Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-31 / 125. szám
1979. május 31., csütörtök Canterbury mesék Pajzán história borotvaélen Azt mondják a színpadon, hogy az „emberség tükre a szó”, bár a dolog nyomban köznevetség tárgya lesz, és tartanak helyette olyan tükröt, melyben ugyan nem láthatja meg magát az utazó, de azért szép és kerek. Hogy aztán az esetleges félreértések elkerülése végett nevén is nevezik ezt a szép és kerek tükröt, meg más egyebeket is; mi több, be is mutatnak nem túlságosan elvont cselgaz ugyan, hogy a Canter- búry mesékből négyet megidéző musical nem kifejezetten színpadi mű, az is igaz, hogy a második rész (és éppen az!) néhol lelassul, jó előadás azonban feledtetni képes ilyen „apróságokat”. Csiszár Imre vendégként rendezte ezt a rajta kívül még két vendégművészt felsorakoztató előadást, végül is azonban a nézőt nem nagyon érdekli, hogy ki a vendég és Borsos jelenetek készülőben... Csiszár Nándor, Szerencsi Éva és Jancsik Ferenc a hitvesi ágyon, illetve az ágy alatt Fotó: Demény Gyula leleményekre utaló tornagya- korlatokat Casanova stílusában, nem dől össze a kívülről ugyan pompásan elhanyagolt százéves színházépület ... Jó kis utazást tettünk Can- terbury-ig, persze elsősorban Chaucer Geoffrey jóvoltából, akiről nem árt tudni, amit a Világirodalmi Kisenciklopédia minden érdeklődővel szívesen közöl, miszerint: „ ... művészetének humanizmusa már a reneszánsz előfutárává avatja. Nagy élettapasztalat, emberismeret, társadalmi éleslátás, józan és derűs életszemlélet jellemzik műveit.” Véletlen-e tovább, hogy Nevill Coghill, az oxfordi egyetem professzora és Martin Starkie rendező musicalt csinált a Mesékből, és beat-es hangvételű zenét hozzá Richard Hill és John Hawkins? Chaucer valósággal kínálta a sikert, és a szerző-négyes megérezte ezt. Siker is lett, világsiker, így aztán az sem véletlen, hogy Békéscsabára is bekopogta- : tott az ács, a molnár, a lo- ; vág és a férjfaló bath-i asz- ! szonyság, meg - a többi. Jöt- ; tek, hogy elmeséljék, pajzán ; történeteiket, hogy mi nézők ; is elsodortassunk attól a jó- • kedvű, borotvaélen táncoló ] nagy, közös happeningtől, ; ami sem kevesebbet, sem ! többet nem akar, mint szó- i rakoztatni. Hogy közben jó- j ízűén tálalt vaskosság is bő- ; ven kerül, oka a kor, ahon- j nan jön, oka az akkor bonta- ! kozó reneszánsz bővérűség; j elviselhetetlen vagy meghök- : kentő viszont csak azok szá- ; mára lehet, akik soha le nem ! vennék a polcról (mert nincs ; is meg nekik!) Boccacciót, j netán Balzac Borsos történe- : teit, Casanova emlékiratait, j avagy Catullus verseit az ő Lesbiájához. De már jócskán másfelé haladnánk ezen az úton, ; most inkább az előadásról ; beszéljünk, mert érdemes rá. < ki nem az? Újabban már valósággal szokássá hagyomá- nyozódott vidéki színházainkban a vendégjárás, ami bizonyos értelemben nem is baj, ha frissülést hoz, a baj csak akkor kezdődik, ha a játék már nem a Művészet címszó alá, hanem valahová máshová tartozik. Azt hiszem, megfontolt vélemény az, hogy hosszú távon sűrűn és rendszeresen vendégművészekkel dolgozni téveszthető képet ad egy-egy színház valóságos színvonaláról, erőiről; miközben tehetség- és felkészültségpróbáló feladatok hiányában sokan elkedvetlenednek, és nem meglepő, ha másfelé keresik érvényesülési lehetőségeiket. Hogy aztán a sikeres produkciók is egyre inkább a vendégjáráshoz kötődnek (például tavaly Gyurkovios Zsuzsa nélkül nincs Piaf-sztori, nincs siker, sőt előadás sem), szintén elgondolkoztató. Nehéz belenyugodni közben abba is, Vasárnap, a gyermeknapon adták át Medgyesegyházán a község fiatalságának a művelődési ház udvarán berendezett szabad idő parkot. Az egész napos programban fellépett a 100 Folk C együttes. A gyerekek körében nagy sikert aratott a rönkvár, melyet szocialista brigádok építettek Fotó: Gál Edit I A Békéscsabai szimfonikus zenekar Szolnokon Tíz együttes részvételével a IX. szolnoki kulturális hetek rendezvényei keretében Szolnok városa május 26—27— 28-án, immár hatodik alkalommal adott otthont a szimfonikus zenekarok országos találkozójának. A bíráló bizottság elnöke: Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, Érdmes művész volt —, tagjai Kórodi András, a Magyar Állami Operaház vezető karnagya, Feuer Mária, a Muzsika főszerkesztője, Szet- máry Kálmán, a Kulturális Minisztérium főelőadója, Nagy Olivér, a Kórusok Országos Tanácsa szimfonikus zenekari bizottságának elnökhelyettese, Lénáhrt Elek, a Népművelési Intézet csoportvezetője, Lengyel Boldizsár, a megyei tanács vb művelődésügyi osztály helyettes vezetője — voltak. A fesztivál megnyitója után először a „házigazda” Szolnoki szimfonikus zenekar lépett közönség elé, Báli József vezényletével. Előadásukban Haydn: G-dúr (Oxford) szimfónia No. 92., és Sugár: Pasztorál és rondó hangzott el. A nem hivatásos zenekarok szemléjére az együttesék két műsorszámmal készültek, vállalkoztak egy modem mű tolmácsolására is, mely nem kis feladatok elé állította a zenekarokat és karmestereiket. A Békéscsabai szimfonikus zenekar műsorára 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor került sor. Műsoruk első részében Vántus István: Nae- nia (Sirató) c. műve került bemutatásra. Vántus István vonószenékarra írt műve hangulatilag a magányos, mély fájdalom megnyilvánulása, formailag a concertaló stílus újszerű kifejezője. A sikerrel bemutatott mű interpretálásában nagy segítséget nyújtott maga a szerző, Molnár László karmester pedig egész művet átfogó, kiváló zenei elgondolásával, szuggesztív erejével magas művészi szintre emelte a darabot. A szerző elképzelései, melyek választékos művészi eszközökkel, mély muzikalitással párosultak, alkalmasak az új zene szabadabb, kötetlenebb formai törekvéseinek megszerettetésére. A második részben Haydn: D-dúr No. 104-es szimfóniája hangzott el. Haydn teremtette meg alkotásaival az Európa minden népéhez szóló, a természetes és örök zeneiséget : a klasszicizmust. Utolsó, 1795-ben készült műve a tizenkettedik (No. 104) londoni szimfónia. A zenekar tolmácsolásában nagyszerűen érvényesült az első tétel bevezető komor, szenvedélyes hangulata, s az azt követő derűs Allegró-ja. A karmester érzékeny — a lassú tétel bensőséges hangulatát visszaadó — 'zenélésével magával ragadta mind a zenekart, mind a közönséget. Robbanó temperamentumával érvényre juttatta a dobbantós táncot felidéző Menüett vaskos, rusztikus jellegét; a fafúvósok játéka hangulatában megvalósította a Menüett triójának kecsességét, könnyedségét. Az együttes szép tónussal, ritmikusan, árnyaltan játszott, érzékenyen reagált a karmester minden szemvillanására. ' A fesztiválon igyekezett legjobb teljesítményt nyújtani, ami úgy tűnik sikerült is, ezt bizonyította a karmestert és zenekart visz- szatapsoló közönség tetszés- nyilvánítása. K. E. Kevesebb hely, több néző A nyári hónapokban oly sok érdekes szórakozás, kikapcsolódási alkalom várja a közönséget. A megyei moziüzemi vállalat is felkészülve, jó filmek vetítését ígérve szeretne kellemes programokat ajánlani vendégeinek. A nyárestékre éjszakai előadásokat szerveztek a megye öt városának egy-egy mozijában. Az általában tíz. órakor kezdődő vetítéseken az elmúlt időszak nagysikerű filmjeinek újrajátszása mellett a stúdióhálózat legfrissebb alkotásait is bemutat" ják. Az idén négy megyei helységben nyílt kertmozi. Mezőhegyesen és Mezőberényben keskenyvásznú, míg Békéscsabán és Gyulán normál vászonszélességű szabadtéri mozi várja az érdeklődő közönséget. A csabai kertmozi szombat kivételével minden este tart előadást. A 6—18 év közötti fiataloknak az idei nyárra isked-' vezményes bérletet ad ki a mozivállalat. A bérlettulajdonosok a plakátokon külön jelzett filmeket a legalacsonyabb helyáron megváltható jeggyel nézhetik meg. Természetesen a nyári napközis, úttörő-, üdülő- és más ifjúsági táborokban is tartanák majd filmvetítéseket; átlagban heti egy-egy alkalomKi mit tud-est Nagyszénáson Június 3-án, vasárnap este a nagyszénási Park étterem kerthelyiségében „Kit mit tud”-estet rendeznek. Megnyitót Kupecz Mihály, az ÁFÉSZ pártalapszervezetének titkára mond, majd a Czabán Samu Általános Iskola kisdobosainak és úttörőinek műsora vezeti be az est programját. Az általános iskolások után — többek között — fellép a művelődési ház ci- terazenekara, a szocialista brigádok menyecskekórusa, szerepelnek nótaénekesek, hangszeres szólisták, és vers- mondók is. A műsoros est teljes bevételét a Nemzetközi Gyermek- szolidaritási Alap javára ajánlják fel a rendezők. Aktuális dolgok A jó folyóirat: tükör. Aki belelapoz, olyasmit talál benne, ami foglalkoztatja az embereket, érdekli a nagy többséget. Ami a levegőben lóg. A rádiófolyóirat sem más, ha jól szerkesztett, kielégíti ezeket a követelményeket, csak éppen nem a szem, hanem a fül útján. Talán azt is hozzá kellene tenni, hogy a maga sajátos — rádiós — módján, de mivel ez általában a riportok, interjúk közé iktatott rövid átvezető zene szokott lenni, a lap jellegén nem változtat. A lényeg az, ami szóban elhangzik milyen? Fontos, izgalmas, közérdekű, s ha többször körüljárt téma, mennyi újat tud hozzáadni, mennyire szélesíti az adott területről meglevő eddigi képet. Hétfőn este a Kossuth rádión a Fehéren — feketén című rádiófolyóirat 8. száma jelentkezett Boros János szerkesztésében. A közlekedés minőségéről, a társas magányról, az ipari forma- tervezésről és az alváskutatásról volt szó. Mind a négy kiilön-külön is megér egy misét, de rövid tizenöt perc alatt is lehet teljességet nyújtani. Mindkettőnél sikerült is. Az egyik a társas magány volt, pedig már a téma lerágott csontnak tűnik, valóban annyit foglalkoznak vele az utóbbi időben. Itt az érdekességet az adta, hogy Bakonyi Péter beszélgető partnere, a pszichológusnő nemcsak általában beszélt, hanem magáról is. őszintén. Három gyerek, férj, hivatás mellett is lehet valaki magányos, és ő is fél ettől, segítséget jelent viszont a szakma, mert ismeri a buktatókat Aki egyedül marad, maga is okozója, elmegy a társak, szövetségesek mellett, csak magára koncentrál, nem tudja vagy nem akarja megérteni a másikat. Aztán az élet folytonos kompromisszumot követel, s ha valakiben csak kevéssé van meg a képesség az ésszerű — a körülmények követelte — kiegyezésre, az súlyos konfliktusokhoz vezethet. A beszélgetés azért volt hatásos, mert a kimondott szavak mögött ott lüktetett a kimondatlan: boldogság nélkül nem élet az élet, csak vegetálás. Örömre van szükségünk. A tárgyi környezet világába vezetett Stefka István, a formatervező Pohárnok Mihály által, s egy-kettőre kiderült, hogy az ipari forma- tervezés mennyire befolyásolja mindnyájunk életét. Az tudja igazán értékelni ezt a munkát, aki például be akar bútorozni egy mai lakást, és elámul a bútorboltban található holmik láttán. Mintha nem is e század vége felé járnánk és nem 50-60 négyzetméter alapterületű lakások állnának csak rendelkezésre, hanem háromszor akkorák; olyan fekvő- és ülőbútorokat árulnak. Hatalmas, behemót darabok, jobb esetben is olyanok, amivel csak az ötödik-hatodik szobát rendezné be valaki a maga jószántából. Takaros, modem, könnyű, kis helyet elfoglaló, variálható? — alig van, vagy hosszú hónapokat kell rá várni. Csodálkozik az ember, hol él a bútoripar, nem tudják mire van szükségük a vásárlóknak? Így áll elő az a helyzet, hogy van bútor rengeteg, csak éppen az nincs, amit keresnek, szeretnének a vevők. S bár a formatervezés minden iparágban elsőrendű fontosságú gazdasági kérdés, az üzemek még mindig nem egyformán látják a jelentőségét, sokan ragaszkodnak a régihez. A bútoriparnál maradva ez odavezetett, hogy a rekonstrukció dacára kevés az exporttermék. A versenyképesség ugyanis sok esetben a tervezői asztalon dől el. Vass Márta hogy vezető színművészek mondanak búcsút Békéscsabának, mint ahogyan az új évadban sem látunk majd olyanokat, akik több éven át a színház tagjai voltak. Negyedszázada rendelkezil? önálló társulattal Békéscsaba, Békés megye színházi élete, s arról beszélni itt, hogy vigyázni és óvni kell ezt a lehetőséget, csak látszólagos ellentmondás. Szóval Csiszár Imre, a vendégrendező csabai vendégjárása mindenképpen a Művészet címszó alá tartozik, és sokszoros nagyítóval sem fedezhető fel benne semmi lazaság, elnagyoltság, a vendégrendezéseknek ez a sokszori kellemetlen velejárója, amiből már nem egyszer volt részünk nekünk is. Régen volt ebben a színházban ilyen derűs siker, régen sugárzott át a már nem létező rivaldán ennyi ízlésesen lemeztelenített életöröm, eny- nyire hatásos együttessé is régen kovácsolódtak össze a szereplők. Az érdem Csiszáré, aki kitűnő játékteret is tervezett az előadáshoz, ehhez a játékos bolondozáshoz, amelyre nézőit meginvitálta, hogy olyan „tanulságokkal” szolgáljon a végén, amelyeken jót derült már az ókori néző is. Csiszár az együttes játékra koncentrált, ebben az előadásban nincs egy pillanatnyi megállás, üresjárat, még a második rész lassúdásait is áthidalja egy-két ötlettel. Magasan szervezett színészvezetése, mozgatása nélkülözhetetlen tényező; unott, cselekményen kívüli arcot soha nem látni, együtt él, lüktet az egész színpad. Közben arra is van figyelme, hogy találó kontúrokkal-szí- nekkel gyorsan jellemezze a mesék hőseit, közjátékai ára- dóan mozgalmasak, harsogó- an vidámak, de soha nem eltúlzottak. Kitűnően egyensúlyoz a szöveg és a helyzetek adta nem éppen zárdái jelenetekben, vaskosan derűs, de nem trágár és nem ordenáré. Mint említettem, együttest láttunk a színpadon, persze, ez a musical nem is képzelhető el másként. Hogy né- hányan mégis kiemelkedtek ebből az együttesből, az is természetes, erre módjuk is adódott. Szerencsi Éva m. v., Zsolnai Júlia, Mezei Lajos m. v., Dénes Piroska, Csiszár Nándor nevét írhatjuk egy ilyen felsorolás élére, hogy aztán következzenek a többiek: Lengyel István, Rudas István. Nagyidat István, Jancsik Ferenc, Gyurcsek Sándor és Kovács Zsolt. Igazán kort idézőek Szakács Györgyi szintén m. v. jelmezei, a gyorsított ritmusú játéktempóhoz remekül illeszkedtek Felkai Eszter táncbetétjei, és fényei teljében szólt a zenekar, Holpert János vezényletével. Sass Ervin mai. A legkisebbeknek, az óvodásoknak a közkedvelt „ovimozi” műsorainak keretében lesznek az óvodákba kihelyezett vetítések. Eddig 37 óvodából kérték a vetítéseket százhat alkalomra. A vállalat továbbra is várja az óvodák jelentkezését. Bárhová „házhoz mennek”, ahol legalább ötven gyereknek lehet mese- és ifjúsági filmet vetíteni. Békéscsabán négy, Gyulán két lakótelepen, az ott élő gyerekeknek alkalmi szabadtéri filmvetítéseket rendeznek. S egy új dolog ugyancsak Békéscsabán: a 11-es számú iskola udvarában — rendszeres vetítési programmal — új szabadtéri mozija nyílik a városnak. A vállalat eredményesen teljesítette ez évi tervének az év első négy hónapra eső részét annak ellenére, hogy az egyik legnépszerűbb városi mozit, a békéscsabai Brigád *■ filmszínházat lebontották. Az 1978. év hasonló időszakához képest közel 24 ezerrel több néző volt kíváncsi a vetített filmekre. Az úgynevezett „A” kategóriás, tehát műsorpoli- tikailag kiemelt jelentőségű filmek nézőszáma 44 ezerrel, a magyar filmeké pedig másfélezerrel volt több Békés megyében, mint tavaly ilyenkor. Nyári mozis tervek