vasúti utazási kedvezmény és a gazdag programok mellé. Ugyancsak ismert és nagyon népszerű az étkezési és szállásutalvány, amelynek értéke száz forint. A tíz szelvényt az ország valamennyi állami és szövetkezeti vendéglátó egységében lehet beváltani, vagy pedig szállásdíj ellenértékeként felhasználni. Az utalványtömb fedőlapja szintén a félárú utazási kedvezményt biztosítja. Sajnos, ebből már korántsem tudtunk minden igényt kielégíteni. Ezerhétszáz darabot osztottunk el. Az úttörő korú gyerekek táborozásának segítésére az idei nyárra 440 ezer forint állt a rendelkezésünkre. Ez 2200 gyerek országjárásának, táborozásának megkönnyítésére elég. Az elosztásnál — hasonlóan a többi kedvezményhez — a vezérlő elv az volt, hogy a nagycsaládosok és a fizikai dolgozók, valamint az alacsonyabb jövedelmű szülők gyermekei részesedjenek elsősorban a kedvezményben. Az elosztásnál a KISZ-szervezeteknek, a tanintézetek vezetőinek, az úttörőcsapatoknak a véleménye alapján döntöttünk. A fentieken kívül a megyei tanácsnak nyolcvanezer forintja van a cigánygyerekek táborozásának támogatására. Ezen a nyáron Geszten lesz az ő táboruk. A különböző szaktáborok — sport, olvasó, néprajzi gyűjtő, sí, helytörténeti — megteremtéséhez 400 ezer forinttal járulunk hozzá. — A diákokon kívül a dolgozó fiatalok milyen kedvezményeket vehetnek igénybe? — A középiskolaihoz hasonló egyhetes üdülési beutalókat adtunk ki. Ezek az elő- és utószezonra szólnak, a nyáron érvényesíthető utalvány ára 150 forint. De van olyan is, amely a téli hónapokra szól, ennek • ára 250 forint. A nyári utalvánnyal Balaton környéki üdülőkben, a télivel pedig a budapesti Hotel Ifjúságban, illetve Kőszegen lehet pihenni. A szervezésnél és az elosztásnál a foglalkoztatottság Ürménykúton az 1974-ben épült központi iskolában a felső tagozatos diákok kedvelt óraközi szórakozása az asztalitenisz. A kicsengetéskor később kilépők fájó szívvel veszik tudomásul, hogy foglalt már az asztal... Fotó: Gál Edit sajátosságaira is figyeltünk, ezért a nyári jegyeket elsősorban az iparban dolgozó, míg a télieket a mezőgazdaságban alkalmazott fiataloknak adtuk. Ebben az évben megyénk félezer fiatalja üdülhet ilyen kedvezményekkel hazánk legszebb tájain. A külföldre, a szocialista országokba utazni vágyóknak 800 forintos kedvezményt adunk a korábbi, 500 forintos helyett. Ezt a költségek növekedése követelte meg. Száznegyven ilyen utalvány került megyénkben forgalomba. Az elosztásnál még nagyobb figyelmet fordítottunk arra, hogy olyan fiatal jusson az igen magas állami támogatású kedvezményhez, aki munkájával, társadalmi és közéleti tevékenységével a legjobban kiérdemelte, szociális helyzetének milyensége miatt rászorul. Az Állami Ifjúsági Bizottság és a lengyel nevelési tanács közötti megállapodás értelmében július első hetében 36 Békés megyei középiskolás, augusztus elején pedig 17 dolgozó fiatal mehet Lengyelországba, nyolcnapos csereüdülésre. Az útért a diákoknak 520, a már dolgozó fiataloknak 740 forintot kellett kifizetniük. Ezért cserébe teljes ellátás kapnak, a lengyel vendéglátók minden kényelmüket biztosítják. — Milyen kulturális jellegű kedvezmények lesznek az idén? — A hagyományos színház- és hangversenyutalvány mellett egy újjal is megismerkedhetnek a fiatalok. A neve kulturális utalvány. Az 50 forint értékű kedvezmény öt szelvényét színházjegyek, illetve könyvek vásárlására lehet felhasználni. Ebből 1400 tömböt osztunk szét, folyamatosan. A fiatalok által már megszokott és megszeretett régebbi keletű utalványból szeptembertől 3000-et adunk ki, azokat színház- és hangversenybérletek váltásához lehet felhasználni. Így a bérlet hatvan forinttal olcsóbba kerül. Reméljük, hogy a felsorolt kedvezmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok jobban megismerjék hazánk tájait, többen jutnak néhány napos, hetes pihenéshez, üdüléshez, még több fiatal részesülhet a művészetek, a tudás értékeiből. Bízunk abban, hogy jövőre még több kedvezmény elosztásáról számolhatok be — fejezte be tájékoztatóját a megyei ifjúsági titkár. (Nemesi) Orvosi eset Fél négy előtt elkezdődött az orrvérzés. Zsebkendők, majd eláll. Nem állt el. Vizes borogatás a nyakra, ecetsza- golás. Nem használt. Hanyatt fekvés, hányinger, szédülés. Négykor még mindig vérzett. Nincs otthon senki, üres a lakás. Telefon a körzeti rendelőbe. Nem vette fel senki. Üjra hanyatt fekvés, ecet- szagolás. Ismét telefon. Csöng, csöng, kicsöngött. Az orr egyre vérzik. Felvették a telefont. Tessék. Kérem, ez történt. Mi nem tudunk orvost küldeni. Telefonáljon a központi rendelőbe. Erős szédülés. Halló, központi rendelő. Mór több mint egy fél órája vérzik az orrom. Tamponálja. Mit csináljak? Tamponálja és üljön taxiba! így, véresen? Kérem, én mindjárt elájulok. Hány éves? Hetvenhét. Szédülök. Sajnos, nem tudok mást mondani. Amire az orvos odaér, maga is beér a kórházba taxival. De nekem sürgősen orvosra van szükségem! Szétkapcsol a vonal. Az idegességtől még jobban erősödik az orrvérzés. Halló, szomszédok! Hívjon mentőt! Háromnegyed öt. Sok vér- veszteség. Hanyatt fekvés, vizes törülköző, félelem. Mi lesz velem?! Telefon. Süket volt. Várakozás a vonalra. A házban lakik egy orvos. Éppen elment üdülni. Megjött a vonal. Tárcsázás. Halló, mentők? Búgás. Tárcsázás. Halló, mentők? Tessék, itt mentők. Kérem, nekem. Szétkapcsolt. Tárcsázás. Kicseng. Halló? Mentők. Már több mint egy órája vérzik az orrom. Nem tudok taxiba ülni. Nem venne fel. Szétkapcsolt. öt óra is elmúlt. Halló, mentők? Mondja a címet! Első kerület, Mészáros utca tizenkettő, negyedik öt. Jer- ney. Intézkedek. Köszönöm. Kapkodás, rendcsinálás, erős orrvérzés, szédülés és hányinger. Kellett nekem megöregednem?! Várakozás, orrvérzés. Megjöttek a mentők. Be kell vlnrúink. Tessék ezt hozni, azt hozni, a személyi meglegyen. Orrvérzés, az ájulás határa. Indulás lefelé a liften. Mi történt, mi történt?? Orrvérzés, ne tessék bámészkodni. Tessék fogódzkodni, indulunk. Szirénázás, előzés, rázkódás, kanyarodás, orrvérzés. Miért nem állt el? Mit tetszett csinálhi? Ecetet szagoltam. Hmm. A mentő megérkezett a kórházba. Tessék óvatosan kiszállni. Hol a nővérke? Halló, nővérke. Itt vagyok, mi történt? Orrvérzés. Tessék leülni, hívom a főorvos urat. Eltelt egy félóra. Erős orrvérzés, szédülés, hányinger, idegbaj. Ne tessék izgulni! Köszönöm a segítséget. Borravaló. Orrvérzés. A főorvos úr rögtön itt lesz. Nem lett. Addig fogja be az orrát zsebkendővel. Már elhasználtam. Nem kaphatnék valamit? Majd ha a főorvos úr itt lesz. Ne tessék izgulni! Kérem, már két órája vérzik az orrom!! Az jó, ha kijön. Legalább nem kapott agyvérzést. Mindjárt azt kapok. Ugyan már! Egy kis orrvérzésből ekkora ügyet csinálni! Nézze meg azt az ember! Tegnap vették ki az ocrsövéFotó: Szeverényi János Felújítják a csabai múzeumot Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés a békéscsabai múzeum új épületének 1978 augusztusában történt megnyitása, s az építkezés befejezése óta, hogy vajon mikor kerül már a múzeumegyüttes olyan állapotba, hogy külső megjelenése révén is bizalomgerjesztő és vonzó legyen? A kérdés jogos, hiszen a múzeum a város egyik legforgalmasabb pontján fekszik, az épület a városkép egyik meghatározó eleme, s egy múzeumnak nemcsak kiállításaival, színes programjaival kell vonzást gyakorolnia, hanem külső megjelenésével, esztétikusán és harmonikusan rendezett környezetével is. A felújítást azonban csak akkor kezdhették meg, amikor az építőipari vállalat a területről elvonult. Erre az elmúlt év őszén került sor. Ezután a tető javítása és a falak vegyi szigetelése következett, az év első negyedében el is készült. A belső alakítások, javítások befejeződésével a múzeum régi épületében kapott helyet a régen várt közművelődési terem. A 42 négyzetméter alapterületű helyiségben lehetőség nyílik tanítási órák, szakköri és kiscsoportos foglalkozások, filmvetítések, előadások, a múzeumbaráti kör rendezvényeinek megtartására. Közben az újabb külső felújítások folytatódnak, mint azt az épület köré vont állványzat jelzi, a látogatók azonban a tatarozás ideje alatt is zavartalanul megtekinthetik a kiállításokat, mert a múzeum folyamatosan nyitva tart. A munkák befejezése után lényegesen megváltozik az épület külseje: a falakat fehérre, a nyílászárókat mély- barnára festik — mint amilyen az épület átadásakor, 1914-ben volt. Eltűnik tehát a városképből az a nyomasztó szürke tömeg, amit eddig a múzeum épülete jelentett. A tatarozás után a parkosítás és a kerítés helyreállítása lesz a feladat. Remélhetőleg erre is sor kerül még ebben az évben. Szeged készül a VII. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválra Ismét gazdag programot ígér a szegedi nyár. A Tisza- parti város már hetek óta készül, hogy méltóképpen fogadhassa az ünnepi napokra a városba érkezőket. De nemcsak Szeged készül, hiszen a július 14-től 24-ig megrendezésre kerülő VII. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválra öt hazai nyét. Elájulok! Ne tessék. Már itt is van a főorvos. Tessék bejönni! Tessék leülni! Hol a nővér? Tessék várni, megkeresem. Erős orrvérzés, fekete foltok. Megjött a nővér. Na, most szépen megmérjük a vérnyomást. Nyújtsa a karját! De kérem, nekem az orrom!! Nyugalom, nénike!! Hány évesnek tetszik lenni? Hetvenhét. Jó erőben tetszik lenni. Két órája vérzik az orrom! Hát bizony, ez a vérnyomás elég magas. A mentősök aláíratnak. Elmentek. Hol a főorvos úr? Kettőszázhúsz a vérnyomása. Már nem lesz semmi baj! Megvizsgálták. Tamponál- ták. Fél hat. Most már nem fog vérezni. Itt kell maradni egy pár napig. Hol a nővérke?! Megjött. Felvesszük szépen az adatokat. Mi történt? Miért tetszik rángatózni? Fogja le kérem, nővérke! Ez a néni megőrült! Az orrvérzéstől?! Nem tudom?! Attól nem szoktak. Már harap is! Kísérje, kérem, az idegosztályra. Ilyen még nem fordult elő. Egy egyszerű orrvérzéstől?! Tormai László és kilenc külföldi néptáncegyüttes folklórműsorral, illetve a nemzeti napok programjaival és a szegedi so- kadalomra, vagyis a vásárra, a gálaestre. Mai tájak, havasok és alföldek üzenetét hozzák ajándékul a Tisza partjára néptáncegyüttesek a Szovjetunióból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Jugoszláviából, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Finnországból és Ciprus szigetéről. Tíz napig a tánc nyelvén beszélnek majd a nézőkhöz mozdulataikkal, zenéjükkel. Tíz napon át tíz nemzet fiai, lányai mesélik majd egymásnak és a nézőknek népeik táncait, balladáit. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, az SZMT és Szeged megyei jogú városi Tanácsa az ünnepi hetek időszakában a néptáncfesztivállal is azt a törekvést valósítja meg, hogy a hazai és a külföldi együttesek találkozója a népek közötti barátság erősítését, egymás munkájának jobb megismerését szolgálja. A fesztivál időszakában négy alkalommal rendeznek nemzeti napot, három este az újszegedi szabadtéri színpadon folklórbemutatót, külföldi és hazai együttesek részvételével. Eddig még minden alkalommal — akik látták — felejthetetlennek mondták a nemzetközi náptáncfesztivál gálaestjét. Ebben az évben vásárt, nemzetközi sokadal- mat láthatnak majd a nézők a Dóm téri két gálaesten. I KÉPERNYŐ Sorozat? Sorozat!... A hirtelen jött, nagy nyári meleg szemmel láthatóan megártott a televíziónak is. A műsor szerkezetén látszik, hogy lassú felmelegedésre, késői nyárra számítottak. Mert csak így lehet azt megmagyarázni, hogy a csupa unalom sorozatoknak most vetítik az utolsó részeit. Bár még hat keddi estén bámulhatjuk Onedinéknek a „kishalat megeszi a nagyhal” mondókára csinált történetét, de a mézes-mázos, szenti- mentalistára sikerített Jó- kai-adaptációnak szerencsére már vége. Akárcsak a vasárnap délutánonként sugárzott, s olvasva bizonyára sokkalta érdekesebb „A hugenották kincsé”-nek is, amelynek öntetszelgő bájol- gása még egy újszülöttnek sem jelentene élményt. A már egyszer vetített, akkor újszerűnek és érdekesnek ítélt Autók és emberek című francia dokumentumsorozat újbóli közvetítése szerda délutánonként nagyon szerencsétlen, éppen a túl korai időpont miatt. De ebből is már csak egy rész van hátra. A tenger mélyét bemutatni szándékozó NSZK-sorozat pedig a természettudományos kisfilmek talán egyik legsi- kerületlenebb füzére, főleg ha Jacques Cousteau elkötelezett és valóban ismereteket terjesztő alkotásaihoz hasonlítjuk. De ebből is van még öt hétre való. Ez a mérleg? Igen, illetve még egy sorozat volt. Szombaton vetítették a kilencedik, befejező részét az Emberek a tanyákon címűnek. Kapusi Imre szerkesztő-riporter és Korompai Márton rendező olyan fél-félórás dokumentumfüzért tudott összehozni, amely mindenképpen megérdemli a tévénéző közönség figyelmét. A sorozat minden egyes része így kezdődött: hazánkban 170 ezer tanyán közel félmillió ember él még ma is. Erre a szokatlan megvilágítású, megdöbbentő számadatra épült a sorozat. Valóban: mi, akik nem élünk, nem éltünk tanyán, mit is tudunk erről a speciális, a feudalista társadalom öntörvényeinek érvényesüléséből létrejött települési és életformáról? Hiszen Békés megye is nevezetes arról, hogy területén jellemzően sok tanya volt és van. Mit tudunk a tanyáról, a tanyán élőkről? És nem utolsósorban arról, hogy a „megszüntetni, vagy alapjaiban megváltoztatni” elv hogyan is érvényesül? Biztos vagyok benne, hogy ez a sorozat kitűnően szolgálta azt az ügyet, amely a tanyák életével, fentmaradá- sának eldöntésével foglalkozik. De nemcsak ráirányította a figyelmet. A dokumentumsorozat stábja ennél többre vállalkozott: erejéhez mérten próbálta megmutatni azokat a lehetőségeket, valamint a már gyakorlatban is megpróbált módokat, hogy miképpen megy ez a változtatás. Természetesen a dilemma változatlanul megmaradt. Egy tévésorozatnak nem lehet joga és feladata, hogy csaknem félmillió ember sorsa fölött döntsön. Még akkor sem, ha erre az anyagi lehetőségeink meg- ' lennének. Mindössze megmutatni tudta — felhasználva ehhez a televíziós újságírás, a televíziós kép minden nagyszerű eszközét —, milyen utakon lehet elindulni, amely a tanyán élő emberek sorsát a jó irányba vezetheti. Nyár van, a kemencévé változott lakásból a szabadba, víz mellé igyekeznek az emberek. Nehéz hát a televízió szerkesztőinek dolga. Olyan műsort kell adni, amely Ilyen körülmények között is nézőt varázsol a sok millió tévétulajdonosból. Ezen a héten ez a szándék alig-alig sikeredett... (Nemesi)
