Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

1979. május 3., csütörtök NÉPÚJSÁG ■■ SZERKESSZEN VELÜNK! Lipták Pál, Békéscsaba VII. kerületi lakos azzal a panasszal fordult szerkesztő­ségünkhöz, hogy Mezőmegye- ren általában hiánycikk a korpa, a szárított és mor­zsolt kukorica, a takarmány- búza és a lucemaliszt. Me- zőmegyeren sok az állattartó gazda. Tápot kapnak a bol­tokban és a termelőszövetke­zet is értékesít, de jobb len­ne az állatok változatosabb takarmányozása. ’* * * Mivel Mezőmegyer táp­takarmánnyal való ellátása jelenleg nem a Békés me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalathoz tarto­zik, felkerestük a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállala­tot, ahonnan a következő választ kaptuk: „A vállalat új alapító okirata szerint a fő tevékenység a zöldség-, gyümölcs forgalmazása. Ki­egészítő tevékenységként ma­radt a tápok forgalmazása, melyet fokozatosan megszün­tetünk. A korábbi években nagyobb mennyiségű kuko­ricát, takarmánybúzát vásá­roltunk fel a gazdaságoktól és nagy részét tároltuk. Évente egy-két ezer vagon szemes terményt tároltunk, az elmúlt esztendőben azon­ban már semmit. Erre a cél­ra anyagi fedezetet nem kap­tunk. Tápellátásra korlátoz­tuk a takarmányforgalmat, amiből az ellátás kielégítő. A jövőben sem számítha­tunk arra, hogy szemes ter­ményből vállalatunk készle­tezni tud, s a lakosság ez irányú igényét ki tudja elé­gíteni. ..” * * * „A vevő csak várjon” címmel közöltük korábban egy békési olvasónk levelét a benzinkútnál történő ud­variatlan kiszolgálásról. Vá-. laszt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt igazgatási főosztályától kaptuk. A pa­naszt megvizsgálták és kü­lön írásban figyelmeztették a töltőállomás dolgozóit a mun­kaköri leírásban foglaltak megtartására, az udvarias, gyors, kulturált kiszolgálás­ra. „.. .A tiszántúli központ műszaki területéről végzett ellenőrzések során megálla­pított hiányosságokért —me­lyek a munkafegyelem meg­sértésében történtek — a szükséges intézkedéseket megtettük, a töltőállomás dolgozóit felelősségre vontuk. Kérjük a vásárlók szíves el­nézését, türelmét a szolgál­tatás területén esetlegesen előforduló hibákért. Köszön­jük észrevételeiket...” * * * „Orosháza meddig várjon” címmel írt a Szerkesszen ve­lünk rovatnak Horváth End­re, Orosháza, Kutasi u. 8/A szám alatti lakos. Kifogásol­ja, hogy a gyors ütemben fejlődő alföldi városban nem jó a helyi közlekedés. A vo­nalhálózat nem felel meg a követelményeknek, a .tájé­koztatás messze elmarad a követelményektől, a megál­lókból hiányzik a menet­rend, a térkép stb... Nincs megfelelő autóbusz-összeköt­tetés a város különböző ré­szei között, sok a rövid út­vonal. Főleg a 2-es és 4-es járaton nagy a zsúfoltság... Kérésünkre a Volán 8. számú Vállalat vezetői a helyszínen megvizsgálták a panaszt és a következő vá­laszt kaptuk: „... Megtettük a szükséges intézkedést arra, hogy az utasok tájékoztatása érdekében a vonalhálózati térkép és menetrend ki le­gyen függesztve mindenütt. Ami a járatok gyakoriságát, egyes vonalak átszervezését illeti, közöljük, hogy ezzel érdemben foglalkozni nem tudunk. Ez díjszabási prob­lémákat is felvet. Ugyanis nem lehetséges például, hogy a Szentetornyáról közlekedő autóbusz a vasútállomásig közlekedjék, mivel a jelen­legi vonalhossz már így is túlhaladja azt a távolságot, amelyért a kétforintos vitel­díj ellenében utazni lehet. A kétforintos vonalhossz öt-hat kilométer. Megjegyezni kívánjuk, hogy az autóbuszvonal-háló­zatot a városi tanáccsal egyetértésben . alakítottuk ki és a járatok közlekedésének idejét is minden esetben (évente egyszer) menetrendi értekezleten egyeztetjük a városi tanáccsal. A csúcsfor­galmi zsúfoltságon csökken­teni nem csak Volán-fel­adat, hanem a lépcsőzetes munkaidő bevezetése is so­kat segíthet...” * * * Ugyancsak a Volán 8. szá­mú Vállalat vezetői vála­szoltak Tóth János dombegy­házi lakos levelére, aki az ünnepnapokra és vasárna­pokra sűrűbb járatokat kér. Az autóbuszok menetrendjét, a járatok sűrűségét itt is a községi tanács vezetőivel egyeztette a vállalat. Az ed­diginél több járat indítása nem lenne se indokolt, se gazdaságos. * * * Mórocz Antalné orosházi lakos panaszát a Békés me­gyei Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás vezetői kérésünkre megvizsgálták. A panaszt jogosnak találták. A közérdekű bejelentést kö szonettel vették és megtették a szükséges intézkedést a panasz okának teljes meg­szüntetésére. * * * Gara András Gyula, Pós- teleki u. 37. számú levelére a gyulai Városi Tanács ille­tékesei válaszoltak. A kisa játításról szóló 1976. évi 24. sz. tvr. értelmében energia- vezeték továbbítására szolgá ló vezeték és berendezés el­helyezése közérdek. A kisa játítás tehát jogos. Gara Andrással a kisajátítással kapcsolatban nem sikerült megegyezni, mivel a kárta­lanítási igénye magasabb volt a hgcsült értéknél. Amennyiben a szakértő meg­állapításával elégedetlen a panaszos, peres eljárást kéz deményezhet a bíróságnál. A kisajátításra csak 1980-ban kerül sor, addjg szíves türel mét kéri a városi tanács. Vasrudak a konténerben A szemétgyűjtés és -szállí­tás korszerű eszközével, a fémvázas, kerekekkel, gör­gőkkel felszerelt konténerek­kel Békéscsaba utcáin, lakó­telepein gyakran találkozunk. Bosszankodunk a nehézkes kezelésük miatt, bántja a szemünket, ha nem elég gyorsan cserélik, s kibuggyan a hulladék a tartályból, vagy éppen egy gondatlan lakó mellé önti a szemetet. Egy azonban tény: a konténerek­re a város tisztasága, a kör­nyezetvédelem érdekében igen nagy szükség van, s be­szerzésükre a városi tanács komoly összegeket költött. Jogos tehát az igény: vi­gyázzunk jobban a konténe­rek épségére, hiszen ez is társadalmi tulajdon. A na­pokban több járókelő volt szemtanúja annak, hogy Bé késcsabán, a Bartók Béla út 35. szám alatti ház előtt el­helyezett konténert 70—80 centi hosszú, vastag vasru- dakkal pakolta meg valaki. A vasrudak miatt a tartályt kiüríteni nem lehetett, mert maga a konténer törött vol­na össze. A nehéz vasruda kát több járókelő fél órai fá­radságos munkával tudta csak kiszedni és jobb híján az árokba dobni. A konténer „rongálója” egyelőre isme­retlen. De ha a lakók job­ban odafigyelnek, egyre ke­vesebben merészkednek ha­sonló cselekedetre és tovább épségben maradnák a sze­méttárolók. Szocialista módon élnek, cselekszenek „ ... Szeretném megköszön­ni az orosházi Zenés presszó Várnai Zseni Szocialista Bri­gádjának a sokoldalú segítsé­get. Sok szép, nemes társa­dalmi munkát vállalnak a környezet szépítéséért, de meleg szeretettel gondolnak a vendéglátóipari vállalat nyugdíjasaira is, igyekszenek öreg napjainkat megszépíteni- Sok lglkes munkavállalással könnyítenek házimunkánkon. Hozzám is többször eljöttek már és megcsinálták nekem is a nagyon nehézkes ablak­pucolást és egyéb munkát. Ez a brigád valóban telje­síti a feladatát, szocialista módon él és dolgozik, item véletlen, hogy többszörösen elnyerték már az aranyko­szorút. Jó összeforrott gár­da, segítik egymást a gazda­sági, kulturális munkában és egyéni tanulásban. Szervezett, fegyelmezett, jó munkájuk, emberszeretetük, cselekvőkészségük mások előtt is példa lehet. Kívánok a brigád minden tagjának hosszú életet, erőt, egészsé­get, hogy még sok idős em­beren segíthessenek. Petrovics Béláné, Orosháza, Könd u. 53. Köszönet az életmentő vérért „ .. . A kislányom, aki most 16 éves, április 5-én bonyo­lult szívműtéten esett át. A műtéthez sok vérre volt szükség. A Körösvidéki Ci­pész Szövetkezet dolgozói tudták, hogy a kislányom milyen nehéz műtét előtt áll. Ezért a szövetkezet vöröske­resztes aktívái önkéntes vér­adást szerveztek. A békési telepen harminc, Békéscsa­bán pedig 21 véradó jelent meg. Szeretném megköszönni azt az önzetlen segítséget, ame­lyet a véradáson való részvé­telükkel juttattak kifejezés­re... Jó érezni azt az ösz- szefogást és az ebből fakadó erőt, ahogy a jelen esetben is egy emberként álltak mel­lém ezekben a nehéz napok­ban ...” Báthori Miklósné, Békéscsaba Szerkesztői Üzenetek Boldizsár Gyula, Békéscsa­ba: „Erzsébethelyi panaszok” címmel írt levelét rovatunk megkapta. A békéscsabai „repülőhíd” lábánál és a Tompa utcában megrongáló­dott járdáról már többször írtunk. Ennek ellenére köz­érdekű javaslatát továbbítot­tuk a békéscsabai Városi Ta­nács műszaki osztályára, ta­lán a járda helyreállításánál hasznosíthatják ötletét. * * * Lipták Pál, Békéscsaba VII. kerület, Marx u. 15. „Meddig járom a kálváriát” címen hozzánk küldött pa­naszlevelét megkaptuk, meg­vizsgáljuk és levélben vála­szolunk. * * * V. J„ Gádoros: örülünk, hogy tollat fogott és megírta: mennyire egyetért a „Míg élek, szolgálok” címen meg­jelent riport tartalmával. Mivel az említett doktornőről írtunk, így az ön levelének teljes leközlésére nincs lehe­tőség. Kérjük, írjon rova­tunknak máskor is. * * * Hajnóczi utca lakói, Békés­csaba: Közérdekű bejelenté­süket kivizsgáltatjuk és a Szerkesszen velünk rovatban válaszolunk. * * * Benkő Ferencné, Nagyszénás: A Szerkesszen velünk rovat­hoz írt, árjegyzékkel kiegé­szített levelét kivizsgálás cél­jából elküldtük a Békés me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalathoz. A vá­laszt rovatunkba/: keresse. MIT MOND II JOGSZABÁLY? D korlát alig látszik „... Nagyon gyakran köz­lekedem Orosházán, a város­ból kivezető, rendkívül for­galmas Bajcsy-Zsilinszky úton. A 100. házszám előtt, az a korlát alig látszik, amely veszélyre hívja fel a járókelők figyelmét. Nem tu­dom, milyen vezeték javítá­sakor ásták ki a négy méter­nyi hosszú, 60-70 centis mély árkot, amelynek oldalai erő­sen omladoznak. Elég régen veszélyezteti a járókelők tes­ti épségét. Sok kerékpáros, motoros és autós jár erre. Jó lenne, ha mielőbb betemet­nék az árkot, amíg súlyos közlekedési baleset nem tör­ténik __” V erasztó Mihály, Orosháza, Teleki u. 8 MWWWVWWWWWWWMMWMWWWWMWWVW» Olvasóink hívták fel a figyelmünket arra, hogy Békéscsabán, a Park étterem (népi nyelven Csempe) mellett levő kenyér­boltban mindig gazdag az áruválaszték és rendkívül udva­riasak az eladók. Felkerestük a békéscsabai 21. számú ke­nyérboltot és magunk is meggyőződtünk arról, hogy a kis pavilonban igen nagy a forgalom. Messze környékről eljár­nak ide friss kenyérért, péksüteményért és más áruért, mert az sem mindegy: milyen a kiszolgálás. Képünkön a két el­adó: Leskó Józsefné és Kés jár Györgyné látható, ök mindig készséggel állnak a vevők rendelkezésére Fotó: Veress Erzsi T. János, Battonya: Leve­lében azt írja, hogy első há­zasságából egy fia van. Még a különélés során a volt fe­leségével havi 500 forint gyermektartásdíjban állapod­tak meg. A napokban azon­ban a volt felesége értesítet­te, hogy kérni fogja a bíró­ságtól a gyermektartásdíj felemelését. Kérését arra alapozza, hogy levélírónk a háztáji gazdaságából a múlt évben jelentős jövedelemre tett szert. Vajon jogos-e a volt feleség követelése? Alapvető szabály, hogy a szülők kötelesek gondoskod­ni gyermekükről. Ha együtt élnek, ennek természetesen közösen tesznek eleget. Ha viszont külön élnek, az egyik vagy a másik szülő tartásdíj formájában tesz eleget a gondoskodási kötelezettség­nek. A külön élő szülők ma­guk is megállapodhatnak a gyermektartásdíj fizetésében. Ha nincs megállapodás, a bí­róság jár el. A tartósdíjat általában úgy állapítják meg, hogy az gyermekenként el­érje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt meg­illető juttatásoknak a 20 szá­zalékát. Függetlenül attól, hogy hány gyermek van, a kötelezettel szemben érvé­nyesíthető összes tartási igény nem haladhatja meg a beszámítható bér és jövede­lem 50 százalékát. A bíróság a tartásdíjat a körülmények mérlegelése alapján 20 szá­zaléknál alacsonyabb vagy magasabb összegben is meg­szabhatja. Alacsonyabb ösz- szegben akkor állapítja meg a tartásdíjat, ha az irányadó 20 százalék meghaladná a gyermek szükségleteit, vagy veszélyeztetné a tartásra kö­telezett szülő megélhetését. A tartásdíj mértékének megha­tározásakor a bíróság meg­vizsgálja a kötelezett kerese­ti és vagyoni viszonyát. Ha a kötelezett jövedelme munka­bér vagy bér jellegű jutta­tás, az előző 12 hónapról szó­ló kereseti kimutatás is ele­gendő. Más a helyzet, ha a munkabéren felül egyéb jö­vedelme is van. Ilyenkor a munkabérhez hozzá kell szá­mítani a kötelezettet megil­lető minden bér jellegű jut­tatást, továbbá egyéb rend­szeres jövedelmet. így a pré­miumot, a különféle jutal­makat, valamint a háztáji gazdaságból származó jöve­delmet is, de még a hála­pénz sem maradhat el. Ezt olyanoknál kell figyelembe venni, akik munkakörüknél fogva — fodrász, taxisofőr, pincér — rendszeresen kap­nak borravalót. Ezeket a kö­rülményeket mind figyélem- be veszik a bíróságon. így hát a megszabott összeg meg is haladhatja a kimutatott jövedelem 20 százalékát. Indokolt esetben a tartás­díjat meghatározott összeg­ben állapítják meg. Erre ál­talában akkor kerül sor, ha a kötelezett jövedelme nem állandó jellegű. Továbbá meg lehet állapítani a jutta­tások bizonyos százalékát is. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjai havonta meghatározott összeget fizet­nek, s -ehhez az év végi zár­számadáskor az elszámolt ré­szesedés bizonyos százaléka járul. A tartásdíjat általában meghatározott időre állapítja meg a bíróság. Ha megvál­toznak azok a körülmények, melynek alapján a tartásdí­jat megállapították, valóban lehet kérni a tartásdíj fel­emelését vagy leszállítását. A gyermektartásdíj fizetésében békés úton is meg lehet ál­lapodni. Nem kell feltétlenül a bírósághoz fordulni. A gyámhatóság előtt kötött egyezséget jegyzőkönyvbe foglalják, és azt jóvá is hagyják. (Dr. Serédi) Á gyermekekért A nemzetközi gyermekév alkalmából sok értékes kez­deményezésről kap hírt a Szerkesszen velünk rovat. Ezekből idézünk ‘néhányat: „ ... A békéscsabai Kulich Gyula-lakótelepi óvóda szü­lői munkaközössége az ENSZ felhívására már két alka­lommal szervezett gyermek- műsort. A gyermekeknek és a szülőknek saját maguk ál­tal készített szendvicset érté­kesítettek, hűsítő italt adtak el nagy mennyiségben. A csaknem ötezer forint bevé­telt befizetik a Gyermekszo­lidaritási Alap javára. A kö­zeljövőben papírgyűjtést szerveznek, s az összeget ha­sonló célra fordítják. A gyer­mekév alkalmából a szülői munkaközösség színházba vitte el az óvodásokat...” Kulich Gyula-lakótelepi óvoda szülői munkaközössége * * * „ ... Ezúton szeretnénk megköszönni a szeghalmi SZÖVÉPÍTŐ Vállalat vezető­inek és dolgozóinak, akik le­hetővé tették, hogy Szeghal­mon, a Béke sugárúti óvoda nagycsoportosait egynapos csodálatos autóbuszkirándu­lásra vihettük Debrecenbe. A gyermekek megnézték az állatkertet, voltak a vidám­parkban és a debreceni Nagyerdőben, önzetlen se­gítségüket a gyermekek ne­vében köszönjük...” Liker Andrásné, csoportvezető óvónő A szeghalmi kisdiákoknak Kedves kis Pajtások! A naplótok első oldalán egy jelmondatot láttam: „Együtt, egymásért, kéz a kézben.” Nem először talál­koztam én már ilyen és hasonló igékkel, jelmondatok­kal. Nagyon szép és nemes gondolat, de csak úgy ér valamit, ha az emberek tetteikkel, egymás iránti sze- retetükkel, becsülésükkel gyakorolják is. Az a rövid idő, amelyet iskolátokban, közöttetek el- töltöttem, meggyőzött arról, hogy ez az ige a Ti iskolai közösségetekben éló valósággá vált. Nekem, az öreg költőnek, valósággal felüdülést jelentett látni kedves, vidám arcotokat. Hallgatni bátor és okos kérdéseiteket. Érezni szavaitokból az emberi gonoszságot, irigységet, gyűlöletet még nem ismerő tiszta szív és lélek sugár­zását. Nem is tudom elfelejteni, amíg élek. S amikor találkozásunk végén sorban csókkal búcsúztatok tőlem, az nekem olyan megható volt, hogy megkönnyeztem, és nagy költőnknek, Ady Endrének egyik nagyon szép verse jutott eszembe. Hadd idézzem egyik strófáját, mert nagyon ráillik az életemre: „Ifjú szívekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű” Kedves kispajtások! Köszönöm megértő kedvességteket és kívánok szá­motokra sok sikert a tanulásban és majd felnőtt koro­tokban is boldog életet. Azzal a kéréssel, hogy bárhová állít benneteket a sors, minden tudásotokat az emberek boldogítására, egymás megbecsülésére, hazánk, nemze­tünk javára fordítsátok! Sok szeretettel Hegy esi János, Füzes gyarmat Válaszolnak az illetékesek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom