Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

NÉPÚJSÁG 1979. május 27., vasárnap o Egészség — higiénia H napozásról Sokszor elhangzott már, hogy a napfény az élet for­rása. Szervezetünk egészsé­ges működéséhez feltétlenül szükséges is, de csak akkor válik hasznunkra, ha „be­osztással és beosztással élünk vele.” A korán beköszöntött ká­nikula zsúfolttá tette a strandokat és a kiránduló- helyeket. Szinte habzsoljuk a nyári napfényt, a kellemes vizet, de egyre többen van­nak azok, akik éjszaka kínzó fájdalmakra ébrednek, bő­rükön égési hólyagok kelet­keznek. Szükséges, hogy a napozásról alkotott ismere­teinket felfrissítsük. Általános tanács, hogy a napozást fokozatosan kell el­kezdeni, eleinte 10—15 perc­nél ne tartson tovább. Víz­ből kijövet a test megszára- dása után nyugodtan árnyék­ba húzódhatunk, a fák alatt is lehet bámulni, mert a le­velek átengedik az ibolyán­túli sugarakat. Kisgyermeket csak árnyékban szabad na- poztatni, szervezete így is hozzájut a szükséges nap­fényhez. A reggeli és a dél­utáni napfény veszélytele­nebb. Mindenkinek gondol­ni kell erre, és a déli hő­ségben inkább az árnyékban pihenjen le. Az idősebbek, a változás korában levők, a magas vérnyomásban szen­vedő betegek mindig csak árnyékban, félámyékban tar­tózkodjanak. Talán szokatla­nul hangzik, de a napozás kellő előkészületeket igényel. A pattanásos bőrre hatásos a napfény, de ajánlatos a strandidény megkezdése előtt az arcbőrt kozmetikussal ki- tisztíttatni. Rendkívül előny­telen külsőt kölcsönöz, ha a napfénytől szárazabbá váló bőrbe besülnek a mite- szerek. Nőknek, férfiaknak egyaránt fontos, hogy az arc és a test bőrét napozás előtt letisztítsák, lemossák! A nők a szájrúzst feltétlenül tá­volítsák el, mert a rúzs fényérzékenyítő festéket tar­talmaz, amely napfény hatá­sára könnyen gyulladást válthat ki az ajak finom bőrén. A kölnivíz sem való strandra, mert ahol végig­csurog a bőrön, könnyen fol­tos lehet a lebarnulás. A nap­szemüveg nemcsak a vakító fénytől védi a szemet, ha­nem a szemzug körül szarka­lábak kialakulásától is meg­óv. A gondosan letisztított bőrre a fényvédő krémeket, napolajakat bátran használ­hatjuk. mert ezek fokozato­san elősegítik a bámulást. Hasznosak, mert a bennük levő fényvédő anyagok meg­akadályozzák, hogy a sugár­zás egy része a bőröl} át­hatoljon és gyulladást okoz­zon. A bennük levő zsiradék vagy olaj megakadályozza a bőr vízvesztését és megőrzi puhaságát, feszességét. Ezért lehet szép barna színt kapni a különböző Nivea készít­ményektől, amelyek már évek óta közismertek. A mo­dem kiszerelés, csomagolá­si technika, mint például a spray készítmények a nap­olaj egyenletes felvitelét se­gítik elő. A Nivea napolaj spray egyike azoknak a leg­jobb készítményeknek, me­lyek a veszélytelen, tartós bámulást segítik elő. A na­pozás után a zuhanyozás szinte kötelező! A bőrt fel­tétlenül meg kell tisztítani a portól és a verejtéktől. Gyakran hangoztatott ve­szély a napszúrás, akik hosz- szabb-rövidebb ideig erős napsütésben dolgoznak, aján­latos a fejüket befedniük. Kertészkedés közben viselje­nek nagyszélű szalmakalappt, de még jobb a fehér kendő, mert — ellentétben a többi színnel — a fehér szétszórja a sugarakat. Egy másik me­legártalom a hőguta. Itt nem a szervezet által felvett me­leg mennyisége, hanem a hőleadó képességének korlá­tozása jelenti a problémát. A halvány arc, a fejfájás, esetleg ájulás jelzi a hőgu­tát. A beteget minden esetben vigyük szabad levegőre, ru­házatán könnyítsünk. Aján­latos az orvost megkeresni, még később is, amikor a be­teg már jobban van. Végül a legfontosabb: bár­milyen melege legyen is na­pozás közben, felhevült test­tel ne ugorjon a vízbe, mert életveszélyes. Az egészséges embert is figyelmeztesse a fejfájás, szívdobogás, vagy az ingerlékenység, hogy a napozást fejezze be. Dr. König János Ha keskeny az előszobánk Ha szűk és kicsi az előszo­bánk, és azt akarjuk, hogy nagyobbnak látsszék, akkor néhány trükkhöz kell folya­modnunk, és tekintettel kell lenni a lakberendezés né­hány szabályára is. Egy nagyméretű tükörfal szinte megdupláza a teret. Nagy falfelületnél több rész­re lehet osztani a tükröt. A szélesen az előszobába nyúló gardrób az előszoba keskeny- sége miatt itt nem előnyös. Mindenesetre a már meg­levő fogasokat fel lehet hasz­nálni. A tükör felerősítésé­vel egyidejűleg az akasztók felhelyezéséhez szükséges lyuikakat is ki kell fúrni. Reggelizőasztalnak falra erő­sített asztalt ajánlunk, össze­csukható székkel. Az asztal­lap zsanérral kapcsolódik a 10 cm-es peremhez. A lap kilógatható konzolon fek­szik. Mindehhez stabil hátsó fal szükséges. A polcok közé ragasztóanyaggal lehet fel­erősíteni a tükröket. Az aj­tók fölött polc futhat körbe. A vízszintes tagolás és a vi­lágos, egyszínű falkezelés (tapéta vagy festés) miatt alacsonyabbnak tűnik az elő­szoba. A polcokra erősített lámpákkal a világítási prob­lémát is megoldottuk. A jól berendezett kis előszoba nagyobbnak tűnik Gyerekeknek Az óvárosi repedt harang Egyszer történt, igen ré­gen, amikor még a kiterjedt búzamezők helyén tocsogós, zsombékos rétek voltak, és lakni is igen ritkán laktak. Még apróka ember voltam, amikor néha nagyapám, aki mesterségére nézve cipész volt, és igen jó mesélő, egyik este, amikor megfáradt a na­pi munkában, mondotta mindezt el. Ezt a históriát azóta is őrzöm, mint ahogyan nagyapám arcát is, aki még abban az évben, amikor én a negyediket betöltöttem, meg is halt. — Tudod-e, hogy miért kong olyan repedten a nagy­harang? — kérdezte mély, basszus hangján nagyapa. Aztán választ sem várva, előbb megsimogatta borostás arcát, majd térdére csapott és imigyen kezdte: „Történt mindez a törökök idejében, amikor az emberek elmene­kültek otthonaikból, mindent hátrahagyva, csak a legszük­ségesebbet víve magukkal. Itt a mai Óváros helyén ak­kor valójában két falu állott. Az egyik az igazi, ezt min­denki ismerte, a másik pedig bent a nádas-rengetegben, ahova titkos ösvények vezet­tek, amelyet csak néhányon tudtak. A veszély esetén már éjszaka biztonságos helyre vezették a népet. A vezetőjük az öreg Varga volt, aki csizmadiamesterként élt a faluban. Jó ismerője volt a nádrengetegnek, és a tekervényes utat bizonyára akkor gondolta így ki, ami­kor a csizmákat készítette nagy szaktudással. Híre messze földre eljutott, úgy tartja a családi hagyomány, hogy az erdélyi fejedelem, meg bizonyos Boleslaw len­gyel főnemes is rendelt nála követei által egy-egy pár csizmát, — No, de hogy a dolog lé­nyegére térjek — folytatta nagyapám, és megint meg­csapkodta a térdeit, — en­nek a mesternek, aki nem más, mint szépapám szép­apja, volt, azaz inkább lett egy haragosa, mármint a ha­rangozó. — Az pedig úgy lett, hogy egy alkalommal a harango­zó, aki nagyon ravasz és kapzsi ember volt, rendelt egy pár csizmát, meg egy díszes, csatos női topánkát. Hozott is hozzá finom bőrö­ket, aranyos csatot, ezüstös sarkantyút. Kérdezi a mester: — András uram, nem lesz ez túl díszes? ... — Ah! Egyszer nekem is lehet... — és legyintett. — S ez a drága holmi? ,— Jó vásár volt Vásárhe­lyen ... lmígy a beszéd, hallgattak egy sort, nézegette a mester a finom bőrt. Igen régen volt már ilyen a kezében. Gyaní­tott valamit, de nem tudta mire vélje e biztonságot. Az­tán csak rávágta: — Tán a törökkel paktált kelmed, hogy ennyire titok­zatos ...? Fel is kapta erre a fejét a harangozó, villámlott a sze­me, és köszönés nélkül el­ment, mint aki ugyancsak vérig sértődött. Azt követően még a köszönést is alig fo­gadta, s már restellkedett is az öreg csizmadia, hogy el­dobta a súlykot. Igyekezett is a munkával, hogy jóvátegye. Még pünkösd előtt elké­szült a két csodálatos lábra- való jószág, ahogyan azt ren­delték. Az ünnepi sürgölödés pedig nagy volt a faluban, de aztán úgy megdermedt minden, mint ahogyan né­hány éve a fagyosszentek idején megjegesedett a ha­tár. Híré jött, hogy nagy hor­dával jön a török. Nosza volt is ijedtség, de aztán kiadták a parancsot: „Kapni az útravalót, me­gyünk a rejtekfalubaF’ Az öreg Varga vezette az embe­reket a biztos búvóhelyre. Alig haladtak egy keveset a nádasban, amikor látják, hogy füst gomolyog a nádas fölött, pont ott, ahol a rej- tekfalu volt. — Valaki elárult bennün­ket! — kiáltottak fel az em­berek. A férfiak szitkozódtak, az asszonyok, gyerekek sírásba, jajveszékelésbe kezdtek. Egy pillanat alatt felbomlott a rend. Az öreg Varga azonban elengedte öblös hangját: — Nyugalom ... Magunkra zúdítjuk a még nagyobb bajt! Csillapodtak aztán kissé, mert belátták, hogy igaza van az öregnek. Rövidesen elcsitult a zaj, szinte úgy, ahogy a nagy ijedtségre jön a nagy csendesség. A gyere­kek szipogása hallatszott csupán, amikor újból meg­szólalt az öreg csizmadia: — Hát előre nem mehe­tünk! Lehet, hogy mögöt­tünk is ott a török! — Ügy, úgy! — vágta rá a harangozó_ A csizmadia sze­me most villant, de a meg­szólaló csak pislogott. — Hát akkor mi lesz? — kérdezte az egyik asszony. — Mi lenne? Üj búvóhely­re megyünk, amit én már ki­néztem! — volt a válasz. Aztán elindultak a két fe­nyegető égtáj elöl a bizton­ságot jelentő harmadik felé. így aztán meg is menekül­tek, dehát az emberek csak azon töprengtek, hogy mi­ként is történhetett mindez. Mikor aztán elmúlt a ve­szély, hazatértek, és a pusz­tulás láttán még inkább ne­kikeseredtek. Az öreg csiz­madia pedig egyre inkább mondogatta, már félhango­san is: — A harangozó hamis! A harangozó hamis! A sokaság meg ott volt a főtéren a templom körül. S hallják egyszerre, hogy a to­ronyban úgy kong a harang, mint a repedt fazék. Bizony, az megrepedt. Vagy a török lőtt reá, vagy a hamis ha­rangozó miatt. Ki tudja? De akkor menekült is a harangozó, mögötte meg az asszony Azonban útját áll­ták, s ő rögvest ki is vallot­ta, hogy a vásáron dicseke­dett két kereskedőnek, akik­től a lábravalónak valót vá­sárolta. Mivel, hogy még többet is ígértek, el is mon­dott mindent. így lett aztán a veszedelem. A harangozót és a felesé­gét elűzték a faluból, a re­pedt harangot meg meg­hagyták emlékeztetőnek, a hamis embereknek, intő pél­dára.” így mesélte hát el nagy­apám a repedt harang his­tóriáját, amihez én alig tet­tem hozzá valamit. Ffilöp Béla Humor — Szeretnék látni egy fürdőruhát, amely jól áll nekem — kéri a kövér asszony az üzletben. — Én is! — feleli az eladónő. * * * Egy részeg legurul a lépcsőről, nagy tömeg ve­szi körül. — Mi történt? — Nem tudom, én is most érkeztem — vála­szolja a részeg. • * • — Igazgató elvtárs, egy ember kereste önt reggel, és azt mondta, hogy agyon akarja ütni. — És mit mondott ne­ki? — Nagyon sajnálom, de nincs az irodában. * * * — Megvettem neked az új matematikai könyvet, de nehogy tönkretedd! — Ne fél, mama, hozzá sem fogok nyúlni. * * * — öcsém lesz — di­csekszik a kis Jurko. — Honnan tudod? — kérdezi Katka. — Onnan, hogy a múlt­kor, amikor a mama be­teg volt, húgom született, most pedig a papa beteg. * * * — Matykó, kérdeztek tőled valamit ma az isko­lában? — Igen, anyuka, a ta­nárnéni megkérdezte tő­lem, hogy miért nem mos­tam meg a fülemet és a nyakamat. * * * — Hogy lehet az, hogy te, aki vegetáriánus vagy, sült kacsát eszel? — Egyszer egy heten böjtölök ... * * * — Ma nagy elhatáro­zásra jutottam — mondja a férj a feleségének. — Életbiztosítást kötöttem a te javadra! — Ez kedves tőled. Ez azt jelenti tehát, hogy ha megbetegszel, nem kell orvost hívnom? * * « — Nénikém, hiszen tel­jesen kifulladtál! Miért jöttél fel a tizedik eme­letre gyalog? — Lifttel akartam jön­ni, de egy táblára az van kiírva, hogy a lift négy­személyes, én pedig csak egyedül voltam. * * * Joskó kérdezi a barát­ját: — Téged is megver a papád a rossz jegyekért? — Soha! — Komolyan? — így van. Engem min­dig a mama ver meg ... * * * — A férjemnek van va­lakije, — Miből gondolod? — Abból, hogy valaki felvarrta az ingére a gom­bot! • * * — A férjem két napig volt a víkendházban és teljesen kimerülve jött haza... — Maguknak van ví- kendházuk, szomszédasz- szony? — Nekünk nincs, de az igazgatójának igen. * * * A fiú és a lány a park­ban ülnek egy pádon. A fiú hevesen átöleli a lányt, aki igy tiltakozik: — Ezerig számolok, és ha addig nem hagyod ab­ba, segítségért kiáltok! Tavaszi hangok József Attila egyik szép tavaszi verséből idézünk két sort VÍZSZINTES: 2. Az idézett verssor első része. (Zárt betűk: V, N, U.) 13. Orvosi műtét. 15. Hirtelen fellépő, akut (beteg­ség). 16. Török gépkocsik betű­jele. 17. Nagy magyar szobrász (Miklós). 1B. Csödör. 19. Hálót készít. 20. Kaszáló. 22. Pára! 23. Ebből készítik a kumiszt. 25. Strázsa. 26. Elemedett korú. 28. Igefajta. 30. A Forte gyár telep­helye. 32. Tyúkfélék hímje. 33. Rangjelző. 34. Vásár németül. 36. Gábor Sándor. 37. A versidézet harmadik része. (Zárt betű: S.). 39. Az emberi szervezet egyik legfontosabb része. 41. Idegen­forgalmú fővárosi tér. 42. Hő­emelkedés. 44. Órányi. 45. H. C. 46. Kicsúszott a lába... talaj; biztonságában megingott. 47. Fél­tőn véd. 43. Vívófelszerelés. 51. Ultrarövid hullám. 52. Pormen­tes, éles hegyi levegő. 54. Igaz. 55. Emlékezni kezd! 57. A Pire­neusi félsziget legnagyobb víz- területű folyója. 59. Babilónia legrégihb városa volt. 61. Egy nő és egy férfi, ha jegyesek. 62. Frisskeletű. 64. Tanács németül. 65. Királyi szék. 67. Príma, ke­reskedelmi rövidítés. 68. Bátor­ság és erő fitogtatása. 70. Észak- amerikai folyó és állam. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet második része. (Zárt betűk: J, K. N.). 2. Személyes névmás. 3. Becézett Aranka. 4. Virágtartó. 5. A 2683 ir. számú község la­kója. 6. Dunántúli folyó. 7. A függ. 43. sor első fele. 8. Va­sárnapi tévéműsorszám. 9. Ne kacagj! 10. Belül égve! 11. An­gol helyeslőszó. 12. Egoista. 14. Zsákmány. 18. Ruhát tisztít. 21. Háztartási eszköz. 23. Vagyon­tárgyakat jegyzékbe vevő. 24. Nagyon szálkás pontyféle hal. 27. Ormok, bércek madara. 29. Af­rikai főváros. 31. Csapodár. 34. A minőséget ellenőrző dolgozó. 35. Belül felás! 37. Román or­vos, kiváló tudós (MOGA). 3B. Olasz bérgyilkos a XVII—XVIII. században. 40. összekevert tag! 41. Kellemetlen betegség. 43. Ko­mor. 45. Magához kéret. 49. Szig­nál. 50. A versidézet negyedik része. (Zárt betűk: N, O, S.) 52. Hely németül. 53. Angol gyer­mekgondozónő, magyarul: nörsz. 56. Air... légiposta. 58. ...End; London egyik negyede. 60. Nö­vények szilárdító sejtje. 63. Tö­megesen pusztít. 65. Félig tiszta! 66. ...bárkája. 69. Magatok. 70. Mozdulni készül! 71. Buliban van! Beküldendő: Vízszintes 2., 37., és függőleges 1., 50. szá­mú sorok megfejtése. H. J. Beküldési határidő: június 6. Megfejtéseket csak levelező­lapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos könyvutalványt sorsolunk ki, amelyet postán kül­dünk el. A május 13-i rejtvénypályázat helyes megfejtése: A mo­soly a szépségápolás leghatásosabb módszere. Nyertesek: Mengyán Pál, Békéscsaba; Pilisi Zsuzsa, Al- bertirsa; Ácsai István, Gyopárosfürdő; Bujdosó István, Fü­zesgyarmat; Bugyi Imréné, Elek; Dohányos Andrea, Csorvás. Lakás — otthon

Next

/
Oldalképek
Tartalom