Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

1979. május 23., szerda Képesített ügyintézők A két kiváló: Lovász Kálmánná és Farkasinszki Zsuzsanna A takarékszövetkezetek év­ről évre szélesebb körű pénz- kezelési és szolgáltatási fel­adat ellátását vállalják ma­gukra. A sok irányú pénzügyi fel­adat ellátása mindinkább jól képzett szakembereket köve­tel. Több éve már, hogy ezt felismerték megyénkben is a takarékszövetkezetek vezetői. A MÉSZÖV pedig — mint a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége — első. számú segítője lett annak, hogy e pénzintézetek dolgo­zói közül mind többen sze­rezzék meg azokat a szakmai ismereteket, amelyek napja- inkban a biztonságos pénzke­zelésnek és az ezzel összefüg­gő tevékenységnek elenged­hetetlen feltétele. Ilyen előzmények után vet­te kezdetét évekkel ezelőtt a megye takarékszövetkezeti dolgozóinak szervezet oktatá­sa. Vagyis az első olyan to­vábbképzés, amely másfélév után az eredményesen vég­zők részére középfokú taka­rékszövetkezeti ügyintézői képesítést adott. A napok­ban Békéscsabán 34-en ve­hették át tanulmányuk sike­res befejezéseként az ügyin­tézői képesítés megszerzését tanúsító oklevelet Galambosi Lászlótól, a MÉSZÖV taka­rékszövetkezeti titkárság ve­zetőjétől. A tanfolyam hall­gatóinak szorgalmát tükrözi, hogy ketten kiváló, öten je­les, 27-en pedig jó eredmény­nyel fejezték be tanulmá­nyaikat. Az oklevélátadó ün­nepségen Gulyás Mihály, a MÉSZÖV személyzeti vezető­je ugyanakkor arra kérte az ügyintézői képesítést szerzett pénzintézeti dolgozókat, hogy ne elégedjenek meg ezzel a végzettséggel, mert a növek­vő követelmények napról napra többet várnak tőlük is. Kép, szöveg: Balkus Imre Ember hiba nélkül olyan, mint szita lika nélkül — tartja a szólásmondás. Mert a hibázás nemcsak a gyen­gék „kiváltsága”, olykor az erősek is megbotlanak. Csak- hát aki erős, az könnyebben talpra áll. Megbirkózik a nehézségekkel. Éppen azért erős, nem pedig azért mert hibátlan. Ami áll az ember­re, olykor áll a gazdasági egységekre is. Íme az eset: £ Egy bejelentés * nyomában A közelmúltban névtelen bejelentés érkezett először, a megyei, majd a szarvasi Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz. A bejelentő levelének első részében a következők­ről számolt be: „Hosszú évek óta -a gyomai Győze­lem Termelőszövetkezetben dolgozom. Év közben a szak­vezetők nagyon spóroltak a munkabérrel, év végén vi­szont olyanok nevére is fo­lyósítottak bért, akik a kis­ujjukat sem mozdították. Valóságos agitáció folyt, hogy a feleségek adják oda a nevüket, s így a szerencsé- sebbje 800 vagy 1000 forin­tot is kaphatott. Állítólag úgy szerepeltették őket, mint a családtagokat. A becsü­letesen dolgozó tagokat az ilyenfajta visszaélések fel­háborítják. De akik pénzt kaptak, azok hallgatnak. Eddig egy asszony jelentet­te, hogy ő nem dolgozott, neki nem jár 1500 forint.” A népi ellenőrök a beje­lentés nyomába szegődtek. Ám mire megkezdték volna a vizsgálatot, az a nem min­dennapi dolog történt, hogy a termelőszövetkezet veze­tősége már le is folytatta azt. A vizsgálatról tájékoz­tatták a népi ellenőröket. De az intézkedésről is. Mert a bejelentés helytálló volt. Bebizonyosodott, hogy az állattenyésztési ágazat ve­zetője és helyettese jogtala­nul számolt el bért mások­nak. A termelőszövetkezet vezetősége több szövetkeze­ti tag feleségét is meghall­gatta. Arra kerestek vá­laszt, vajon kaptak-e olyan munkabért, amiért nem dol­goztak meg. Két esetben ál­lapítottak meg jogtalan bérszámfejtést. Ezt követő­en az ügyészséghez fordul­tak. A szabálytalanság azon­ban nem volt annyira súlyos, hogy vádemelést kellett vol­na foganatosítani. Így hát a szövetkezet fegyelmi úton vonta felelősségre két veze­tőjét. £ Szabálytalan • számlák A vizsgálat azonban ezzel még nem fejeződött be. A névtelen bejelentés ugyanis más szabálytalanságokra is kitért, még pedig imigyen: „A múlt évben a szövetke­zet főagronómusa új házat épített. Ügy hírlik, hogy számla nélkül ment az anyag a szövetkezetből. Kí­váncsi lenne a tagság, ho­gyan rendezték le ezt az ügyet. Vagy csak szóbeszéd­ről van szó?” Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. A Népi Ellenőrzési Bizottság ja­vaslatára lefolytatott vizs­gálat alapján beigazolódott, hogy a főagronómus családi házának építésénél a mun­kák számlázása szabályta­lan volt. Mivel az építésve­zető nem készített tételes felmérési naplót, a számlá­zott mennyiség helyességét nem lehetett ellenőrizni. Miután az építkezés záró­számláját a szövetkezet kül­ső szakértő bevonásával felülvizsgáltatta, kiderült, hogy a szabálytalansággal a szövetkezet több, mint 5 ezer forinttal károsult volna. Helytelenség történt a zsalu­zó anyag értékének megté­rítésénél is. A szövetkezet vezetősége az építésvezetőt a tagsági viszonnyal kapcsolatos kö­telesség vétkes megszegése miatt fegyelmi úton vonta felelősségre. Az el nem számolt költségek is megté­rültek. „Az is szóbeszéd tárgya a tagok között, folytatódott a névtelen bejelentés, hogy az üzemi konyháról a hús­nak meg a kolbásznak gyak­ran lába kel. Nem csoda, hiszen nagy a vendégeske­dés, ezt mindenki látja.” A névtelen levélnek ez a része is megállta a sarat. A járási Népi Ellenőrzési Bi- zotság kérésére a szövetke­zet ellenőrző bizottsága és belső ellenőre tételesen megvizsgálta az üzemi kony­ha múlt évi tevékenységét. Több szabálytalanság ke­rült napfényre. £ flki * mulasztott Az üzemi konyha vezetője nem mindig tartotta be a munkarend előírásait. A húsfélék eladásából szár­mazó bevételt havonta csak egyszer fizette be a pénztár­ba. A betelt szállítójegy­tömbökkel sem számolt el rendszeresen. Sőt a tagok nevére kiállított szállítóje­gyekről többször hiányzott az átvevők aláírása. Ezért sújtották fegyelmi büntetés­sel. De a főkönyvelő-helyet­test is felelősségre vonták, mivel az üzemi konyha ve­zetőjének számviteli tevé­kenységét nem ellenőrizte megfelelően, öt terheli az a mulasztás is, hogy a családi ház építésénél nem készült el megfelelően a fel­mérési napló. Dióhéjban ennyi az eset. Igaz, a szabálytalanságok nem voltak súlyosak. Mégis elismerést érdemlő a tanul­sága. Mert mihelyt a sza­bálytalanságok a termelőszö­vetkezet vezetőségének tu­domására jutottak, nyom­ban megkezdték a vizsgála­tot. így megelőzték a népi ellenőröket is. A szövetkezet elnöke, Gellai Imre, aki ma­ga is népi ellenőr, elmondta, hogy a szabálytalanságok felszámolása, s a társadalmi tulajdon védelmének erősí­tése elsősorban a szövetkezet érdeke. £ Hathatós * intézkedések Ebben a népi ellenőrök is sokat segítetek. Javaslataik nyomán olyan hathatós in­tézkedéseket foganatosítot­tak, amelyek tovább szilár­dítják a szövetkezeti tulaj­don védelmét. Jenei Bálint, a község párttitkára elisme­rései nyilatkozott a terme­lőszövetkezet gazdálkodásá­ról. Éppen ezeknek az ered­ményeknek az alapján ka­pott több magas kitüntetést a szövetkezet. önkéntelenül adódik a kérdés, nem ünneprontás szólni, arról, hogyan kere­kedtek felül a gondokon? Ugyan miért lenne ünnep­rontás a helytállás. Hiszen a gazdálkodás sok irányú tevékenysége során akadnak nehézségek, sőt hibák is elő­fordulnak. Ezeket feltárni, megszüntetni, avagy tovább erősíteni a társadalmi tulaj­don védelmét éppen olyan jelentős eredmény, mint amilyet a termelésben má­zsákban számolnak. Mert a helytállásról csak elismerés­sel lehet szólni. Serédi János Fiatal szakmunkásokat vár az NDK Az elmúlt évekhez hason­lóan 1979-ben is mód nyílik arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kö­zötti munkaerő-együttmű­ködés keretében magyar fiatalok szakmai gyakorlati tapasztalatszerzés céljából munkát vállaljanak az NDK vállalatainál. A Munkaügyi Minisztériumban megkezdő­dött az idén ősszel kiutazó csoportok szervezése. A két kormány megbízott szerveinek megállapodása alapján a foglalkoztatásra szak- és betanított munka- területeken a gépiparban, az elektrotechnikai és elektro­nikai iparban, a könnyűipar­ban, a vegyiparban, vala­mint kohászatban van le­hetőség. Az érdeklődő fiatalok a munkavállalás körülményei­ről és a jelentkezés lehető­ségeiről bővebb tájékozta­tást állandó lakhelyük sze­rint Budapesten a Fővárosi Tanács Dél-pesti Munka­erő-gazdálkodási Hivatalá­nál (VIII., Baross utca 124.), vidéken pedig a területileg illetékes megyei tanácsok munkaügyi osztályain kér­hetnek, s ugyanott jelent­kezhetnek. Az érdeklődők a Munka­ügyi Minisztérium tanácsi osztályán is kaphatnak bő­vebb tájékoztatást, s itt is mód van a jelentkezésre. Barlangtúra, hegymászás A Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola 8/a osztálya mint minden évben, az idén is gazdag programú kirán­duláson vett részt dr. Koka- vecz Lászlóné osztályfőnök és a szülői munkaközösség szervezésében. Ezúttal az irány: Észak- Magyarország legszebb tájai­nak megismerése: Aggtelek, Lillafüred, Miskolc-Tapolca. Az idő is kedvezett. Ragyogó napsütésben indultak el a gyerekek a tanács sportegye­sületének autóbuszán, melyet kedvencük Vili bácsi — Se­bők Vilmos — vezetett, aki már nemegyszer vitte az osz­tályt kirándulásra. Miskolc-Tapolcán a für­dés, Aggteleken a cseppkő­barlang megtekintése jelen­tett nagy élményt. Különö­sen szép élmény volt a bar­lang hangversenytermében a rögtönzött előadás: Bach: Prelúdium és fúga, Erkel: Bánk bánjából egy részlet. Lillafüreden a hegymászás és a vízesés látványa jelentett hasonló élményt a csabai diákoknak. Útközben is akadt látnivaló: a Borsodi Vegyi Kombinát, a Keleti-főcsator­na, Leninváros és így tovább. A nyolcadikosoknak ez volt az utolsó együtt töltött kirándulásuk, hiszen ezután már szétszélednek, ki-ki a maga választotta pályán folytatja útját.-----------------------------------------1 A foglalkoztató vállalatok biztosítják a magyar mun­kások szervezett nyelvokta­tását. A szakmával nem rendelkező fiatalok a né­met nyelv megfelelő szintű elsajátítása után több szak­mában szerezhetnek Ma­gyarországon is hasznosítha­tó szakmunkás-bizonyítványt. A munkavállalás feltéte­lei szerint azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik: a ki­utazás idejéig betöltötték, vagy betöltik a 18. életévü­ket; erkölcsi, politikai maga­tartásuk kifogás alá nem esik; nőtlenek, illetve haja- donok, eltartásra nem kö­telezettek; a munkára egész­ségileg alkalmasak; a ka­tonai szolgálathalasztás sza­bályi szerint kiutazásuk en­gedélyezhető; vállalják, hogy az NDK törvényeit, a fog­lalkoztatás szabályait és a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeket betartják. A jó idő beálltával ismét benépesült az orosházi pihenőpark. még néző is bőven akad Az izgalmas sakkpartikhoz Fotó: Gál Edit Életünk és az űrkutatás Az immár harmadik évti­zedében járó űrkutatás mű­szaki, gazdasági hasznáról dr. Ferencz Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia In- terkozmosz Tanácsának, tu­dományos munkatársa nyi­latkozta a következőket: — A tudományos kutatás­ban az egyik legfontosabb eredményként az űrkutatás révén új és egységes világ­kép bontakozott ki. A mű­holdak méréseiből megismer­tük a földünket körülvevő légkör szerkezetét, az ionosz- férát, s a legfelső részt, amely a „keresztelőn” a magnetoszféra nevet kapta. Már több mint egy évtizede az űrhajósok és az automa­ták rendszeresen, intenzíven kutatják a napot is, a nap­rendszer egészét, bolygóit és a bolygóközi teret, amely föl­dünk légkörének állapotát alapvetően befolyásolja. — Mindemellett már a leg­első műholdak között is sok olyan akadt, amely nem ku­tatási feladatot oldott meg, hanem valamilyen „napi” gazdasági-társadalmi célt szolgált. A hajózás „megbí­zottai” a navigációs mester­séges holdak, a térképészeté pedig a geodéziaiak. A föld­részek közötti hírközlés zö­mében már a távközlési mes­terséges holdakon keresztül zajlik, s lehetővé vált a transzóceáni tévéátvitelen túl a kiterjedt gazdasági-ipari globális hírrendszer kialakí­tása, amely a föld legeldu­gottabb részét is közel hoz­za. Az „űrhírközlésnek” fon­tos szerepe van a „forró drót” részeként a világbéke megóvásában is. A meteoro­lógiai űrholdak a különböző felhőképek elemzésével nem­csak az előrejelzések meg­bízhatóságát növelik, hanem sok ember életét közvetlenül is megóvták a hurrikánok pontos útjának „előtérképé­vel”, s a repülőgépek útvona­lain áttekinthetővé tették a pillanatnyi időjárási helyze­tet. — A naprendszer bolygói­nak és holdunknak a kuta­tása új műszerek kifejleszté­sét kívánta meg. A magasba küldött berendezésekkel visz- szapillantottunk, „megnéz­tük” a földünket is. Ma az űrhajósok mindennapi fel­adata bolygónk kutatása. Az eredményeket, a feldolgozott adatokat gazdaságilag alap­vetően fontos területeken, a geológiában, a térképészet­ben, a vízikutatásban, a ten­geri halászatban, a környe­zetvédelemben, a növényvé­delemben és az erdőgazdál­kodásban, a sivatagok terje­désének felderítésében, s még számos más területen hasznosítják. — Az űrhajósok minden­napi munkájának másik ré­szét az ipartechnológiai alap­vető folyamatok — mint ol­vadás, ötvöződés, kristályo­sodás és anyagok szétválasz­tása — vizsgálata jelenti. Az űrhajókon, űrállomásokon ezek a folyamatok sok eset­ben annyira ideálisan ját­szódnak le, hogy az elméleti számításoktól való eltérést — ha van egyáltalán — mérni sem tudjuk. „Odafönt” nem zavarja az ipartechnológiai kutatásokat a földi nehézsé­gi erőtér. Ezért ma már mindennapos, hogy az űrha­jósok olvasztárok, ötvözök egy személyben, s félvezető­ket kristályosítanak, üveget ^gyártanak”, gyógyszer-alap­anyagokat választanak ki sok más anyag keverékéből. Né­hány éve már így kezdődött meg a világűrben a jövő gyárai telepítésének előkészí­tése. Ezeknek a űiűködéséhez az energiát a nap korlátlanul biztosítja majd, s az üzemek nem szennyezik a föld fel­színét vagy légkörét. Megelőzték a népi ellenőröket Nem zörög a haraszt, ha...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom