Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

1979. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ötéves a FDO-program Megkezdődött a „Pajzs—79” Losonczi Pál látogatása Szerdán megkezdődött a „Pajzs—’79” fedőnevű közös hadgyakorlat. A nap esemé­nyei szemléletesen bizonyí­tották: a baráti hadseregek katonái jól hasznosítják a kiképzés alatt elsajátította- kat, magas fokú, példaszerű a baráti országok csapatai­nak és törzseinek együttmű­ködése. A gyakorlat fontosabb mozzanatait megtekintette Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke, Borbély Sándor és Győri Im­re, az MSZMP KB titkára, Borbánéi János és Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszterei, s részt vett a gyakorlaton az egyesített fegyveres erők fő- parancsnoka. Szerdán már kora hajnal­ban elfoglalták állásaikat a Dunántúl dombjai között a katonák. A feltételezett har­ci helyzet szerint a csapa­toknak az előrenyomuló, tá­madásban levő ellenséget kellett megállítaniuk — mint­egy vizsgázva védelmi fel- készültségükből. Először a légierők gépei tűntek fel: felderítették az ellenség helyzetét, egységeinek elhe­lyezkedését, majd megkezdő­dött a tüzérségi előkészítés, működésbe léptek a „csöve­sek” és a rakétafegyverek. A lendületesen előrenyomuló, a parancsnokok elhatározásai­nak megfelelő harcrendben kibontakozó alakulatokat va­dászgépek oltalmazták a le­vegőből, tüzérek támogatták a gyakorlóteret övező dom­bok mögül. Felvonult a leg­korszerűbb haditechnika, a páncélozott járművekről le- szállva harcba indultak a lö­vészek. Látványos mozzanat volt az irányított páncéltörő ra­kéták harcbavetése a heli­kopterekről. Ezek a rakéták akkor is lecsapnak az ellen­ség harci járműveire, ha azok mozgásban vannak, vagy völgyben, dombhajlat­ban igyekeznek megbújni, fedezéket találni. A manő­vert látcsövön nyomon kísé­rő katonai szakértők, meg­hívottak, tetszésnyilvánítás­sal jutalmazták a harci heli­kopterek pontos találatait. A támadó erők visszaveré­se után a gépesített lövész­csapatok, páncélozott szállí­tó harci járművek, harcko­csik folytatták az ellenség üldözését, támpontjainak fel­számolását. Az ellenség aka­dályrendszere sem torpantot- ta meg az üldözés lendületét: az előnyomuló katonák ma­gas fizikai, pszichikai felké­szültségüket bizonyították, amikor áttörtek a napalm­tűzön, drótszövevényen, s lángoló épületeken. Nem áll­ta útjukat természetes aka­dály sem, pillanatok alatt jutottak át az egyik oldalról a másikra, a szakadék felett húzódó drótkötélpályán. A gyakorlaton Losonczi Pál találkozott a harci fel­adatokat végrehajtó baráti hadseregek katonáival, akik jelképes ajándékot nyújtot­tak át az Elnöki Tanács el­nökének. Losonczi Pál elis­meréssel szólt a parancsno­kok és katonák teljesítmé­nyéről. A „Pajzs—’79” hadgyakor­lat a következő napokban folytatódik. Uj híd a vasút felett Békéscsabán A békéscsabai zöldborsótermesztési rendszer szervezésében betakarítás előtti határszemlén eettek részt tegnap a Békéscsabai Állami Gazdaságban a partner gazdaságok szakemberei. Képünkön: a határszemle az 1000 hektáros zöldborsóterület egyik tábláján Fotó: Veress Erzsi Tegnap délelőtt Békéscsa­bán koordinációs értekezle­ten találkoztak megyénk és a KPM vezetői, a beruházó, kivitelező vállalatok megbí­zottjai, szakemberei. Hason­lóan a tavaly júliusi első találkozáshoz, ez alkalommal is a 44-es számú főközlekedé­si útvonal békéscsabai átke- lőszákaszának korszerűsíté­si munkálatairól esett szó. Az elmúlt egy év kevésbé látványos, annál fontosabb eseményei kerültek szóba. Mint arról már beszámol­tunk, több millió forintos be­ruházással négy nyomtávúra bővítik a megyeszékhely táb- lától-tábláig terjedő útszaka­szát, amely magába foglalja a Szarvasi út—Lenin út— Széchenyi utca—Gyulai út szakaszát. A két ütemben megépítendő út kivitelezésé­hez tartozik a meglevő vas­úti híd bővítése is oly mó­don, hogy még egy kétpá- lyás felüljárót építenek mel­lé. Az UTIBER tájékoztatója szerint az első szakasz ter­ve, költségvetése készen van. A második szakasz tervei pe­dig szeptemberre készülnek el — mint tájékoztatta a ve­zetőket és szakembereket az UVATERV. A végleges szer­ződéseket pár héten belül aláírják a munkálatokban részt vevő vállalatok, s ez­zel egyidejűleg megkezdődhet a most már látványosabb, földfelszíni munka. Hamaro­san megjelennek a DÉGÁZ, DÉMÁSZ dolgozói, a vízve­zeték- és csatornahálózat- építők munkásai, jövő esz­tendőben pedig a hídépítők is. A két fővállalkozó — a Közútépítő és Hídépítő Vál­lalat — szakembereinek ígé­rete szerint 1981. október— novemberében kompletten át­adják az újjávarázsolt utat. A vendégek működés közben tekintették meg a haltápüze- met, amely „vízálló” haltáp gyártására is alkalmas Fotó: Veress Erzsi Szarvason öt évvel ezelőtt a Haltenyésztési Kutató Inté­zetben a FAO-program (az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezete) kereté­ben kezdték meg a halte­nyésztés kutatásának fejlesz­tését. A program zárására tegnap a szarvasi intézetben került sor. Ebből az alka­lomból adták át rendelteté­sének a kísérleti halastó­rendszert. Az eseményen részt vett Kenneth C. Lucas, a FAO vezérigazgató-helyet­tese, valamint Lakatos Ti­bor MÉM-miniszterhelyettes. A program végrehajtásáról Csávás Imre, a FAO ma­gyarországi programjának igazgatója adott tájékozta­tást. Az 1974-ben kezdődött fej­lesztési munka alapvető cél­ja az volt, hogy a kutatóál­lomást alkalmassá tegyék magasabb színvonalú tudo­mányos munkára. A FAO ehhez félmillió dolláros tá­mogatást adott. Ezzel egy időben a magyar kormány 6 millió dollárral egyenérté­kű forintot biztosított a fej­lesztéshez. A program megvalósítása során nemcsak korszerű ku­tatási létesítményeket hoztak létre, de fontos feladatnak tekintették a hazai halkuta­tás személyi feltételeinek megteremtését is. A FAO ál­tal rendelkezésre bocsátott összegből 280 ezer dollárt fordítottak beruházásokra, műszerek, gépek beszerzésé­re, 230 ezer dollárt pedig szakemberek továbbképzésé­re. A program eredményeként központi laboratórium épült, amelyet FAO-forrásokból be­szerzett korszerű műszerek­kel szereltek fel. Ezek se­gítségével ma már vala­mennyi fontosabb tudomány­ágban eredményes kutató­munkát végeznek. Az elmúlt években adták át a kísérleti haltápüzemet, a recirkulá- ciós rendszerű halnevelőt és a kísérleti tórendszert. Az in­tézet ma már 24 hektár kí­sérleti tófelülettel rendelke­zik, ennek közel 50 százalé­ka új, illetve rekonstruált tó. A FAO-program kereté­ben a magyar kutatók olyan nagy haltenyésztési hagyo­mányokkal rendelkező orszá­gokba juthatnak el tapaszta­latszerző és tanulmányútra, mint Norvégia, az NSZK, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A szakmai tovább­képzés sajátos formáiként a FAO 8 olyan konzulenst küldött Szarvasra, akik a halkutatás nemzetközi élvo­nalát képviselik. Ma már a Szarvasi Halte­nyésztési Kutató Intézet koordinálja és hajtja végre a magyar haltenyésztési ku­tatás fejlesztési programját. Ebben a munkában hazánk 8 intézete vesz részt. Egyre szélesebb körűek az intézet határon túli kapcsolatai. Kétoldalú kutatási szerződé­seket kötöttek Lengyelor­szággal, a Német Demokra­tikus Köztársasággal, Cseh­szlovákiával, Szovjetunióval és Franciaországgal. A kutatási eredmények je­lentős része a gyakorlatban is hasznosítható. A szarvasi intézet gondoskodik az or­szág haltenyésztő gazdasá­gainak tenyészanyag-ellátá- sáról. Az új technológiákkal a magyar tógazdasági átlag­termés — amely egy tonna hektáronként — többszörö­sére növelhető. Az esemény záróaktusa­ként a meghívott vendégek és a szakemberek megtekin­tették a haltenyésztési ku­tatóintézet új létesítményeit, berendezéseit. Kepenyes János Országos oktatási tanácskozás Az új tanév legjelentősebb oktatáspolitikai eseménye az új gimnáziumi tantervek be­vezetése lesz — mondotta Hanga Mária oktatási mi­niszterhelyettes szerdán, a Kertészeti Egyetemen meg­tartott országos oktatási ta­nácskozáson. Hanga Mária beszédében utalt arra: a most befejező­dött tanév egyik fő jellem­zője, hogy a nevelői közös­ségekben a korábbinál több szó esett a pedagógiai gya­korlat kérdéseiről, feltételei­ről, lehetőségeiről. Tovább kell azonban tudatosodnia a pedagógusokban — és a szü­lőkben is —, hogy a nevelés komplex folyamat. Azaz nem szigetelődhet el egy­mástól világnézet és maga­tartás, munka és fegyelem, jog és kötelesség. A minisz­terhelyettes emlékeztetett ar­ra, hogy az új általános is­kolai tantervek bevezetését fokozott várakozás és több helyen bizonytalanság, aggo­dalom előzte meg, az ered­mények láttán azonban ol­dódtak a feszültségek. Rész­letesen foglalkozott Hanga Mária a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásának alaku­lásával. Elmondotta: tavaly iskolaéretlenség miatt 3000 gyermeket mentettek fel, to­vábbi kétezer hatéves gyer­mek sorsa pedig ismeretlen az illetékesek előtt. Az új tantervek egyik je­lentős vonása, hogy az 1981— 82-es tanévtől már az általá­nos iskola negyedik osztályá­ban megkezdődik az orosz nyelv oktatása, s a felkészü­lést már a jövő tanévben meg kell kezdeni. Az érdek­lődés középpontjában áll a szeptembertől életbe lépő új gimnáziumi tanterv, amely egyben a fakultatív rendsze­rű tanítás kiépítésének is a kezdete. Ugyancsak szeptem­bertől lehetővé válik a 11 napos munkarend bevezetése azokban a gimnáziumokban, ahol azt igénylik és a fel­tételek adottak. A konzerv- és hűtőipar fejlődését bemutató kiállítás nyílt tegnap a szabadkígyósi kastély dísztermében. A konzervgyár- tással kapcsolatos kiállítási anyag egy részét a szabadkígyósi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző intézet tanulói gyűjtötték. Az érdeklődők megismerkedhetnek a fel­dolgozóüzemek brigádmozgalmát és szakmunkásképzését be­mutató összeállítással is. A kiállítás május 30-ig tekinthető meg Fotó: Veress Erzsi Mi várható az iskolákban? BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ( NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Félmillió dollár a haltenyésztés fejlesztésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom