Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
1979. május 25., péntek unum-fiid Méhkeréki nyárelő flz új Btk. alkalmazására készül a bíróságok elvi irányító testületé Gyermeknapi ajándék A nemzetközi gyermeknapon szép ajándékokkal gazdagodnak a gyula-remetei nevelőotthonban élő gyermekek is. Május 27-én, vasárnap a gyermeknapi ünnepségen 3 létesítményt adnak át az otthon lakóinak. Ezeket a patronáló szocialista brigádok és az intézmény dolgozói készítették, s a munkákban erejükhöz mérten segédkeztek maguk a gyermekek is. Vasárnap adják át a betonozott belső udvart tollaslabdapályával, kosárlabda- és egy kis focipályával. Az udvar esti világítását is megoldották. Egy felvonulási épületből kis tornatermet, két öltözőt, zuhanyozót, sportszertárat alakítottak ki, a sporttéren pedig egy salakos kézilabdapálya készült. Nos, mindezeket vasárnap veszik birtokukba a nevelőotthonban élő gyermekek, akikkel együtt töltik a gyermeknapot az intézetet patronáló 28 szocialista brigád képviselői, a nevelőotthon dolgozói és az 1-es számú általános iskola úttörői. Ezen a napon adják át a díjakat a gyer- mekrajz-kiállítás pályázatra készített legjobb rajzok alkotóinak, majd sor kerül kézilabda-, focimérkőzésre, és különböző vetélkedőkre. Kiskorúak védelme A gyámügyi munka szerteágazó feladatait Dévaványán a tanács illetékes szakigaz- , gatási szerve oldja meg. Teendőjük bőven van, hiszen 38 veszélyeztetett környezetben élő kiskorút kell figyelemmel kísérniük. Ellátásukról, érdekvédelmükről különböző módon gondoskodnak. Rendkívüli segélyt kapnak azok a családok, ahol váratlan kiadás merül fel. Ruházatra, élelemre, tüzelőre ez évben 19 ezer forintot fordít a tanács. Ilyen segélyben évente 15—20 család részesül. Rendszeres nevelési segélyt utalnak ki azoknak a családoknak, ahol a szülők hibáján kívül alacsony az átlagjövedelem. Havi 1000— 2000 Ft-ot rendszeresen kap nyolc család, amelyekben 30 kiskorú gyermek él. Sajnos, gyakran kevés az anyagi segítség. Jó néhány a gyermekével nem törődő, alkoholista szülő. Ha a veszélyeztetettség a szülő hibájából nem szűnik meg, a gyermek állami gondozásba kerül. Jelenleg 17 állami gondozottat tartanak nyilván Dévaványán. A nem megfelelő otthoni környezet következménye lehet a fiatalkori bűnözés. Jelenleg három fiatal van a községben, akiket javító-nevelő munkára ítéltek. Ketten már letöltötték büntetésüket. Az intézetben töltött idő alatt társadalmi pártfogó tartotta velük a kapcsolatot. Ennek is köszönhető, hogy most becsületesen dolgoznak, megpróbálnak beilleszkedni környezetükbe. Ahogy Sarkadot elhagyjuk, s rátérünk a Kötegyán felé vezető útra, tábla figyelmezteti a gépkocsival arra járókat: hullámos útpadka. A tábla felirata nagyon diplomatikus, ugyanis valóságban jóval több mint hullámos, egyenesen gidres-gödrös. Úgy hogy csak nagy elővi- gyázattal lehet közlekedni rajta, különösen ha szembe is jön egy jármű és le kell húzódni az úttestről. Még szerencse, hogy nem kell Kö- tegyánig menni, mert félút- nál eltér az utunk Méhkerék felé. A község belterületén korszerű közvilágítást szerelnek a villanypóznákon. Sok ház előtt nagy mennyiségű tégla jelzi, hamarosan építkezés kezdődik, lebontják a régit, új, fürdőszobás ház épül. Van miből építkezni. Nem az építkezési anyagokra gondolunk, hanem a pénzre. Ilyenkor meg különösen, nyárelőn „dől” a pénz a faluba. Hogy az olvasónak ne kelljen sokat töprengeni, milyen pénz, eláruljuk: ez az itt termelt uborka ára. Ha emlékezetem nem csal, a fólia alatt termesztett uborka 80 százaléka az országban Méhkerékről kerül ki. A községben a tsz és a ZÖLDÉRT vásárolja fel a termést. A tsz az ÁFÉSZ-en keresztül értékesíti. A felvásárlóhelyeken, különösen a hétfői napokon van nagy forgalom. Az első furcsasággal itt találkoztunk. Ugyanis érdekes módon a tsz 19, a ZÖLDÉRT 21 forintért vásárolja fel az uborkát. Hogy miért ez az árdifferencia? Sem a felvásárlók, sem a lakosság nem érti. Ez aztán bizonyos elégedetlenséget szül a termelők körében. Ha már a termelőknél tartunk, a Kossuth utcában a 49. szám alatt új ház, nagy porta. Az udvar fóliával borított. — A férjem elment, gépkocsival paprikát szállít Budapestre. Mi nem foglalkozunk uborkával, csak paprikával. Hogy milyennek ígérkezik az idei szezon? Lekopognám, ha lenne itt valami asztalféle, de mivel nincs, csak annyit mondhatok: ennél rosszabb sose legyen. Bár az idén nekünk nem nagyon sikerült, de így sem fogunk ráfizetni. Egy utcával arrébb lakik Száva Demeter. Éppen,most jön ki a konyhából. — Én megmaradtam az uborkatermesztés mellett. Azt szoktam meg, ahhoz értek. Harmincöt mázsa uborkára szerződtem, eddig 8—9 mázsát adtam át. Nem, én nem járok piacolni, egyrészt nincs is autóm, másrészt a tsz-ben dolgozom, nem szeretném, ha nem lenne meg a kötelező munkanapom. Én nem fűtöm a fóliaházat, hideghajtással dolgozom. Hogy tavaly mennyi volt a jövedelmem? Ügy 100 ezer forint körül. Igaz, építettem egy szép házat, megvan hál’ Istennek mindenünk. Hogy miért foglalkozom vele mégis? Korszerűsíteni akarom a kertészetet. Kazánt akarok venni, hogy korábban tudjak árut vinni a piacra. Akkor még jobb az ára. Május derekáig mintegy 16 vagon uborkát vettek át a felvásárlók Méhkeréken. Nyolcvan vagonra szerződtek a termelők, de kedvezőek a terméskilátások és várható — óvatos becslések szerint —, hogy uborkából több mint száz vagonnal terem a faluban. A tanács elnöke, BókaMi- hályné szerint jó a termelési kedv, a felvásárlások ütem szerint folynak, kisebb vitáktól eltekintve a két felvásárló szerv megelégedésre teljesíti kötelességét. — örülünk is neki, hogy a tsz mellett a, ZÖLDÉRT is bekapcsolódott a felvásárlásba, higgye el ez a konkur- rencia jót tesz. Mindketten igyekeznek jól dolgozni, hiszen ha valamelyikkel gond lenne, az számíthat arra, hogy jövőre az emberek a másik — a jobban dolgozó — céggel kötnek szerződést. Ennek az uborkatermesztési kedvnek mi is örülünk. Egyrészt azért, mert a sajnos elég gyengén gazdálkodó szövetkezet nem tud olyan jövedelmet biztosítani tagjainak, mint amennyi manapság az igény, másrészt azért is, mert ha közvetlenül nem is, de közvetve a tanács is jól jár. Ugyanis az emberek hozzájárulásával, társadalmi munkájával már 8 utca kapott szilárd burkolatot. Családonként 10 ezer forintba került ez a lakosságnak. Ha nem lenne az uborka, bizony nem tudnám, miből lehetne ilyen kötelezettséget vállalni. Nem tudom más, hozzánk hasonló nagyságú falvak hogyan állnak, nálunk az úthálózat 30 százaléka már kövezett. Azt hiszem ezzel nincs okunk a szégyenkezésre, még a nagyobb településekkel szemben sem. Visszatérve az uborkára, a faluban 160 személygépkocsi van, s ez arra is jó, hogy aki nem szerződött a felvásárlókkal, vagy többlet termése van, az el tudja szállítani az árut más nagyobb városokba, ezzel is segítve az ottani ellátást. A méhkeréki uborkának már országos híre van. Ha az uborka nem lenne, sokan az országban talán még azt sem tudnák, hogy létezik ilyen falu. Hát erre is jó a méhkeréki uborka, és ezért is van jelentősége nálunk a nyárelőnek, amikor megkezdődik az uborkaszezon. Kép, szöveg: Béla Ottó I smerősöm 1954-ben elnyerte a sztahanovista címet, s hozzá jutalmul egy fehér inget a Corvin Áruházból. Fényképe — dicsérő szavakkal — hónapokig függött az irodaház falán. Mikor megkérdeztem, büszke volt-e, csak any- nyit mond: az a fehér ing már nem fehér, megfakult, a gallérja, a kézelője is szét- foszlott, de eltette, máig is őrzi. Az Állami Pénzverő üzemeiben évente több mint százezer „Kiváló Dolgozó” kitüntető jelvény készül. Először gépi veréssel az eloxált alumínium lemezből csillagot vágnak, erre kerül a fröccsöntéssel gyártott műanyag — szaknyelven: poli- sztirol — vörös csillag. A szalagrész ezüstözött sárgaréz. Automatán, aranyozott sárgarézből készül a lánc. A kitüntetés miniatűr változatán a jelvény aranyozott, a szalagrész pirosra festett. A részletes „gyártmányismertetővel” azért hozakodom elő, hogy érzékeltessem: e kitüntetés nem azért érdekes, mert a gyártása sokba kerül. Jár hozzá igazolványlap, amely feljogosítja tulajdonosát a jelvény viselésére. A jelvény: jelzés, amelyet tartalommal viselőjének munkája — kiváló munka tölt meg. Ebben rejlik a jelvények értéke. Ünnepi alkalmakkor azonban mind ritkábban látom‘viszont őket a zakók hajtókáján. Pedig tudom: évente több mint százezer készül belőle — jut beAz új büntető törvény- könyv július 1-i hatályba lépése a legfelsőbb bírói fórumot arra késztette, hogy felülvizsgálja, a megváltozott szabályokhoz igazítsa korábbi irányelveit, iránymutató elvi döntéseit. E munkára legalább olyan nagy szükség van, mint a büntetőjogi kódex végrehajtását szolgáló „kiegészítő” jogszabályok korszerűsítésére. Az ezzel kapcsolatos módosításokról, illetve újabb állásfoglalások meghozataláról döntött a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma — tájékoztatta dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese az MTI munkatársát. — A Legfelsőbb Bíróság hivatalos lapjában napvilágot látó iránymutatások nélkülözhetetlen iránytűk a bíróságok kezében. A törvény- könyv helyes értelmezését, az egységes bírói gondolkodást, jogalkalmazást, végső soron a törvényesség érvényesülését hivatottak elősegíteni. A felülvizsgálat során a büntetőkollégium 220 állás- foglalásából 91-et tartottunk A szövetségi statisztikai intézet érdekes adatokat közölt „Jugoszlávia egy napjáról”. Ezek elmondják, hogy a 22,1 millió lakosú és népgazdasága szocialista szektorában 5,4 millió dolgozót foglalkoztató országban naponta többi között a következők történnek: Napi átlagban 521 új dolgozó helyezkedik el, 137 egyetemista szerez oklevelet, 16 800- an mennek színházba és 208 ezren moziba, 2,2 millióan vásárolnak napilapokat, s a gépkocsi-tulajdonosok 7 millió liter benzint használnák el. A jugoszláv gyárakból mindennap 755 gépkocsi, 2225 hűtőszekrény, 1000 mosógép, 40 tonna mosópor és 170 000 pár cipő kerül ki, 23,5 millió kWh villanyáramot termelnek, 387 új lakást adnak át rendeltetésének. lőle minden jutalomosztásra. Inkább az akozhat fejtörést, honnan veszünk mi minden esztendőben százezernél is több kiváló dolgozót. „Ma én, holnap te” — mondogatják olykor a brigádtagok, s aki nem vét durván a fegyelmi rendszabályok ellen, az előbb-utóbb kiváló dolgozó lesz. Gyakran még a termelési tanácskozást sem hívják össze, mert hirtelenjében, egyik napról a másikra kell megválasztani, ki is legyen „kiváló”. Persze, az is igaz, hogy formális a termelési ta- náéskozás, a jegyzőkönyvben szapora szó az „egyhangúlag”, a „szorgalmasan”, a „hűséggel”, s a minősítés végére odabiggyesztik: „Igazolatlan hiányzása nem volt.” Ettől lesz valaki kiemelkedő a munkában? Néhol kigombostűzik a javasoltak névsorát a faliújságra, hogy a munkásoknak legyen idejük megvitatni: megérdemlik-e az illetők a jutalmat? Itt felkutatható az érdemi válogatás a „ma én, holnap te” szemlélet legyőzésének akarata. A híradás- technikai gyárban egy kétszeres kiváló dolgozóval be- ' szélgetek. Kérdéseimre muszájból, panelmondatokkal felelget: örül a megbecsülésnek, igyekszik hibátlanul végezni munkáját... Ahogy visszacammog gépe mellé, gondol egyet, s hátrafordulva nekem szegzi: „Aztán mit gondol, ér is valamit ez a kitünteti? Tudja, hogyan kaptam meg a második jelvényt? Hátamra veregetett munka közben a művezető fenn. összesen 37 elvi döntést és három irányelvet vettünk nagyító alá, s jó néhány olyat elhagyhattunk, amelynek tartalma beépült a Btk.-ba, és a miniszteri indokolásba. — A büntetőkollégium javasolja a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hogy a legközelebbi teljes ülés elé új irányelvet terjesszen a bűnismétlés értékeléséről. Ez fontos eszköz lesz a visszaeső bűnözés elleni küzdelemben, a Btk. idevágó rendelkezéseinek helyes alkalmazásában. A felülvizsgált elvi döntések közül négynek a kiegészítését, illetve a fenntartását javasolja a kollégium. Elvi döntés meghozatalát indítványozza azzal kapcsolatban, hogy a vagyon elleni és a népgazdaság elleni bűncselekmények körében a százezer forintot meghaladó ösz- szeget tekintsék jelentős kárnak, az 1 millió forintot meghaladót pedig különösen nagy kárnak — mondotta befejezésül dr. Czili Gyula. Az ország könyvtáraiban az olvasók naponta átlag 12 580 könyvet váltanak ki, 22 ezren keresik fel a múzeumokat, 28 új könyv jelenik meg összesen 165 ezer példányban, a postahivatalokban összesen 3,5 millió levelet és 11 200 táviratot adnak fel, 12,4 millió telefonbeszélgetést folytatnak. A jugoszláv társadalom naponként 500-500 millió dinárt fordít oktatási és egészségügyi célokra, s 650 milliót nyugdíjakra. A lakosság készpénzben 900 millió, hitel formájában pedig további 100 millió dinárt költ el. Minden 24 órában 130 komolyabb közlekedési baleset történik. Ezekben 14 ember veszti életét és 178 sebesül meg. A bíróságok 278 felnőttet és 18 kiskorút büntetnek meg. 493 házasságot kötnék, de ugyanakkor 65 pár elválik. és odalökte a díszdobozt az orrom alá. Hozzátette: a pénzt majd másodikén megkapom.” Miközben igyekszünk közösségi keretekbe foglalni a családi ünnepeket, elfeledkeznénk a legtartalmasabb társadalmi ünnepekről? A gyárakban azt magyarázzák, hogy a jubileumokra, az avatásokra tartogatják a ceremóniákat. Egyik nagyvállalatunk igazgatója újságot vesz elő, címekre mutat, hogy látom-e, takarékoskodni kell, nem lehet minden egyes jól dolgozó munkás kitüntetésére ünnepséget szervezni. Különben is, világosít fel, az emberek manapság jobban örülnek a pénzjutalomnak, mint magának a kitüntetésnek. Nem hiszem, amit mond. Nem hiszem, hogy valaki a munkahelyén kétheti bérének megfelelő összegért dolgozik odaadóan, felelősséggel, azaz kiválóan. Inkább úgy áll a dolog, hogy sok helyütt a kitüntetést fosztották meg attól, ami: a jól végzett munka igazi elismerésétől. Maradt hát csupán a pénz, bár, minduntalan emlékeim közé tolakodik a megfakult fehér ing, ismerősöm szekrényének polcán. Eszembe jut az egykori iskolai ünnepély is, a vörös térítővel letakart asztal, a beszéd, a könyv, amit akkor kaptam, és soha el nem adnék senkinek: mert akkor kaptam, mert felidézi annak emlékét, hogy hangszórón át hallottam a nevemet, mögöttem a tapsot, és a tenyeremben érzem ma is a kézfogást. Ha az ünnep nem ünnepélyes, egy idő után már nem is ünnep. így fakult volna meg a piros díszdobozba bújtatott „Kiváló Dolgozó” jelvény fénye is? Új kabinsorral gyarapodott a gyopárosi strand Fotó: Martin Gábor Szállítják a méhkeréki uborkát Kiváló? Jugoszlávia a számok tükrében
