Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

NÉPÚJSÁG 1979. június 3., vasárnap Közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, ame­lyeken részt vett: — Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Fodor László, Varga István, az MSZMP KB osztályvezető­helyettesei és Roska István, külügyminiszter-helyettes; • — Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, K. U. Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZKP KB titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára, I. V. Arhipov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. F. Dob- rik, az SZKP KB tagja, Ukrajna Kommunista Pártja Ívovi területi bizottságának első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint L. M. Zamjatyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztály- vezetője, A. I. Blatov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. A. Ki- szeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, Ny. V. Sislin, az SZKP KB konzultáns csopqrtjának vezetője, V. G. Maka­rov, a Szovjetunió külügyminiszterének főtanácsadója. A tárgyalások résztvevői megvitatták a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányait, véleményt cse­réltek a békéért és a nemzetközi enyhülésért folytatott harc, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A magyar kommunisták és a dolgozó magyar nép nagyra értékeli a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltásában elért nagyszerű eredményeit. A magyar fél elismeréssel szólt arról, hogy a szovjet nép le­nini kommunista pártja vezetésével korszakalkotó eredmé­nyeket ért el a kommunista társadalom építésében. A Szov­jetunió tapasztalatai az új társadalmi rendszer létrehozásá­ban elvi jelentőségűek az egyetemes társadalmi haladás szá­mára. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kiemelkedő szere­pet játszik a világbéke megőrzésében, a népek harcában a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért. A Szov­jetunió és az SZKP következetes internacionalista politikát folytat, amely korunk forradalmi erői — a szocialista közös­ség, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a nem­zeti felszabadító mozgalom — egységének erősítésére irá­nyul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy ba­rátjának és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót és biz­ton számíthat cselekvő szolidaritására, elvtársi segítségére. > A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszintén örül a ma­gyar dolgozók jelentős sikereinek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusán kijelölt nagy feladatok valóra váltásában el­fértek. A szovjet küldöttség nagy érdeklődést tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fej­lett szocialista társadalom építésének, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetsége erősíté­sének, a párt és a nép kapcsolatai elmélyítésének, a szocia­lista demokrácia továbbfejlesztésének feladatait. Megelége­déssel szólt a Magyar Népköztársaság és az MSZMP hozzá­járulásáról az európai és a világbéke megőrzéséhez, a szocia­lista közösség erősítéséhez, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom összeforrottságának megszilárdításához, a népek nemzeti és társadalmi felszabadító harcához. A Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagyra értékeli a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknak a Szovjet­unióhoz fűződő internacionalista, elvtársi és testvéri viszo­nyát. I. A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett 1974. évi láto­gatása alkalmából kötött, majd az ezt követő legfelsőbb szin­tű találkozókon továbbfejlesztett és konkretizált elvi megál­lapodások valóra váltásának menetét. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok eredménye­sen és dinamikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével, az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjetunió testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend kö­zössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek egy­sége, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internaciona­lizmus elveihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a magyar—szovjet szövetség hatékonyságát, mely biztosítja a két ország érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista közösség összeforrottságának és nemzetközi befolyásának erő­sítését, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együttműködése fejlődésének moz­gató ereje az MSZMP és az SZKP testvéri összeforrottsága. A rendszeres legmagasabb szintű találkozók, az állandó mun­kakapcsolat, a széles körű véleménycserék gazdagítják a két párt tevékenységét, lehetővé teszik az előttük álló feladatok legkedvezőbb megoldását. Az MSZMP és az SZKP — a vi­szonyukra jellemző mély, kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében — minden módon és minden szinten hozzájárul a pártkapcsolatok további szélesítéséhez, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, állami és tár­sadalmi szervezetei kapcsolatainak és együttműködésének bő­vítéséhez. A küldöttségek véleménycserét folytattak a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió távlati gazdasági együttműkö­désének fő irányairól. Megállapították, hogy az árucsere­forgalom dinamikus növekedése, a termelési együttműködés fejlődése, a hosszú távú gazdasági megállapodások hozzájá­rulnak Magyarország és a Szovjetunió népgazdasági felada­tainak megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió kormányfőinek a közelmúltban lezajlott találkozóján kidolgozott megállapodások valóra váltása előmozdítja a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok elmélyítését. A felek szükségesnek tartják az együttes tervezési tevé­kenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztését. Kiemelték annak fontosságát, hogy mielőbb fe­jezzék be a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió leg­fontosabb gazdasági ágazatait felölelő termelési kooperáció és szakosítás 1990-ig szóló hosszú távú programjának ki­dolgozását. Jelentős eredmények jellemzik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki-tudományos együttműködését. A felek időszerű feladatként jelölték meg a közös tudományos tevé­kenység népgazdasági hatékonyságának növelését és még szo­rosabb összehangolását a magyar—szovjet gazdasági kapcso­latok követelményeiveL A küldöttségek aláhúzták a testvéri országok szoros együtt­működésének fontosságát a nagy népgazdasági feladatok vég­rehajtásában, köztük az energia- és nyersanyaggondok meg­oldásában. Megállapították, hogy az összefogás nagyszerű példája a KGST-tagállamok több ezres építő kollektívájának internacionalista együttműködésével elkészült és üzembe he­lyezett Szövetség gázvezeték, a Vinnyicát és Albertirsát ösz- szekötő, magasfeszültségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szovjetunió továbbra is hatékonyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A KGST fennállásának 30 éve során fel­halmozott tapasztalatok meggyőzően bizonyítják a testvéri államok közös erőfeszítéseinek nagy előnyét a gazdaságban, a tudományban és a technikában, A felek határozott intéz­kedéseket tesznek a jövőben is a szocialista-gazdasági integ­ráció komplex programjának valóra váltására, cselekvőén részt vesznek a KGST-tagországok hosszú távú együttműkö­dési célprogramjainak megvalósításában. Magyarország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres társadalmi-gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előrehaladását. A küldöttségek nagy figyelmet szenteltek a magyar—szov­jet ideológiai együttműködésnek. Kifejezték, hogy kölcsönö­sen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai intézményeinek, tömegtájékoztatási szerveinek alkotó együtt­működését. A látogatás során aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcsolatok szélesítésére és elmé­lyítésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek kölcsönös szellemi gazdagodására. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése a társada­lom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Kedvezően értékelték a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárult a két testvéri nép közeledéséhez. II. A Magyar Népköztársaság és g Szovjetunió küldöttsége szé­les körű véleménycserét folytatott & nemzetközi élet kulcs­kérdéseiről. A felek megállapították, hogy ma is időszerű az az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1978. no­vemberi moszkvai nyilatkozatukban adtak a nemzetközi hely­zetről. Az Európában és a világban végbemenő kedvező irá­nyú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is ak­tívan tevékenykednek a „hidegháború” korszakának vissza­állítására törekvő imperialista és reakciós erők. A NATO militarista köreinek az a célja, hogy fokozzák a fegyverke­zési versenyt, katonai fölényre tegyenek szert a szocialista közösség országaival szemben és megkíséreljék aláásni a nemzetközi enyhülés alapjait. Magyarország és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés többi szövetséges államával együtt — most és a jövőben is min­dent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamata megerősöd­jék, kiszélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná vál­jék. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fon­tosnak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a ka­tonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európá­ban. Erre irányul a szocialista államoknak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi állam kössön szerződést: nem alkal­maznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyomá­nyos fegyvert. A katonai enyhülés előmozdításában és az eu­rópai államok közötti bizalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhangban jelenleg is megvalósuló biza­lomerősítő intézkedések kiegészítéseként — azoknak a ja­vaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az or­szágok előzetesen bejelentik a nagyobb katonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgyakorlatokat, az összeurópai értekez­leten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagy méretű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsá­ga budapesti ülésének új, jelentős kezdeményezése, hogy hív­ják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű értekezletét. Ez széles körű lehetőséget nyit mindezen javaslatok érdemi áttekinté­sére és más államok olyan javaslatainak megvizsgálására, amelyek a katonai szembenállás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és, biztonság megerősítésé­hez vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának küszöbönálló aláírása a hadá­szati támadófegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy jelen­tőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szem­pontjából. Életbe lépése jelentős előrehaladás lesz a fegyver­kezési verseny korlátozásához-vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalások sikeres előreha­ladásáért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor, hogy a javasla­tokra konstruktív választ adjanak. Az európai földrész helyzetének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a. Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvének és megállapodásának kö­vetkezetes és teljes valóra váltása az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulását szolgálja. Ebben a fo­lyamatban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten részt vevő országok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához. Az egyenlőség és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttmű­ködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazdasági Közösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jószom­szédság és az együttműködés erősödjék a Balkán-félszigeten. Kifejezték reményüket: a balkáni népek nem engedik meg, hogy e fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fész­kévé váljék az enyhüléssel és a békével szemben álló erők cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte ag­godalmát a közel-keleti események veszélyes alakulása mi­att. Ismételten megerősítették, hogy szolidárisak az arab or­szágokkal, amelyek határozottan elutasítják az Egyesült Ál­lamok égisze alatt Egyiptom és Izrael között megkötött arab­ellenes különbékét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folyamat megszakítását, új feszültséggócok létrehozását, háborús konf­liktusok kirobbantását célzó hegemonista, terjeszkedő politi­kája komoly fenyegetést jelent a békére, korunk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a Szovjetunió ismét megerősíti interna­cionalista szolidaritását a kínai agressziót bátran visszaverő hős vietnami néppel, és valamennyi békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív álláspontját, amely Délkelet-Ázsia békéjének helyreállítását és biztonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról egyúttal megerő­síti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal. A. Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktívan támo­gatja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket az imperializ­mus, a kolonializmus, a neokolonializmus és a faji megkü­lönböztetés ellen folytatott harcukban. A küldöttségek ki­emelték az el nem kötelezett mozgalom pozitív szerepét eb­ben a harcban és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979. szeptem­berében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb hozzá­járulás lesz a népek békéjének és biztonságának erősítésé­hez, az elnyomás és a diktátum imperialista politikája elleni harchoz. A felek ismételten kifejezték elhatározásukat, hogy a jö­vőben is minden módon elősegítik a szocialista közösség test­véri országai külpolitikai együttműködésének elmélyítését, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának és a világpoliti­kai légkör egészségesebbé válásának hatalmas mozgató ere­je. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedé­seket tesznek a Varsói Szerződés szervezetének — a béke és a nemzetközi biztonság megbízható eszközének' — erősítésére. III. A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom számos kérdéséről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kommunista^ és munkásmozgalom nemzetközi szerepe és be­folyása. Elsősorban a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak kezdeményezései és együt­tes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kér­dések kerültek a világpolitika középpontjába, mint a termo­nukleáris háború elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfé­kezése és a leszerelés, a békés egymás mellett élés elvének megerősítése a különböző társadalmi rendszerű államok kö­zött, a hegemonizmus elleni harc, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés megszüntetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja tisztelettel tekint a társadalom forradalmi át­alakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels,* Lenin tanításait továbbfejlesztő testvér­pártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyümöl­csöző ez a tevékenység, ha figyelembe veszi mind az osztály­harc, mind a szocialista átalakulás általános törvényszerűsé­geit, mind pedig az adott országok konkrét történelmi felté­teleit és nemzeti sajátosságait. A magyar és szovjet kommunisták következetesen síkra- szállnak valamennyi kommunista és munkáspárt elvtársi együttműködésének fejlesztéséért, az egymás közötti viszony azon általánosan elfogadott elvei alapján, amelyeket a két­oldalú és a nemzetközi találkozón dolgoztak ki, beleértve az 1976-os berlini értekezletet is. ' A tárgyalások résztvevői rámutattak a testvérpártok inter­nacionalista szolidaritásának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellépés, az együttműködés és az összeforrottság erő­sítésének szükségességére. E cél érdekében a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a jö­vőben is mindent megtesz. A magyar és a szovjet fél mély megelégedettségét fejezte ki a szívélyesség, a testvéri barátság a teljes kölcsönös meg­értés légkörében, az MSZMP és az SZKP, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió nézeteinek minden megvitatott kérdésében megnyilvánuló egysége jegyében lezajlott tár­gyalások eredményei felett. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatása az inter­nacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmé­lyülését szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, és újabb hozzájárulás a szocialista közösség megszi­lárdításához. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista PártjáKözpon­ti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge és a szovjet kormány nevében meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttségének élén tegyen hivatalos baráti látogatást a Szov­jetunióban. Magyar részről a meghívást köszönettel elfogad­ták. Budapest, 1979. június 1. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. LEONYID ILJICS BREZSNYEV, Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom