Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

Tótkomlóson: Púja Frigyes Fórum a szövetkezeti közművelődésről Könyvtárosok tanácskozása a Sárréti Napokon Vasárnap a Sárréti Napok eseménysorozatának kereté­ben Derecskén rendezték a népdalkörök, népi zenekarok bemutatóját, ahol a zsadányi és vésztői Röpülj páva kö­rök is felléptek. Hétfőn, má­jus 7-én Szeghalmon fóru­mon találkoztak a szövetke­zetek vezetői s a munkahelyi művelődés kérdéseiről be­szélgettek. Nagy Lajos, a MÉSZÖV politikai osztály- vezetője ' bevezetőjében érté­kelte a szövetkezetek köz- művelődését, majd a rész­vevők mondották el gondjai­kat. Szívesen hallgatták a püspökladányi ÁFÉSZ ta­pasztalatait, ahol főállású ok­tatási és közművelődési elő­adót foglalkoztatnak. Orosz Sándor, a MÉSZÖV titkára felhívta a jelenlevők figyel­mét az amatőr művészeti mozgalmak jelentőségére, a szövetkezetek által támoga­tott gyulai és gyomai nép­táncegyüttesek, valamint a szeghalmi úttörő fúvószene­kar sikereire. Végezetül a fórum részvevői levonták a következtetést; az anyagi támogatást -tervszerűen szer­vezett közművelődésre lehet és kell felhasználni, de a közművelődési intézmények csupán segíthetnek és a szö­vetkezetek helyett nem foly­tathatják a munkát. A köz- művelődés sikere érdedében döntő jelentőségű, hogy a szövetkezetek vezetői is szí­vükön viseljék a művelődés gondjait és figyeljék a ter­vek végrehajtását. Másnap, május 8-án, a szeghalmi, a -berettyóújfalui és püspökladányi járások könyvtárosai tanácskoztak Szeghalmon. Héthy Zoltán, a berettyóújfalui Bihari Mú­zeum igazgatója beszélt el­sőnek a Sárrét helyismereti irodalmának gyarapításáról, a gyűjtőkörök kialakításáról. A jelenlevők együttműködé­si szerződést kötöttek a há­rom járás közgyűjteményei­nek gyarapításáról, a könyv­tárak és múzeumok gyűjtő­munkájának összehangolásá­ra. Határoztak arról is, hogy saját járásukon belül is ké­szítenek lelőhely katalóguso­kat. Szerdán, május 9-én Be­rettyóújfalun TIT-előadói konferenciát rendeztek a Ta­nácsköztársaság honvédő há­borújáról, ma pedig a hely- történeti tevékenységgel fog­lalkozók tanácskoznak az üzemtörténet-írásról. B. Zs. Május 9-én, a győzelem napján Tótkomlóson került sor a béke-és barátsági hó­nap megyei nyitó ünnepsé­gére. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának e nagyszabású rendezvénye délután fél négykor a nagy­községi pártbizottság székhá­zában összehívott találkozó­val kezdődött. Ezen jelen voltak: F. 1. Oszkolkov, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazga­tója; Chau Tho Thong, a vi­etnami nagykövetség taná­csosa; Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára; továbbá a megyei, az oros­házi járási, valamint Tót­komlós nagyközség párt-, állami és társadalmi szerve­zeteinek képviselői. Megkezdődött az Akadémia 139. közgyűlése Szerdán az MTA vári kongresszusi termében meg­kezdődött tudományos éle­tünk legjelentősebb idei ese­ménysorozata, az Akadémia 139. közgyűlése. A kibővített zárt ülés elnökségében fog­lalt helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Szent- ágothai János akadémikus, az MTA elnöke, Márta Fe­renc akadémikus, az MTA főtitkára, Fülöp József, Fach Zsigmond Pál és Somos And­rás akadémikusok, az MTA alelnökei, Köpeczi Béla aka­démikus és Láng István a biológiai tudományok dokto­ra, az MTA főtitkárhelyette­séi. Nagy számban voltak je­len az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és a tudományos élet ismert személyiségei. A közgyűlés résztvevőit el­nöki megnyitójában Szent- ágothai János köszöntötte. A tanácskozásról szólva hansúlyozta: — Közgyűlésünk — az Akadémiát a kor követelmé­nyeinek jobban megfelelő, megnövekedett országos fel­adatainak teljesítésében se­gítő új törvényerejű rende­let szellemében hozott el­nökségi határozat szerint — ismét' munkaközgyűlés jelle­gű, Ezt az a logikus kívána­lom indokolja, hogy az Aka­démia testületi és szakigaz­gatási működési ciklusai egymással, valamint az öt­éves népgazdasági tervekkel is összhangba kerüljenek. Az átmenet legegyszerűbb és legkevesebb zavarral járha­tó útjának az a megoldás kí­nálkozott, hogy a jelenlegi testületi tisztikar megbízá­sának 1980-ig, tehát egy év­vel történő meghosszabbítá­sát kérjük, addig, ameddig a szakigazgatás vezetőinek a kinevezése érvényes. Ezzel tehát az egységes, általános ciklusváltó közgyűlés idejét 1980-ra vettük tervbe. Az elnökségnek ez a határozata tagtársaink túlnyomó több­ségének, egyetértésével ta­lálkozott. Az MTA elnöke ezt köve­tően aláhúzta, hogy a ta­pasztalatok szerint a mun­kaközgyűlések új rendje egyre inkább beválik. A ré­gi és kissé díszes liturgiába való megmerevedés veszé­lyét magába rejtő közgyűlé­sek első napja mind inkább egy-egy nagyobb társadalmi jelentőségű kérdés széles kö­rű vitája váltja fel. E tudo­mányos előadások rendszere — némi útkereső próbálko­zás jegyével — az utóbbi két évben hazai tudományos éle­tünk és egész tudományos közösségünk érdeklődését felcsigázó, megmozgató ese­ménnyé vált, s remélhetően e jellegük a továbbiakban még inkább kibontakozik. — Közben — szinte ész­revétlenül — olyan tenden­cia is jelentkezik, hogy a tudományos osztályok több­sége már elsősorban nem sa­ját tudomány köre szűkebb kérdéseivel foglalkozik. Ta­lán mostani közgyűlésünkön először érezni leginkább ezt a változást, amelyet a teg­nap és tegnapelőtt lezajlott úgynevezett osztálynapok programjaiban is érzékelhet­tünk. Osztályaink többsége különböző vetületekben csu­pa olyan átfogóbb interdisz­ciplináris vagy múltidiszcip- lináris témát tűzött maga elé, amely iparunk és nép­gazdaságunk egy-egy olyan alapvető kérdését próbálja elemezni a tudományos prob­lémák és az új kutatási le­hetőségek, valamint eredmé­nyek szempontjából, amely az ország előtt álló felada­tok megoldásában döntő je­lentőségű. A megnyitó beszédet kö­vetően Szentágothai János átadta az Akadémiai arany- -érmet és díjakat. Az Akadémiai aranyérmet az MTA elnöksége Major Máté akadémikusnak. a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának adomá­nyozta az építészet, az épí­tészetelméleti és az építéi szettörténeti kutatások terén elért kimagasló eredményei­ért, valamint az Akadémia testületéiben hosszú ideje végzett tudománypolitikai és tudományszervező munkájá­ért. A 12 akadémiai díjjal — melyek közül négy megosz­tott —, összesen 21 tudós ré­szesült magas elismerésben. Ezt követően a közgyűlés kibővített zárt ülésen „A tu­domány haladása és az em­ber” címmel Hollán Zsuzsa akadémikus tartott előadást. Az Akadémia közgyűlése az előadás után vitával folytat­ta munkáját. A szovjet és a vietnami vendégek megkoszorúzzák a tót- komlósi szovjet hősök emlékművét Fotó: Martin Gábor Az európai fasizmus felett aratott győzelem évforduló­jának tiszteletére négy óra­kor koszorúzási ünnepséget tartottak a szovjet hősök emlékművénél, ahol a szov­jet és a vietnami vendége­ken kívül Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Barna Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára, a helyi tanács és a megyei népfrontbizott­ság vezetői helyezték el a hála virágait. Az ünnepi ak­tus — a magyar néphadse­reg, a BM határőrség, a rfiunkásőrség díszszázada előtt — a tótkomlósi úttörő- zenekar közreműködésével ment végbe. Ezután a nagyközségi párt- bizottság székházában Mar- kovics Mihály titkár üdvö­zölte az ünnepségre meghí­vott vendégeket, majd a rendezvény további prog­ramjáról, s a helység törté­nelmi fejlődéséről tájékoz­tatta őket. Este hat órakor a 2. sz. kultúrházban a magyar, a szovjet és a vietnami him­nusz elhangzása után úttö­rők köszöntötték az elnökség tagjait. Ezután szavalat kö­vetkezett. Szikszai Ferenc, a HNF Békés megyei titkára mondott elnöki megnyitót, majd Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára, a HNF Országos Tanácsának alelnöke ünnepi beszédben méltatta azokat a világpoli­tikai törekvéseket, amelyek I elősegítették a népek, nem­zetek egymáshoz való köze- j ledését. „Ez a természetes emberi vágy — mint mon­dotta — összeütközött az osztálytársadalmak emberte­len törvényével: a háború­val. Hosszú évezredes fejlő­dés eredményeként létrejött a szocializmus, és világmé­retű győzelmével megteremti a békét, a népek barátságát. Hatvankét éves történelme során megváltozott a világ térképe.... összeomlott a gyarmati rendszer, és az ENSZ-nek több mint 150 tagállama van...” Az előadó kitért továbbá a közel-keleti, az ázsiai és a latin-amerikai népek küz­delmeire, amelyek egyúttal a haladást és a béke ügyét is szolgálják. Csak a történe­lem döntheti majd el, me­lyik társadalmi rendszer fe­lel meg legjobban az embe­riség egyetemes érdekeinek. Egy dolog biztos: az impe­rializmus agresszív erői nem képesek már megsemmisíteni a szocialista országok politi­kai, társadalmi és gazdasági vívmányait. Annak ellenére sem, hogy egyre nagyobb összegeket költenek fegyver­kezésre, s ugyanakkor nyíl­tan vagy burkoltan fasiszta diktatúrákat és fajvédő rendszereket támogatnak, s a szabadságukért, függetlensé­gükért harcoló népek elnyo­mására törekednek. Csak a Szovjetunió és a szocialista országok képesek megakadó^ lyozni ezeket a káros jelen­ségeket. A rendezvényen felszólal­tak többek között a szovjet és a vietnami vendégek is. Elnöki zárszóval és az In- ternacionálé hangjaival ért véget a béke- és barátsági hónap megyei nyitó ünnep­ségének hivatalos része. Ez­után a Magyarországi Nem­zetiségek Központi Együtte­se adott színvonalas műsort. —y—n Jobb minőségre, a munkaerő átcsoportosítására ösztönöznek a módosított kollektív szerződések Valamennyi vállalatnál és szövetkezetnél befejeződött a kollektív szerződések idei módosítása, amelynek során az új követelményekhez iga­zították az üzem bérfejlesz­tési, nyereségelosztási, jutal­mazási, tehát egész ösztönzé­si rendszerét. Általános ta­pasztalat, hogy a jutalmazá­si alapok különféle formáit hozták létre a fegyelmezett munka, a jó minőség anyagi elismerésére, ugyanakkor fo­kozottan vonnak el kedvez­ményeket az igazolatlanul hi­ányzóktól, s azoktól, akik fe­lületesen dolgoznak. Még az idei módosításoknál sem volt általános, de jó néhány he­lyen most már a munkaerő vállalaton belüli átcsoporto­sítását is anyagilag ösztön­zik. A módosított kollektív szerződés értelmében az Óz­di Kohászati Üzemekben is kiemelt bért kapnak a ki­váló szaktudású, szorgalmas és több szakmához értő szak­munkások. Lényegében az egész jól dolgozó kollektíva érdekeltté vált abban, hogy minél kisebb létszámmal, jó minőségben teljesítse felada­tait, mert minden felszaba­dított, más helyre átcsopor­tosított dolgozó béréből két­ezer forintot szabadon fel­használhat az adott részleg a nagyobb feladatokat válla­ló dolgozók alapbérének, ju­talmának, prémiumának emelésére. A Chinoin Gyógyszergyár­ban a kollektív szerződés módosítását megelőző viták egyik kulcskérdése az volt, hogy a vállalatvezetés, által javasolt négy, vagy a mun­kában is jóval nagyobb erő­feszítéseket igénylő átlagosan 5 százalékkal növeljék-e az idén a béreket. A kollektíva az utóbbi mellett döntött, s egyben a szocialista munka­versenyben konkrét felaján­lásokát tettek, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a tervezett­nél mintegy 100 millió fo­rinttal nagyobb legyen a vál­lalat nyeresége. hazaérkezett Púja Frigyes külügymi­niszter szerdán hazaérkezett Thaiföldön és Indonéziában tett hivatalos látogatásáról. Fogadására a * Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársa­ság budapesti nagykövete is. A magyar diplomácia ve­zetője megérkezését követő­en nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. (Nyi­latkozatát lapunk 2. oldalún közöljük.) A Magyar Hajó- és Darugyár daru gyáregysége az idén har­mincnyolc kikötői portáldarut és konténerátrakó darut ké­szít. A régi vevők mellett az idén Ghana is vásárol a Ma­gyar Hajó- és Darugyárból. Az oda készülő portáldaruk a nedves trópusi időjárásnak megfelelően speciális kivitelben készülnek. A képen: Szovjetunió és Jugoszlávia részére sze­relik a darukat (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1979. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM a béke- és barátsági hónap megyei nyitó ünnepsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom