Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁJUS 9., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Volt partizánok találkozója A találkozó részvevőinek egy csoportja Fotó: Béla Ottó A Magyar Partizán Szövetség megyében élő tagjai tegnap, május 8-án Békéscsabán találkozót tartottak, melyen megjelent Halas Lajos ny. vezérőrnagy, a szövetség országos választmányának a tagja, Csaba János, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának a vezetője, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának a vezetője, Duna Mihály, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, dr. Haraszti János, a rendőrség megyei főkapitányságának a vezetője, Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka is. Csaba János üdvözlő szavai után Kiss Sándor tájékoztatta a részvevőket a megye iparának és mezőgazdaságának a fejlődéséről. Brachna János, a megyei pártbizottság munkatársa emlékeztetett arra az együttműködési tervre, amelyet a szövetség a KISZ-, az úttörő- és más szervezetekkel kötött. Ebben a volt partiMTO-közgyiilés Kedden folytatódtak a Magyar Tudományos Akadémia közgyűléséhez kapcsolódó osztályülések. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén a fejlődési irányok a fizika témakörében tekintették át a modem fizika különböző irányait, és mérlegelték eredményeit. Az elnöklő Tarján Imre akadémikus bevezetőjében hangsúlyozta: a tudományos ülés referátumai nem csupán öncélú szakmai beszámolók, hanem egyben fontos társadalmi érdekeket szolgálnak, ma is, és a jövőben is. Koltay Ede, a fizikai tudományok doktora a magfizika kísérleti irányait elemezve leszögezte: az atommag vizsgálatának legfontosabb kísérleti módszere, hogy a vizsgálandó atommagokat nagy sebességű atomrészecskékkel, mint lövedékekkel bombázzák, és megfigyelik a hatására fellépő atommag-átalakulásokat. Az előadásokat élénk eszmecsere követte. zánok a fiatalok hazafias és internacionalista nevelésében való részvételt vállalták és vállalják továbbra is. Dr. Haraszti János a rend és közbiztonság helyzetét ismertette. Hidas Lajos a Magyar Partizán Szövetség tevékenységének a jelentőségét méltatta. — Különösen fontos szerepet tölt be a békéért való küzdelemben — mondotta. A megbeszélés Csaba János zárszavaival ért véget. A találkozó városnézéssel fejeződött be. P. B. A Pamuttextilművek és megyenk vezetőinek tervegyeztetése Tervegyeztető tárgyalásra került sor tegnap Békéscsabán, a Pamuttextilművek és megyénk vezetői között. A megbeszélésen részt vett többek között Balogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Kőszegi Ottó, a Pamuttextilművek vezérigazgatója és Bordi István, a megyei tanács ipari osztályának helyettes- ve-' zetője. Az eszmecserén a PATEX két — a békéscsabai és a mezőberényi — nagy múltú gyárának fejlesztése szerepelt napirenden. A PATEX vezérigazgatója tájékoztatójában többek között szólt a művek elmúlt évi fejlesztéséről, a jövőt illetően pedig a fejlesztési elképzelésekről. Az V. ötéves tervben a Pamuttextilművek 570 millió forintot fordított beruházásra. Ennek során fonodákat korszerűsítettek, új szövési eljárásokat vezettek be, s ma már a tarkánszö- vés technológiáját is alkalmazzák. Ami pedig a jövőt illeti: a VI. ötéves terv előkészítéséhez hozzáfogtak. Ezekben a hetekben az elképzeléseket, a célkitűzéseket és természetesen a lehetőségeket egyeztetik. Az elképzelések szerint az elkövetkező években korszerűsítik és fejlesztik a PATEX mezőberényi és békéscsabai gyárát. Mezőberényben szeretnék bővíteni a frottírgyártást, s más partnerek bevonásával, kooperációban mintegy 2,5 millió négyzetméter frottír konfekcionálásával számolnak. Az elképzelések szerint mintegy 150 millió forintos rekonstrukciót szeretnének megvalósítani a nagyközségben, s ennek során az 50—60 éves gépeket modernebb szövőgépek váltanák fel. Ezzel párhuzamosan a békéscsabai gyárban tovább folytatják a géppark felújítását gépcserékkel. Ezt követően a két gyár igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket. Hricsovinyi Pál, a békéscsabai gyár igazgatója elmondta, hogy az elmúlt évek krónikus munkaerő- hiánya csökkent, s nyárra — az ipari tanulók felszabadulását követően — a gépállások megszűnnek. Török György, a mezőberényi gyár igazgatója tájékoztatójában szólt arról, hogy 1978-ban, fennállása óta a legnagyobb termelést produkálta a herényi gyár. A termékek 98 százaléka első osztályú volt, s ez az arány az elmúlt négy hónapban 0,4 százalékkal javult. Végezetül Zol- nai László országgyűlési képviselő elégedettséggel nyugtázta a mezőberényi gyár tíz éve húzódó fejlesztésének megvalósítását. A tanácskozást követően a résztvevők üzemlátogatáson vetek részt a PATEX békéscsabai gyárában. —sz— Olvasóverseny szlovák és román anyanyelvű diákoknak A tanév elején hirdetett nemzetiségi olvasómozgalmat a magyarországi románok és szlovákok nemzetiségi szövetsége, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Békés és Hajdú-Bihar megyei úttörőszövetség, a román és szlovák bázis- könyvtár a nemzetiségi tannyelvű és nyelvoktató általános iskolák tanulói részére. Az olvasómozgalom célja az volt, hogy a nemzetközi gyermekév jegyében segítse az anyanyelvi irodalom és az olvasás megszerettetését a gyerekek körében. Az akció fontos része a Barátunk a könyv című úttörő közművelődési játéknak is. A pályázaton azok a gyerekek vehettek részt, akik az ajánlott könyvek közül kettőt elolvastak és élményeikről olvasónaplót készítettek. Az iskolai vetélkedőkön több mint száz-száz taA mezőberényi olvasóversenyen a zsűriben Medvegy András, a szlovák szövetség képviselője és Paulik Etelka, a szlovák nyelvű újság munkatársa értékelte a gyerekeket. A játékvezető, István Anna, a Megyei Művelődési Központ munkatársa volt Fotó: Demény Gyula nuló versenyzett mindkét nyelvből. A megyei döntőket május 7-én, hétfőn rendezték Mezőberényben és-Gyulán. A gyulai versenyt Martyin György méhkeréki román szakfelügyelő tanár nyitotta meg, s itt 33 pajtás vetélkedett. A román tannyelvű iskolások sorából elsők lettek: Rokszin Ibolya méhkeréki, Sur Aranka és Rúzsa János gyulai tanulók. A kö- rösszakáli nyelvoktató iskola diákjai: Burzuk Ilona, Kaszás Ildikó és Papp Éva is a legjobbak között végeztek. Mezőberényben a szlovák olvasóversenyen élményeiket le is rajzolták a gyerekek. Az alsósok kategóriájában a tannyelvű iskolások közül a tótkomlósi Óvári Enikő lett az első. A nyelvoktató iskolák tanulóinak sorából Duna Erika, a Békéscsabai 3-as számú Általános Iskola tanulója szerepelt a legjobban. Az idősebbek helyezési sorrendje a . következő: első lett a kondo- rosi nyelvoktató iskola diákja, Kovács Zsuzsa és a Békéscsabai 3-as számú Általános Iskola tanulója, Pri- bojszki György. Másodikok a kétsopronyi Viczián Margit és Szabó György. A nemzetiségi olvasómozgalom helyezett diákjai kül- és belföldi jutalomutazáson vesznek részt, a nyáron. A Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási lucernaszárító üzemében már jó ideje megkezdték a szecskázott zöldlucerna szárítását, a granulátum készítését. A szállítójárművek oldalának magasítását a karbantartó műhely lakatosai készítik és szükség szerint azonnal javítják a hibás gépeket Fotó: Veress Erzsi Harcban az idfijárással Sok még a vetetlen terület Az idei tavasz nem sokban hasonlít a mindannyiunk által kedvelt évszakra. Ez nemcsak a mi hangulatunkat rontja, hanem a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok esélyeit is, arra nézve, hogy a kukoricát, napraforgót, cukorrépát optimális időben, megfelelő körülmények között vessék el. A megye egészét nézve ugyan 87—90 százalékra áll a kukoricatermesztésre kijelölt területeken a vetés, meghaladja a 80 százalékot, ez az arány a napraforgó esetében is, ám akad tájegységünknek jó néhány olyan területe, amelyen a helyzet jóval kedvezőtlenebb. Ismert, hogy Nagykamarás térségében soha nem látott vízborítások akadályozzák a mezőgazdasági munkákat. Ezzel együtt is azonban a megye déli felében gazdálkodó szövetkezetek a talajok száradásával május végéig még fővetésben juttathatják a kukorica vetőmagját a földbe. Ezt követően viszont június közepéig már csak napraforgóval, illetve silókukoricával hasznosíthatják a még vetetlen táblákat, ha az időjárás kedvez; ha nem, azzal is számolni kell, hogy néhány hektár fekete ugarnak marad. A víz elég sok panaszra ad okot a Körösök völgyében is, ahol az előirányzott napraforgóvetésnek még csak a háromnegyed részével végeztek. Itt ugyan összefüggő víztükröket már nemigen lehet látni, ám a talaj annyira vízzel telített, hogy Vésztőn, Sarkadon, Szeghalmon 500 hektárt meghaladó, Dobozon, Kötegyánban és a két békési tsz-ben 200 hektárt meghaladó területre nem tudtak még rámenni a napraforgót vető gépek. Ugyanebben- a körben a kukoricavetést sem sikerült még befejezni. Ebben a gépátcsoportosítások sem hozhattak előbbre lépést, hiszen a talajnak errefelé még sokat kell szikkadnia. Viszonylag gyengék a tavaszi árpa felületvetések is, és nehéz lesz a kipusztult búzavetések helyét hasznosítani, hiszen a kipusztulás foltokban jelentkezett a hatalmas táblákon. Sokat szenvednek az agráripari egyesülés mezőgazdasági üzemei is Gyula és Békéscsaba térségében. Szerencsére a zöldségkultúrák szépen díszlenek, a csabai állami gazdaság kereki üzemegységének 400 hektáros borsótáblája üde zöldjével az idei tavasz ritka látnivalói közé tartozik. Bár a gazdaságok mindent megtesznek a soros teendők teljesítéséért, a körülményekre tekintettel nem képesek a megszokott ütemben és minőségben haladni a vegyszeres gyomirtással, illetve a talajerő-utánpótlással sem. A következő hetekben és hónapokban is a kémiai szerek felhasználása rendkívüli körültekintést és mérlegelést kíván az üzemektől az okszerű talajművelés és növényápolás követelményeinek, illetve az ésszerű költséggazdálkodás lehetőségeinek figyelembevételével. K. E. P. Együttes ülést tartott az országgyűlés szociális, egészségügyi és kulturális bizottsága Az iskola-egészségügy helyzetét tűzte napirendjére keddi együttes ülésén az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi, valamint kulturális bizottsága. A képviselőket tájékoztatva a két minisztérium képviselői leszögezték: az iskola-egészségügyi munka a gyermekegészségügyi gondozás kiemelt feladata. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1972-ben vizsgálta az ellátás helyzetét, számos javaslatot dolgozva ki. Az azóta eltelt hét évben az óvodák és iskolák felügyeletét a körzeti orvosi hálózatra bízták, a középiskolákban pedig önállóan dolgoznak az orvosok. Az előrelépés mellett azonban továbbra is számos teendő vár a szakemberekre. Éppen ezért a gyermekek és ifjak egészségének megóvása érdekében tovább kell javítani a higiénés körülményeket. Ugyancsak tenni kell a túlterhelés megakadályozásáért. Apróságnak tűnik, mégis fontos, hogy az oktatási intézményekben megfelelő legyen a megvilágítás, az iskolaudvarok szolgálják a tanulók mozgását, a gyermekétkeztetésben pedig növekedjék a tejtermékek, a baromfihús, a zöldség és a nyers gyümölcs aránya. A tájékoztatót vita követte, majd az együttes ülés befejeztével az országgyűlés kulturális bizottsága az iskolai idegennyelv-oktatás helyzetét vitatta meg.
