Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TI1NACS LAPJA 1979. JÚNIUS 14.. CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 137. SZÄM' Ünnepi megemlékezés az Országos Béketanácsnál A fémalakítás egyik régebbi módja a préselés, amit akkor használnak, ha valamely szilárd anyagból összefüggő alakú tárgyat nyomás alatt kívánnak formálni. A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája nagy nyomások fizikai intézetében eredményesen próbálták ki a legújabb nagy teljesítményű egyhengeres, 50 ezer tonna tengelynyomású hidraulikus présgépet. Ez a világ legnagyobb ilyen jellegű berendezése, melynek segítségével alapvetően új irányokban lehet szi­lárdtestfizikai kutatásokat végezni (APN—KS) így csinálják Csepelen Az országgyűlés nyári ülésszaka elé A Minisztertanács ajánlá­sa .szerint, várhatóan a ta­valyi költségvetés végrehaj­tásáról és az állami pénz­ügyekről szóló törvényjavas­lat megvitatására ül össze csütörtökön 11 órakor az or­szággyűlés. A nyári ülésszakot előké­szítő tanácskozások, az ál­landó bizottságok és a me­gyei képviselőcsoportok esz­mecseréi híven tükrözték: az 1978-as esztendő tapasztala­tai meghatározóak gazdasá­gunk további fejlesztésében. A termékszerkezet átalakí­tása, a gazdaságos export növelése, a ráfizetéses ter­melés visszaszorítása egy­aránt döntő feladatai nép­gazdaságunknak, megoldá­suk azonban tavaly a kelle­ténél lassabban haladt. Rá­adásul céljainktól eltérően a fogyasztás gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél. Az eszmecseréken a miniszté­riumok vezetői és a képvi­selők a tervezés, az irányí­tás és a vállalati munka sokágú elemzésével keresték egyebek között a tervezett­nél nagyobb beruházásnak, a készletek egészségtelenül nagy felhalmozásának, a vállalatok közötti kapcsola­tok gyengeségeinek okait. A „kiadás — bevétel”, az előirányzat és a teljesítés százalékainak elemzésekor a szokottnál is nagyobb hang­súlyt kapott a közös gyara­podásunkat megalapozó ter­melés-értékesítés társadalmi háttere. A pénzügyminiszter és több képviselő is szólt arról: még szélesebb körben kell meghonosítani a jobb, a gazdaságosabb munkát szolgáló differenciálást. Nem elég elvben elfogadni, hogy csak annyit oszthatunk el, amennyit megtermeltünk — fejtegették —, hanem csele­kedni kell, méghozzá minél gyorsabban, következeteseb­ben és eredményesebben. Ugyanakkor azt . is hozzátet­ték a felszólalók, hogy to­vábbra sem szorulhat hát­térbe a takarékosság pénz­zel, anyaggal, energiával és munkaerővel. A társadalmi termelés szervezésében és tervszerű irányításában, valamint a gazdasági és társadalompoli­tikai feladatok ellátásában, a társadalmi érdekek érvé­nyesítésében döntő a pénz­ügyek szerepe. Ezért is kí­sérte a szakmai és társadal­mi vitákon, majd a bizott­sági üléseken nagy érdeklő­dés az állami pénzügyekről szóló / törvénytervezetet, amely felöleli az állami költ­ségvetést, a hitel- és deviza- gazdálkodást, és szabályozza az ezekből adódó feladatok ellátásával megbízott intéz­mények tevékenységét. Az új törvénytervezet — ahogy azt a vitában hozzászóló képvi­selők megállapították — jój, szervesen illeszkedik a nép- gazdasági tervezésről, az ál­lami vállalatokról, a szövet­kezetekről és a tanácsokról az elmúlt években . alkotott legmagasabb szintű jogsza­bályokhoz. A béke és barátság hó­napjának lezárása alkalmá­ból, valamint az első magyar békekongresszus 30. évfor­dulójára emlékezve ünnepi ülést tartottak szerdán az Országos Béketanácsnál. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára és Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke. Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a béke és barátság hónapjának rendezvényein százezrek tet­tek hitet a béke, a haladás, a szolidaritás mellett, s meg­emlékeztek a nemzetközi, va­lamint a magyar békemoz­galom három évtizeddel ez­előtti zászlóbontásáról. Ezt követően Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyette­se idézte a három évtizedes múlt történelmi pillanatait, elemezte a magyar békemoz­galom tevékenységét. Egye­bek között emlékeztetett ar­ra, hogy szinte napra ponto­san, 1949. június 17-én ült össze az országos békeérte­kezlet, amelyet az első béke­kongresszusnak tekinthetünk. A továbbiakban hangoztatta: — A magyar békemozga­lom kezdettől fogva mind a mai napig népünk létszámát figyelembe véve az arányo­kat meghaladó módon vette ki részét a nemzetközi bé­kemozgalomból. Nem volt a nemzetközi békemozgalom­nak olyan kezdeményezése, amelyet ne vettünk volna át, ha ugyan nem mi magunk javasoltuk, nem volt olyan békés hadjárata, amelyben a magyarok ne küzdöttek vol­na az első sorban. — Harminc évvel ezelőtt a békemozgalom nehezebb, ma bonyolultabb körülmények között tevékenykedik — mu­tatott rá az OBT elnökhe­lyettese. — Az a korszak, amelyben ma élünk, Helsin­kiben kezdődött, s ma már a békemozgalomban az enyhü­lés visszafordíthatatlanná té­telének éveiről beszélünk A mai körülmények között még nagyobb szükség van a nem­zetközi helyzet ismeretére, a másik oldal érveinek isme­retére. Ezért az Országos Béketanács feladatai sem csökkentek. Az ünnepi megemlékezést követően Kovács Béla, az OBT főtitkára a szocializ­mus építésében és a béke­mozgalomban kiemelkedően tevékenykedő 35 aktívának átnyújtotta a békemozgalom kitüntető jelvényét. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. A Minisztertanács elfogad­ta az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tését a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési tervéről; jóváhagyólag tudomásul vet­te az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökének jelentését a Balaton vízminősége és az üdülőövezet környezetvédel­me érdekében szükséges in­tézkedésekről szóló kormány- határozat végrehajtásának helyzetéről: elfogadta a ba­latoni vízgazdálkodás fejlesz­tési programjának korszerű­sítéséről készített előterjesz­tést: valamint tudomásul vet­te a Somogy, a Veszprém és a Zala megyei Tanács elnö­kének beszámolóját a bala­toni üdülőkörzet terület- és telekgazdálkodásáról szóló kormányhatározat végrehaj­tásáról. A kormány, összhangban az illetékes pártszervek ál­lásfoglalásával, áttekintette a II magyar—olasz agrárgazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről kezdődött szerdán kétnapos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari tanácskozás, amelyet a magyar agrártudományi és a Magyar Élelmezésipari Tu­dományos Egyesület az olasz Montedison-csoport szakem­bereivel közösen rendezett. A tanácskozás áttekintést ad a magyar és az olasz mezőgaz­daság és élelmiszeripar álta­lános helyzetéről, a tudomá­nyos kutatásban elért ered­ményekről. cigány lakosság helyzetével, társadalmi beilleszkedésük elősegítésével foglalkozó ha­tározatok végrehajtását és ki­jelölte a további feladatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Balaton üdülőkörzet új regionális rendezési terve nagy távlatban, a 2010. évig vázolja fel az üdülés és az idegenforgalom kulturált fo­gadásának feltételeit, és ala­pul szolgál a különböző fej­lesztési terveknek, az ágaza­ti és tanácsi elképzeléseknek. Legfontosabb társadalompo­litikai célja az üdülés minő­ségének javítása. Az új regionális rendezési terv a korábbi üdülőövezet határait kiterjesztette, úgy­nevezett . háttérterülettel bő­vítette, s így mintegy há­romszor akkora térség össze­hangolt fejlesztését vehetik figyelembe a tervezésben. A Csepel Művekben most 300-zal kevesebben dolgoz­nak, mint egy évvel ezelőtt. A tröszt első félévi tervét — az előzetes számítások sze­rint — mégis körülbelül egy százalékkal túlteljesíti, ex­portja pedig legalább hét szá­zalékkal lesz magasabb, mint tavaly ilyenkor. Kedvező for­dulatot jelent a munkában, hogy néhány száz többszak­más dolgozó segítségével lé­nyegesen javult a feldolgozó- üzemek alapanyag-ellátása. Évtizedekig okozott fennaka­dásokat az, hogy a Martin­üzem, a kovácsológyár, az öntöde munkaerőhiány miatt nem tudta kellő időben ki­bocsátani az alapanyagokat. Most magasabb bérért, kü­lön jutalomért a feldolgozó­Tegnap Nagyszénáson tar­totta elnökségi ülését a Dél- Békés megyei Termelőszö- .. vetkezetek Területi Szövet­• sége. Báli István elnök bevezető­• je után Petrik László, a szö­■ vétség főmunkatársa tartott ! beszámolót a szövetséghez ■ tartozó termelőszövetkezetek ■ alaptevékenységen kívüli te- : vékenységéről. Elmondta, ; hogy az előző ötéves tervhez képest az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában meg­duplázódott a szövetkezetek mellék- és kiegészítő tevé­kenységéből származó árbe­vétele. Valamelyest megha­ladta az ágazat fejlődése az alaptevékenységek fejlő­dési ütemét. Mindez össz­hangban áll az MSZMP KB 1978. március 15-i és az e nyomán született megyebi­zottsági határozattal. A nö­vekedés nagyrészt a háztáji­ból és kistermelők termékei­nek felvásárlásából, eladásá­ból származik. Előtérbe ke­rült ugyanakkor az ipari jel­legű tevékenységek fejlődé­se is, kívánatos a jövőben is mindent megtenni ezek fej­lesztése érdekében, hiszen még mindig magas azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol nem használják ki haté­konyan a rendelkezésre álló adottságokat. A beszámolóhoz hozzászólt Lehoczki Mihály, a TOT fő­titkárhelyettese, Kiss Sán­dor, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezető j e. Hangsúlyozták, hogy bár nem kedvezőtlen adottságú szövetkezetről van szó, kívá­natos a mellék- és kiegészítő üzemek csaknem 200 munká­sa vállalta, hogy a csúcsidő- szakban kisegít a kovácsmű­helyben. Hasonlóképpen ma­gasabb bérért a Martin-üzem is átvett jó néhány dolgozót a tröszt más gyáraitól, s így most már mind a négy ke­mence teljes kapacitással gondoskodik például a cső­gyár alapanyag-ellátásáról, önként jelentkezett fiatalok­ból a vas- és acélöntöde re­konstrukciójának gyorsításá­ra szerveztek KlSZ-brigádo- kat. Közreműködésükkel csaknem háromszorosára nö­velik a győri Rába-gyár ré­szére készülő forgattyús-há- zak gyártását, s ezzel mind a saját, mind a győriek mun­kájának gazdaságossága to­vább javul. tevékenységek következetes fejlesztése. Ennek azonban nem szabad az alaptevékeny­ség rovására menni, felada­tuk, hogy a meglevő adott­ságok, a szabad munkaerő és műszaki háttér kihaszná­lásával olyan jövedelmező ipari termelést hozzanak lét­re, amely segíti az alaptevé­kenységek továbbfejlesztését. Elsősorban olyan termékek gyártásának meghonosítására van szükség, amely hiány­cikkeket pótol és javítja a lakosság ellátását. Lényeges, hogy milyen ipari üzemmel lép kapcsolatba az ipari te­vékenységet végző szövetke­zet, hiszen csak az egyik fél­nek előnyt nyújtó termelés egyik szövetkezetnek sem le­het célja. A hozzászólások összegzésében Báli István el-. nők kiemelte a helyi adott­ságok kihasználását, így töb­bek között a seprűcirkot, amelynek feldolgozása jelen­tős jövedelemhez juttatná a feldolgozásra vállalkozó szö­vetkezetét. Dr. Kovácsy István titkár­helyettes a termelőszövetke­zeti jogsegélyszolgálat lehe­tőségeit ismertette. Elmond­ta, hogy a szocialista demok­rácia jelentős lépése minden szövetkezetben a tagok ér­dekvédelmét szolgáló jogse­gélyszolgálat. Létrehozásá­nak feltételei adottak, jó úton halad a megvalósítás felé. A beszámolók elfogadása után a vendégek meglátogat­ták a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetet. — m. szabó — Megkezdődött a részleges termelés a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat nagytétényi gyárának új fóliaűzemében. Az ötszázmillió forint költséggel épített és felszerelt új létesít­mény a Borsodi Vegyi Kombinátban előállított pvc-port dolgozza fel. Júliustól — a teljes üzembe helyezés után — évente tizenhétezer tonna fóliát gyártanak majd ott. A termelés megindulása jelentős importot tesz feleslegessé (MTI-fotó: — Manek Attila felvétele — KS) Ülést tartott a Minisztertanács Nagyszénáson Tanácskozott a Dél-Békési Tsz-Szövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom