Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

1979. június 24., vasárnap o Szászfalvi Lászlóné, a tarhosi gyógypedagógiai nevelőintézet igazgatóhelyettese átveszi kitüntetését dr. Becsei Józseftől Fotó: Orbán Károly Nyugdíjas pedagógusok kitüntetése Tegnap, szombaton, ben­sőséges ünnepségre került sor Békéscsabán, a városi ta­nácsnál. Nyugalomba vonu­lása alkalmából, a pedagó­guspályán eltöltött több év­tizedes eredményes munká­jáért ötvenegy Békés megyei pedagógus részesült az okta­tási miniszter által adomá­nyozott „Pedagógus Szolgála­ti Emlékérem” kitüntetésben. Az ünnepségen dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályvezetője kö­szöntötte az ünnepeiteket, méltatva életművük társa­dalmi jelentőségét és kívánt jó egészséget, nyugodt, bol­dog nyugdíjas kort mind­nyájuknak. Talán szimboli­kus jelentőség tulajdonítható annak az egybeesésnek, hogy az ország pedagógusképző intézeteiben az ifjú pedagó­gus generáció is éppen ezen a napon vette át diplomáját. A kitüntetettek nevében dr. Molnár György békés- szentandrási pedagógus mon­dott meleg hangú köszönetét. Példa is lehet... Annyi kritikát kap a vendéglátóipar a sajtótól, rádiótól, televíziótól, hogy kirívó példaként érdemes megörökíteni az alábbi esetét is. Sok kulturált, modern berendezésű vendéglátóegységet nyitottak az elmúlt években Békéscsabán is. Többek között az ételbárt. A kulturált berendezéseket azonban néhány he­lyen nem „emelte” a külső környezet. Mint például az étel­bár és környéke előtt sem. Derékig érő gaz burjánzott a nemrég elkészített járda előtt, s a szép kirakatok — a sarki hanglemez- és könyvesboltra is gondolunk — már-már „el­süllyedtek”, különösen a túloldalról a bozóttenger sűrűjé­ben. Főútvonal ide, főútvonal oda — nem változott a kép hosz- szú hetekig, s a nagy kora nyári szárazság sem pusztította el az útszéli gazösvényt. De elpusztította Szabó Sándor, az étel­bár vezetője. Miután látta, hogy magától (és a városi hiva­talos gazirtóktól) nem szűnik meg a kultúrálatlan környe­zet, fogta magát, no meg a sarlót, és nekilátott, hogy rendet teremtsen a portája előtt. Példáját követték a könyvesboltiak is: a maguk kirakatai előtt szintén lenyírták a derékig élrő gaztengert. Az ételbá- ros a földet is ásni kezdte, hogy fűmag vagy virág kerül­jön majd a boltok elé... Ennek megteremtésében, reméljük, már segít majd a kertészeti vállalat... v. d. Befejeződött a 18. közgazdász-vándorgyűlés Szombaton befejeződött Szekszárdon a 18. közgazdász­vándorgyűlés. A több mint hatszáz közgazdász háromna­pos eszmecseréjén a plenáris ülést követő négy szekcióülé­sen vitatták meg gazdasági életünk időszerű kérdéseit, a fejlesztés irányelveit, céljait. A hozzászólások során az egyes szakterületek, ágaza­tok képviselői mondták el véleményüket és tapasztala­taikat, s a vita során fény derült az elmélet és a gya­korlat kritikus pontjaira, fehér foltjaira is. Az árpolitikával foglalko­zó szekcióülésen több, ma fnég nyitott kérdésre keres­tek együttesen megoldást. Ezek között szerepel az ár- támogatási rendszer, amely­nek alkalmazására, vagy le­építésére különböző javas­latok hangzottak el. Szó volt az árkülönbözet-tartalékok­ról is, amelyeket — a felszó­lalók többsége szerint — célszerű, ha a vállalat te­remt és használ fel abban az esetben, ha erre a világ­piaci ármozgás okot ad. Az exporthatékonyság növelése és a devizabevétel tömege között ellentmondás van — tartják a közgazdászok, hi­szen az exporthatékonyságot leginkább úgy lehet növelni, hogy megszüntetik a korsze­rűtlen, vagy gazdaságtalan termékek gyártását, ezzel azonban — legalábbis újabb termékek kibocsátásáig — csökken a devizabevétel. Olyan szabályozó módosí­tásokra van szükség, ame­lyek eredményeképpen a jö­vedelmezőség befolyásolja, sőt meghatározza a fejlesz­tési lehetőséget és a szinttar­tást is — szögezték le töb­bek között a fejlesztés kér­déseivel foglalkozó szakem­berek. Ezzel kapcsolatosan elhangzott, hogy ajánlatos lenne a jövedelmezően gaz­dálkodó vállalatoknál adó- kedvezménnyel is elősegíteni a fejlesztési lehetőségeket. Az exportorientáció és a vállalati stratégia témaköré­vel foglalkozó szakemberek a szekcióülésen helytelenítet­ték, hogy a szabályozók fő­ként a végtermékeket gyártó vállalatokat orientálják ex­portmunkára, pedig a gyár­tási folyamatban érdekeltté kell tenni azokat a társvál­lalatokat is, amelyek az egyes közbeeső termékeket szállítják az exporttermék­hez. A közgazdászok háromna­pos vitafóruma Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes, a Magyar Közgazdasági Tár­saság főtitkára zárszavával ért véget. Nevelőszülők találkozója Gyulán — Most tesz szakmunkás- vizsgát a lányom — hallot­tam az egyik nevelőszülőtől. Sokan csaknem 20 éve nevel­nek állami gondozott gyere­keket. Ez évben is, ez alka­lommal is Nevelőszülői ok­levéllel jutalmazták azokat az áldozatkész „pótanyákat”, családi otthont teremtő em­bereket, akik az állami gon­dozott gyerekeket nevelik. A minden évben hagyományos nevelőszülők találkozóját tegnap, június 23-án, dél­előtt tartották meg Gyulán, a Békés megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetében. A hangulatos ünnepségen részt vett dr. Takács Lőrinc, Gyula tanácselnöke, Szász­falvi László, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak főelőadója, Regős Ká­roly, a gyulai pedagógus pártalapszervezet titkára. Ünnepi köszöntőt Jász ' Jó­zsef, az intézmény igazgató­ja mondott, majd átadta a jutalmakat. A vendégeket, nevelőszülőket az intézmény vezetői ebédre is meghívták, majd megtekintették az in­tézményt és közös fénykép- felvételt készítettek. Munkavédelem és demokrácia az orosházi Petőfi Tsz-ben Orgonaest Békéscsabán Az Országos Filharmónia és a békéscsabai Városi Ta­nács holnap, június 25-én, este fél 8 órai kezdettel ren­dezi meg Békéscsabán, az evangélikus nagytemplom­ban Kovács Endre orgona­Az Akadémiai Kiadó terveiről Magyarország külpolitiká­ja 1944—1945. címmel angol nyelven publikálják Juhász Gyula tanulmányát, amely a két világháború közötti és a második világháború alatti magyar külpolitikáról ad összefoglalót. A magyarul már megjelent, s nagy vissz­hangot kiváltott mű 1977- ben akadémiai díjat kapott. Kulcsár Kálmán akadémi­kus több mint másfél évtize­det átfogó jogszociológiai munkásságát * mutatja be a német nyelven megjelenő Jogszociológiai tanulmányok című kötet, a műben helyet kaptak az első magyar jog­szociológiai vizsgálatok ered­ményei is. A magyar és francia tudó­sok együttműködésének ered­ményeként jelenik meg a Francia és a magyar nemes­ség a XV—XIX. században című kötet Köpeczi Béla és H. Balázs Éva szerkesztésé­ben. estjét. Az előadáson közre­működik a Budapesti mad­rigálkórus, Szekeres Fe­renc vezényletével. A műsorban többek között Bach és Mendelssohn művei szerepelnek. Az ötödik ötéves terv ed­dig eltelt időszakát vizsgál­va megállapítható, hogy so­kat javult a munkavédelmi helyzet az orosházi Petőfi Termelőszövetkezetben. Nem csökkent az előző három év­hez képest a balesetek szá­ma, viszont egy balesetre csak 14,5 munkanapkiesés jut. Ez jóval alacsonyabb mint a város más termelő- szövetkezeteinek hasonló adata. Ebben nagy része van annak, hogy a szövetkezet munkavédelmi felelősei gya­korta tartanak ellenőrzése­ket, s a feltárt hiányosságok megszüntetésére gyors in­tézkedéseket hoznak. A terv eddig eltelt időszakában di­namikusan nőtt a munkavé­delmi felszerelések vásárlá­sára költött összeg. Hasonló a helyzet a szociális ellátást szolgáló létesítményeknél. Minden munkahelyen fürdő, öltöző szolgálja a dolgozók tisztálkodási igényeit. Az ipari vállalatokhoz hasonló­an, a kötelező munkaidő le­dolgozása után a szövetkezet dolgozói is kapnak munka­ruhát. Nagy figyelmet for­dítanak a köztudottan veszé­lyes vegyszerraktár kezelé­sére, az ellenőrzéseken min­den alkalommal megfelelő­nek minősítették a szerke­zelést. * Az elmúlt esztendőben a korábban megjelent új szö­vetkezeti törvénnyel össz­hangban korszerűsödtek a szövetkezeti demokrácia fó­rumai. Egyik új fórum a munkahelyi közösség létre­hozása. A szövetkezet sajá­tosságaihoz igazodva négy helyen alakult munkahelyi közösség, és eredményesen, a korábbi brigádgyűlések akti­vitását folytatva működött. Az évente szokásos 2 kül­dött- és egy közgyűlés anya­gát a közösségek előzőleg megtárgyalják, véleményü­ket, javaslatukat az általuk választott küldöttek útján továbbítják. Eddig 50 ilyen küldött megválasztására ke­rült sor, ők képviselik a munkahelyi közösségeket. A ZENE AINPINRII Harmadik alkalommal rendeznek zenei napokat a nagy­múltú zenepavilonban Békés-Tarhoson. A tegnap esti nyitó- hangversenyen a vonószenekari táborban részt vevő zeneis­kolások játszottak Onczay Csaba gordonkaművész, Kiss And­rás hegedűművész és Lang Gusztáv zongoraművész közre­működésével. Képünkön: dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője megnyitó beszédét mondja. Ma délelőtt zeneóvodások találkoznak Szokolay Sán­dor zeneszerzővel, este pedig hangversenyt ad a debreceni Kodály kórus, a Győri filharmonikus zenekar, énekel Kodály Zoltánná; Péczely Sarolta, vezényel Gulyás György Fotó: Gál Edit Mit tehet a tsz-szövetség? O özismertek a Körösök völgyében gazdálkodó ter­melőszövetkezetek gondjai: évente milliós ér­tékeket tesz tönkre a belvíz, vagy éppen a túl­zott szárazság a talajok szélsőséges vízgazdálkodása mi­att. A tavalyi év a korábbiakhoz képest is nagy veszte­ségeket okozott, nem csoda, hogy a szakemberek figyel­me fokozottabban fordult a meglevő lehetőségek felku­tatása felé. így tesznek a Körösök Vidéke Tsz-szövet- ség munkatársai is. Az MSZMP KB múlt évi határozatában támogatta a — különösín a kedvezőtlen adottságú — termelőszövet­kezetekben az ipari melléktevékenységet. Ennek és e nyomán született megyebizottsági határozatnak alapján a tsz-szövetség munkatársai keresni kezdték a megfe­lelő ipari partnert, az azt igénylő szövetkezetek számá­ra. Hirdetéseket adtak fel szaklapokban, de személye­sen is érdeklődtek, hol és milyen tevékenység közös foly­tatására van lehetőség. Nem eredménytelenül. Sorra je­lentkeztek az üzemek, így a Kecskeméti Reszelőgyár, a békési MEZŐGÉP, a jelentős ipari tevékenységet folyta­tó Óbuda Tsz, a Szellőző Művek sarkadi gyára. Ez utób­bival négy szövetkezet vezetői tárgyalnak. A megbeszé­lések jelenleg az előkészítés szakaszában vannak, ősz­szel várhatóan megkötik az üzemek a kapcsolatukat hi­vatalossá tevő szerződéseket, jövőre indulhat a közös munka. Felvetődhet a gondolat, hogy miért látszólag profilba nem illő, ipari munkára vállalkoznak a szövetkezetek, hiszen a jelenleg végterméknek számító mezőgazdasági termékek tovább is feldolgozhatok? A cél mindent meg­magyaráz: a tevékenység ipari jellegű kiterjesztésének az a célja, hogy jövedelemre tegyenek szert a tsz-ek, s a „mellékesből” származó nyereség fedezze az időjárás okozta terméskiesést. Az alaptevékenységek zavartalan folytatása az, amit az így szerzett jövedelem majd biz­tosít. Az élelmiszeripar nem hozná azt a pénzt, ami ezt a gondot megoldaná. Példa a vésztői Körösmenti Tsz, amelynek húsüzeme alig termel akkora értéket, mint a feldolgozás költsége. Ellenpélda lehet a Sárréti Tej, amely nyereséggel gazdálkodik. Ennek nyomán már el­kezdődött Békéscsabán egy újabb kihelyezett üzemi ségének építése, amely a városkörnyék szövetke? nek tejét dolgozza majd fel. Emellett alapot ad az ipari termelésre, hogy a felmé­rés után több tízezer négyzetméternyi fedett területet, gépi felszereléseket és munkaerőt találtak a tsz-ek ve­zetői. Valóban a meglevő lehetőségek felhasználásáról van tehát szó. Nem ez az egy lehetőség a veszteségesség megszünte­tésére. Az „iparosodás” nem jelenti azt, hogy a szövet­kezetek szép lassan ipari üzemmé válnak. Továbbra is legfontosabb, hogy az alaptevékenység, tehát a gabona, a hús, a tej termelése legyen rendben, egyre magasabb színvonalon. Ez év májusában elkészítették a Körösök Vidéke Tsz- szövetség munkatársai a kritikus 100 ezer hektáros tér­ség komplex meliorációs tanulmánytervét. A terv rész­letesen elemzi a kialakult helyzetet és a gondok megol­dását, Igaz, hogy az utóbbi időkben az ismert népgazda­sági nehézségek miatt valamelyest lassult a kivitelezés üteme, de az elképzelések szerint 1985-re az egész tér­ség vízgazdálkodási gondja megoldódik. A tanulmány- terven kívül a szövetség dolgozói részt vesznek az elő­készítésben, egészen addig, hogy a megyei tanács és a párt megyei bizottságának munkatársaival döntenek az állami támogatások odaítéléséről. A munkák megkezdé­sétől befejezésig figyelemmel kísérik annak milyensé­gét. Nem csoda, hogy ekkora figyelmet szentelnek a me­liorációnak, mert ha jól funkcionálnak a vízelvezetés be­rendezései, megváltozik az egész gazdálkodás arculata. A korábban vízért és vízzel küszködő szövetkezetekből biztonságosan és jövedelmezően gazdálkodó üzemek lesz­nek. Sokat beszélünk a termelési szerkezet módosításáról, érdemes megvizsgálni, hogy megy végbe a gyakorlat­ban. Látszólag egyszerű: a tsz-szövetség munkatársai a meglevő adatok alapján javaslattervet dolgoznak ki egy üzemre vonatkozóan. Ha ez találkozik az elnökség véle­ményével, konkrét javaslat lesz belőle, amelyet a tsz-nek tesznek, s többnyire van foganatja. Példa rá, hogy az idén Vésztő és Sarkad körzetében a búza vetésterülete 30, a káposztarepcéé 40 százalékkal lett nagyobb a ta­valyinál. De nemcsak a vetésszerkezet módosítása ke­rül terítékre, a tsz-ek vezetői gyakran kérik a segítséget az állattenyésztés, a gépesítés és a szakemberellátás gondjainak megoldásához. Ezek a szakmai tanácsok le­hetőséget adnak korszerű, a helyi viszonyoknak meg­felelő termelési szerkezet .kialakításához. Természete­sen csak akkor, ha az is segíteni akar magán, aki kapja a segítséget. A Körösök völgyének termelőszövetkezetei egyre több jó példát szolgáltatnak erre. rom fontos területen emeltem ki a szoros, biza­lomra épülő kapcsolat hasznát a tsz-szövetség és a hozzájuk tartozó üzemek között. Nehéz lenne minden területet részletesen elemezni. Hogy csak egy­két példát említsek: a debreceni és gödöllői agráregye­tem Békés megyei klubjának támogatása, tanfolyamok rendezése szövetkezeti vezetők számára. Mind jól jelzik, mennyi mindent tehet a szövetség közösen a tsz-ekkel a természet mostohasága ellen. A Körösök völgyében sok minden és sok ember megmozdult ez irányba. M. Szabó Zsuzsa Országos népművészeti vásár Vasváron Vasvár nagyközség augusz­tus 11. és 20-a között ünnep­li várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. A rendez­vénysorozat egyik kiemelke­dő eseménye lesz az országos népművészeti kirakodóvásár. A vásár időpontja: augusz­tus 12., vasárnap, egész nap az arra kijelölt helyen. A községben elhelyezett irá­nyító táblák tájékoztatják majd az érdeklődőket. Az ország minden részéből ér­kező népművészekre számí­tanak a rendezők, hogy alko­tásaikkal emeljék a vásár színvonalát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom