Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
dHÜSZ*} 1979. május 9„ szerda FURULYÁS Fotó: Martin Gábor «MUWMtMMHtMMMMMHHMMHMMMMMHIHMMI II MEDICOR újdonságai a BNV-n A MEDICOR Művek idei újdonsága a BNV-n az an- giográfiás komplett röntgenmunkahely, amely az átvilágítástól a rétegfelvételekig minden érdiagnosztikai vizsgálatot elvégez. A berendezést, amelynek gyártását is megkezdték, vásárdíjra is felterjesztették. A vállalat BNV szerepléséről Martos István vezérigazgató kedden sajtótájékoztatón számolt be a MEDICOR székházában. Elmondta, hogy ezúttal a vállalat teljes választéka helyett elsősorban különböző diagnosztikai berendezéseket és röntgenfelszereléseket szállítanak ki. A vállalat alapvető célja, hogy a jövőben is az egészségügyi tömegellátáshoz szükséges műszereket állítsa elő korszerű módon. Az utóbbi években valamennyi hazai egészségügyi fejlesztésbe bekapcsolódtak, egyebek között panelműtőket állítottak fel. Fővállalkozásban az utóbbi tíz évben 23 komplett kórházat szállítottak külföldre. 5WWV%WWWW%VWVWWW%%WV**WVWWWWV%WVWWVWVWWWW*V4%%WWWVW : i * * Gáz van a gáz körül Kezdetben volt a gáz. Akkor nem volt palack. Azután volt palack és nem volt gáz. A rosszmájúak szerint, ha mind a kettő volt, akkor szabad szombat volt. Nos, valóban kevés olyan téma van, amely körül annyi „gáz” lett volna, mint éppen a gáz körül. íme a legújabb. Békéscsabán néhány hónappal ezelőtt a Serényi útra költözött a pb-gázcseretelep. Azóta naponta 7—3-ig itt cserélhető valamennyi magyar gyártmányú gázpalack a félkilogrammostól a 33 kilogrammosig. Csakhogy szép számmal vannak, akiknek külföldi — cseh, lengyel, jugoszláv — palackjuk van, mert itthon a hazai gyártmányú kispalackhoz csak kivételes szerencsével lehet jutni. Aki tehát külföldön jár és meglátja a boltok kirakatában — mert ott is látható —, megveszi, mondván, itthon úgyis megtöltik. Ez így is volt egészen a múlt év végéig. A Kígyóst úti telepen, ha kezdetleges módszerrel is, de megtöltötték a külföldi palackokat. A kézi töltés azonban balesetveszélyes volt és az új telepre már nem vitték át, hanem korszerű töltőkutat hoztak létre. Ennek működéséhez azonban egy, a hegesztésnél használatos oxigénpalackhoz hasonló nitrogénpalackra lenne szükség, amit a DÉGÁZ szegedi központja több hónapja nem küldött. A kecskeméti és a makói telepeken hasonló töltőállomások vannak, amelyeket elláttak az említett nitrogénpalackból. Azok a Békés megyeiek, akiknek külföldi palackjuk van, így hát felkerekednek és irány Makó vagy Szeged, mert csak ott töltik. De hogy a dolog ne legyen túl egyszerű, ott is csak meghatározott időben, reggel 8-tól 10-ig. Aki ezt tudja, délutánra még vissza is ér Csabára, s nem késik el a délutáni műszakból. Két kiló gázzal és 200 kilométerrel a háta mögött azután elgondolkodhat, hogy miért van mindig valamilyen „gáz” a gáz körül? s. f. A SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszama 1979. május 7-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 8 188 Trabant Lim. (Győr) 7 876 Trabant Lim. (Bp.) 19160 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 28176 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16 003 Trabant Combi (Bp.) 4 597 Trabant Combi (Győr) 1446 Wartburg de Luxe (Bp.) 17 099 Wartburg Lim. (Bp.) 13 512 Wartburg de Luxe, t tolótetős (Budapest) 5 046 Wartburg Lim., tolótetős (Budapest) 3104 Wartburg Tourist (Bp.) 6189 Skoda 105 (Bp.) 5 707 Skoda 105 (Debrecen) 2 454 Skoda 105 (Győr) 2 495 Skoda 120 L (Bp.) 5 282 Skoda 120 L (Debrecen) 2 089 Skoda 120 L (Győr) 3 170 Lada 1200 (Bp.) 99 707 Lada 1200 (Debrecen) 52 621 Lada 1300 (Bp.) 12 584 Lada 1300 (Debrecen) 7 960 Lada -1500 (Bp.) 20 544 Lada Combi (Bp.) 13175 Lada 1600 (Bp.) 2 768 Lada 1600 (Debrecen) 1146 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 940 Dacia (Bp.) 13 121 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 927 Zaporozsec (Bp.) 28 662 Moszkvics (Bp.) 4 538 Tanácsknzott a KPVDSZ központi vezetősége A szövetkezeti kereskedelem egyre nagyobb szerepet tölt be nemcsak a falusi, hanem a városi, sőt a fővárosi lakosság ellátásában, a szolgáltatás igényeinek kielégítésében — hangsúlyozta Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségének kedden délelőtt kezdődött ülésén. A szakszervezet vezető testületé a SZÖVOSZ elnökének tájékoztatása alapján elsősorban az ÁFÉSZ-ek mintegy 130 ezer dolgozójának élet- és munkakörülményeit vizsgálta, megoldást keresve arra, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem feltételeiben még meglevő — ma már nem számottevő — különbségeket is felszámolja. Közművelődés és honismeret a népfrontmozgalomban A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének művelődéspolitikai munkabizottsága az idei terv elkészítésekor — az MSZMP KB határozatait figyelembe véve — beépítette programjába azokat az aktuális országos és megyei feladatokat is, amelyek a VHNF VI. kongresszusa állásfoglalásának végrehajtására, az iskolai szülői munkaközösségek irányítására, az Olvasó Népért és a honismereti mozgalomra vonatkoznak. E népfronttestületen belül — elnökök és titkárok vezetésével három munkacsoport működik. Valamennyien felvették programjukba a nemzetközi gyermekévvel összefüggő tennivalókat. Például: Békés megye több településén találkozókat rendeznek a Gyermekünk, a Pajtás című lapok, valamint a Gyermekrádió műsorának szerkesztőivel. (Ugyancsak ebből a célból szervezték meg korábban az SZMK vezetőinek a fórumot, amelynek előadója Nemes Péter, a Magyar Úttörő Szövetség titkára volt.) Békés megye lakossága az idén ünnepli felszabadulásának 35. évfordulóját. Ebből az alkalomból a HNF művelődéspolitikai munkabizottsága honismereti tanácskozásokon az egyes részterületek helyzetelemzésével, s a további célok meghatározásával kívánja emlékezetessé és tartalmasabbá tenni a megemlékezést. Előreláthatóan 1979 második félévében kerül sor Szarvason azokra a rendezvényekre, amelyeken központi és megyei előadók munkásmozgalmi, üzemtörténeti, néprajzi gyűjtő- és feldolgozó munka helyzetéről; az oktatási és a művelődési intézmények honismereti szakköreinek munkájáról tartanak előadásokat, illetve olvasnak fel korreferátumokat. Egyébként még ebben az évben külön összejöveteleken elemzik és vitatják meg a honismereti tanácskozások, valamint a nyári gyűjtőtáborok tapasztalatait is. Aranyóra-ünnepség Kondoroson A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége elnökségének kezdeményezésére alapítványt hoztak létre a 15, a 20, és a 25 éve tsz-elnöki beosztásban dolgozók erkölcsi megbecsülésére. Azok a tsz-elnökök, akik 15 éve egyfolytában tevékenykednek a mozgalomban aranygyűrűt, a húszéveseknek pedig aranyórát adományoznak. Május 7-én a kondorosi Egyesült Tsz tanácskozótermében rendezett ünnepségen Ladnyik Mihály (a kondorosi Egyesült Tsz elnöke 27 éve), Balogh Sándor (a kamuti Béke Tsz elnöke 22 éve), Balázs István (az endrődi Lenin Tsz elnöke 21 éve), Nagy József (a dévaványai Aranykalász Tsz elnöke 21 éve), Fazekas Béla (az okányi Haladás Tsz elnöke 20 éve), Schupkégel Sándor (a csárdaszállási Petőfi Tsz elnöke 20 éve) és Petrovszki Mihály (a kétsopronyi Rákóczi Tsz elnöke 20 éve) kapta meg az aranyórát. Az ünnepségen jelen volt Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A meghívottakat a tsz- szövetség nevében Hrabovsz- ki Mihály elnökhelyettes köszöntötte. Dr. Oláh József, a szövetség titkára méltatta az alapítvány jelentőségét, majd átadta a jutalmakat. Megyénk vezetői meleg szavak kíséretében gratuláltak a termelőszövetkezeti mozgalom „veterán” vezetőinek, a párt és a tanács nevében tolmácsolták az elismerést a feleségeknek is, akik hosszú éveken át jó családi légkört teremtettek, sok otthoni munkát magukra vállalva dolgoztak, hogy férjeik a szövetkezeti mozgalomnak élhessenek. A továbbiakban kötetlen beszélgetésben pergették vissza az elmúlt két évtized legjelentősebb társadalompolitikai eseményeit, melyek az új falusi életforma elfogadása, erősödése, szilár- dulása nyomán az embernek ma is csillogón élő élményt adott. D. K. Gyermekprogramok Kötegyánban A nemzetközi gyermekév tiszteletére gazdag programmal kedveskedik a legifjabbaknak a kötegyáni művelődési ház. A közelmúltban a 100 Folk Celsius együttes lépett fel verses-zenés műsorával, amely az általános iskolások körében aratott sikert. A kisebbek — mintegy 150-en — 6-án, vasárnap az Egyetemi Színpad bábegyüttesének „Cifra mese” című előadásán tapsolták pirosra tenyerüket, mert a siker itt sem maradt el... Már hagyomány a községben, hogy a gyermeknapon aszfaltrajzversenyt rendeznek, amelyre most is csaknem 180 gyereket várnak. A legjobbak ügyességük jutalmaként könyveket és egyéb ajándékot kapnak. A hónap végén az általános iskolások kerékpárral kirándulnak a közeli kastélykerthez, A vidám játékokat követően a nagyobbaknak is akad dolga: ők főzik majd az ebédet, bográcsban. A nemzetközi gyermekév alkalmából a Budapesti Közlekedési Vállalat a város tizenhét pontján mutatja be május 3—31-ig balesetvédelmi vándorkiállítását „A gyermekek biztonságáért” címmel. A képen: az érdekeltek a kiállításon (MTI-fotó — KS) Szakmunkások az iskolapadban K özoktatásunk korszerűsítése kiterjed minden egyes iskolatípus nevelő munkájának megújítására, de a továbbfejlesztés során nem egyenlő arányban osztjuk meg erőinket az iskolafajták között. A feladatokat aszerint osztályozzuk, hogy mekkora hatással vannak a társadalmi fejlődésre. Ez az alapvető szempont állítja előtérbe az általános iskolát és a szakmunkásképzést. Az 1972-es párthatározat óta az utóbbi téren két figyelemre méltó változás történt: egységesítettük a szakmunkástanulók képzését, és életre hívtuk a szakmunkások szak- középiskoláját. Társadalmunknak létfontosságú a szakmunkásképző iskolát végzett fiatalok középiskolai továbbtanulása. Nem kevés ember sorsáról van szó, hiszen az általános iskolát végzett gyerekeknek mintegy ötven százaléka szakmunkáspályára lép. Az egészséges társadalmi mobilitás szempontjából nem közömbös, hogy a szakmunkások a középfokú műveltséget megszerezzék, netán felsőoktatási intézményekben tanuljanak tovább. Nem kevésbé fontos a középfokú iskoláztatás általánossá tételének igénye sem, amelyhez a szakmunkások szakközépiskolája jelentős mértékben hozzájárulhat. A továbbtanulni szándékozó munkásfiataloknak szervezett szakközépiskola képzési célja a következő: a már szakmunkás-képesítéssel rendelkező dolgozók tömegesen szerezzenek középfokú műveltséget, hogy ennek birtokában magasabb színvonalon dolgozhassanak tovább munkahelyükön, illetve továbbtanulhassanak felsőoktatási intézményben, valamint általános és politikai műveltségüket megszilárdítva vehessenek részt a közéletben. Kik járnak ebbe az iskolába? 1974-ben, amikor útjára indult ez az iskolafajta, a hallgatók között szép számmal találtunk középkorú munkásokat, de most többségben vannak azok a fiatalok, akik közvetlenül a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után itt folytatják tanulmányaikat. Fél évtized alatt a szakmunkások szakközépiskolája az egyik legnépszerűbb felnőttoktatási formává vált. Elsősorban az iparban dolgozók körében, mert a mezőgazdasági üzemekből csak elenyésző számban érkeznek hallgatók. A népszerűséget mutatják a következő adatok is: a kezdő évben 70 iskola 81 esti és 170 levelező osztályában indult meg a képzés, csaknem 11 ezer hallgatóval. Ma már kétszer ennyi iskolában folyik a tanítás, a beiratkozok száma pedig minden évben meghaladja a 13 ezret. Ezekkel az adatokkal elégedettek lehetnénk, ha nem volna nagy a lemorzsolódás, amely átlagosan eléri az induló létszám ötven százalékát. A kezdő év 10 784 jelentkezőjéből 4800-an jutottak el az érettségiig. Nem elhanyagolható kérdés: hogyan segítik az üzemek munkásaik továbbtanulását? Száz példát is mondhatnánk arra, hogy a gyárak vezetői lehetőségeikhez mértén szinte minden kedvezményt megadnak a tanuló munkásoknak. Tantermeket nyitnak a gyárban, tankönyveket, felszerelést vásárolnak, a beszámolók előtt a gyári mérnökök korrepetálják a rászorulókat, a kihelyezett osztályokba elszállítják a hallgatókat, a műszakbeosztáskor figyelembe veszik az iskolai elfoglaltságot stb. Az is igaz, hogy nem egy vállalat küszködik Magyarországon munkaerőhiánnyal, s az ilyen helyeken az utóbbi kedvezményt csak nehezen tudják megadni. N em nagy idő öt esztendő, kiváltképpen az oktatásban, ahol nagyobb stabilitásra, hosszabb kifutási időre van szükség az eredmények eléréséhez, mint az élet más területein. Annyit azonban máris megállapíthatunk a szakmunkások szakközépiskolájáról, hogy életképesnek bizonyult, és biztató jövője van. P. Kovács Imre Forró mezők—Móricz-est Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulóján megyénkben is sűrűsödnek az író életére emlékező, műveit idéző irodalmi estek. A magyar kritikai realizmus óriását ünneplő események sorában különös színfoltot, jelentett a Volán 8. sz. Vállalat Forró mezők című estje, amelyet a békéscsabai ifjúsági házban rendeztek. Gyakran panaszkodnak manapság a közművelődéssel foglalkozók, hogy nehéz az embereket kimozdítani otthonaik puha kényelméből, s a legrangosabb műsorokat is az érdektelenség réme fenyegeti. Nos, a békéscsabai volánosok rendezvényén igencsak megtelt az ifjúsági ház nagyterme, hiszen a vállalati dolgozókon kívül nagy számmal megjelentek a megyeszékhely más üzemeinek képviselői, iskolai tanulók, sőt egy autóbuszra való diák még a szabadkígyósi szakmunkásképző intézetből is eljött. Nehéz volna pontosan megállapítani a különös érdeklődés okát. Remélhetően legtöbben Móricz Zsigmond munkásságának megidézésére voltak kíváncsiak. Ám bizonyára sok nézőt vonzott az a merész ötlet, hogy a műsorban fellépett Palotai Miklós — a Csaba étterem prímása — teljes népi zenekarával. Andó Mihály népdalénekes is közreműködött, s a fellépő színművészek közt volt Szirtes Ági, akinek a neve nemcsak édesapja — Szirtes Ádám — jóvoltából ismerős. Mezei Annamária, Pataky Jenő és Budai István is művészetük javát nyújtották az est sikere érdekében. A közös munka oroszlánrészét vállaló Udvaros Béla, a zenés irodalmi műsor rendezője pedig tanáros pontossággal, s az igazi népművelőktől elvárható közvetlenséggel kalauzolt a Móricz Zsigmond-i világban. Abban a magyar Valóságban, amelynek fontos része volt a mulatozás, a nóta (ezért is történt a népi zenekar szerepeltetése), s a dzsentri tivornyák mögött az új életet sürgető drámák erői munkáltak. Móricz Zsigmond alkotásainak legfontosabb állomásait bemutatva olyan összefüggésekkel is megismerkedhettek a nézők, amelyek csak kevéssé élnek a köztudatban. Időnként pedig egy-egy erőteljes képben részesei lehettek az ezerarcú színház varázsának is. Megérdemelten volt különös sikere Szirtes Áginak, amikor Nyilas Misit idézte, Andó Mihály pedig a mulatozó dzsentri megformálásával vitt szokatlanul friss színeket a pódiumra.
