Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS D MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Hazaérkezett Bulgáriából a Kádár lános vezette pártós kormányküldöttség A dinamikusan fejlődő magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok alakulásában számottevő szerepet játszó intézményt keresett fel szerdán délelőtt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát és a társaságában levő Todor Zsivkovot, a BKP Központi Bizottságának első titkárát, az Államtanács elnökét nagy tapssal köszön- 'tték a Szófiai Elektromos Motoros Targonca Tervező tézet kapujában összegyűlt >lgozók. A vendégeket Toncso Sak- ■ ov gépgyártási miniszter kalauzolta végig a kísérleti műhely gépsorai, s a laboratórium műszerei között. Kádár János nagy érdeklődéssel figyelte a gépeket „gyötrő” próbapadokat: minin targoncát, mielőtt az intézetet elhagyja, alapos tereléssel vizsgáztatnak. A jó ninőséget bizonyítandó, a magyar vendégeknek meg- aulátták azokat a klíma- .amrákat is, amelyekben a 1 egszélsőségesebb hőmérsék- 'etingadozásokat is állniuk kell a szállító-emelő berendezéseknek. A legtöbb típus a magyar gyárakban, üzemekben is jól ismert. Még egy rögtönzött termékszemle a csaknem ezer embert foglalkoztató intézet udvarán! A legújabb konstrukciók mozgékonyságát, „tudását” mutatták be a magyar vendégeknek. Ivan Karaivanov, a párt- bizottság titkára és Georgi Gebrgiev igazgató tájékoztatta a magyar küldöttséget az intézet tevékenységéről, az ott dolgozók élet- és munka- körülményeinek alakulásáról. Az intézet munkásai ajándékkal búcsúztak: átnyújtották Kádár Jánosnak a legújabb konstrukciójuk, a Rekord—2 elnevezésű targonca makettjét. Kádár János és a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának emlékét az intézet vendégkönyvébe bejegyzett sorok őrzik. Délben a bojanai rezidencián aláírták a magyar—bolgár kulturális és tudományos együttműködési megállapodást. A dokumentumot — amely újabb lendületet ad a tárgyalások során is kedvezően fejlődőnek értékelt kulturális, tudományos kapcsolatainknak és együttműködésünket további területekre terjeszti ki — Púja Frigyes és Petr Mladenov, a két ország külügyminisztere látta el kézjegyével. Szerdán délután Kádár János vezetésével elutazott Szófiából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a Minisztertanács meghívására háromnapos hivatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában. (A látogatásról szóló közös közleményt a 3. oldalon közöljük.) A zászlódíszbe öltözött szófiai repülőtéren Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, az Államtanács elnökével az élen a baráti ország párt- és állami vezetői búcsúztatták az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát és a magyar delegáció tagjait. (Folytatás a 2. oldalon) Országos kommunista sportaktíva a magyar testnevelés és sportmozgalom helyzetéről, a fejlesztés feladatairól Kommunista sportáktívára gyűltek szerdán a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában mindazok, akik az ország testnevelésében és sport- mozgalmában érdekeltek. A kommunista sportaktíva részvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Borbánéi János miniszterelnök- helyettest Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője üdvözölte, majd felkérte Korom Mihályt, az MSZMP KB titkárát, hogy tartsa meg a testnevelési és sportmozgalom helyzetével, fejlesztésének feladataival, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1979. márci- , 27-i határozatában foglalté referátumát. Korom Mihály elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a testnevelés és sport legfontosabb kérdéseivel foglalkozó országos kommunista sportaktíva legutóbb 1965-ben gyűlt össze, s hogy csaknem másfél évtized elteltével szükségessé vált a kialakult helyzet áttekintése, a megoldásra váró feladatok megtárgyalása és egységes értelmezése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZMP mindenkor a jelentőségének megfelelő figyelmet fordított és fordít a testnevelés és sport ügyére, mert azt nagy fontosságú ársadalmi kérdésnek tartja. V párt módszeresen és rendszeresen foglalkozik társadalmunk e fontos területével és ■vilit;' „ határozatával elő- jzdítja a további fejlődést, legutóbb ez év márciusában j űzt,e napirendre a Pölifikai .zottság a testnevelés és sportmozgalom időszerű kérdéseit. A KB titkára értékelte az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalmat, s hangsúlyozta: nemes gondolat az, hogy ifjúságunk a szó valós értelmében edzett legyen. Referátuma befejező részében Korom Mihály a következőket mondta: — összegezésképpen még csak annyit, hogy a márciusi politikai bizottsági határozat a XI. kongresszus határozatával és a párt program- nyilatkozatával összhangban fontos társadalompolitikai ügy lett. Az egészséges életmód és a jövő közérzet egyik forrásának tekinti a testnevelési és sportmozgalom egészét, előtérbe helyezi a tömegsportot, s mindenekelőtt az ifjúságra, azon belül a tanuló ifjúságra irányítja a figyelmet. A tömegsportra irányuló célkitűzést nem a versenysport, az élsport visszaszorításával kell elérni, hanem annak fejlesztésével kölcsönhatásban. Fontos feltétel az előrehaladásban a vezetés és kádermunka javítása, a sporttudományok fejlesztése és széles körű gyakorlati alkalmazása, a létesítmények fejlesztése, a pénzügyi és anyagi feltételek javítása. A testnevelési és sportmozgalomban javítani kell a párt-, állami, tömegszervezeti és mozgalmi vonalon az egységet és az irányítás színvonalát. A Központi Bizottság titkársága az elmondottak szerint hozta me| a mai országos aktívára a magyar testnevelés és sport helyzetéről, valamint a tennivalókról szóló beszámolóját, azzal a tudattal, hogy tanácskozásunk újabb lendületet ad a sikeres munkához. A következő napirendi pontként korreferátumok és hozzászólások következtek. Maróthy László látogatása megyénkben Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kedden kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. A vendéget Szarvason, a párt helyi bizottságának székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a Békés megyei tanács elnöke, valamint Szarvas város pártós tanácsi vezetői fogadták. Maróthy Lászlót a város politikai, társadalmi és gazdasági életéről Vrbovszki György, az MSZMP szarvasi városi bizottságának első titkára tájékoztatta. Ezt követően a vendég a megye és a város vezetőinek társaságában a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlajával kitüntetett Krecsmarik Endre úttörőházba látogatott, ismerkedett az ott folyó munkával. A látogatás második napján, szerdán Maróthy László a -Tiszántúli Meliorációs Vállalat gépüzemének munkájával ismerkedett. Délután pedig a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetbe látogatott, ahol az öntözés, a rizstermesztés tudományos és gyakorlati alkalmazásának módozatairól tájékoztatták. Ezután a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben fogadták a Politikai Bizottság tagját és tájékoztatták arról a munkáról, amelyet a magyar halbiológusok, genetikusok a hazai halkutatásban és tenyésztésben, és a FAO-program megvalósításában folytatnak. Végezetül találkozott Duna Mihállyal, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárával, akivel az ifjúsági szövetség előtt álló feladatokról beszélgetett. Ennek során a megyei első titkár tájékoztatót adott az ifjúsági mozgalom időszerű feladatairól. A társadalmi munka helyzetéről tanácskozott a HNF megyei bizottsága A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának tegnapi ülésén a megyénkben 1974 és 1978 közötti társadalmi munka szervezését és eredményeit tárgyalták meg a résztvevők. E napirendi pont előadója Bereczki András, a megyei tanács tervosztályának vezetője volt, aki jelentése elején néhány számszerű adattal támasztotta alá a nagyarányú növekedést. Eszerint az országos átlaghoz hasonlóan Békés megyében is mind jelentősebb méreteket öltött a mozgalom. 1969-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 41, 1978-ban már 339 forintot ért el. A fejlődés szükségessé tette, hogy a településfejlesztés szempontjából pótolhatatlan segítséget nyújtó kollektívák és személyek erkölcsi elismerését, kitüntetését rendeletben is szabályozza a megyei tanács. A kilenc hozzászóló különböző oldalról közelítette meg a témát, és a társadalmi munka gazdaságossága mellett valamennyien kiemelték annak emberi oldalát. Dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke indítványozta, hogy az elnökséghez hasonlóan a bizottság is fejezze ki elismerését, köszönetét a megye lakosságának a múlt évben teljesített önzetlen társadalmi munkáért. Az ülés a HNF megyei választott testületéi II. félévi tanácskozási tervének megvitatása után bejelentésekkel zárult. Vámos László tanácselnök-helyettes beszélt a zenei napok programjáról és a további tervekről Fotó: Gál Edit III. békés-tarhosi zenei napok Három évvel ezelőtt, 1976- ban rendezték meg először Tarhoson, az egykori híres énekiskola zenepavilonjában a békés-tarhosi zenei napokat. A hangversenyeken, tanácskozásokon részt vett Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző, volt tarho- si diák, Gulyás György kiváló művész, a debreceni Kodály kórus karnagya, az egykori iskola igazgatója, Ferencsik János Kossuth-dí- jas és sokan mások. Az idei program ismertetésére tegnap délelőtt sajtó- tájékoztatót tartottak Békésen, a városi tanács vb-ter- mében. Makoviczki János tanácselnök köszöntötte a sajtó képviselőit, majd Vámos László tanácselnök-helyettes beszélt az évenként ismétlődő zenei napok ez évi eseményeiről. Tájékoztatójának első részében visszapillantást tett a tarhosi énekzenei oktatás hagyományaira, majd vázolta a távolabbi célokat, elképzeléseket is. Elmondotta, hogy 1980-tól a páros években a zenei művészeti szakközépiskolák legkiválóbb hallgatóinak részvételével zongoraversenyeket, a páratlan években pedig meghívott kórusok részvételével kórusversenyeket rendeznek Tájékoztatóját azzal zárta, hogy Békés a tájegység zenei közművelődéséből, zenei életének fellendítéséből kívánja kivenni részét, ennek egyik kiemelkedően jelentős alkalma máris az évente gazdag programmal jelentkező békés-tarhosi zenei napok. A tájékoztató résztvevői ezután megtekintették a tarhosi emlékkiállítást, melyet a békési levéltárban láthatnak az érdeklődők. A III. békés-tarhosi zenei napokat szombaton este 18 órakor dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg, majd a vonószenekari tábor záróhangversenyére kerül sor. A vasárnapi „tarhosi est”-en a Győri filharmonikusok zenekara és a debreceni Kodály kórus működik közre Jancsovics Antal és Gulyás György vezényletével. Az énekes szólisták: PéczelySarolta, Farkas Éva, Polgár László és Horváth József. A hangverseny este 19 órakor kezdődik a zenepavilonban. (s—-n) Harmincéves az Állami Biztosító Harminc éve, 1949. június 20-án kezdte meg működését az Állami Biztosító. A kerek évfordulóról »június 20-án, tegnap délután emlékeztek meg a pénzintézet Békés megyei igazgatóságán, Békéscsabán. Szabó András, a megyei igazgatóság vezetője rövid visszatekintéssel kezdte beszédét. Szólít az első évekről, amikor az a feladat várt a pénzintézetre, hogy kialakítsa a szocialista tartalmú biztosítást; fedezetet nyújtson a lakosság és a gazdasági szervezetek számára a vagyon - és a személybiztosítás valamennyi ágazatában. Az elmúlt három évtized fontosabb állomásait kiemelve elsőként 1952-t említette az igazgató: ekkor vette át az Állami Biztosító a Kelet- Európai Általános Biztosító Rt.-t, s ezzel megvalósult a biztosítás állami monopóliuma hazánkban. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1961- ben vezették be az összevont biztosítást. 1959 óta kötelező a gépjárműfelelősség-biztosí- tás, melyet 1971-től terjesztettek ki az állami vállalatokra és költségvetési szervekre is. Hazánkban ma 6 millió 888 ezer biztosítást kezel a pénzintézet, s ebből megy érik ben van 275 ezer 704. Megyénk valamennyi termelőszövetkezete, állami gazdasága, állami vállalata, ipari, fogyasztási és értékesítő szövetkezete rendelkezik biztosítással. A lakossági biztosítások közül az egyik legfontosabb a lákásra vonatkozó, melynek keretében 24 féle kockázatra terjed ki az anyagi fedezetvállalás. Békésben a lakásoknak csaknem kétharmadát biztosították. Népszerű az egyéni és csoportos személy- biztosítás is; az aktív dolgozóknak csaknem 90 százaléka tagja a QSÉB-nek. Végül kitért röviden arra is az igazgató, hogy mi a feladata most és a jövőben a pénzintézetnek. Mindenekelőtt: a biztosítás eszközeivel hozzájáruljanak a népgazdasági egyensúly javításához. A következő időszakban tovább korszerűsítik a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítását, fokozzák a kármegelőző tevékenységet, Az igazgató rövid beszéde után a törzsgárdatagok jutalmazására került sor. Ezúttal 35-en részesültek — öt-, tíz-, tizenöt, húsz-, illetve huszonöt évi munkaviszony alapján — elismerésben. A pénzintézet dolgozói egyébként 1972 óta kapnak törzs- gárdatagság után jutalmat. A megyei igazgatóság dolgozóinak jelenleg már 66 százaléka törzsgárdatag. T. I.
