Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
1979. május 12., szombat fl közművelődési mozgalom legjobb brigádjai a döntőben Utolsó állomásához érkezett a szocialista brigádok közművelődési vetélkedője; vasárnap versenyeznek a megyei döntőben a legjobban felkészült szocialista brigádok. Csaknem 800 brigádot, majdnem 10 ezer embert mozgósított ez a verseny a folyamatos felkészülés, a munkahelyi, területi elődöntők, a középdöntős rendezvények során, míg a legjobb 11 csapat az élre került. Május 13-án, vasárnap délelőtt 9 órakor ül pontozóasztalához a zsűri dr. Becsei József, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjének elnökletével. Tizenegy csoport vesz részt a döntőben : az Orosházi Üveggyár Lenin, a békéscsabai Dürer Nyomda Gutenberg, a gyomai Körösi Állami Gazdaság Augusztus 20., a szarvasi ÖKI Hámán Kató, a békéscsabai hűtőház Martos Flóra, a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet Ság- vári Endre, a Gyomai Háziipari Szövetkezet Szabó Magda, a szeghalmi ÁFÉSZ Sárréti, az újkígyósi Arany, kalász Mgtsz Bánki Donát, a békéscsabai Szabadság Tsz Kulich Gyula és a szeghalmi Sárréti Mgtsz Ybl Miklós Szocialista Brigádja. A játékvezető Bede László, a Jókai Színház menedzsere lesz. Kevesebb az ital, drágább a szalámi Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, az SZMT-szék- házban rendezték meg a kereskedelmi társadalmi ellenőrök második negyedévi értekezletét. Ezen elsőként Szemenyei Márta értékelte az első negyedévi munkát és ismertette a második negyedévi feladatokat. Bevezetőj ében elmondotta: az év első három hónapjában az ellenőrök feladata volt, hogy ellenőrizzék a zöldség- és gyümölcsellátást, valamint a konzerváruk forgalmának helyzetét. A megye kereskedelmi egységeiben általában kiélégítő volt a zöldség-, gyümölcskínálat. Az ellenőrök megállapítása szerint a felvásárló szervek az áruátvételi jegyeken nem tüntették fel az eladók személyazonossági igazolvány számát, ami visz- szaélésekre adhat alkalmat. Nem megoldott a friss áruk tárolása sem. Általában fűtött helyiségekben tartják az árut és ez sietteti a romlást. Szorgalmazni kell, hogy minél szélesebb körben biztosítsák a hűtőkamrákat. Az ellátásra sem volt különösebb panasz, egyedül a különböző déligyümölcsök hiányoztak. A konzerváruk választékáról és értékesítéséről szólva megállapította, hogy ezek propagandája nem mindenütt megfelelő, örvendetes, — és minél szélesebb körben kellene azt alkalmazni —, hogy a nagyobb ABC-áruhá- zak kóstolóval egybekötött árusítást tartanak. Egyre keresettebbé válnak a konzér- vek mellett a félkésztermékek is, amit a hűtőipar tud ajánlani a háziasszonyoknak. Ezeknek az ételeknek a fel- használása nem minden körben ismert, ezért hasznos lenne tájékoztatókat elhelyezni a hűtőpultok mellett. Az ellenőrzések során megállapították azt is, hogy például Békéscsabán, Orosházán és Békésen szombaton, a déli órákban már hiányzik a kenyér, a tej, a tejföl. Az sem megnyugtató, hogy különösen a kisebb településeken a boltok korábban zárnak be az előírtnál. Azt is negatívumként említették, hogy az üzletekben aránytalanul nagy helyet foglal el a szeszáru, más áru rovására. Az első negyedévben a kereskedelmi ellenőrök csaknem félezer ellenőrzést tartottak. Ennek során 53 esetben tettek szabálysértési feljelentést. A hozzászólásokból kiderült, hogy a különböző üzletekben még gyakran lehet találkozni szabálytalanságokkal, súlycsonkítással, a vásárlók megkárosításával. Közérdekű bejelentések alapján több ellenőrzést tartottak. Mezőkovácsházán az ÁFÉSZ-étteremben rendszeres a vevők károsítása, különösen a tömény italoknál. Hasonló volt a tapasztalat Békéscsabán, a Kakas presszóban, Békéscsabán, a Szamuely utcai ÁFÉSZ-üz- letben, Békésen, az ÁFÉSZ 53-as számú ABC-áruházá- ban, valamint az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 120-as számú üzletében drágábban adták a téliszalámit. A kétegyházi presszóban is kevesebbet mértek, mint amenyit rendelnek, Békéscsabán, a Lencsési úti presz- szóban többet számoltak a vásárolt sörért, Kevermesen lejárt a kávé szavatossági ideje, mégis árusították. A lefolytatott vizsgálatok után a károsítókat 1500—3000 forint pénzbírsággal sújtották, örvendetes, hogy egyes kereskedelmi vállalatok — a gyulai ÁFÉSZ, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — ellenőrei közösen tevékenykednek a társadalmiakkal. B. O. A nemzetközi gyermekév alkalmából rajzpályázatot hirdetett a békéscsabai Kner Nyomda a dolgozók gyermekeinek. Harminc pályázat érkezett a versenyre. Ezeket a rajzokat és festményeket az ifjúsági és úttörőház képzőművész szakköreinek munkáival együtt állították ki a Kner Nyomda kultúrtermében. Képünk a tegnapi megnyitón készült, ahol a nyomda tervező grafikusa, Swetz András értékelte a pályázatot Fotó; Gá, EdU II Jelenkor májusi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek között Békési Gyula, Gyunkovics Tibor, Károlyi Amy, Labancz Gyula, Parti Nagy Lajos, Páko- litz István és Weöres Sándor verseit olvashatjuk. A szépprózai írások sorában Csalog Judit és Nádas Péter elbeszélését, valamint Thiery Árpád szociográfiájának befejező részét közli a folyóirat. Radnóti Miklós születésének 70. évfordulójához kapcsolódik Melczer Tibor tanulmánya a költő Nyolcadik eklogájáról. — A „Versről versre” sorozatban Szabó Lőrinc: A földvári mólón c. költeményéről beszélget Domokos Mátyás és Lator László. A művészeti rovatban találjuk Tüskés Tibor kiállításmegnyitójának szövegét Varga Hajdú István rajzairól, valamint Láncz Sándor beszámolóját egy Párizsban rendezett német kiállításról. Űj sorozatot nyit a számban Hallama Erzsébet portré igényű interjúja Flerkó Béla orvosprofesszorral. A sorozat pécsi és onnan elszármazott tudósokat mutat be. A kritikai rovat élén Ve- kerdi László Bertha Bulcsu új interjúkötetét, Béládi Miklós pedig Hernádi Gyula regényeit elemzi. A MÉM közleménye A MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztálya felhívja a méheikkel vándorolni kívánó méhészek figyelmét, hogy a letelepedés — méhegész- ségügyi zárlat miatt — az alábbi helyeken tilos: Borsod-Abaúj-Zamplén megye: Hangács, Izsófalva, Aszaló, Mezőkeresztes, Hangony. Fejér megye: Dunaföldvár, Győr-Sop- ron megye: Kapuvár, János- somorja, Üjrónafü, Répcevis. Hajdú-Bihar megye: Fülöp, Nyírábrány, Nyiradony, Debrecen. Heves megye: Kömlő. Nóg- rád megye: Érsekvadkert, Ka- rancsalja. Pest megye: Duna- varsány, Verőcemaros, Somogy megye: Visnye-Széplak, Lulla, Tab, Ságvár, Kaposvár. Szabolcs-Szatmár megye: Méhtelek. Tolna megye: Dalmand, Döbrő- köz. A felsoroltakon kívül védőkörzet van Borsod-Abaúj-Zemplén megye sátoraljaújhelyi járásában a csehszlovák határtól, Szabolcs-Szatmár megyében a szovjet és a román határtól, Békés és Csongrád megyékben a román határtól számított 10 kilométeres, Hajdú-Bihar megyében a román határtól számított 30 kilométeres övezetben. Az ország belső területeiről a védőkörzetbe méhekkel bevándorolni, és a védőkörzetet méhekkel 5 kilométerre megközelíteni szintén tilos. A védőkörzeti községekről a területileg illetékes megyei állategészségügyi állomások adnak felvilágosítást. Nők a „Szirénében A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet tagságának 96 százaléka nő. Évről évre javulnak szociális körülményeik, tanulási, kulturálódási lehetőségeik. Az előző évi 247-tel szemben 1978-ban már 305 nő vett részt szakmai és politikai képzésben. Ez feltétele annak, hogy egyre többen kerülhessenek vezető pozícióba. Tavaly tovább javultak a munkakörülmények és a szociális ellátás. A központban új épület átadásával korszerű mosdó- és öltözőhelyiséget kaptak a dolgozók. Az egészségügyi ellátást új belgyógyászati és fogászati rendelő biztosítja. Az üzemi óvoda nagy segítséget nyújt a gyermekek elhelyezésében. Napközi otthoni hely hiányában 22 iskolás gyermek étkeztetését oldják meg az üzemi konyhán. A nőbizottság nem csak a nők helyzetét kíséri figyelemmel, de beleszólhat a lakásépítési kölcsönök és a szociális segélyek elosztásába is. Kedves hagyomány már, hogy a végzős diákok a ballagás előtti napon fura, szokatlan maskarákba öltözve végigjárják a várost, így búcsúzva el attól a helytől, ahol négy évig tanultak. Így történt ez Gyulán csütörtökön délután, amikor a román gimnázium negyedikesei jókedvűen, bohókásan végigjárták a város nevezetes helyeit Fotó: Béla Ottó Változnak az idők N éhány évvel ezelőtt még szentségtörésnek számított volna, ha valaki azt hozza szóba: érdemes-e a Gyulai Húskombinát kapacitásait százszázalékosan leterhelni. A termelőeszközök minél teljesebb és tökéletesebb kiaknázása ugyanis nálunk — az adott gazdasági helyzetben — azt jelentette, hogy a gépeknek, termelőberendezéseknek lehetőleg megállás nélkül kell ontaniuk az árut. Addig nem is volt különösebb baj, amíg valóban árut — azaz eladható terméket — állítottak elő a szóban forgó kapacitások. Amíg nem támadtak értékesítési gondjaik, valóban csak egy célt tűzhettek maguk elé: perpetuum mobile legyen az, ami egyszer beindult. Ám az idők változnak, s velük az emberek. Utóbbit kiváltképp igényeik átalakulásán mérhetjük. Azon, hogy ami tegnap még kiválóan megfelelt, az mára már az elfogadható mértéket is alig éri el. Vagy egyszerűen csak valami másra van szükség a megszokott, az egyébként bevált helyett. Bizony a sopánkodás, a kéztördelés itt aligha segít, a csodálkozás, hogy: miért nem viszik már annyira a szalámit, miért nem veszik az eddig oly keresett portékát, mi az, hogy most meg házalni kell a csabaival, a gyulaival — nos ez sem visz előbbre. Az viszont igen, ha lépéshátrányt nem szenvedve kiderítjük, hogy a nekünk furcsa, ízlelőbimbóinknak idegen zöldborsos kolbász annál kelendőbb, minél nyugatabbra visszük — s nem sokat késlekedve gyártani kezdjük. Más kérdés, hogy ezzel és az ehhez hasonló egzotikus élelmiszerekkel mekkora piacot sikerül teremtenünk, s főleg — ami hovatovább magánál az értékesítés tényénél is fontosabb szemponttá kell hogy előlépjen — mekkora haszonra sikerül szert termi. Kialakulhatnak ugyanis olyan átmeneti időszakok, helyzetek, amelyekben jobban tesszük, ha kapacitásaink egy bizonyos hányadát pihentetjük, háromnegyed-, fél-, avagy éppen negyedgőzzel üzemeltetjük. Aki arra vállalkozik — netán kényszerül —, hogy a piac szeszélyeihez alkalmazkodjék, annak arra is számítania kell és felkészülnie illik rá, hogy éppen akkor jelentkeznek tömött tárcájú vevők élő sertésért, amikor ő üzembe léptette vadonatúj húsfeldolgozóját. Ez még nem jelenti azt, hogy kár volt az új üzemét felépíteni. Az idők változnak, s változnak az értékesítés viszonyai is. A pillanatnyi helyzetet is csak az tudja értékesíteni, aki hosszú távon bírja — ahogy mondani szokták — szuflával. Rugalmasság és minőség. Ezek a ma eszményített kategóriák, amelyeknek árnyékában a vég nélküli termelés ideálja mindennapi gazdaságtanunk eszmei lomtárába került, miután becsülettel kiszolgálta a maga idejét. Ám ha jól utánagondolunk, a minőségi munka, a készség az új követelmények felismerésére és az ezekhez való alkalmazkodásra, mindig is ott szerepelt eszményeink között. Éppen csak kevésbé szorított rá az Érdekességek a Tízek programjából A békéscsabai ifjúsági és úttörőház Tízek ifjúsági klubjának fiataljai május 10-én, csütörtökön, a KISZÖV Gyopár klubjába látogattak el. Vendégekből vendéglátókká válnak május 17-én, amikor a közelgő gyermeknap tiszteletére a volt klubtagok gyermekeit hívják el maguk közé. Az ifjúsági ház udvarán játék várja őket, majd rajzversenyen mérik össze ügyességüket a kis vendégek. A hónap utolsó — egyben évadzáró — programja kétnapos út lesz: május 19-én és 20-án Mezőberényben tartanak módszertani napot. élet, a változó idő bennünket arra, hogy komolyan is vegyük. Mert változnak az idők, sokasodnak tapasztalataink, s így gondolkodásunkra is új meg új eszmélések gyakorolnak hatást. Van akiére gyorsabban, van akiére lassabban. Van, aki a régi beidegzés szerint fölkapja a fejét, ha azt hallja: már megint nem vettek át a mező- gazdasági üzemek egy csomó megrendelt műtrágyát az AGROKER-től. Mások meg úgy vélekednek: meg kell nézni, hogy miért? Lehet, hogy a belvizes, a kipusztult vetésű és másodvetéssel nemigen hasznosítható területekre kért műtrágyameny- nyiségre nem tartanak most igényt a termelők. Ha így van, igazuk van. Minek növelnék fölöslegesen a költségeiket ? Tovább menve: amikor az ország ellátási gondokkal küzdött, feltörtük a legelőket. Ez is új dolog volt akkor, s aki akkor az elsők között állt az eke szarvához az elvadult, elárvult ősgyepen, úgylehet értetlenül hallgatja most, hogy indokolt esetben ezeket a területeket vissza kell váltani. Éppen az indokot nem érti, pedig világos: nem az ellátással van ez idő szerint gondunk, hanem az indokolatlanul növekvő költségeinkkel, illetve azzal, hogy befektetéseink nem azt a hasznot hozzák, amire számítunk. De számíthatunk-e egyáltalán haszonra azon a feltört legelőn, amely műtrágyában, vetőmagban, növényvédő szerben, gépi és emberi munkában már millió forintokat nyelt el, s csak a veszteségeinket növelte? Való igaz, hogy ma többet kell törni a fejünket, mint tegnap, de hát mi az, ami egyszerűsödött? Gazdasági, társadalmi viszonyaink is bonyolódtak, ez a fejlődés velejárója — akkor éppen gondolkodásunkban maradnánk meg a mindent leegyszerűsítő szélsőségeknél? Utóbbiak szerint például a másfél százalékos átlagos reálbérnövekedés mellett megoldhatatlan a munka szerint differenciált bérezés, a jelen idő legfőbb ösztönzője. Miért? Az átlag nem azonos fogalom az „általánosan mindenkire kiterjedő”- vel. Illetve az, hogy országunkban az állatállomány elérte azt a felső határt, amelynek takarmányigényét még ki tudjuk elégíteni, sem jelenti azt, hogy Békés megyében, az ősi sertéstartó tájkörzetben ne nőhetne tovább a kocaszám, ha másutt, az eredendően ipari megyékben nem nő, vagy csökken. V áltoznak az idők, s vele teendőink, illetve az időket, viszonyokat kifejező példák. Egy dolog marad csak változatlan továbbra is, és mindvégig. Mégpedig az, hogy a változó időknek is úgy akarunk megfelelni, hogy azzal az emberibb lét feltételeit erősítsük, gyarapítsuk. Ebben kell ma következetesebben és ügyesebben kiaknázni kapacitásainkat. Ám ennek a következetességnek nincs köze az elavult régihez való ragaszkodáshoz, mint ahogy az ügyesség sem azonos az ügyeskedéssel! Köváry E. Péter Felújították a kötegyáni iskolát A kötegyáni általános iskolába 180 diák jár. Nagy eredmény volt az idén, hogy a régi óvoda felszabadult helyiségeiből egy tantermet és egy tornatermet alakítottak ki. Ezzel lehetővé vált, hogy az iskolában csak délelőtti tanítás legyen. A községi tanács az iskola felújítására, külső tatarozására tóvábbi 100 ezer forintot fordított az elmúlt év őszén. A munkában részt vettek a szülők is, akik mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek gyermekeik mindennapi környezetének szebbé tételéért.
