Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-14 / 137. szám
1979. június 14., csütörtök e iWiWkfite Felhívás az I. Békés megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari ifjúsági és szakmunkástanulé napokra Egy brigád csatája Kondoroson Az 1979-es év kedvezőtlen időjárása nagy feladatok elé állította az ország és a megye mezőgazdaságát és élelmiszeriparát. Ebben az évben a kemény tél, belvíz, késői kitavaszodás, azt követően a májusi aszály pusztította a szorgalmas munkával nevelt növényi kultúrákat. Az időjárás okozta gondok akkor sújtják a mezőgazdaságot és élelmiszeripart, amikor a bo-; nyolult gazdasági viszonyok közepette a tartalékok maradéktalan feltárása, a lehetőségek jobb kiaknázása vált elsőrendű feladattá. Mindig, de ilyen körülmények között különösen nélkülözhetetlen az ember — idősek és fiatalok — kitartó munkája. Megyénket ma is az ország éléstáraként tartja lazámon a közvélemény. Ez nagy felelősséget hárít az itt dolgozókra, köztük a fiatalokra is, akik létszámuknál is nagyobb politikai, gazdasági erőt képviselnek. Többségében ők dolgoznak a korszerű erő- és munkagépeken a szakképzettséget igénylő munkakörökben. A vezetésben is nő a fiatalok aránya. A KISZ Békés megyei bizottsága 1979/80-as mozgalmi éves akcióprogramjában első A gyulai járásbíróság tárgyalta Kenéz Róza és Kenéz Lajos újszalontai lakosok bűnügyét. Kétrendbeli gondatlan emberölés miatt kerültek a vádlottak padjára. A két fiatal négy évvel ezelőtt került közelebbi kapcsolatba egymással. Gyakran találkoztak és egymásba szerettek. Elhatározták, házasságot kötnek A szülők azonban ellenezték, mivel rokonok is voltak. Ennek ellenére az eljegyzésre mégis sor került. A múlt év elején a 24 éves lány teherbe esett. Vőlegénye arra kérte, menjen el az orvoshoz, aztán keresse fel a terhességi tanácsadást, ahogy ilyenkor szokás. A házasságkötést is sürgette. A lány viszont még ennek a gondolatától is elzárkózott. Tartott a szüleitől, de még inkább attól, hogy nyelvére veszi a falu, a munkahelye, ahol a régi szemléletnek még mély gyökerei vannak. És eszerint a terhességet az utólagos házasságkö- j. tés sem szentesítheti. Az ■ ilyesmi nem a férfi, hanem j a nő szégyene. Végered- j ményben ez a félelemmel ve- ; gyes szégyenérzet motiválta ! a lány magatartását. Év vé- ! ge felé egyre erősebben je- j lentkeztek a terhességgel já- ! ró tünetek. A külső jegyeket : ruházkodással leplezte. A : testi fájdalmak azonban ar- • ra késztették, hogy elmen- ! jen az orvoshoz. A vizsgálat : terhességet állapított meg. A ■ körzeti orvos közölte, hogy I meg kell jelennie a terhes- | ségi szakrendelésen. Ez ellen • hevesen tiltakozott. Később ■ vőlegénye rábeszélésére még- • is úgy határozott, hogy el- ; mennek mind a ketten a ■ szakrendelésre. Az egyik dél- ! utánon azonban a heves fáj- : dalmak ágyba kényszerítet- • ték. Ezen a napon a vőlegé- ! nye is meglátogatta. Az Ő! segítségével két gyereket ■ szült meg. Ügy vélték, hogy • halva jöttek a világra, s : ezért nylon zacskóba rakták • őket, majd ruhadarabbal le- 5 takarták, nehogy a házban : tartózkodó szülők rájöjjenek ■ a történtekre, ha véletlenül • betoppannának a szobába. A : büntetőeljárás során azonban • az orvosszakértők megállapí- ■ tották, hogy mind a két gye- : rek élve született. Halálukat ; szülés után a fulladás idézte ■ elő. A szülést követő napo- j kon a lány egészségi állapo- : ízben hirdeti meg az I. Békés megyei mezőgazdasági, élelmiszeripari, ifjúsági és szakmunkástanuló napokat. E rendezvénysorozat célja, hogy az MSZMP KB 1978. március 15-i, az MSZMP Békés megyei bizottsága 1978. szeptember 26-i, a KISZ KB 1978. november 23-i határozatában foglaltak maradéktalan végrehajtására mozgósítsa megyénk mezőgazdaságában, élelmiszeriparában, ÁFÉSZ- eiben dolgozó fiatalok legjobbjait, rajtuk keresztül, valamennyi ifjúkommunistát, fiatalt. A rendezvényeken jusson kifejezésre, hogy a fiatalok alapvető kötelességüknek tekintik a lelkiismeretes, becsületes, fegyelmezett munkát. A szakmunkástanulók és leendő agrárszakemberek szorgalmasan, legjobb tudásuk szerint készülnek választott hivatásukra. Rendezvényünk időpontjában és szellemében kapcsolódik a Magyar- Népköztársaság Alkotmánya életbe lépésének 30. évfordulójához, ahhoz a naphoz, melyen hazánk a dolgozó nép állama lett. Külön aktualitásának tekintjük azt a tényt, hogy Tessedik szőkébb hazája és a mai agrárszakember-képzés megyei ta súlyosan megromlott, s hamarosan kórházba kellett szállítani. A járásbíróság kétrendbeli gondatlan emberölés bűntette miatt Kenéz Rózát 9 hónap, Kenéz Lajost pedig 5 hónap szabadságvesztésre ítélte. Enyhítő körülményként értékelte a vádlottak fiatal korát, beismerő vallomásukat, megbánó magatartásukat, a lány megromlott egészségi állapotát és azt is, hogy szüléskor olyan tudatzavar-állapotba került, amely korlátozta cselekménye következményének felismerésében. A bíróság azt is mérlegelte, hogy napjainkban még fennáll bizonyos elítélő szemlélet a leányanyákkal szerit*, ben. Ez még akkor is megnyilvánul, amikor az anya később férjhez megy, s a gyermeket már házasságban szüli meg. Különösen falun erőteljes ez a káros és tragédiát előidéző szemlélet. — alközpontja, Szarvas ad otthont a kétévenként megrendezésre kerülő seregszemlének. Az I. Békés megyei mező- gazdasági, élelmiszeripari, ifjúsági és szakmunkástanuló napok eredményes előkészítése és lebonyolítása érdekében tanácsadó testület alakult 1979. június 11-én. A tanácsadó testület, a képviselt szervek — az MSZMP Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa, a Szarvas városi és járási pártbizottság, Szarvas váró» Tanácsa, a megyei tanács Szarvas járási hivatala, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség, valamint a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség — nevében felhívással fordul megyénk valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemében, ÁFÉSZ-egységében dolgozóhoz, fiatalhoz. Napi feladataik becsületes, lelkiismeretes végzésével, áldozatkész munkával vegyenek részt a termelési célkitűzések megvalósításában, készüljenek az I. Békés megyei mezőgazda- sági, élelmiszeripari, ifjúsági és szakmunkástanuló napok rendezvényeire. Kábelszalagból — kábelszalag Kissé hosszú nevű az az intézet, ahol évek óta folya-i matos kísérleteket végeznek a hulladék műanyag újrahasznosításáról: Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskola, Műanyag-feldolgozási Tanszék. Kísérletük az ütésálló polisztirol újrafel- dolgozhatóságáról eredménynyel járt. Ezeket a tanulmányokat is alapul véve folyik a munka a szarvasi Plasto- lus Műanyag-feldolgozó és Játékkészítő Szövetkezetben is. Jelenleg a Magyar Kábelművek gyártásából származó kábelvéget, selejtkábelt dolgozzák föl. Előtte azokat „fémmentesítik”, apróra vágják, így fóliagyártásra alkalmassá teszik. Éves kapacitásuk — ma — 200 tonna. Ennek nagyobb részéből 4—5 centiméter széles fóliaszalagot készítenek, s visszajuttatják a kábelgyárnak. Kisebb mennyiségben csőszigetelőanyagot készítenek a csepelieknek, a legkisebb hányadából pedig padlószőnyeg készül. Hetek óta nem esett. Szomjazik föld, növény, ember. Különösen a szabadföldi kultúrák sínylik meg a nagy hőséget. No és az emberek, akik megmentésükkel töltik nappalukat és gyakran éjszakájukat is. A kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet kertészetében, a Május 1. Szocialista Brigád tagjai ezt teszik. Rendkívüli nyár * S A kertészeti főágazatvezető, Szőke Gyuláné szobájában ültünk össze egy kis beszélgetésre. A brigádot Rák János brigádvezető, Sutyinszki Mátyás öntözőgépész és Pataki Ferenc paprika-, paradi- csomágazat-vezető, valamint Borbély Pál hagyma-, bab- ágazat-vezető képviseli. S hogy miért csak négyen a 14 tagú brigádból? A többiek a földeken dolgoznak, a jelenlevőket is csak a közelgő ebédidő hozta az iroda közelébe. A főágazatvezető asszony az idei nyarat rendkívülinek mondja: — Nagyon egyszerűen, tényekkel lehet ezt indokolni. Nézzen a falon levő táblázatra. Azon látható, hogy tavaly májusban 88, az idén 23 milliméter, vagyis csak egynegyede csapadék hullott. S ha ehhez hozzátesszük, hogy közel 400 hektáron termelünk kertészeti, tehát különösen vízigényes növényeket, elképzelhető, milyen veszélyt jelent egy ilyen aszályos idő. Eddig még nem történt baj, nem láthatók vízhiány tünetei a növényeken. Nem túlzás, hogy ez a Május 1. brigádot dicséri, amely eddig sikerrel dacol az aszállyal. — Mennyit kell ezért dolgozni? — kérdem Sutyinszki Mátyást. — Mikor mennyire van szükség. Korábban nyújtott műszakban dolgoztunk. Volt úgy, hogy 36 óra lett a 24- ből. Nemrég bevezették a két műszakot, napi nyolc óra pihenő jut mindenkinek. Szókéné megjegyzi: — Ez alól éppen ő a kivétel, mert március óta dolgozik úgy, hogy közben se vasárnapja, se szabad szombatja nincs. Ismét a fiatalemberhez fordulok: — Bírja még ezt a tempót? — Nem érzem a fáradtságot. Este megyek haza, még otthon is dolgoznék a kiskertben, de már nem lehet, mert sötét van. Bizony, a családdal is csak az éjszakát töltöm együtt. Én vagyok az egyetlen szakképzett öntözőgépész. öt egység tartozik hozzám. Ezeket kell ellátni üzemanyaggal, s ha valami elromlik, én javítom meg. A berendezések egyharmada tíz évnél idősebb, azokkal elég sok baj van. így aztán egyiktől a másikhoz megyek, mindig akad munka. Szeretem látni, hogy minden rendben van, dolgoznak a gépek és jó szétnézni az eddig még megóvott növényeken is. Remélem, a továbbiakban is sikerül helytállni. — Ügy tudom, a Május 1. brigád nagyobbik fele nem öntöző, ők hol dolgoznak ilyenkor? — kérdem Rák János brigádvezetőt. — Kint vannak a földeken. Az öntözés csak egyik része az aszály elleni küzdelemnek. A szakemberek azt mondják, egy időben elvégzett, jó minőségű kultiváto- rozás felér egy öntözéssel. Nagyon fontosak a növény- védelmi munkák, a kertészetben ezt is mi végezzük. Amolyan komplex brigádnak lehet mondani a miénket. Változás — ami nem látható — Tavaly nyerték el a szocialista címet... — Igen, és megfigyelhető egy kis változás is a brigádnál. Az összetétel nem sokat módosult, a tagság nagy része 30 év alatti. Inkább a fejekben történt valami átalakulás. Nem dicsekvés, de nálunk nincs szükség hatalmi szóra. Mindenki érzi, mikor, hol van szükség a munkájára. Borbély Pál: — A munka jellegéből adódik, hogy a tagok egymásra vannak utalva. Területileg szórtan, de együtt dolgozunk. Van egy bizonyos terület, azt a brigád egyik része megöntözi, a másik megműveli. Ha valaki hanyag munkát végez, vagy lemarad, azt a saját brigádtagja és az egész közösség megérzi. Ez az, ami leginkább növeli a közösért, az egymásért érzett felelősséget. Rák János: — Ez a terület vetéstől betakarításig a miénk. Ha elrontottunk valamit vetéskor, vagy palántázáskor, annak mi magunk isszuk meg a levét. Most senki sem kér szabadságot Pataki Ferenc: — A szokás az, hogy ilyenkor, betakarítás, szedés előtt kapnak egy kis pihenőt a brigád tagjai. Most közbejött ez a rendkívüli kánikula. Senki sem kért szabadságot, pihenőt. Az, hogy eddig ilyen jól megkíméltük a növényeket a szárazságtól, egyértelműen a közösért érzett felelősségnek köszönhető. Tudjuk, hogy lenne otthon a kiskertekben, a háztájiban is tennivaló, igyekszünk egy kis szervezéssel, egymás helyettesítésével megoldani ezt is. Szembetűnő azonban, hogy menynyire érzi mindenki: ez a legfontosabb most, a kertészet. — Amikor pihenésre is éppen, hogy csak jut idő, akkor szórakozásról, művelődésről említést se tehet az ember. Rák János helyesel: — Bizony, ez így van. Korábban társadalmi munkákban erőnkhöz mérten részt vettünk, de most mindennél fontosabb győzni az aszályon. Majd, ha elmúlik ez a rohammunka, megpróbálunk szervezni egy közös programot, színházlátogatást vagy valami hasonlót. Majd a télen, mert akkor van három hónap, amikor ha nem is állunk, de több idő jut szórakozásra is, tanulásra is. Az ember nem mindenható. Az időjárásnak még parancsolni nem tud. De nem is tehetetlen. íme: ha okosan szembeszáll, erejét, szorgalmát összeteszi, akkor a tikkasztó aszály is szelídül. M. Szabó Zsuzsa A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat érckitermelésének 15 százalékát külszíni fejtéssel nyeri. Legnagyobb külszíni bányáját, az iharkutit, közel hat éve nyitották meg. A jó minőségű ércet adó iharkuti bányából az idén közel negyedmillió tonna bauxit kitermelését tervezik. A bányászok és a szállítómunkások május végére az'éves terv 45 százalékát már teljesítették. A képen: 250 lóerős teherautókkal szállítják el a külszíni fejtésről az ércet (MTI-fotó, Rózsás Sándor felvétele — KS) Dekázás Helyszín: Békéscsaba, Kulich-lakótelep, bisztró. Időpont június 7., este 6, fél 7 óra között. Hűtött almale- j vet szeretnék hazavinni, nincs nálam üveg. A kiszolgálónő készséggel felvilágosít: kérjek a pénztárnál az üvegre is blokkot, addig kiméri. Figyelmessége jólesik. Elégedett, idilli hangulatban indulok a kijárat felé, de mielőtt elhagynám az üzletet, a felvágottak hűtőpultjára téved a tekintetem. Jó lenne tíz deka krinolint hazavinni a speciális étel ízesítéséhez. A pultnál sem vásárló, sem eladó nincs. Tétován kifelé indulok, hogy megnézzem a szomszédos ZÖLDÉRT-húsboltot. Be van :j zárva. Miré visszaérek a bisztróba, előttem már hárman, négyen várakoznak, s előkerül a kiszolgálónő is. Én következek, de megelőz egy fiatal hölgy. Kétoldali í pusziváltás és sajnálkozás afölött, hogy eddig még nem tudta megnézni annak a bizonyos csomagnak a tartalmát, amit korában otthagyott. j; — Tizenöt deka krinolint kérek — kockáztatom meg. j: (Elég lenne tíz deka is, de ki mer ma ilyen keveset 11 kérni.) Elvág egy szálat: ráteszi a mérlegre, amely 20 dekánál is többet nyom. — Jó lesz? — kérdezi az eladó. — Egy kicsit sok — rebegtem taktikám kudarcába fulladva — nem lehetne a kisebbik felét, amit közben már visszatett a helyére? És ekkor elszabadul a pokol. A mérleg nyelve lefelé, a kiszolgálónőé egyre feljebb és feljebb billen. j| — Ezért a pár dekáért cirkuszol, maga is kereskedő, tudhatná _ ‘ i B emondja kioktató szövegek közepette, milyen értékű j: blokkot kérjek a pénztárostól, és csakúgy zúdulnak rám az útszéli szitkok, a trágárabbnál trágárabb szavak. Még a járdaszigetre érve is hallom démoni „megtisztelő minősítéseit”, és a kánikulában ért inzultus miatt kusza : gondolatok kavarognak a fejemben. Ilyenek: kereske- ;; delmi törvény, vásárlói érdekvédelem, vevőlélektan, im- !| ■ pulzus vásárlás, fogyasztói (eladói) magatartások mo- ; tivációi. A történteket azóta igyekszem elfelejteni. Egy dilié- i' mám azért csak maradt: milyen kiszolgálásban lett vol- : na részem, ha nem ismer fel az eladónő, hogy én is kereskedő vagyok? eNBé ; I tárgyalóteremből Féltek a falu nyelvétől
