Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1979. május 13., vasárnap Harmincötezer jelentkező a felsőoktatási intézményekbe Mint a Pravda hírül adja, az elmúlt napokban hatal­mas árhullám vonult le a Volga felső és középső sza­kaszán. Az idei kora tavasz rendkívüli időjárása igen gyors olvadást okozott: a szokásosnál vastagabb hóta­karó a Volga mellékfolyói mentén alig néhány nap alatt olvadt el, és a folyók vízszintje gyorsan emelke­dett. Tiszamarti Antalné, marcali lakos a hagyományos tojás­festéssel kezdte hobbiját, majd faleveleket, lepkéket, ten­geri állatokat gyűjtögetett és ezeket is felhasználta „tojás­plasztikáihoz”. Legutóbb Gyöngyösön láthatták az érdeklő­dők a marcali asszony munkáját. Az elmúlt négy évtized alatt mintegy másfélezer szebbnél-szebb tojásplasztikát ké­szített maga és mások gyönyörűségére (MTI-fotó — Gyertyás László felvétele — KS) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a*••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Magyar—vietnami ifjúsági szövetségi együttműködési megállapodás Szombaton délelőtt Buda­pesten megtartották záró­tárgyalásukat a magyar és a vietnami ifjúsági szövetsé­gek vezetői. A megbeszélést követően Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára és Dang Quoc Bao, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a Ho Si Minh Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának el­ső titkára aláírta a két test­véri ifjúsági szövetség együttműködési megállapo­dását, valamint a tárgyalá­sokról szóló közös közle­ményt. A zárótárgyaláson, valamint az ünnepélyes alá­írásnál jelen volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szó­A Megyei Művelődési Köz­pont, a KISZÖV Gyopár Klubja, a gyermekévi szer­vező bizottság, valamint a MÉSZÖV megyei bizottsága dzsessztörténeti előadást ren­dez a békéscsabai diákoknak május 18-án, pénteken. Az általános iskolák felső tagozatosait délelőtt 11 órára, a szakmunkásképző intézetek tanulóit pedig délután 1 órá­ra várják a Megyei Művelő­cialista Köztársaság magyar- országi nagykövete. Az aláírást követően Dang Quoc Bao és a vietnami de­legáció tagjai^ a Magyar Néphadsereg Központi Mű­velődési Házában megrende­zett sajtókonferencián talál­koztak a sajtó képviselői­vel. — Küldöttségünk magyar- országi látogatása sikeresen fejeződött be. A közös köz­lemény és az együttműködési szerződés, melyeket ma ír­tunk alá, a testvéri barátság, a sokoldalú együttműködés fejlődésének újabb szakaszát nyitja meg a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, or­szágainak fiataljai között; — mondotta befejezésül Dang Quoc Bao. dési Központ nagytermében. Ismerjük meg korunk ki­emelkedő zenei stílusát, a dzsesszt címmel Berki Ta­más, a Népművelési Intézet munkatársa tart előadást, a zene illusztrációit pedig Csik Gusztáv és zénekara mutatja be. Az előadás átfogó képet ad az afro-amerikai dzsessz- től a napjainkig élő dzsessz- irányzatokról. Március 30-án lezárultak a jelentkezések a felsőoktatási intézményekbe. Az idén — lényegében a tavalyival meg­egyezően — több mint 35 ez­ren nyújtották be pályázatu­kat a nappali tagozatokra. Ez a szám a felvehetőkének több mint a kétszerese, s lehető­vé teszi, hogy az arra leg­alkalmasabbak reálig esély- lyel felvételizzenek, az in­tézmények pedig valóban á legjobbakat vegyék fel. To­vábbra is aránytalan azon­ban az érdeklődés az egyes szakterületek és intézmények között. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettudo­mányi karára például a ta­valyihoz képest valamivel kevesebben jelentkeztek, az akkori 5,5-szeres túljelentke­zés ötszörösére „mérséklő­dött”. Ez azonban még min­dig azt jelenti, hogy a tár­sadalmi feszültség várható­an nem csökken. A hasonló képzési célú bölcsészkarokra való jelentkezésben is nagy a szóródás, még mindig túl­ságosan erős a főváros vonz­ereje. A Szegedi József At­tila Tudományegyetem böl­csészkarára a tavalyi négy­szeressel szemben az idén a felvehetők háromszorosa je­lentkezett. Változatlanul ala­csony, körülbelül másfélsze­res a jelentkezők aránya a természettudományi karokra, bár a budapesti karnál min­den helyre átlagban ketten nyújtották be pályázatukat. Az állam- és jogtudományi karokra a tavalyihoz hason­lóan a felvehetők 3—3,5-sze- rese jelentkezett. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemre az idén is kétszeres volt a túljelentke­zés, a tavalyinál lényegesen többen pályáztak azonban a Pécsi Tudományegyetem köz- gazdasági karára. A tudományegyetemek pri­mátusa mellett évről évre vonzóbb a fiatalok körében a tanárképző főiskola. Azel­Még több tanuló részesül­hetne közétkeztetésben, ha az általános iskolák is meg­honosítanák a menzarend­szert, s az eddigieknél na­gyobb mértékben vennék igénybe az üzemi konyhák és a vendéglátóipari egysé­gek nyújtotta étkezési lehe­tőségeket — a gyermekét­keztetés fejlesztésének egyik módjaként ajánlja ezt az il­letékes szervek figyelmébe a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöksége, amely a családpolitikai munkabi­zottsága révén Békés, Nóg- rád, Pest, Zala megyében és a főhatóságoknál tájékozó­dott: a szolgáltatások mi­ként segítik elő a család el­látását, a nők házi munká­jának megkönnyítését. ső évfolyamokra országos át­lagban a felvehetők két és félszerese adott be pályáza­tot. Az idén a népszerűségi lista felső helyein az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és budapesti—csepeli kihe­lyezett tagozata, valamint a Pécsi Tanárképző Főiskola áll. Ezekben az intézmények­ben háromszoros a túljelent­kezés. Továbbra is gondot jelent a kiválasztás szempontjából, hogy a tanítóképző főiskolák­ra a felvehetőknek csak alig több mint másfélszerese je­lentkezett. Tavaly a jó hírű sárospataki képző és zsámbé- ki tagozata vette át a stafé­tabotot. Az óvónőképző intézetek nappali tagozatain 625 első­éves kezdheti meg tanulmá­nyait: 1034 jelentkező közül kerülnek be a legjobbak. Az elmúlt évek statisztiká­ja arról vall, hogy fokról fok­ra közelebb kerül a reális­hoz az orvostudományi egye­temekre pályázók száma, aránya. A tavalyi 2,5-szeres túljelentkezéssel szemben az idén minden száz helyre 239-en adtak be felvételi ké­relmet. Az általános orvosi kar már csak Budapesten a legnépszerűbb, Debrecenben, Szegeden és Pécsett viszont a fogorvostudományi karokra jelentkezők aránya megha­ladja az általános orvosi ka­rokét. Nagyobb eséllyel pá­lyázhattak a fiatalok a gyógy­szerészkarokra, 1,2—1,6-szo- ros volt a túljelentkezés. Mérsékeltebb az érdeklő­dés a műszaki felsőoktatási intézmények iránt, bár nagy eltérések vannak itt is a ka­rok és az intézmények kö­zött. A Budapesti Műszaki Egyetemre a tavalyihoz ha­sonlóan az idén is 1,7-szeres volt a túljelentkezés, az épí­tészmérnöki karra azonban a felvehetők 2,5-szerese jelent­kezett. Hasonló az arány a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamémöki ka­rán. Sok szülő, dolgozó nő ké­rését tolmácsolva javasolja a gyermekintézmények há­lózatának fejlesztését is. Té­nyekre, a jelenlegi helyzetre hivatkozik: a bölcsődékben mintegy 58 ezer gyermeket fogadhatnak be: a jogosul­tak 12—21 százalékát. Ez kevesebb a tervezettnél. Fő­leg a városi, a lakótelepi bölcsődék zsúfoltak. Az óvo­dák viszont gyorsabb ütem­ben fejlődtek, s az ötödik ötéves időszakára tervezett 70—75 ezer hely zöme is megvalósult már. Ennek eredményeként az óvodás korúak 83 százaléka járhat ezekbe az intézményekbe. Némelyik városban, község­ben minden jelentkező gyer­meket befogadhatnak. Egy másik kérés arra irányul, hogy a népszaporulattal számolva fokozottabb mér­tékben bővítsék az iskolai napközik befogadóképessé­gét. A kereskedelmi szervek figyelmébe ajánlott javasla­tokkal főleg a lakótelepek és a falvak áruellátását sze­retné elősegíteni a nőtanács. Azt javasolja, hogy az ipari szolgáltatásokat is fokozot­tabb ütemben fejlesszék. Arad a Volga Dzsessztörténeti előadás diákoknak Tanulók közétkeztetése Ezekben a napokban járja a megyét Bérei László bajai fotós, akinek egyedülálló fotó­gyűjteménye van népi írókról, politikusokról. Móricz Zsigmondot, Sinka Istvánt, Erdei Ferencet, Veres Pétert, Szabó Pált és másokat kísért el útjain fényképezőgépével. Szemé­lyes élményeit mesélte el nemrégiben a gyulai és a sarkadi könyvtárak látogatóinak. Ké­pünk a gyulai Mogyoróssy Könyvtárban készült, a kép baloldalán Bérei László Bár a vízügyi hatóságok idejében fölkészültek a várható áradásra, ,a rendkí­vül gyors olvadás így is ká­rokat okozott. A türelem erejével agyobb türelemre, avagy nagyobb türelmetlen­ségre van-e most szükség társadalmi életünk­ben, a pártszervezetek munkájában? Az élet parancsolóan igényli, hogy szakadjon vége türelmünk­nek olyan jelenségekkel szemben, mint a munkafe­gyelem lazaságai, a szervezettség alacsony hatásfoka, gazdaságtalan, veszteséges termékek gyártása, elhú­zódó és pazarlóan költséges beruházások, a határo­zatok következetlen végrehajtása és így tovább. A politikai vezetés éppúgy elvárja a nagyobb határozott­ságot és erélyt, mint a társadalmi kérdések iránt ér­zékeny közvélemény. Tehát a mindennapos pártpolitikai munkában na­gyon is indokolt egyfajta erőteljesebb türelmetlenség. S még csak oly módon sem lehetne ezt megfogalmaz­ni, hogy legyünk türelmetlenek a gyengeségek, fogya­tékosságok iránt, ám türelmesek az emberekkel. Mert a kettő a valóságban nem választható el teljesen: a fegyelmezetlenséget, a hanyagságot, a felületességet aligha lehet úgy leküzdeni, hogy eközben magát a fegyelmezetlen, hanyag, felületes személyt ne érintsék e küzdelem következményei. Megfogalmazhatjuk tehát, hogy általánosságban el­érkezett az idő a nagyobb türelmetlenségre? A legke­vésbé sem! Hiszen, ha bizonyos területeken, bizonyos összefüggésekben nagyobb türelmetlenségre kell buz­dítani pártaktivistákat, kommunista kollektívákat, más területeken és összefüggésekben éppenséggel a foko­zott türelem a parancsoló követelmény. Különösen két területen. Az egyik a döntések előkészítése. A közrejátszó té­nyezők gondos számbavételében, a várható hatások mérlegelésében a kapkodás, a hirtelenkedés sohasem vezetett jóra. „Hétszer mérd meg, mielőtt levágod” — tanácsolja a közmondás, s valóban, az összetettebb folyamatokra kiterjedő, bonyolultabb viszonyokat érintő döntések előtt minden körülmények között el­engedhetetlen a gondos mérlegelés. Ehhez pedig nem utolsósorban kellő türelem is szükségeltetik. Amikor egy üzemi, szövetkezeti pártszervezet meghozza a ma­ga elhatározását az 1979. évi cselekvési programról, állást foglal a vállalati, szövetkezeti terv, az üzem­részt, műhelyt érintő feladatok ügyében, kell, hogy legyen elegendő türelme összegyűjteni, meghallgatni, értékelni minden észrevételt, véleményt. S erre kell ösztönöznie a pártszervezeteknek a gaz­dasági vezetést is. Rossz, sőt veszedelmes dolog lenne, ha „most nem beszélni kell, hanem cselekedni” csata­kiáltással bárhol is türelmetlenül belefojtanák a szót a javaslattevőkbe, a véleményt mondókba. Oda kell figyelni rájuk, mert mellőzésük nemcsak a döntések színvonalát, átgondoltságát befolyásolná hátrányosan, hanem a munkahelyi demokrácia érvényesülését is. A türelem közvetlenül kihat a demokratikus fórumok érdemi munkájának légkörére. A pártszervezetek hi­vatottak őrködni azon, hogy a cselekvésben mutatkozó határozottság ne csaphasson át sehol a kérdések érde­mi megvitatásának „energikus” korlátozásává. Persze, épp így indokolt az őrködés azon is, hogy a türelmes mérlegelést és megvitatást az elfogadott döntések eré­lyes véghezvitele kövesse, hogy — az idézett közmon­dáshoz visszatérve — ne halogassák a vágást nyol­cadszor! kilencedszeri, tizedszeri méréssel. A másik terület, hol sohasem lehet fogytán a türel­münk: a politikai meggyőzés, felvilágosítás, érvelés; az emberek kérdéseinek megválaszolása. S számolnunk kell vele, hogy itt a türelemre alighanem a korábbi­nál nagyobb szükség lesz. A termelési szerkezet átala­kítása, a veszteséges termékek gyártásának beszünte­tése, a munkaerő helyenkénti átcsoportosítása az érin­tett kollektívák és személyek számára gondokat, fe­szültségeket is okozhat. Azt is tudjuk, hogy az élet­színvonal 1979. évi szerény emelkedése nem mindenki számára lesz érzékelhető: a családok számottevő ré­szének tényleges jövedelme a tavalyival azonos szin­ten marad, esetleg még csökkenhet is. Ilyen helyzet­ben, amikor a személyes érdekeket ellentétes irányú hatások érintik, a politikai agitációnak minden bi­zonnyal nem egy ellenvéleménnyel kell számolnia. Feltehető, hogy egyes pártszervezetekben is szaporod­nak a viták. A politikai munkában rendelkeznünk kell elegendő türelemmel ahhoz, hogy egy kérdést akár két­szer, háromszor, többször is megmagyarázzunk, hogy ne fukarkodjunk az érveléssel mindaddig, amíg nem sikerül az adott kérdésben a párt álláspontját meg­győzően elfogadtatnunk. És ahhoz is, hogy az érvek megfogalmazásánál számításba vegyük, kikhez, milyen rétegekhez szólunk. M indezt csupán konkrét helyzetben lehet eldön­teni. S ezért azt mondhatjuk: voltaképpen kel­lő türelem kell annak mérlegeléséhez és el­döntéséhez is, hogy egy-egy adott pártszervezet, kom­munista kollektíva miben tanúsítson ezután nagyobb türelmet és miben nagyobb türelmetlenséget. Ezt jól meghatározni — a további eredményes munkának nem kis jelentőségű feltétele. Gyenes László KOJAL-segítséggel Hamarosan elutazik az el­ső turnus a Békés megyei KpjÁL-ból a Balaton part­jára, hogy a Tolna és So­mogy megyei KÖJÁL tevé­kenységébe besegítsen. Azért van erre* szükség, mert a déli Balaton-part közegész­ségügyi-járványügyi ellátá­sa nem megfelelő. Éppen ezért az április elején kötött megállapodásban Békés me­gye szakemberei is vállalták, hogy segítenek a feladatok ellátásában. A munkatervek alapján a település egészség- ügyi és élelmezési kérdések­ben állást is foglalnak és el­lenőrzési terveket dolgoznak ki. A turnusokban részt vevők május 15-től augusztus 31­ig, az üdülési főszezonban dolgoznak. * * * A Békés megyei KÖJÁL és a békéscsabai Lenin Tsz KISZ-alapszervezetei az 1979—80-as mozgalmi évben szeretnének együtt dolgozni. Ezért kidolgoztak egy ter­vet, közös rendezvényeket szerveznek, valósítanak meg. Így például közös társadal­mi munkaakcióról, betakarí­tásról a faiskolában, kirán­dulásról, közös rendezvé­nyekről beszélgettek a KISZ- alapszervezetek tagjai. A kö­zös munkában rejlő tapasz­talatokat az 1979—80-as moz­galmi év végén értékelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom