Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

1979. május 4., péntek o iicl Az elmúlt hét végén nyitotta meg évadzáró kiállítását a Megyei Művelődési Központ képzőművész köre a békés­csabai ifjúsági házban. A megnyitón — amelyre igen sokan voltak kíváncsiak — Pap István, a művelődési központ igazgatója méltatta a kör 15 kiállító tagjának munkássá­gát. A két hétig nyitva tartó bemutató mindennap meg­tekinthető az ifjúsági házTízek Klubjának helyiségeiben Anyák napi ünnepség A Békés megyei Szolgálta­tó Szövetkezet szövetkezeti bizottsága és KlSZ-szerveze- te idén május 6-án, először rendez nagyszabású anyák napi ünnepséget. A Vasutas Klubkönyvtárban kezdődő műsorra meghívták a gyeses kismamákat, közel 160 dol­gozó nőt, valamint 31 nagy- családos édesanyát. Ugyan­akkor vendégül látják a szö­vetkezet által korábban meg­hirdetett gyermekrajz-pályá­zat minden részvevőjét. Az anyák napi ünnepségen Nyemcsok Pál, a szövetkezet párttitkára köszönti majd a részvevőket és ad rövid tá­jékoztatást a szövetkezetben folyó munkáról, változások­ról. Ezután dr. Hatkai Imré- né pedagógus tart előadást „Az anyaság öröme és fele­lőssége” címmel. A klub- könyvtárban megtartott ün­nepség záróakkordjaként a Megyei Művelődési Központ gyermekbalett együttese mu­tatja be műsorát. Ezután az ünnepség résztvevői külön busszal utaznak át a gyer- mekrajzpályázat munkáit be­mutató kiállításra, a békés­csabai Gyopár klubba. A rö­vid megnyitó után minden gyermek ajándékot kap: könyveket és a szövetkezet szabó szocialista brigádjai által készített mesefigurákat. A tsz-ekben dolgozó nők ölel­és munkakörülményeiről Párttagok fóruma Füzesgyarmaton A közelmúltban fórum­szerű, összevont párttag­gyűlést szerveztek a nagy­községi pártbizottság székházában Füzesgyarma­ton. E rendezvény házigaz­dája a területi pártszervezet volt, és a tanács, valamint az Univerzál Ipari Ksz. kommunistái vettek részt. Űj dolognak számít, hogy előzőén pártcsoport­megbeszéléseken, pártveze­tőségi üléseken tárgyaltak arról, kik legyenek a fórum előadói, s milyen kérdések foglalkoztatják a tagságot. Így került az elnökségbe Varga István, 'd járási párt- bizottság első titkára; Ma­kai István, a nagyközségi pártbizottság titkára, vala­mint Szőke István tanácsel­nök is. A taggyűlést Földi La­jos, a területi alapszervezet titkára nyitotta meg. Ez­után Makra Péter, a tanács alapszervezetének titkára ismertette azokat a kérdé­seket, amelyeket három alapszervezetben gyűjtöttek össze. Varga István vitain­dító referátumában a gaz­daságpolitika időszerű ten­nivalóiról, az öntevékenység­ről beszélt, majd leszögez­te: dolgozzunk jobban, tervszerűbben és összehan- goltabban! Az előadás után minden elnökségi tag kérdéseket kapott. A testületek tagjait többek között az is érdekel­te: milyen munka folyik a járás többi alapszervezeté­ben, milyen a politikai-gaz­dasági élet, várható-e válto­zás az ipar és a mezőgazda­ság profiljában, hogyan ér­vényesül a párt vezető sze­repe a községben, valamint sor kerül-e a fürdő, a böl­csőde és az óvoda bővíté­sére a következő tervidő­szakban. A válaszok elhang­zása után a kommunisták hozzászólásai következtek. Noha helyes volt a kez­deményezésnek számító fó­rum megrendezése, de le­hetne még rajta csiszolni. Célszerű lenne rövidebb vi­taindítót tartani, hogy több idő jusson hozzászólásokra. Helyes, hogy a közös érde­keket figyelembe véve szé­les körben érvényesül a de­mokratikus tájékoztatás. A gyűlés Földi Lajos tit­kár köszönő szavaival ért véget. Borbiró Lajos GYORSLISTA az 1979. május 2-án megtartott, április havi lottó-jutalom­sorsolásról, melyen a 16. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A = vásárlási utalvány (1000 Ft), B = Lada 1200 tip. személygép­kocsira utalvány, C = szerencse utalvány (30 OOO Ft), D = színes tv I. (28 000 Ft), E = színes tv XI. (22 300 Ft), F = zenesarok utalv. (20 000 Ft), G = otthon lakberendezési utalv. (15 OOO Ft), H = ismerje meg a Szovjetuni­ót, az 1980. évi olimpiai Játékok országát (14 000 Ft), I — televízió (10 OOO Ft), J : ■ vásárlási utalv. (10 000 Ft), K = vásárlási utalv. (9000 Ft), (7000 Ft), (5000 Ft), (3000 Ft). HÁROMMILLIÓ 328 005 L 344 016 J 349 353 I 354 690 I 360 027 K 365 364 J 376 038 M 381 375 M 386 712 N 408 060 J 413 397 F 418 734 K 424 071 L 440 082 K 445 419 L 456 093 K 461 430 C 472 104 L 482 778 L 488 115 J 514 800 M 520 137 G 525 474 M 541 485 M 573 507 J 626 877 M 637 551 N 648 225 I 653 562 J 664 236 J 674 910 F 680 247 K 685 584 L 701 595 K 706 932 L 712 269 M 717 606 N 728 280 I 733 617 N 738 954 N 744 291 E 749 628 E 754 965 J 760 302 I 770 976 I 776 313 J 792 324 J 813 672 J 819 009 J 829 683 J 840 357 J 845 694 J 856 368 K 867 042 K 872 379 J 877 716 J 883 053 K 888 390 J 893 727 L 899 064 M 904 401 M 909 738 J 915 075 K 920 412 M 925 749 J 931 086 L 936 423 F 941 760 L 947 097 M 952 434 M 956 771 M 963 108 M 968 445 J 973 782 J 989 793 J 995 130 N NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 636 385 L 641 722 L 647 059 J 663 070 J 668 407 K 673 744 M 903 235 N 908 572 N 892 561 N 897 898 N 913 909 C ÖTVENÖT­MILLIÓ 641 279 N 646 616 K 886 781 F 892 118 J 897 455 J HATVANKÉT­MILLIÓ 552 694 M 558 031 H 563 368 K 568 705 H 590 053 J 595 390 K HATVANHAROM­MILLIÓ 017 013 K 027 687 J 038 361 M 043 698 J 049 035 N 045 372 J 059 709 J 065 046 L L - vásárlási utalv. M == vásárlási utalv. N = vásárlási utalv. 070 383 H 081 057 J 086 394 K 091 731 M 102 405 M 107 742 N 113 079 J 118 416 J 123 753 I 134 427 K 139 764 K 145 101 M 150 438 N 155 775 N 161 112 M 166 449 M 177 123 N 182 460 G 203 808 J 209 145 K 219 819 E 235 830 J 246 504 J 257 178 H 262 515 E 267 852 J 273 189 K 278 526 M 283 863 J 289 200 K 294 537 M 299 874 N 305 211 N 310 548 K 342 570 L 343 907 M 353 244 N 358 581 K 385 266 J 390 603 M 395 940 H 406 614 F 411 951 K 417 288 J 422 625 F 438 636 L 454 647 J 465 321 L 475 995 L 486 669 N 492 006 C 497 343 J 508 017 J 518 691 I 529 365 H 534 702 E 540 039 J 545 376 J 550 713 J 566 724 J 577 735 K 588 072 L 593 409 L A nyertes szelvényeket 1979. május 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V„ Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) A Körösök Vidéke Tsz- Szövetség május 3-án, teg­nap délelőtt Békéscsabán, a szövetség székházában meg­beszélést tartott a tagszövet­kezetek nőbizottsági elnökei részére. A résztvevőket Orosz Tibomé, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának nőpolitikái tanácsosa tájé­koztatta arról az összefoglaló anyagról, amelyet a TOT ter­jesztett a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa elé. Ennek témája: a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők élet- és munkakörülményei. Az elhangzott tájékoztatót a nőbizottsági elnökök nagy érdeklődéssel hallgatták, és igen sokan mondták el ezzel kapcsolatban a véleményü­ket. Egyik hozzászóláson el­hangzott, hogy igen időszerű volt a Magyar Nők Országos Tanácsának foglalkozni a ter­melőszövetkezetekben dol­gozó nők helyzetével, körül­ményeivel. Többen kezdték azzal hozzászólásukat, hogy a saját szövetkezetükben ta­pasztalható körülményeket, eredményeket vették sorra, majd a nőpolitikái határozat végrehajtását gátló, illetve lassító tényezőket említették meg. Ezek közül különösen élesen vetődött fel a szolgál­tatások színvonala, és egyál­talán, hiánya. Ugyanakkor elmondták azt is, hogy ko­moly szemléletváltozás ta­pasztalható a vezetőknél a nőpolitikái határozat végre­hajtásában. A megbeszélésen ezután Tóth Imréné, a TESZÖV nő­bizottságának elnöke adott tájékoztatást az időszerű fel­adatokról. Végül Botyánszki Mihályné, a TESZÖV mun­katársa a nemzetközi gyer­mekévben tervezett progra­mokat ismertette. Szlovák iskolások olvasáversenye Békéscsabán A hazánkban működő szlo­vák tanítási nyelvű általános iskolák és gimnáziumok két évvel korábban határozták el, hogy meghatározott iro­dalmi olvasmányanyagból is­kolák közötti versenyt hir­detnek. Tavaly került sor az első szlovák nyelvű olvasó­versenyre, amelyen az ak­kor alapított vándorserleget a budapesti szlovák tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium nyerte el. Az idei verseny házigazdá­ja a békéscsabai szlovák ta­nítási nyelvű általános is­kola és gimnázium, valamint a szlovák kollégium volt. Több mint 50 gyerek és mintegy 30 pedagógus érke­zett az április 29-én, Békés­csabán megtartott versenyre. A tavalyi győztes budapesti I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszAmk 197$. május 3-án Trabant H. Llm. (Bp.) 8 116 Trabant Lim. Győr) 7 876 Trabant Lim. (Bp.) 19 140 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 28 018 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16 003 Trabant Combi (Bp.) 4 597 Trabant Combi (Győr) 1 446 Wartburg de Luxe (Bp.) 17 060 Wartburg Lim. (Bp.) 13 512 Wartb. de L. tolót. (Bp.) 5 046 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 3 104 Wartburg Tourist (Bp.) 6 189 Skoda 105 (Bp.) 5 707 Skoda 105 (Debrecen) 2 454 Skoda 105 (Győr) 2 495 Skoda 120 L (Bp.) 5 282 Skoda 120 L (Debrecen) 2 089 Skoda 120 L (Győr) 3 170 Lada 1200 (Bp.) 99 551 Lada 1200 (Debrecen) 52 573 Lada 1300 (Bp.) 12 567 Lada 1300 (Debrecen) 7 960 Lada 1500 (Bp.) 20 544 Lada Combi (Bp.) 13 175 Lada 1600 (Bp.) 2 768 Lada 1600 (Debrecen) 1146 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 940 Dacia (Bp.) 13 121 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 927 Zaporozsec (Bp.) 28 625 Moszkvics (Bp.) 4 538 gyerekeken kívül részt vet­tek a sátoraljaújhelyi, tót- komlósi, szarvasi és a békés­csabai szlovák tanítási nyel­vű általános iskolák és gim­náziumok versenyzői. A ve­télkedő a házigazdák számá­ra nem várt sikerrel végző­dött. Ugyanis mindkét kor­osztályban békéscsabai siker született, így a gimnazisták­nak és az általános iskolá­soknak alapított serleget bé­késcsabai versenyzők nyerték el. Az olvasóverseny rende­zési jogát a jövő esztendőre Szarvas város, illetve a szarvasi szlovák tanítási nyelvű általános iskola vál­lalta. Közegészségügyi napok A Magyar Higiénikusok Társasága dél-dunántúli ta­gozata, a Somogy megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya és a Somogy me­gyei KÖJÁL május 3-tól rendezi meg Siófokon a 20. balatoni közegészségügyi na­pokat. A megyénk köz­egészségügyi szakembereit képviselő csoport tagjai kö­zül ketten tartanak előadást a tanácskozáson. Május 4-én, pénteken kerül sor Nagy Istvánnénak, a Békés megyei KÖJÁL munkatársának előadására, amelyben az Orosházi Üveggyár kemen­cebontásánál és -építésénél végzett porexpozíció mérésé­nek tapasztalatairól szá­mol be. Szombaton, május 5-én pedig Varga Cecília, szintén a Békés megyei KÖJÁL munkatársa ad számot a közegészségügyi napokon a gyulai kísérleti városi szennyvíztisztító és öntözőtelep ellenőrzésének 1972—78 közötti tapaszala- tairól. Polémia vagy valóság? M i volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ki tud­ja, hányszor szerepelt e kérdés „sorsdöntő” viták középpontjában az elmúlt évezredek, -századok so­rán, anélkül, hogy végső megoldást találtak volna rá. Ma már e polémia inkább megmosolyogtat bennünket, mint elmélkedésre ingerel, hiszen dolgainkat tekintve ez lényegtelen, kicsinynek tűnik. Ám a mi volt előbb kezdetű kérdőmondat túl­élte önmagát. Például így! Mi volt előbb, a termelőszövetkezetek egy részének pénzügyi gondja, vagy rossz szakember-ellá­tottsága? A helyzet alapos ismeretében persze ebben az esetben nem kellene évszá­zadokat várni a helyes vá­laszra, csupán ragaszkod­nunk kellene az objektivitás diktálta sorrend felállítá­sához. Úgymint: kedvezőtlen adottságok, pénzügyi gon­dok, az átlagosnál rosszabb szakember-ellátottság. Ezen összefüggések helyszíne pe­dig a Körösök vidéke, ahol a gazdálkodás eredményessé­gében szinte áthidalhatatlan szakadékká szélesedtek az ellentmondások. E térség önmagában sűrítve példázza a mezőgazdaságnak min­den gondját. A 48 termelőszövetkezet közül nyolc közös gazdaság ért el kiváló szövetkezeti címet, öt tsz dicsérő okle­velet kapott 1978-as gaz­dálkodásáért. Míg tavaly 6, az idén 13 szövetkezet lett veszteséges, további hét pe­dig súlyos pénzügyi gon­dokkal küzd a Körösök völ­gyében. Az ellentmondások tehát nem csökkentek,- mint ahogyan arra számítottak. A természet erői útját állták az elképzeléseknek, s újabb bizonyítékát szolgáltatták az embernek; a fél megoldás nem megoldás! A bajok valóságos, ere­dendő okára kell tehát hatá­sos csapást mérni. A föld termőképességét növelni, hiszen ez mindenféle mező- gazdasági termelés alapja, elsődleges feltétele. A tér­ségben 236 ezer hektáron szükséges elvégezni a víz­rendezést, a rekonstrukciót, a kémiai talajjavítást és a mélylazítást ah­hoz, hogy a mezőgazdasági dolgozók erőfeszítéseit ered­mények kísérjék. Ma még azonban a Körö­sök völgyében évente több tízezer hektárt borít el a kora tavaszi belvíz, kipusz­títva a vetést, lehetetlenné téve a talaj munkák végzé­sét. Pedig itt is ugyanúgy felszántanak, elvetnek, vegy- szereznek, mint másutt, de munkájuk nagy része kárba vész. Igaz, ma már meg­született a döntés, komplex meliorációt kell végezni, hogy a föld visszanyerje ter­mőképességét. Kell! Csakhogy a kellhez pénz is, leginkább saját erő szükséges. Az itt gazdálkodó tsz-ek többsége azonban veszteséges, hitelvállaló ké­pességük az évről évre visz- szatérő veszteségrendezések miatt minimális. A bővített újratermelés elképzelhetet­len. A megoldás? A Körö­sök Vidéke Tsz-szövetség te­rületén egyetlen gazdaságot soroltak eddig a kedvezőt­len adottságúak közé, pe­dig több van. A víz ugyanis nemcsak a termést, a körzetben élők munkáját semmisítette meg. Az itt élőknek lassan meg kellett szokniuk, hogy a köz­gazdászok, az agrármérnö­kök, a szakemberek csak szerencsét próbálni járnak ide. S akit amúgy sem köt semmi, az elvándorol. Meg kellett tehát szokniuk, mert másutt kevesebb munkáért és kockázatért is többet fi­zetnek a mezőgazdasági munkákat irányítóknak. Onnan vándorolnak el te­hát a legjobb szakemberek, ahol most a legnagyobb szükség lenne szakértel­mükre, segítségükre. Hiába kapott az elmúlt évben 20 szakember fize­téskiegészítést, támogatást, az nem változtatott lénye­gesen a kialakult arányo­kon. A szakemberek száma nem változott. így kétséges, sikerül-e a belső lehetősége­ket jobban kihasználni, a belső eszközöket, szellemi erőforrásokat mozgósítani, vagy a mindennapi gondok felőrlik-e a tsz-ek vezetésé­nek erejét, és a koncepció­keresés helyett a kilátásta- lanság lesz úrrá. Nem mindegy, erejükből mennyi marad a célok meg­valósítására, hiszen az álla­tni támogatások, a besorolá­sok megváltoztatása nélkül is számtalan megoldás kí­nálkozik. így módosulhatott és változhat tovább az adott­ságokhoz még jobban igazodó termelési szerkezet. A gaz­dálkodás időjárástól füg­getlen biztonságát növelő megoldások előtt is nyitott az út. Kedvezőek a tapasz­talatai az ipari üzemekkel kialakított kooperációknak. Ma még csak sejteni lehet azokat a lehetőségeket, ame­lyek a termelési körzetek gazdaságai közötti együtt­működésben rejlenek. S te­gyük hozzá, a kölcsönös ér­dekeltség alapján a szövet­kezetek eredményesebb gaz­dálkodása sürgeti az ilyen jellegű döntéseket, ha a felismerés sok helyütt még hiányzik is. A jó, és a ked­vezőtlen adottságú tsz-ek szocialista együttműködésé­nek pedig már mintapéldái­ról beszélhetünk. Ilyen a te­rületileg és adottság tekinte­tében is egymástól távol eső kondorosi és sarkadi tsz-ek együttműködése. Megannyi út és lehetőség kínálkozik a kibontakozás­hoz. Közülük sokszor elég csak egyet következetesen végigjárni ahhoz, hogy a gondoktól terhes gazdálko­dás közepette megszülesse­nek az első, igazán elisme­résre méltó eredmények. Mert ma még jogos a kér­dés; mi okozza e térségben a sorozatos veszteségeket: a kedvezőtlen adottságok, a szakemberhiány, a pénzügyi gondok? A helyes válaszhoz előbb helyes sorrendet kel­lene felállítani. De mi a helyes sorrend? külön-külön történő elbírálás erre minden bizonnyal választ ad­hat. Ám nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy itt mégiscsak sorozatos termé­szeti csapásoktól sújtott gazdaságokról van szó. A végső megoldás halogatá­sa pedig további, már nemcsak gazdasági ellent­mondásokban gyűrűzik to­vább. Mert a több munka több jövedelmet is feltéte­lez. De éppen ebben van egyik leglényegesebb ellent­mondása a Körösök vidé­kének. A több és nehezebb munkát végző mezőgazda- sági munkás jövedelme el­marad a kedvező adott­ságú tsz-ek összehasonlít­hatatlan, könnyebb munkát végző tagjainak jövedelmé­től... Kepenyes János Emberek, gépek „karbantartása” A Szarvasi Állami Tan­gazdaság húsüzemében a ta­vaszi kötelező karbantartási idő alatt — a húsüzem ve­zetőjének és a szakszervezeti bizalminak javaslatára — gondoskodtak a dolgozók „karbantartásáról” is. Orvo­si vizsgálatra vitték a 24 munkást. Kiderült, hogy töb­ben szenvednek mozgásszer­vi megbetegedésben, sok a fizikoterápiás panasz. A gaz­daság autóbuszával öt na­pon át 24 embert szállítot­tak Gyulára, ahol megfelelő gyógykezelésben részesültek és gyógyfürdőben töltötték az' előírt időt. A húsüzem dol­gozói nemcsak pihentek, gyógyultak is a karbantartá­si időre szánt kényszerpihenő alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom