Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

1979. június 23., szombat A !£U£2 Közéletünk hírei Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken befejezte többna­pos Vtas megyei látogatását. Szerdáin Szombathelyen, a megyei pártbizottság szék- házában Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoz­tatta a megye politikai, gaz­dasági, kulturális életéről, az építő munka eredményeiről, gondjairól. A pénteki program első ál­lomása a Miagyar Vagon- és Gépgyár szentgotthárdi gyár­egysége, az egykori kasza­gyár volt. Biszku Béla meg­tekintette a régi hagyomá­nyos termékeket — fűrész­árut, kaszát, sarlót, ásót, la­pátot — valamint a korsze­rű baromfitartó-berendezése­ket gyártó üzemrészeket s elbeszélgetett a dolgozókkal. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. Csü­törtökön délután Győrött, a megyei pártbizottság székhá­zában, Háry Béla első tit­kár és Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye éle­téről, iparának és mezőgaz­daságának helyzetéről. Korom Mihály látogatása pénteken Hegyeshalmon foly­tatódott. A Központi Bizott­ság titkárát a közúti határ- átkelőhelyen Fülöp Lajos, a nagyközségi pártbizottság tit­kára köszöntötte. Korom Mihály ezt követően beható­an tájékozódott a határfor­galomról, a határőrség és a vámőrség munkájáról, az idegenforgalom aktuális kér­déseiről. Korom Mihály programja Győrött, a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban folytató­dott. A tavaszi belvizek által okozott károk felmérése az elmúlt hetekben megyeszerte befejeződött. Az ingatlanokat a tanács és az OTP szakem­berei fokozott gonddal vizs­gálták át. A helyi tanácsok­hoz több mint 2000 kárbeje­lentés érkezett. A kárfelmé­réseket követően véglegessé vált, hogy 1126 lakóházat kell újjáépíteni, s további 618 szorul helyreállításra. A tanácsok az építés és a kölcsönök folyósításának gyorsítására több intézkedést tettek. Ezek együttes ered­ményeként megyénkben már 834 építési engedélyt kiadtak. Az OTP-hez 659 újjáépítési kölcsönkérvény érkezett, melyből 595-re folyósították az újjáépítési kölcsönt. A legtöbb lakóházat Déva- ványán, szám szerint 105-öt, továbbá Gyulán 74-et, Vész­tőn 67-et, Mezőberényben 60- at, Füzesgyarmaton 58-at, Szeghalmon 57-et újjá kell építeni. Helyreállításra szo­rul továbbá Nagykamaráson 104, Eleken 75 és Gyulán 55 lakóház. Az OTP június 30-ig, vagy­is a hónap végéig fogadja el még a kölcsönkérelmeket, majd ezután röviddel, az el­bírálásokat követően meg­kezdik a kölcsönök folyósítá­sát. Vöröskereszt a gyermekekért Gyulán a városi és az üze­mi Vöröskereszt-alapszerve- zetek igen sok felajánlást tettek a nemzetközi gyer­mekév alkalmából. Fokozott figyelemmel kísérik, segítik a város gyermekintézménye­it, nagyobb hangsúlyt he­lyeznek a családvédelmi munkára. A Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság alapszerve­zete például a gyularemetei nevelőotthon kis lakóit pat­ronálja, segítik őket a ta­nulásban. Az üzemi alap­szervezeteknél aktívaháló­zatot szerveztek a hátrányos helyzetű gyermekek figye­lemmel kísérésére. Az aktí­vák a gyámhatósággal tar­tanak kapcsolatot. Jelzik, ha olyan kiskorúra bukkantak, aki nem megfelelő családi körülmények között él. A közelmúltban több alapszer­vezet rendezett gyermekna­pot. Legutóbb a kórház vö­röskeresztesei vendégelték meg a gyermekeket. Hegyven asszony második otthona a kézimunkaszakkör A békéssámsoni Előre Tsz központjában valamennyi irodahelyiségben sok a ké­zimunka. Gyönyörű kalo­csai térítők varázsolják ott­honossá az irodákat. A szö­vetkezet vezetői büszkén mondják, hogy a kézimunka- szakkör tagjai készítették társadalmi munkával. Igaz, hogy az Előre Tsz a kézi­munkaszakkör 40 tagjának adott második otthont és Lottósorsolás Mezőberényben Nyerőszámok: 14,15,71,84, 88 anyagilag is támogatja a kis kollektíva munkáját. Az asszonyok hetenként kétszer összejönnek, kézi­munkáznak, beszélgetnek, mintákat cserélnek, beszá­molókat hallgatnak meg a szövetkezeti élet eredmé­nyeiről, időszerű problémái­ról. Dr. Szalontai Lászlóné — a szép kézimunkák „szerel­mese” hozta össze és taní­totta iaz Előre Tsz asszonyait. Főleg kalocsait, palócmin­tát ég a békési szűrhímzést szeretik, és sokan mesteri fokon készítik. A közelmúlt­ban az asszonyok legszebb munkáiból kézimunka-kiállí­tás nyílt, amelyet nemcsak a helybeliek, hanem a kör­nyék lakói is érdeklődéssel kerestek fel. Fotó: Demény Gyula Ismét Békés megyében a Füles főnyereménye A tavaszi rendkívüli Füles „Mézesmadzag” pályázatára több mint 80 ezer megfejtés érkezett. A Fortuna ismét Békés megyeinek kedvezett. Ugyanis az első díjat, egy méhcsalá­dot kaptárral, hozzá tíz kilogramm mézet és egy Mini-Vidi típusú televíziókészüléket Marosán Imre békésszentandrási lakos nyerte, aki gyerekkora óta szenvedélyes rejtvényfejtő. A 700 ezer példányban megjelenő rejtvényújság igen nép­szerű megyénkben és talán ennek eredménye, hogy nem elő­ször kerül a fődíj megyénkbe. A nyereményt Tiszai László főszerkesztő a nyertes lakásán személyesen adta át lánius 30-ig igényelhető a kölcsön Belvíz utáni helyreállítások Nagyon szeszélyes kedvé­ben volt tegnap Fortuna — legalábbis a kihúzott lottó­számok erre engednek kö­vetkeztetni. 14, 15, 71, 84, 88 — ezek a 25. játékhét nyer­tes számai, melyeket júni­us 22-én, tegnap Mezőbe­rényben megrendezett sor­soláson adott a húzásra fel­kért herényiek kezébe a sze­rencse istenasszonya. A nagy- közönség és a környék lakói — talán a „hazai pálya” előnyeiben reménykedve? — a szokásosnál jóval több lot­tószelvényt vásároltak. A helyi OTP-fiók által forga­lomba hozott lottóból több mint 12 ezer kelt el, ami négyszerese az átlagosnak. A sorsolás helyszínén sem 5, sem 4 találatos szelvénnyel rendelkező játékos nem je­lentkezett, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a 25. heti szelvények értékelésénél nem akadnak-e esetleg ötös­re, ami most minden bi­zonnyal nagyon jól fizetne. Az idén eddig egyébként hárman értek el öt találatot, közöttük egy battonyai já­tékos volt. Izgalmas pillanatok a sorso­láson. Vajon melyik lesz a következő nyertes szám? Fotó: Martin Gábor Beköszöntött a csillagászati nyár Pénteken, 0 óra 56 perc­kor beköszöntött a csillagá­szati nyár. Ezen a napon, jú­nius 22-én delel a horizont felett a legmagasabban a napkorong: 66 fokos szög­ben érkeznek sugarai délben Budapestre. Június 22-én a leghosszabb a nappal, két perc híján 16 óra, s mind­össze nyolc óra az éjszakai sötétség. Ettől kezdve rövi- debbek lesznek a nappalok egészen december 22-ig, a téli napforduló időpontjáig, amikor az év legrövidebb napja lesz: nyolc órán át jár a nap a horizont felett, s 16 órán át sötét lesz. Ügy tűnik az időjárás is igazodik a csillagászati nyár­hoz. Az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat előrejelzése szerint a hét végére és a kö­vetkező hét elejére fokoza­tosan javul az idő, feloszta­nak a felhők, több lesz a napsütés, mindössze futó zá­porokkal számolhatunk, s a hőmérséklet lassan 22—27 fokra emelkedik. II szlovákság helyzete Békéscsabán tudósítások szűk ke­retei gyakran lehe­tetlenné teszik, hogy akárcsak egyetlen napirendi pontot is részletesen ismer­tessünk. Ám, ha a téma olyan jellegű, hogy politikai mondanivalója; társadalmi, gazdasági jelentősége; vagy pedig egyszerűen aktualitása miatt nagyobb terjedelmet igényel, akkor időnként érde­mes visszatérni rá. Ugyanis: a mindennapi élettől való elrugaszkodástól éppen az mentheti meg az embert, ha a valóság talaján állva szem­léli a körülötte végbemenő folyamatokat, s állandóan keresi-kutatja a változások okát és maga ás megpróbál feleletet adni a még tisztá­zatlan kérdésekre. Az egyik ilyen fontos, nemzetiségi politikánk vo­natkozásában lényeges vita- alapnak számít az a jelentés, amelyet Fekete Jánosné ta­nácselnök-helyettes készí­tett, s amelyről a május 31-i ülésén tárgyalt a békéscsa­bai Városi Tanács. A írásos anyag bevezető része a 10 évvel ezelőtti ta­nácsülés azon határozataira utal, amelyek nemzetiségi politikánk hosszabb távú he­lyi állami feladataival kap­csolatosak. A közelmúltban tartott összejövetelnek éppen az volt a célja, hogy számba vegyék az eredményeket és meghatározzák a jövő tenni- válóit. A mostani helyzet prezentálására álljon itt egy általános érvényű megálla­pítás: „Az 1969-től napjain­kig eltelt időszakban tuda­tosabb és következetesebb lett a jogok érvényesítése és gyakorlása a városunkban. A szlovákság élete a város po­litikai, társadalmi, gazdasági lődött az egyes szlovákiai, il­letve a békéscsabai gazdasá­gi egységek, intézmények kö­zötti együttműködés, de a testvérvárosi kapcsolatok fel­vételében a növekvő igények ellenére sem sikerült. előre­lépni. Az viszont eredménynek tekinthető, hogy kétnyelvű feliratú táblák kerültek fel a falakra azoknál a közintéz­ményeknél, amelyekben a magyarok és a szlovákok sa­ját állampolgári jogaikat gyakorolják. Ezzel egyidejű­leg a város utcái és terei is kaptak olyan neveket, ame­lyek a szlovákság érdemeire utalnak. A tanácsülésen tárgyalt anyaghoz kapcsolódva jó né­hány részvevő elmondta vé­leményét az anyanyelvi ok­tatás helyzetéről. A tanulás iránt megnövekedett igénye­ket jellemzi, hogy egyre több gyermekintézményben oktat­ják a szlovák nyelvet. 19Ö9- ben 3, ma már 11 óvodában tartanak szlovák nyelvű fog­lalkozásókat. Ugyanakkor az általános iskolák tanulócso­portjainak 36 százalékára (szám szerint: 79-re) terjed ki a szlovák nyelv oktatása. Állandósult a békéscsabai szlovák tanítási nyelvű álta­lános iskola és gimnázium létszáma, s javulták a szemé­lyi feltételek is. A jövőben nagyobb gondot kell fordíta­ni az egyes nevelők irodalmi nyelvtudásszintjének tökéle­tesítésére. A felnőttek köré­ben végzendő nyelvápolásra éppen a passzív ismeretek felelevenítése, aktívvá tétele miatt van szükség. Ebben to­vábbra is nagy szerep hárul a közművelődési intézmé­nyekre, valamint a kulturá­lis szervezetekre. és kulturális előrehaladásá­val összhangban változott és fejlődött.” Ha a jelenlegieket az 1970- es népszámlálás adataival összevetjük, akkor kiderül, hogy több mint 20 százalék­kal emelkedett' a megyeszék­hely lakosságának száma. Ezen belül — olvashatjuk a jelentésben — a szlovák nemzetiségű lakosság száma (mintegy 6-7 ezer) jelentő­sen nem változott. Csupán becslések alapján lehetett megállapítani azt is, hogy a csabaiak 30 százaléka vagy történeti, vagy származási, vagy kulturális szállal kötő­dik a szlovák ajkú lakosok­hoz, akiknek számarányát növelik a város * környéki községekben és a tanyákon élő nemzetiségiek is. Ami a foglalkoztatottságu­kat illeti, ott vannak a ter­melés valamennyi ágában; s többségük törzsgárdatagság- gal rendelkezik. Jó politikai közérzetük kialakításában közrejátszott az is, hogy egyenrangú állampolgárként vehetnek részt a párt-, az állami és a társadalmi szer­vezetek munkájában. Néhány példa: a városi tanács 100 tágjából 57, a végrehajtó bi­zottság 17 tagjából 8 szlovák nemzetiségű, vagy származá­sú és beszéli a szlovák nyel­vet. Ugyancsak számos bi­zonyíték van arra, milyen széles területen bontakozott ki a szlovákság politikai, tár­sadalmi és kulturális tevé­kenysége az elmúlt 10 esz­tendőben. A hagyományok ápolásában, az érdekképvise­let gyakorlásában jó össz­hang alakult ki a városi ta­nács és a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége között. A hozzászólások is alátá­masztották, hogy tovább fej­Szintén a hagyománytiszte­let, a népi kulturális értékek megőrzése és a közösségfor­málás eszközéül szolgálnak a szlovák társalgási klubren­dezvények, a pávakörök, az olvasótáborok, az egyéb iro­dalmi, néprajzi témájú elő­adások, az Üj Aurora és a Békési Élet című folyóira­tokban és más megyei kiad­ványokban megjelent publi­kációk. A jelentés befejező része a jövő terveit, feladatait tar­talmazza. Ezek valóra váltá­sát szorgalmazták a felszó­lalók is. Az észrevételeket, javaslatokat az alábbiakban lehet összefoglalni: fokozott figyelemmel kísérik a nem­zetiségi jogok érvényesítése­kor a feltételek alakulását és a lehetőségek jobb kihaszná­lását. Előre kell lépni a test­vérvárosi kapcsolatok felvé­telében, a két nyelvű felira­tok bővítésében, valamint a nyelvoktatás tartalmi színvo­nalának javításában. Az ed­digieknél nagyobb segítséget igényelnek a felnőtt nyelv­művelő formák, a klubok és a művészeti csoportok is. II I szlovák nemzetiség tárgyi emlékeinek, ___I szellemi hagyomá­nyainak feltárása, feldolgozá­sa és bemutatása ugyancsak további tennivalók elé állít­ja a nemzetiségi politikánk következetes érvényesítésé­iben érdekelt szervezeteket és intézményeket. Ezért a vá­rosi tanács határozati javas­latban felhívta a végrehajtó bizottságot, „hogy az előter­jesztés ismeretében, a felso­rolt feladatok alapján a szük­séges intézkedéseket tegye meg, a végrehajtást kísérje figyelemmel.” B ukovinszky István Népművészeti kiállítás Nyíregyházán Június 30-án, szombaton délelőtt fél 12-kor nyílik Nyíregyházán, a Városmajor utca 4. szám alatt a IV. or­szágos népművészeti kiállí­tás, amely július 31-ig lesz nyitva. Július 1-én a Zrínyi Ilon® utcában népművészeti vásárt is rendeznek.- A Békés megyei Művelő­dési Központ díszítőművé­szeti alapképzésének hallga­tói a bentlakásos képzés ide­jén elmennek majd a 30-i megnyitóra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom