Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÚCS LAPJA 1979. MÁJUS 4., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Munkaverseny az állami gazdaságokban Ülést tartott a MEDOSZ megyei bizottsága A cibakházi Vörös Csillag Tsz hatszáz négyzetméter alapterületű üvegházában, valamint kétezer négyzetméter fűtött fólia alatt paprikát, paradicsomot, retket, uborkát és salátát termesztenek. A képen: szedik a hegyes paprikát (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Együttes ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési, • valamint mezőgazdasági bizottsága A MEDOSZ megyei bizottságának csütörtöki ülésén egyebek között arról tárgyaltak; hogy alakult a szocialista versenymozgalom az állami gazdaságokban, a tapasztalatok alapján mi a további tennivaló. A beszámolóból és a hozzászólásokból kiderült: a munkaverseny mozgató rugói elsősorban a szocialista brigádok. Megyénk hét állami gazdaságában 281 szocialista brigád tevékenykedik, csaknem ötezer taggal. 1978- ban terven felül 48 millió 842 ezer forint termelési eredményt produkáltak. Munkaidőn túl 65 és fél ezer társadalmi munkaórát dolgoztak, elsősorban gyermekintézmények fejlesztéséért, a munkahelyi környezet szépítéséért. A munkaverseny eredményeként a tervezettnél jóval több húst, vetőmaAz év első negyedében benyújtott kollektív újítási javaslatok, egyéni ötletek már előre jelzik, hogy az idén ezek a szellemi alkotások a tavalyi hárommilliárd 682 millió forintnál nagyobb eredményt hoznak a népgazdaság számára. Hamarosan megjelenik a hazai műszaki, szellemi alkotások gyűjteményének újabb kötete, az előző ilyen „ötlettár” elterjesztése nyomán két év alatt 300-ról 576- ra növekedett a több üzemben is hasznosított újítások vagy találmányok száma. Ennél sokkal több, mintegy 71 ezer az egy üzemben hasznosított újítás, s nagyobb részüket a gépipar, a nehézipar, a közlekedés és aköny- nyűipar vállalatainál nyújtották be. Egy év alatt 44 millió forint hasznot hoztak az újítások az Egyesült Izzónak. A múlt évben beadott 679 ötlet közül eddig 327-et hasznosítottak. Ezekre újítási díjként 1,7 millió forintot fizettek ki. A nehéziparban különösen sok jó ötletet, . javaslatot nyújtanak be a bányászat dolgozói. A Magyar Szénbányászati Tröszt föld alatti és külszíni üzemeiben az ebből származó éves gazdasági haszon tavaly meghaladta a 170 millió forintot. Az újítások gyakorlati bevezetésével egyenletesebbé, gazdaságosabbá vált a nagy teljesítményű gépek, a fejtő-, a rakodó- és szállítóberendezések Hadgyakorlat A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek egyeztetett kiképzési terve szerint, májusban a Magyar Népköztársaság területén a bolgár néphadsereg, a magyar néphadsereg, a román néphad- | sereg, a szovjet hadsereg és a csehszlovák néphadsereg részvételével hadgyakorlatot I tartanak. A gyakorlatot a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere vezeti. got, tejet és egyéb terméket adtak a népgazdaságnak. Az újítások gazdasági haszna meghaladta a kétmillió forintot. A kombáj- nosok, a tehenészek, az ifjú szakmunkások versenye számos gazdaságban hozott jó eredményt. Megnőtt a tanulási kedv, ami szintén a termelést segíti. A nagy teljesítményű, drága gépek, technológiák hatékony alkalmazása csak akkor várható, ha kezelőik rendszeresen képezik magukat. Ezért jó lenne tovább szélesíteni a közművelődési vetélkedőket, felkészülés közben sokat tanulnak a résztvevők. Javasolták a felszólalók: szervezzenek minél több komplex brigádot az állami gazdaságokban. A sertéshizlalók például a takarmánykeverőkkel együttműködve minden korábbinál jobb eredményt produkálhatnak. A kollektív verseny melkihasználása, több üzemben pedig jelentős értékű anyagot, villamos energiát takarítottak meg. Ugyancsak az újítások eredményeként javult a föld alatti munkahelyeken a biztonság, csökkentek a baleseti veszélyforrások. örvendetesen növekszik a szénbányászat újítómozgalmában a fizikai dolgozók aránya. A javaslatok 40—50 százaléka tőlük származik, de egyes vállalatoknál, mintpélr dául a borsodi, a nógrádi és a várpalotai szénbányáknál még ennél is magasabb a munkások aránya. Több üzemben kis műhelyeket rendeztek be az újítók kísérleteihez. A borsodi szénbányáknál a fiatal műszakiak segítenek a fizikai dolgozóknak javaslataik kidolgozásában, a mecseki szénbányáknál üzemi újítóköröket alakítottak a munkások ösztönzésére. lett karolják fel a szakszervezeti bizottságok az egyéni versenyeket. Helyes lenne, ha a két-hárommillió forintot érő, nagy teljesítményű gépsorok kezelői egymással versenyeznének a gépek jobb kihasználásáért, a betakarítási veszteségek csökkentéséért, az energiával való takarékosságért. A szocialista munkaverseny sokat lendíthet az üzem- és munkaszervezési problémák megoldásában, az energiával, idővel való takarékosságban, a termelékenység fokozásában. A MEDOSZ megyei bizottsága rendszeresen ellenőrzi a munkaversenyek értékelését, a legjobbak jutalmazását. Segítik az állami gazdaságokat abban is, hogy az eddiginél jobban éljenek a lehetőségekkel az élüzem címek pályázásában. A közlekedésben élénk az újítási kedv az ország legnagyobb vállalatánál, a MÁV üzemeiben. Szép sikereket ért el a Landler Jenő járműjavító üzem több mint másfél ezres kollektívája, itt tavaly 361 javaslatot nyújtottak be a dolgozók,, s ezek közül 134 ötletet már a gyakorlatban hasznosítanak. Ennek nyomán az üzem mintegy négymillió forint megtakarítást ért el. A ruhaipari vállalatok országos újítási versenyében tavaly a Debreceni Ruhagyár „vitte el a pálmát”. Egy év alatt 160 újítást nyújtottak be a dolgozók, ebből 86-ot a gyakorlatban is alkalmaznak. Ezek gazdasági eredménye meghaladta a 4,7 millió forintot. Sok az újító nő, s valamennyi szocialista brigád bekapcsolódott az „Egy brigád — egy újítás” mozgalomba. Növekedett a háztáji termelési kedv Mezőgazdasági termelésünk egyharmadát a háztáji és kisegítő gazdaságok produkálják. A lakosság élelmiszer-ellátásában betöltött szerepük jelenleg is fontos és továbbra is az marad — hangoztatták csütörtökön Hatvanban, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által rendezett sajtó- tájékoztatón. Dr. Major Lajos, a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályának vezetője a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének időszerű kérdéseiről szólva elmondotta, hogy mintegy másfél millió család, illetve körülbelül négy és fél millió ember évente hatvanmilliárd forint értéket produkál a kisgazdaságokban, s ennek felét piacon értékesíti, másik felét pedig saját ellátására használja fel. Különösen jelentős a szerepük a növénytermesztésben, ezen belül is főként a kertészkedésben: a kistermelők ma már összesen mintegy 2500 hektáron termelnek primőröket a fogyasztási szövetkezetekkel együttműkö- (lésben. A kisgazdaságokból származik a piacra került tej 28 százaléka, a vágósertésnek pedig csaknem az 50 százalékát adják. Egyes termékeket, köztük a mézet szinte kizárólagosan a kistermelők értékesítenek. Nyulat, illetve nyúlhúst az elmúlt évben több mint 40 millió dollár értékben exportáltunk, s ennek többségét is a kisgazdaságok produkálták. A jövőben — hangsúlyozták a tájékoztatón — arra kell törekedni, hogy ne csökkenjen a háztáji termelési kedv. Ennek érdekében bővíteni kell az ilyen célú szolgáltatásokat. Szó volt arról is, hogy a kereskedelem az elmúlt évben lényegesen több kisgépet értékesített, mint a korábbi években, de ez is kevésnek bizonyult. Ennél is nagyobb gond az, hogy a kerti szerszámokból még jelenleg is hiányos az ellátás és egyes forgalomban levő eszközök csaknem teljesen alkalmatlanok a munkához. A településfejlesztés, valamint a mezőgazdaság változásainak összefüggéseit vizsgálta meg csütörtöki együttes ülésén az országgyűlés építési és közlekedési, valamint mezőgazdasági bizottsága. A képviselők elé terjesztett jelentés leszögezi, hogy a mezőgazdaság ugrásszerűen megnövékedett termelése, az ipari eszközök rohamos térhódítása és az iparszerű rendszerek gyors terjedése mindinkább megnöveli a közlekedés, a szállítás, a szakember-ellátottság és az anyagi-műszaki háttér szerepét. A Minisztertanács 1971-es hosszú távú településfejlesztési koncepcióját az élet így igazolta. Kidolgozói a mező- gazdasági keresők számának Megállapodás nemzetközi fuvarozásrál Fuvarkoordinációs iroda létrehozásáról írt alá megállapodást Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes csütörtökön a Hungarocamion Népstadion úti székházában. A vállalkozásban legérde- keltebb tíz közlekedési és külkereskedelmi vállalat —a Hungarocamion, a Hungarocamion—Volán Közös Iroda, a MALÉV, a MAHART, valamint az AGRIMPEX, a TERIMPEX, a MASPED, a Hungarofruct, a CHEMOL- IMPEX és a Magyar Hűtőipar — vezetői ugyancsak aláírták az iroda működését szabályozó ügyrendet. Az iroda feladata a nemzetközi szállítási igények és a rendelkezésre álló magyar fuvarozási kapacitás összehangolása. Az iroda felállításával intézményesített kereteket teremtenek a devizamegtakarító hazai fuvareszközök igény- bevételére. A tanácsadó, véleményező joggal felruházott, külön apparátus nélkül dolgozó önkéntes vállalkozás — amely a Hungarocamionnál működik — két héten belül megkezdi tevékenységét. Az iroda tevékenysége, átfogó értékelése, tájékoztatása alapján a két minisztérium rendszeresen ellenőrzi a nemzetközi fuvarozási tevékenységet. csökkenésével, a falvak és tanyák lakóinak elvándorlásával és a mezőgazdasági üzemek koncentrálódásával számoltak, s a gyakorlatban is ezek a -változások zajlottak le. Jellemző, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átlagos területe 1977- ben már 3624 hektár volt, s az állami gazdaságoké pedig 7043 hektár. A mezőgazdaság dinamikus fejlődése a jövőben feltétlenül megköveteli a tervszerűbb településfejlesztést, mindenekelőtt az infrastruktúra gyarapítását. Az intenzív fejlődésnek, a további korszerűsítésnek ugyanis a fejlett település, valamint a megfelelő anyagi-műszaki háttér, a termelési és lakossági infrastruktúra fejlesztése a legfontosabb feltétele. Mindenekelőtt ott vár az irányítókra és végrehajtókra a legtöbb teendő, ahol a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok — hangoztatták a többi között az ülésen. Gazdag nyári program Szegeden A Dóm téren még nem játszott művek kerülnek az idén többségében előadásra a szabadtéri játékokon, külföldi vendégművészek is fellépnek a nyári koncerteken, képzőművészeti kiállítások, szórakoztató rendezvények sora várja júliusban és augusztusban a városba látogatókat — mondotta többek között csütörtökön, Szegeden tartott sajtótájékoztatóján Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója. Különösen gazdag a Dóm téri program. Ott — július 21. és augusztus 20-a között — tizenöt előadást tartanak, s négy produkció az idén először kerül színre. Három előadáson, olasz nyelven hangzik el Verdi A végzet hatalma című operája Mikó András rendezésében, Pál Tamás vezényletével. Ugyancsak három este kerül színre Szophoklész Antigonéja Szinetár Miklós rendezésében. Három este a szófiai balett is fellép Szegeden. A huszonhat és fél millió forint költséggel épített budapesti számítóközpont főként oktatási célokat szolgál — a speciális szakemberképzés mellett a főiskola háromezer hallgatója ismerkedik meg itt a számítástechnika alapjaival. Az R—20-as számítógépet más intézményekkel közösen — kutatási célokra is alkalmazzák (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) Ötlethét, újítómíihely Több mint 3 milliárd forint újításokból
