Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

1979. június 15., péntek o Rozsda ellen? Dinitrol! Kunágotán is ezt mondják Eredményes megállapodást kötött nemrég a Szarvasi Vasipari Szövetkezet a Shell —Interág Részvénytársaság­gal: átvették egy Svédország­tól vásárolt alvázvédelmi el­járás technológiáját. Az In- terág hosszas piackutatás után vásárolta meg a Dinit­rol elnevezésű vegyszert és a hozzá szükséges berendezé­seket, mert az új szernek jó néhány előnye van a régiek­kel szemben. Gyorsabban, vé­konyabban hordható fel, nemcsak időt, hanem anya­got is meg lehet ez által ta­karítani. Tartóssága pedig jobb a régieknél, a gyártó cég négy év garanciát vállal rá. Nem mellékes szempont az sem, hogy a folyamatos anyagellátásra is van garan­cia, ezt pedig az Interág RT adja. Ez utóbbi csak látszólag tű­nik mellékesnek, ugyanis a régebben alkalmazott Terro- tex alvázvédő bevonat hasz­nálatát éppen azért kellett abbahagyni, mert — bár a minőség megfelelő volt — gyakran előfordult, hogy nem kapták meg az igényelt meny- nyiségű anyagot. Emiatt nem tudták vállalásaikat határ­időre teljesíteni, ez pedig számos reklamációra, panasz­ra adott okot. Remélhető, hogy az új el­járásnál ilyesmi nem lesz és minőségi kifogásokkal sem jelentkeznek a megrendelők. Erre az egyik biztosíték az az új üzem, melyet jelentős költséggel nemrég építettek fel és kizárólag erre a mun­kára használják. A dolgozók pedig speciális tanfolyamo­kon vettek részt, és csak a vizsga letétele után kezdhet­ték meg a munkát. Többek közt ez az új üzem beindulása is hozzájárul ah­hoz. hogy a vasipari szövet­kezet túlteljesíti éves tervé­nek időarányos részét. Ezt már most nyugodtan állít­Modern berendezésekkel végzik az alvázvédelmet a szövet­kezet most átadott dinitrolüzemében . Fotó: Lónyai László hatjuk, hiszen június köze­pére elérték a féléves terv mutatószámait. Várhatóan mintegy 15 millió forinttal túl is teljesítik a célkitűzést. Elsősorban a belföld által igényelt árukat szállították le, az exportrendelések több­sége a III. és a IV. negyed­évre szól. Ez is jelentős mennyiség, ugyanis húsgép­ből, villanyvasalóból és ká­véfőzőből egyre többet igé­nyelnek a külföldi, főleg tő­kés cégek. E növekvő rende­lésállomány kielégítésére fo­lyamatos korszerűsítéseket hajtanak végre a gyártósoro­kon és új eljárások beveze­tésével igyekeznek fokozni a termelékenységet. L. L. Mezöberényi építők A mezöberényi építőket úgy tartják számon a megyé­ben, mint akik talán a leg­szebben, a legjobban dolgoz­nak. Számtalan oklevél, ser­leg és egyéb kitüntetés iga­zolja ezt, de a nagyközség te­rületén mindenütt látni az építőipari szövetkezet dolgo­zóinak keze nyomát. Főleg la­kásépítéssel és kommunális, szociális létesítmények fel­építésével foglalkoznak, és ez a forrása jórészt nehéz anyagi helyzetüknek. Éves nyereségük ugyanis mindösz- sze 2 millió forint, és ebből az adók, járulékok kifize­tése, alapok képzése után né­hány százezer forint marad csak fejlesztésre. Ebből a pénzből pedig alig-alig lehet venni valamit. Ilyen alacsony nyereség- szinten nem lehet hosszú időn keresztül gazdálkodni, ezért elhatározták, hogy vál­toztatnak a kötött- és sza­badáras munkák arányán. Tavaly 88 százalék volt a kö­töttáras megrendelés, az idén 80, de a következő tervidő­szakra szeretnék elérni, hogy ez 40 százalékra csökkenjen. Csak így juthat ugyanis pénz fejlesztésre, beruházásra. A pénzszerzés másik mód­ja a minőségi munka, és er­re rendkívül nagy súlyt he­lyeznek az építőipari szövet­kezetben. A lakások árának ugyanis egy meghatározott százaléka a garanciális mun­kák fedezésére szolgál, és ha ezt nem kell felhasználni, akkor a szövetkezeté marad. Már évek óta ezrelékében le­het csak kifejezni a garan­ciális javítások mértékét és ezt a szintet akarják tartani a jövőben is. Mindezek az erőfeszítések azonban együttesen sem hoz­nak annyit, amennyi elegen­dő lenne a komolyabb előre­lépéshez. Ezért KlSZÖV-tá- mogatásért folyamodtak és várható, hogy ezt meg is kap­ják. Erre annál is inkább szükség van, mert egy új technológia az angol No- Fines építési eljárás átvéte­lére készülnek, mely meg­gyorsítja és jobbá teszi a munkát, de a hozzá szüksé­ges gépek elég sokba kerül­nek. Ezenkívül javítani kel­lene a szövetkezet szociális ellátottságán is, mert az er­re szolgáló létesítmények na­gyon rossz állapotban van­nak. Ügy tervezik, hogy a nyolcvanas évek elején kiköl­töznek a bitumoperlit üze­mük területére, és ott építik fel maguknak a minden igényt kielégítő szociális léte­sítményt. Modern, jó minőségű lakásokat épít a mezőberényi szövetkezet Kép, szöveg: Lónyai László Ha már lúd, legyen kövér, de... Az étteremben rendelés előtt böngészgetem az étla­pot. Az ételajánlatoknál megakad az ujjam: „...liba­máj sütve...” A felszolgáló észreveszi, s nyomban meg- j toldja: „...másképpen is el tudjuk készíteni...” Né­hány nappal az eset után az egyik jó nevű szakácsisme­rősömmel futottam össze, s faggatom, hogy hányféle­képpen lehet elkészíteni a libamájat? — Lehet rántani, sütni, pirítani. Ezek a legismerteb­bek. Ezenkívül még legalább 8—10-féle elkészítési mód­ját ismerem — válaszolta, majd hozzátette: — Vegyél libamájat, és próbáld meg. Ez utóbbi ütötte meg a fülemet Libamáj? Itthon?! A korábbi években ezt a portékát kizárólag csak exportra, kemény valutáért szállították a magyar gazdaságok. Nos, itthon hogyan juthat valaki libamájhoz? Kétféle­képpen: vagy megveszi, vagy libát töm. Az előbbi a költ­ségesebb, az utóbbi ugyan olcsóbb, de fáradságosabb. Néhány esztendővel ez­előtt megyénkben is egyre többen kezdtek libahizlalás- sal foglalkozni. Tehették, mert a hízott liba húsa és mája keresett termék a vi­lágpiacon, ugyanakkor a kis­termelőknek jövedelmező. • 0 libamáj ma is kelendő A gyors meggazdagodás re­ményében mérnökök, peda­gógusok, szakmunkások, tsz- tagok állítottak be tömésre állományt. Ment is az üz­let, egy éve azután, először elvétve, majd gyakrabban jelentkeztek a problémák. „Baj van a libamáj körül” — mondogatták a jólértesül­tek. Átvételkor megszaporo­dott a reklamálások száma. Csökkent a májak súlya, romlott a minősége — ezt tudtam meg a Mezőkovács- ház ÁFÉSZ kunágotai üze­mében. — Exportra három minő­ségi osztályú terméket szál­lítunk — magyarázza Szi- kora József né művezető. Az első osztályú termékért 500 forintot, a II. osztályúért 400-at, a III. osztályúért 80 forintot fizetnek. Évekkel ezelőtt bármilyen tételt át­vett a nyugati partner. Most már csak minőségi árut fo­gad el, s ezért fizet, ha kell, többet is, mint korábban. — Ezért szigorították a minősítést? — fordulok Szi- kora József üzemvezetőhöz. — A minőségi elbírálások alapelve változatlan, de vál­toztak a minőségi követel­mények. Napjainkban a kis­termelők nem tudják hozni a/ , a minőséget, amit a ko­rábbi években. Ennek két oka iVan: a libaalapanyag nem felel meg, ugyanakkor a kistermelők munkája is hagy kívánnivalót maga után. Évek óta a Rajnai fe­hér állományt adjuk ki tö­mésre. Ennek a fajtának a genetikai képessége kiégett. Ezzel párhuzamosan a liba­tömők változtattak a tartási technológián, a takarmányo­záson, lerövidítették a tö- mési időt. Miről is van szó? A Raj­nai fehér fajta igen jó hús­hasznosítású, májtermelésre viszont szerényebb adottsá­gú, a felületes gondozás, tö­més visszaveti az eredmé­nyeket. A májliba száraz szalmaalmot igényel és a tö- mési utasítások maradékta­lan megtartását. Ehelyett — jó néhányan, mert ez a köny- nyebb — farácsot tettek a szárnyasok alá, a takarmá­nyozási utasítást megváltoz­tatták. Mi lett az eredmény? Barna Sándor, a Mezőko­vácsházi ÁFÉSZ elnöke így fogalmaz: — Külön-külön értékesít­jük a libatestet és a májat. A rácsok alkalmazásával az egyedek eltorzutak, mellük elgörbült. Ezt először kifogá­solta, majd nem vette át a külföldi partner. Aztán a különféle takarmánykeveré­kek, antibiotikumok felhasz­nálásával folytatták a tö­mést. Igaz, hatalmas májat nyertek, de ez zsírmáj, s ezért a minőségi követelmé­nyeknek nem felel meg. Így aztán hiába nőtt a termelők száma, exportra, a minősé­gileg kifogástalan termék mennyisége csökkent. Egy dolog viszont nem változott: a jó minőségű libamájnak és libatestnék továbbra is jó a piaca! • Fegyelem és minőség A kunágotai vágóüzemet jár­va, bámulattal nézem a máj­osztályozó munkáját. Mér­legre teszi a letisztított li­bamájat, majd gondosan át­vizsgálja, ezután az előtte levő négy alumínium tepsi egyikére helyezi. Mindezt persze a termelő is látja, ugyanis részt vehet a bon­tásnál. — Sok függ öntől... — jegyzem meg Körösi János- né májosztályozónak. — Téved! — s máris so­rolja az első osztályú ter­mék ismérveit: — A kifogás­talan libamájnak a 46 de­kagrammot meg kell halad­nia, a lebenyeknek egyfor­máknak kell lenniük, döntő az érettségük, a színük... — s elém tesz egy tenyérnyi májat. Szép, de kicsi. Az­tán a másikat: hatalmas, majdnem egy kilogrammot nyom, de zsíros, foltos. — Antibiotikummal „fújták fel” — summázza. A vágásra szállított libák minőségét a legjobban a vá­góüzemben érzik. A minőség fokozására, a piac megtartá­sára már tett intézkedést a Mezőkovácsházi ÁFÉSZ. — Sok kistermelő 16—18 nap után hozta a libát. Ta­pasztalatunk az, hogy ennyi idő alatt nem lehet export­minőséget produkálni. Ezért követelményként támasztot­tuk az ÁFÉSZ-ekkel, a kis­termelőkkel szemben a 21 napos, minimális tömésidő megtartását — magyarázza Szikora József. S ezt az árakkal is ösztönzik. A jó minőség fokozására nagyobb az egyes minőségi kategóri­ák között az eltérés. • Fajtaváltás a májért Barna Sándor igazgató-el­nöktől mást is megtudtunk. A fajtakérdéssel országosan is komolyan foglalkoznak. Ennek előmozdítására tavaly megalakult a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Kis­állattenyésztő Tangazdasá­gának, valamint hat terme­lőszövetkezet és nyolc ÁFÉSZ laza együttműködése, a jó genetikai tulajdonságú máj­liba kialakítására. — A gödöllői egyetem fel­ügyeli tartási technológiát — mondja Barna Sándor. —Ez oda is vezet, hogy azokkal a kistermelőkkel, akik „egyé- nieskednek” felbontjuk a szerződést. Szeretnénk a máj- libahizlalásban rendet tenni. — De így is kevés a kis­termelő, a túlzott adóztatás­sal sokan abbahagyták a li­batömést — jegyzem meg. Erre a feleletet már Tót­komlóson keresem, abban a községben, ahol a Mezőko­vácsházi ÁFÉSZ szerint jó „libások” dolgoznak. Horváth Jánosné, a tót- komlósi Községi Tanács adó­csoport-vezetője így fogal­maz: — Évente a 150 ezer fo­rintot meghaladó jövedelem után adóznak. Ha a család­tagok besegítenek a munká­ba, akkor kedvezményt kap­nak a kistermelők. Két keze­men meg tudom számolni, hogy Komlóson hányán adóznak, ilyen tiszta jöve­delem után. * * * Az anyaggyűjtás során egyértelművé vált, a szak­emberek ezt meg is erősítet­ték: a májlibahizlalás csak a kisgazdaságokban jöve­delmező. A kisgazdaságokat viszont érzékenyen érintik a termelési és a közgazdasági tényezők. A termelési kedv szinten tartására, a feldolgo­zó — jelen esetben a Mező­kovácsházi ÁFÉSZ — már tett intézkedéseket. Ennek eredményei már a jövő év­től bizonnyal éreztetik is hatásukat. És a közgazdasági tényezők? Ügy tűnik, ezeket még nem értelmezik egyfor­mán. Mert ugye a piac is szabályozza a termelést épp­úgy, mint ahogyan az adózás serkentheti azt, vagy szin­ten tarthatja. Természetesen nem az elvonás a cél, ha­nem a piaci egyensúly meg­teremtése, a kiugróan ma­gas jövedelmek visszaszorí­tása és a népgazdasági egyen­súly megtartása. Szekeres András Minden elég benne Kazánújdonság Békéscsabáról Nemrég számoltunk be la­punkban a Tótkomlóson gyár­tásra kerülő JK-rendszerű kazánok kálváriájáról és eb­ben- a cikkben bemutattuk ezeknek a kazánoknak szá­mos előnyös tulajdonságát is. Ügy tűnik, megyénk kazán­ügyben fogékony az újdon­ságokra. Ismét van egy új típus, az úgynevezett Rival kazán, melyet a Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat —> az ÉTI-kazánok ismert gyár­tója — készít majd. A kazán elnevezése is ar­ra utal, hogy az új termék riválisa lehet a legjobb kül­földi típusoknak is, és így nagy sikerre számíthat. Ez a siker a BNV-n be is jött, rengetegen érdeklődtek az új fűtőkészülék iránt, melynek óriási előnye, hogy minden tüzelőanyag rendkívül jó ha­tásfokkal égethető el benne. Szénnel, olajjal vagy gázzal egyaránt üzemelhet, és hogy kihasználhassák a benne le­vő jó tulajdonságokat, atűz- teret változtatható alakúra képezték ki. Ezeket a változtatásokat minimális ügyességgel bárki házilag elkészítheti, az átala­kításhoz ugyanis egységcso­magokat hoz forgalomba a vegyesipari vállalat. Ezek tar­talmazzák majd a szükséges lemezeket, csavarokat, s ter­mészetesen a szerelési taná­csokat is. Az új kazánból az idén még csak kisebb mennyiség készül, de a gyártással pár­huzamosan felkészülnek na­gyobb mennyiség előállításá­ra is. Amennyiben a vásár­lók kedvezően fogadják az új, az energiatakarékosságot jól szolgáló kazánt, akkor jövőre Békéscsabán és Gyo­mén nagyobb tételek gyártá­sára is képes lesz a vegyes­ipari vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom