Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
1979. május 5., szombat w w __ A szeghalmi ÁFÉSZ művelődési bizottságának terveiből Művelődési bizottságunk programtervezetének sikeres megvalósításáért tovább kívánjuk bővíteni együttműködésünket a különböző társadalmi szervekkel, így mindenekelőtt a járási művelődési központtal, a járási könyvtárral és más intézményekkel...” A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ művelődési bizottsága 1979. évi cselekvési tervének zárósoraiból idéztünk. Lapozzunk bele a nyolcoldalas programba, amely négy fejezetben tárja elénk a világnézeti nevelés, az iskolarendszerű oktatás, a szakmai nevelés és továbbképzés, a kulturális élet idei elképzeléseit. A szóban forgó cselekvési terv szerint áz 1979—80-as oktatási évben az ÁFÉSZ dolgozói közül 80-an pártoktatás, 14-en KISZ-oktatás, 60-an szakszervezeti oktatás keretében gyarapítják világnézeti ismereteiket. Közép- és felsőfokú pártoktatásban 13-an vesznek részt. Jelentősnek tartja a szövetkezet művelődési bizottsága az iskolarendszerű oktatás kiszélesítését. így 14- en kezdik meg tanulmányaikat az idén a dolgozók középiskolájában. Ugyanakkor 38- an a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola nappali tagozatán, 39- en szakmai továbbképző tanfolyamokon, 31-en boltvezetői és egyéb oktatási formákban vesznék részt. Nagy figyelmet fordított a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ művelődési bizottsága idei tervének elkészítésekor a szocialista brigádok különböző vetélkedőire. Ez egyébként fontos része a közművelődési mozgalom egészének. Az idén például a Delta, a Dobó Katalin, a Petőfi Sándor, a Sárréti és a Zója Szocialista Brigád nevezett be, illetve állt helyt az ágazati közművelődési vetélkedősorozatban. Közülük is kiemelkedik a Sárréti Szocialista Brigád teljesítménye, ugyanis tagjaik ezelőtt elsők lettek az ÁFÉSZ-ágazat megyei közművelődési vetélkedőjén. A művelődési bizottság idei cselekvési tervében olvashatjuk, hogy a szövetkezet fiataljai részt vesznek a járási KISZ-bizottság által szervezett ifjúsági vitakör járási vetélkedőjén. Továbbá az ÁFÉSZ dolgozói bekapcsolódnak a Szeghalmi Állami Gazdaság által meghirdetett művészeti vetélkedőbe. Hagyomány már — és ez a mostani cselekvési tervben is jeles helyet kapott — az íróolvasó találkozók megrendezése is. Ilyen találkozókra az ünnepi könyvhét és az őszi megyei könyvhetek alkalmával kerül sor. Továbbra is fontosnak ítéli meg az ÁFÉSZ művelődési bizottsága a járási művelődési központ és a szövetkezet közös fenntartásában működő 16 tagú ifjúsági fúvószenekar anyagi és erkölcsi segítését. A művelődési bizottság cselekvési terve szerint az idén is megrendezik a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ fiataljainak találkozóját, melyet szellemi vetélkedővel és kultúrműsorral kötnek egybe. Az ifjúsági találkozó szellemi vetélkedőjének fő témája a Magyar Tanácsköztársaság 60., valamint Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat felszabadulása 35. évfordulójára történő emlékezés. A KPVDSZ kulturális napok megrendezésébe az ÁFÉSZ egész kollektívája bekapcsolódik. Erre az eseménysorozatra külön programtervezetet készít a szak- szervezeti bizottság, melyben az oktatási, a kulturális, a társadalmi és sportrendezvények egész sora szerepel. Benne lesz az idei programban a szakszervezet és a Vöröskereszt helyi szervei által megrendezésre kerülő ismeretterjesztő előadás, továbbá a sárréti napok idején összevont kiállítás, valamint 41 dolgozó részére több napos kirándulás Bécsbe. Kiemelten szerepel a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ művelődési bizottsága idei cselekvési tervében a gyermekév több rendezvénye és ilyen értelmű csatlakozásuk a működési területen levő községek művelődési otthonaival. Csak a jellemzőbbeket említettük itt abból a cselekvési tervből, melyet a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ művelődési bizottsága az idei, 1979-es esztendőre összeállított. Balkus Imre Most jön az élet Bolti eladók, felszolgálók, szakácsok, cukrászok. Harmadéves ipari tanulók Békéscsabán, a kereskedelmi és vendéglátóipari iskolában. De már nem sokáig: egy jó hónap, aztán szakmunkások lesznek. Először egy csöpp elfogódottság érzik rajtuk, de ahogy belevágunk a témába, vidám, érdeklődő, s pergő nyelvű társasággá válnak. emberek és idegesek, az udvariasságot pedig mindenki szereti, sőt elviirja. — De tanítják-e az iskolában? — teszem föl a vásárlók és vendégek oly sokszor elhangzó, kétkedést sejtető kérdését. Csodálkozva néznek, s szinte egyszerre mondják, hogyne, még etikát is tanulnak, nemcsak udvariasságot. Elmagyarázzák, milyen fontos csak magázás váltja föl a tegezést, és a megszólítás bizonytalansága, ami még fokozódik, amikor az ötvenéves vendéget kellene — mint kértük — közvetlenül megszólítani. Ekkor derül ki, hogy bár tanulták, mégis milyen nehéz a gyakorlatban élni az „asszonyom, uram” megszólítással. A kereskedelemben dolgozók ■ is mesterkéltnek MOZI Beszélgetés előtti pillanatoka könyvtárban Téma? Szinte jön magától, egyik a másik után. Felnőtt dolgok ifjúi szemmel. ELŐSZÖR IS A SZAKMA a köszönés, s mennyire rosz- szul esik mindenkinek,' ha nem fogadják. Ezt ők magukról tudják, mert..., de ne. feszegessük. Vagy mégis? Szóval tanár is akad, aki viszonzatlanul hagyja. — Nehéz, vagy könnyű? — teszi föl magának a kérdést Mladonyiczki László. — A szakács dolga nehéz, de szép. Én erre vágytam mindig, sokat kotnyelesked- tem már kiskoromban a konyhán. Tényleg szeretek főzni. — Nem könnyű — fogalmaz diplomatikusan a boltosok pevében Kiss Margit, aki a műszaki cikkekre specializálta magát. S nem elsősorban a fizikai tényezőkre gondol. — Nagy emberismeretre van szükség, türelemre, udvariasságra, mert még az önkiszolgálókban is foglalkozni kell a vevőkkel. Bíró Magdi, Takács Éva, Uhljár Zsuzsa egy-egy részét említi a nagyon is ösz- szetett kérdésnek. Az emberismeret azért fontos, hogy megtalálják a kellő hangot, a türelem meg, mert leginkább sietnek az AKKOR LÁSSUK! A tanultakról jó lenne meggyőződni, de ezt csak játékkal pótolhatjuk. Ez viszont nem gond. Mucsi Anna máris a békési ÁFÉSZ-vendéglő ielszolgá- lójaként fogadja Kctri Mar-, gitot. — Jó napot. — Jó napot kívánok. Tessék, parancsoljál... S Margit választ az elébe tett étlapról, Anna pedig hozza sorban, jó étvágyat kívánva. A végén számlát ír ötvenhat forintról és átnyújtja. — Hatvanból kérek visz- sza — jegyzi meg a vendég hanyagul a társaságban ülő kereskedők zajos közbeszólásától kísérve. Mert ami természetes a vendéglátóknak, azt ők rosszallással nézik. De az előadás folyik tovább. Most 30 éves anyát játszik Margit, s két kisgyermekkel jön ebédelni. A jelenet lefolyása hasonló, NDK zenei napok Neves NDK-beli és hazai muzsikusok, énekművészek részvételével hétfőtől nyolc napon át, Budapesten és 9 vidéki városunkban rendezik meg az NDK zenei napokat. A május 14-ig tartó eseménysorozat nyitó hangversenyének színhelye az Erkel Színház lesz, ahol hétfőn este a lipcsei Gewandhaus zenekara — Kurt Masur vezényletével — Mendelssohn-, Mozart- és Schubert-műve- ket ad elő. A lipcsei zenekar Győrött, Szolnokon, Miskolcon és május 12-én ismét a fővárosban, a Zeneakadémián ad egy-egy hangversenyt. Heinz Schunk hegedű- és Jutta, Czapski zongoraművész Budapesten és Barcson, az Aulos trió Budapesten, Hermann Hähnel énekművész pedig a fővárosban, valamint Orosházán és Jászberényben lép a közönség elé. NDK-beli szerzők műveiből Pécsett a helyi szimfonikus zenekar, Leninvárosban a miskolci szimfonikusok zenekara, s — május 9-én a Zeneakadémia kisterméből egy, hazai muzsikusokból összeállított kamarazehekar ad koncertet. Szlovák nyelvű iskolai előkészítő óvodásoknak A békéscsabai Áchim L. András Szlovák Kollégium a 6—18 éves korú, szlovák iskolákban tanuló gyerekeknek nyújt otthont. Igaz, néhány éve más iskolákba járó diákoknak is helyet biztosít, így 40 közgazdasági szakközépiskolás lánynak, ezenkívül annak a 70 ipari tanulónak is, akik jó ideje hiába várják, hogy a kivitelező által jóval korábbra ígért új szakmunkástanuló diákotthon végre átadásra kerüljön. Azért a kollégium vezetősége reménykedik abban, hogy a „vendég diákok” szeptemberben már új kollégiumukban kezdhetik a tanévet. Ez lenne ugyanis a feltétele annak, hogy megvalósítsák régi vágyukat; az óvodások szlovák nyelvű iskola-előkészítésének tervét. Az egy esztendeje lezajlott nemzetiségi kongresszusokon is többször hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi oktatás bázisát az óvodákban kell megteremteni. Abból az egyszerű pedagógiai igazságból kiindulva állapították meg, hogy különösen négy—ötéves korban mutatnak rendkívüli fogékonyságot a gyerekek az idegen nyelvek tanulása iránt. Ebből az alapelvből kiindulva kívánják megvalósítani a békéscsabai szlovák kollégiumban egy 20—25 tagú óvodás csoport iskolai előkészítőjét. Egyéb szükség is magyarázza, hogy a békéscsabai szlovák kollégium és iskola tervét jelentősen támogatja a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya is: ugyanis a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó gyerekek zöme alig, vagy csak nagyon keveset tud szlovákul. Márpedig a nemzetiségi iskolák első osztályában egy tantárgy kivételével valamennyi oktatása nemzetiségi nyelven folyik. A nyelv hiányos birtoklása pedig a nemzetiségi iskolákba járó gyerekeknek rendkívüli nehézségeket okoz. Ezeket a gondokat kívánják feloldani, illetve megelőzni a békéscsabai szlovák kollégiumban szeptemberben kezdődő iskolai előkészítő csoporttal. A nagycsoportos korú gyerekek hétfőtől péntekig olyan környezetben lehetnének, ahol szlovákul beszélő óvónők, dadák és gyermekfelügyelők irányítanák felkészülésüket és életüket. Már készén is áll a játékszoba, gazdagon felszerelve játékokkal, sporteszközökkel és az apró gyerekeknek megfelelő speciális bútorokkal. Bár a jelentkezőknek bentlakásos helyet tud biztosítani a kollégium, mégsem zárkóznak el az elől, hogy azok is járhassanak a szlovák nyelvű iskolai előkészítőre, akiknek szülei Békéscsabán laknak és az egész napos napközihez hasonlóan késő délután hazavinnék gyermekeiket. A szlovák nyelvű iskolai előkészítésnek más szerepe is van. Az itt felkészített jövendő kis elsősök egyben a békéscsabai szlovák: tanítási nyelvű általános iskola beiskolázási gondján is enyhítenének. A jelenlegi feltételek egy csoport indításéira alkalmasak, a kollégium vezetése viszont ennek az így csoportnak igyekszik — hiszen kis gyerekekről van szó — a lehető legjobb körülményeket biztosítani. B. S. E. Fotó: Gál Edit érzik, és elkerülik, ha csak lehet. A bizalmasságot — kedves, aranyos stb. — illetlennek tartják, tudják, hogy udvariatlanság. ÉS A BOLTOSOKNAK KI AD? Szó szerint ezt mondta az előbb Mohnács Kati, amikor a parázs vita miatt egy időre megszakadt a játék és nagyon is komolyra fordult a szó a két tábor között. S csak úgy pattogtak az érvek és ellenérvek ide- oda. Hiába hallottuk az előbb Bállá Jutkától, hogy nekik, szakácsoknak, az a legnagyobb elismerés, ha megkérdik, ki csinálta ezt a finom ételt? A vendéglősök legfőbb ütőkártyája most az alacsony fizetés, meg hogy a szokás az szokás, s a vendégek kapatják el őket. Még a táppénz és nyugdíj is szóba kerül, amibe a borravaló nem számít be. Most látszik igazán, hogy mindkét szakmát egyformán nehéznek tartják. Persze ki-ki a magáét. — Pedig a kereskedő nagy súlyokat emel... — Hát a fazekak tán könnyebbek? — És a pincér mindig talpon? Egymás szavába vágva röpködnek a szenvedélyes vélemények, nem is annyira egymás ellen, mint inkább a maguk igazolására. Aztán, amikor valaki azt a vendéget vázolja fel, aki mindent kifogásol, és végig csak ugráltatja a felszolgálót, sőt a konyhát is ... akkor kacagásba fúl a vita. S a szakma szépségére, sőt művészi vonásaira térnek át. őszintén izgatja ez őket. Akárcsak az önálló indulás az életbe, ahol minden szakmát valóban művészi szintre lehet emelni. Erre vágynak, ez az ambíciójuk. S az iskola jó alapot adott hozzá. Mint mondják, tudást, és sok gyakorlati ismeretet. Végül az vetődik föl, va- jpn ki miről számolna be, ha tíz év múlva találkoznánk? Lesz-e főszakács, cuk- rászfőpök, étterem- vagy boltvezető már közülük — latolgatják feleletképpen. Ki tudja? Az viszont biztos, hogy mind a tizenhármán tovább akarnak tanulni. Gimnázium, szakközép- iskola, közgazdasági tanulmányok a következő lépcső, ■1 a munka mellett. S hogy ez nem véletlen, maguk mondják. Az ösztönzést ettől az iskolától kapták. Vass Márta Októberi vasárnap Kovács András Októberi vasárnap című filmjében — amely a MAFILM Dialóg Stúdió és a nyugatnémet ZDF televíziós társaság koprodukciójában készült — nemcsak arra vállalkozott, hogy feltérképezze három nap történetét, hanem, hogy feltegye a drámai „miérteket”, s válaszképpen a kérdésre, eljusson a következtetésig, miszerint: a kormányzó tétova kiugrási szándékának őszinteségében bizony joggal lehet kételkedni. Eredeti híradóval indul a film. Segítségével szinte jelen vagyunk, s megérezzük 1944 őszének nyomasztó légkörét. A propaganda a németek győzelméről beszél, Horthy negyedszázados or- száglásának ünneplésére készül, egy díszes album megismertet a kormányzó családjával, környezetével, néhány kurta képsor pedig a fronttal, amely már elérte a Tiszát. Aztán gyors váltás, s idillikus békességben egy hét végi teniszparti után máris előttünk a három főszereplő, az udvariasan mosolygó Hoffmann, a német titkosszolgálat vezetője, Géza, Horthy bizalmasa és szárnysegédje és a csinos Edit, aki egy nyilas gróf felesége. Jól pergő jelenetekkel vázolja fel a film a kibontakozás lehetőségét: megszületett a legfelsőbb döntés, a kormányzó nyilvánosságra hozza, hogy megbízottai aláírták Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt. Aztán, mint tudjuk, néhány dolog közbejött, illetve elmaradt... Elsősorban azért tetszik a film, mert nem azt hangsúlyozza, ami közbejött — az ifjú Horthy elrablását —, hanem azt, ami elmaradt, né- vezetesen a döntést kísérő egyértelmű cselekvést. Ezen a ponton sikerült felerősíteni a tétovaság, a felelőtlenség drámáját, s ugyanakkor a krimik izgalmává lekötni a nézők figyelmét. Az alkotói szándék világos: e szomorú történelmi tablóval megéreztetni egy egész ország drámáját, felmutatni egy negyedszázados ténykedésen alapuló politika és egy rosszul értelmezett úri „lovagiasság” csődjét. Amíg a kormányzó „lovagi- askodott”, a németek cselekedtek. Remek ötletekkel ábrázolja a film ezt az ellentétes gondolkodást, illetve alapállást. Érthető, hogy a film írója és rendezője nem szívesen ábrázolt panoptikumszerű történelmi figurákat. Mint nyilatkozta, dramaturgiai problémáit azzal oldotta meg, hogy felfedezett egy alig ismert figurát, egy szárnysegédet, s őt emelte főszereplővé. Ehhez joga van ugyan, ám ezzel a dramaturgiai fogással éppen drámaiságából veszített a film. A cselekvés tétje lett kevesebb, hiszen tudjuk, hogy a szóban forgó szárnysegéd semmiféle döntési jogkörrel és hatalommal nem rendelkezett. A népes szereplőgárdából a szárnysegédet alakító Bács Ferenc és a kabinetiroda főnökét játszó Tánczos Tibor tűnik ki. A német színészek hatásosan illeszkednek a film hangulatához. Ezt a várakozásteli hangulatot szolgálják Lugossy István keményen fekete-fehér képsorai is. Márkusz László
