Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ♦ NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÄJTJS 16., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Leszerelési konferencia összehívását javasolják a szocialista országok Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bizottsága 1979. május 14—15-én ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköz- társaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság, Oskar Fischer, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, Andrej Gro­miko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A külügyminiszteri bizottság a Varsói Szerződéi tagállamai politikai tanácskozó testületének megbízásából — figyelembe véve a helyzet alakulását — véleménycse­rét folytatott az európai biztonsággal és együttműködéssel, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével és a leszereléssel kap­csolatos kérdésekről. Ennek során áttekin­tette a politikai tanácskozó testület 1978. november 23-án Moszkvában elfogadott nyilatkozatában kijelölt feladatok megva­lósítását szolgálj intézkedéseket. O A miniszterek államaik nevében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi események alakulása teljes egészében igazolta az 1978. november 23-i nyilatkozat következtetéseinek időszerűségét és javasla­tainak jelentőségét. Ezek a jelenkor alapvető problémáinak, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelés meg­valósításának, a háborús konfliktusok és fe­szültséggócok felszámolásának a megoldásá­ban, a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a tényleges előrelépést szolgálják. A miniszterek kinyilvánították az ülésen képviselt államok határozott szándékát, hogy szorosan együttműködve más békeszerető or­szágokkal. demokratikus és haladó erőkkel továbbra is e javaslatok gyakorlati megvaló­sítására törekednek. A gyakorlati eredmé­nyekhez az érdekelt államok konstruktív tárgyalásain, az általánosan elfogadható meg­oldások célratörő keresésén és kidolgozásán keresztül vezet az út. Ebben a békét szol­gáló munkában állhatatosságra, aktív gya­korlati lépésekre, a felmerülő nehézségek minden késedelem és halogatás nélküli le­küzdésére van szükség. O Az ülés résztvevői ezzel összefüggés­ben áttekintették az európai béke és biztonság megszilárdításával kap- csőlátás leghalaszthatatlanabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körül­mények között fontos előrelépés lenne és tel­jes egészében megfelelne az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záróokmá­nyának, h,a valamennyi aláíró állam szerző­dést kötne arról, hogy elsőként nem alkal­maz egymás ellen sem nukleáris^ sem hagyo­mányos fegyvereket. E szerződés megkötése lényegesen megerősítené az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás elve megtartásának politikai és jogi alapját Európában, fokozná érvényesülésének haté­konyságát, s újabb biztosítékokat teremtene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen. Jelenleg megértek a feltételek _arra is, hogy az államok közötti bizalmat erősítő in­tézkedéseket kiszélesítsék és konkrét lépése­ket tegyenek az európai katonai enyhülés útján, az összeurópai értekezlet záróokmá­nyának szellemében. Az ülésen képviselt ál­lamok — az összeurópai értekezlet záróok­mányával összhangban jelenleg megvalósuló intézkedések kiegészítéseként — készek meg­állapodni arról, hogy előzetesen bejelentik az e térségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az úgyanezen körzetben terve­zett nagyszabású légihadgyakorlatokat és az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli haditengerészeti gya­korlatokat. Az ülésen képviselt országok ké­szek megállapodni, hogy ne bővítsék az európai katona-politikai csoportosulásokat, hogy korlátozzák a hadgyakorlatok szintjét és hogy kiterjesszék a bizalomerősítő intéz­kedéseket a Földközi-tenger térségére is. Ké­szek a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni más javaslatokat is, amelyek a bizalom erő­sítésére és a katonai enyhülésre irányulnak az államok között. A feladat az, hogy már a legközelebbi jö­vőben kezdődjék meg mindezeknek a gya­korlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetése: ez elősegítené a bizalom erősí­tését az európai államok között, hozzájárul­na a katonai szembenállás mérsékléséhez és ezt követően a fegyverzetek és fegyveres erők koncentrációja, valamint a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséhez a kontinensen. Az ülésen képviselt államok e célból politikai szintű konferencia összehívását javasolják az összes európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. Célszerűnek tartanák, ha erre az értekezletre már 1979-ben sor ke­rülne. Az értekezlet lebonyolításának helyét és időpontját valamennyi érdekelt állam kon­zultációin lehetne egyeztetni, amelyeket a Varsói Szerződés Szervezetének tagállami ké­szek késedelem nélkül megkezdeni. O A miniszterek államaik nevében ki­fejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalásokon nincs érdemi előrehala­dás. Megállapították, hogy a szocialista or­szágok az 1978. június 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalások kulcskér­déseire, széles körűen figyelembe vették a tárgyalások többi résztvevőjének elképzelé­seit, s ezzel elősegítették ,az álláspontok je­lentős közeledését. A NATO tagállamai azon­ban már csaknem egy éve nem adnak ér­demi választ e konstruktív javaslatokra. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a bécsi tárgyalások sikeres és gyors előrehaladásá­hoz szükség van a nyugati résztvevők jó­akaratának kinyilvánítására is. O A miniszterek kifejezték továbbá, hogy a NATO -által az utóbbi időben a fegyverkezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges ellentétben állnak az enyhüléssel és annak elmélyítésével. E vo­natkozásban különösen veszélyesek azok a tervek, hogy néhány nyugat-európai ország területén az európai szocialista országok ob­jektumaira irányzott közép-hatósugarú nuk­leáris rakétafegyvereket telepítsenek, továbbá a neutronáegyverek létrehozására és elter­jesztésére irányuló tervek felelvenítése. Az ülésen képviselt. államok meggyőződése, hogy valamennyi európai állam biztonságá­nak erősítését nem a fegyverkezési hajsza to­vábbi fokozása, hanem a nukleáris rakéta­fegyverek és a hagyományos fegyverzetek kor­látozásának útján kell -keresni, a teljes köl­csönösség alapján. Véleményük szerint a je­lenlegi időszakban adottak az ehhez szüksé­ges feltételek, s amint arra az 1978. novem­ber 23-i nyilatkozatban rámutattak, készek más államokkal együttes erőfeszítésekre eb­ben az irányban. Ugyanakkor világosan kell látni azt, hogy az ilyen irányú kedvező ered­mények eléréséhez mindenki részéről kons­truktív magatartásra van szükség. Ezért az ülésen képviselt államok felhívják a NATO tagállamait, hogy az európai országok bizton­sága érdekében ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek az európai helyzet romlásához és a katonai feszültség fokozódásához vezethetnek, mondjanak le a fegyverkezési hajsza növelé­sére irányuló intézkedésekről, lépjenek hatá­(Folytatás a 2. oldalon) Sikeres összekapcsolás Kedden délelőtt, magyar idő szerint 7 óra 19 perckor, sikeresen összekapcsolódott a Szál jut—6 űrállomással a Progressz—6 jelzésű teherűr­hajó. Az összekapcsolás után ismét három űrtárgyból álló űrkomplexum kering a világ­űrben. A hatodik teherűrhajó elő­deihez hasonlóan üzemanya­got, alkatrészeket, az újabb tudományos kísérletekhez szükséges műszereket, beren­dezéseket, és a tartós űrélet- het nélkülözhetetlen élelmi­szer-, ivóvíz-, tisztaruha- utánpótlást vitt a Szaljut—6 állandó személyzetének. A Békéscsabai Híradótechnikai Vállalat különböző teljesít­ményű áramellátó rendszereket és antennaerősítőket is gyárt. Az előbbit rádió- és tv-adóállomások és a posta különböző területein alkalmazzák, az antennaerősítőkkel pedig a tv- adások vételi lehetőségeit lehet javítani. Az áramellátó rend­szerek közül a kis teljesítményűeket és az antennaerősítőket exportra is készítik. A képen: Háló Mihály az antennaerősí­tőket méri (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) Vonzáskörzet: százezer lakos Orosházán ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegna­pi ülését Gyulavári Pál ta­nácselnök vezetésével Oros­házán, az üveggyárban tar­totta meg. A testület kihe­lyezett tanácskozását az in­dokolta, hogy napirendjén Orosháza városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának a te­vékenysége szerepelt. Az ülé­sen a vb tagjain és az ál­landó meghívottakon kívül részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titká­ra, Castiglione Endre, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának főosztályvezető-he­lyettese, a városi tanács ve­zetői, dr. Gonda József, a városi pártbizottság első tit­kára, Barna Pál, a járási pártbizottság első titkára, Kovács Pál, a járási hivatal elnöke, valamint Csont Jó­zsef, az üveggyár igazgató- helyettese. A városi tanács végrehajtó bizottságának munkájáról szóló beszámoló előadója Mi­hály András városi tanácsel­nök volt. A jelentés a mun­kásosztály helyzetének javí­tására hozott megyei tanács vb-határozatok végrehajtásá­ra is kitért. Ehhez kapcso­lódott Csepregi Pál megyei tanácselnök-helyettes előter­jesztése a munkásosztály po­litikai és gazdasági helyzeté­nek további javítása érdeké­ben hozott feladatterv vég­rehajtásáról. A napirendi témának hang­súlyt adott, hogy Orosháza megyénk második ipari köz­pontja, ahol 12 700 munkás dolgozik fejlett nagyüzemek­ben és az ipar termelési ér­téke 6 milliárd forint. A vá­ros szerepköre pedig több mint 100 ezer lakosra terjed ki. A tanács munkájának ja­vítására az utóbbi négy év­ben számos intézkedés szü­letett. A tanács alapvetően jól él önkormányzati jogá­val. Megfelelő az együttmű­ködés a nem tanácsi szer­vekkel, amely a kölcsönös előnyökre épül. A tanács rendszeresen beszámoltatja a város jelentősebb üzemeit, intézményeit. A sikeres gaz­dasági koordináció eredmé­nye az elmúlt négy évben 32 millió forint volt. A társa­dalmi munka pedig az utób­bi három évben elérte a 26 millió forint értéket. Legje­lentősebb ebben a társadal­mi összefogással épült 8 tan­termes általános iskola, amely meglepő gyorsan, 16 hónap alatt készült el. A város fokozott figyelmet fordít a vonzásköréből faka­dó feladatok eredményes megoldására. Ezért is jelen­tős a 26 munkahelyes szak­orvosi rendelőintézet beru­házásának előkészítése, a Belinszkij-lakótelepen fel­épült közforgalmú gyógy­szertár, a 134 személyes szakmunkástanuló kollégi­um, a megkezdődött szállo­daépítés, és a 25 millió fo­rint költséggel épülő város környéki belvízelvezető rendszer. A vonzáskörzet községeire kiható tanácsülési napirendeket a községek vé­leményezésre megkapják, összességében a város és a vonzáskörzetébe tartozó községek között a kapcsolat jó, dinamikusan fejlődő. A városi tanács véleménye szerint több területen a vá­ros és a járás között meg­érett a helyzet az integráció megvalósítására. Erre a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága még ezen az ülésen engedélyt is adott. A városban dolgozó mun­kásokkal való törődés ki­emelt feladata volt a tanács­nak. A felépült OTP-lakások 63, a bérlakások 75 százalé­kát munkások kapták. El­készült egy 150 férőhelyes óvoda, most van kialakítás alatt egy 75 férőhelyes, meg­épült egy 60 gyermeket be­fogadó bölcsőde, folyamat­ban van két ABC-áruház, valamint GELKA, OFO- TÉRT, szolgáltatóház építése. Eredmény, hogy a városban két főfoglalkozású és 10 rész­foglalkozású üzemorvos dol­gozik, két éve pedig a ren­delőintézetben létrejött az üzemi szakrendelés. Hasonló eredmények vannak a mun­kásművelődésben. Jelentős politikai hatásában is a min­den évben megrendezésre ke­rülő „Munkások városi fó­ruma”. A beszámoló végül tömö­ren jelezte a város előtt ál­ló további feladatokat. így többek között a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás, a diákélelmezés, a kulturális élet tárgyi feltételei, Gyopá­rosfürdő fejlesztése megol­dását, javítását. Dr. Kertész Márton, a me­gyei tanács vb-titkára előter­jesztésében széles körű el­lenőrző vizsgálat alapján ki­egészítő jelentés került a na­pirenddel kapcsolatban a végrehajtó bizottság elé. Ez alapvetően megerősítette a beszámoló jelentésben fog­laltakat, de ugyanakkor né­hány lényeges körülményre is felhívta a figyelmet a vá­rosi tanács munkájának to­vábbi javítása érdekében. Így például: a beszámolók legyenek alkalmasabbak a testületi üléseken a vitára, nagyobb teret kell biztosíta­ni a jövőben a testületi de­mokráciának, tegyék tervsze­rűbbé a vállalat felügyeleti tevékenységét... A napirendek felett igen élénk vita bontakozott ki, amelyben részt vettek Nyári Sándor, Csepregi Mihályné, Castiglione Endre, Csepregi Pál, dr. Kertész Márton, Sza­bó Miklós, dr. Gonda József, dr. Szabó Sándor. A vitát Gyulavári Pál tanácselnök foglalta össze, aki hangsú­lyozta, hogy a jelentés reá­lis, a problémákat is bátran felvetette. Az orosházi tanács végrehajtó bizottsága évek óta kiegyensúlyozott munkát végzett, jól érvényesült te­vékenységében a népgazda­sági és a várospolitikai szem­lélet összhangja, képes a jó módszereket adaptálni. A vita helyesen állapította meg — mondotta —, hogy a tes­tületi ' demokráciát tovább kell és lehet erősíteni. A hosszabb tanácsi ciklus nem indokolhatja a csökkenő ak­tivitást. A város több terü­leten tapasztalható súlyos gondjai ismertek. A VI. öt­éves tervben ezekre figye­lemmel kell lenni a megye lehetőségeihez képest. Végül javasolta, hogy a városi ta­nács legközelebbi ülésén részletesen ismertessék a most tárgyaltakat és a ho­zott határozatokat. A végrehajtó bizottság a jelentést és az előterjesztett határozatokat elfogadva kü­lönböző bejelentéseket tár­gyalt. Majd Osont József, az üveggyár igazgatóhelyettesé­nek tájékoztatóját hallgatta meg az üzem tevékenységé­ről. — g —

Next

/
Oldalképek
Tartalom