Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. április 30., hétfő Barátaink életéből Hazánk a szocialista gazdasági közösségben írta: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese A KGST-tagállamok együttműködésének harminc esztendeje tényekkel bizonyítja a szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatalmas lehetőségeket. Ennék szemléltetésére elegendő néhány adat is, amelyek jól mutatják, hogyan változott megalakulása óta a KGST- országok közösségének világgazdasági súlya. Az eltelt harminc évben országaink nemzeti jövedelme több mint tízszeresére emelkedett. A legfejlettebb tőkés országokban ez a növekedés alig több, mint háromszoros. 1949-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már, részesedésük meghaladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya által megfogalmazott alapvető céljai mindmáig helyesnek, hosszabb távon is érvényesnek bizonyultak. A szocialista típusú nemzetközi gazdasági együttműködést mindmáig az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az állami szuverenitás, az egyenlő képviselet elvei vezérlik. Természetesen az alapelvek változatlansága nem jelenti és nem jelentheti egyben a tartalom és a formák változatlanságát is. Magától értetődik hogy a közös stratégiai célt mind korszerűbb taktika, új módszerek, eszközök alkalmazásával, az együttműködés szüntelen tartalmi gazdagításával kívántuk elérni. A KGST-országok belső gazdaságának és nemzetközi gazdasági kapcsolataiknak a fejlődése érlelte meg a KGST 1971-ben tartott XXV. ülésszakának határozatát, amellyel egyhangúlag jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. A nemzetközi munkamegosztás bővülése, új formáinak kialakítása égető szükségként jelentkezett. A program a folyamatosság és a megújulás kifejezője, folytatója azoknak a tapasztalatoknak, amelyek együttműködésünk addigi éveiben kiállták a gyakorlat próbáját, s egyben minőségileg új vonásokkal is gazdagítja kapcsolataink rendszerét, a gazdasági együttműködés magasabb szintre emelését, a szocialista gazdasági integráció folyamatának kibontakoztatását tűzte célul. Számos jele, bizonyítéka van annak, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködésének és kapcsolatainak intenzitása ebben az évtizedben, és különösen a Komplex Program elfogadása óta — erősödött. Az előttünk álló időszak fő együttműködési feladatait a Tanács elmúlt évi XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési célprogramok körvonalazzák. Valamennyi tagállam alapvető érdeke a gazdasági kapcsolatok hosszabb távra szóló, biztonságos kimunkálása. A célprogramokban előirányzott együttműködési elgondolások konkretizálása, egyezményekben való rögzítése az 1980. utáni időszakra szóló középtávú tervek most folyamatban levő kétoldalú és sokoldalú koordinációjának feladata. A magyar népgazdaság számára felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy hazánk a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST-tagállamok közösségének tagjaként gyarapodhat. A szocialista közösség államaival folytatott tervszerű gazdasági együttműködés nélkül nem, vagy jóval nagyobb erőfeszítésekkel érhettük volna csak el azokat az eredményeket — a szocialista ipar megteremtésében, mezőgazdaságunk szocialista átalakításában, s a gazdaság jelenleg intenzív fejlesztésében —. amelyekkel ma méltán büszkélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adottságainál fogva — nagy mértékben ráutalt Magyarország gazdaságának zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy szocialista állami létünk kezdetétől mindvégig támaszkodhatunk á KGST-orszá- gokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk stabilitásának előnyeire. A Szovjetunióval, s a szocialista közösség országaival folytatott gazdasági együttműködés teremti meg a lehetőséget népgazdaságunk alapvető nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mező- gazdasági termékek túlnyomó részének elhelyezésére. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri országokkal — a bevezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként — mennyiségileg, s tartalmukban egyaránt gazdagodtak. Egyre nagyobb teret nyer a közvetlen termelési együttműködés, a gyártásszakosítás és termelési kooperáció, mindinkább fokozódik az együttműködés tervszerűsége. Ez alatt nem csupán a szűkebb értelemben vett tervezési együttműködést értem. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kötődik a közös kutatási-fejlesztési tevékenység, a beruházások összehangolt — esetenként közös — megvalósítása. Mindez természetesen termékenyítőén hatott visz- sza a külkereskedelmi forgalomra is. Hazánk gazdasági fejlődésének kulcskérdése volt — s ma is az — a fűtő- és nyersanyagellátásban folytatott KGST-együttműködés. Magyarország összes energia- igényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-országokból származik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy az együttműködés hosszú távra is biztonságosan megalapozza az ellátást. Ebben — a már ma érvényes egyezményeink mellett — döntő szerepe lesz a jövőben az energia- és nyersanyagellátás területére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogram által kitűzött feladatok valóra váltásának. Ezt a biztonságos ellátást jól segíti a Barátság I. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar népgazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős új kapacitások épültek ki hazánkban, amelyek révén újabb együttműködési kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül a Szovjetunióval folyó petrolkémiai, s a Lengyelországgal megyalósuló szintetikus szál együttműködés. A KGST-országok egyesi- ' tett villamosenergia-rend- szere növeli számunkra a vilamosenergia-ellátás biztonságát. Kevesebb kapacitástartalékra van szükség, lehetőség nyílik nagyobb teljesítményű és így gazdaságosabb turbinaegységek alkalmazására. Ezen együttműködés hazánkban 1975- ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villa- mosenergia-termelését pótolta. További lépés ezen az úton a közelmúltban átadott Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték. A KGST-országokat ösz- szekötő vezetékrendszerek közül nem kevésbé jelentős a Testvériség- s a Szövetség-földgázvezeték. Ez utóbbi — amely több tagállam közös beruházásában készült — 3000 kilométeres hosszon Orenburgból érkezik hazánkba. Az érkező, s a hazai földgáz feldolgozása ugyancsak egy új, gazdaságosan termelő ágazat kialakítását eredményezte. A KGST-ben a szakosítás és kooperáció — tudatosan és tervszerűen — először a feldolgozóiparban, s azon belül is elsősorban a gép- - iparban kezdődött meg. A szakosításból, kooperációból származó szállítások aránya kereskedelmünkben az 1970. évi 1 százalékról 1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kötöttek, amelyeknek jelentős része sokoldalú. Az elmúlt évre már a közvetlen termelési együttműködés oly mértékben fejlődött, hogy például a KGST tagállamaiba irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki. Kiemelten kell szólni a magyar—szovjet alumíniumipari együttműködésről, amely immár több, mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. Az 1962-ben megkötött, s 1985-ig érvényes Magyar—Szovjet Timföld—Alumínium Egyezmény alapján gazdaságosan aknázhatjuk ki világviszonylatban is jelentős bauxit- készletünket. Ha ugyanis a kiszállított timföldet itthon kohósítanánk, akkor ez egyrészt az itthon termelt villamos energiának — aminek amúgy is szűkében vagyunk — csaknem egyötödét vette volna igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Jelentős hatással van ez az együttműködés az alumíniumipar termelési szerkezetére is, amely így gazdaságosan fejleszthető: néhány — kevésbé energia- igényes — termelési szakaszra koncentrálhatjuk erőinket. Volumenében az egyik legnagyobb közvetlen termelési együttműködés a járműiparban valósul meg. Az ezen a területen folyó összehangolt munka tette lehetővé, hogy az Ikarus kivívja mai hírnevét, s ma már évente több mint tízezer autóbusz előállítására legyen képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 százaléka kerül exportra. Fő' vásárlóink a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkatrész-kooperáció alapozta meg, hogy a hátsó futóműveket és a motorokat gazdagságos sorozatnagyságban, s a világpiac értékítéletét kiálló minőségben termeljük. A Szovjetunióval a Lada személygépkocsi gyártásában folyó együttműködésünk jól bevált, s az autóipari együttműködés újabb láncszeme — a Polski Fiat kooperáció is — ígéretes. A jelen tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból, amelyért különböző alkatrészekből és részegységekből álló garnitúrákat szállítunk cserébe. Gazdaságainkat ma már az együttműködés ezernyi szoros szála fűzi össze, s szinte nincs életünknek, mindennapjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés. Ez vezeti pártunkat és kormányunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy gazdasági együttműködésünk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön. Jól kifejezi ezt a törekvést pártunk Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata is, amikor leszögezi: „ ... külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésének kulcskérdése az együttműködés hosszabb távra szóló bővítése a KGST-országokkal...” a komplex programban, s a hosszú távú együttműködési célprogramokban körvonalazott elgondolások valóra váltása hosszabb időt, sok munkát követel tőlünk. A sikeres munka azonban minden bizonnyal meghozza gyümölcsét, hozzájárul valamennyi tagállam — köztük hazánk — gazdaságának töretlen fejlődéséhez, egész közösségünk erősödéséhez. A gázvezeték 168 folyón és vízi akadályon halad keresztül (Fotó: APN—KS) Működik a Szövetség-gázvezeték A gázvezeték elnevezése rendkívül találóan kifejezi lényegét. A Szövetség-gázvezeték a testvéri országok közös erőfeszítésével épült és a szocialista közösség népeinek érdekeit szolgálja. Idén januárban kezdte meg működését, segítségével a földgázt a Szovjetunióból Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába és Csehszlovákiába, vagyis azokba az országokba juttatják, amelyek részt vettek építésében. A jelentős eseményt a nemzetközi munkáskollektíva sok ezres táborának önfeláldozó munkája előzte meg. Az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó hatalmas építési területen, a szovjet munkásokkal vállvetve dolgoztak Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia képviselői. Az orenburgi gázlelőhely kiaknázásának előkészítésében részt vett Románia is különböző felszerelések és egyéb anyagok szállításával. A gázvezeték műszaki és technikai szempontból egyedülálló. A szovjet szakemberek tervezte létesítmény minőségileg új lépést jelent a tudományos-műszaki haladásban, a nagy távolságú gázvezetékek építésében. Készítésekor 2750 kilométernyi, 1420 milliméter átmérőjű acélcsövet hegesztettek ösz- sze, 14 kompresszorállomást szereltek és adtak át, továbbá több más objektumot létesítettek. A transzkontinentális gázvezeték építői több ezer akadályt küzdöttek le, közöttük 168 folyót, és víztározót, 240 autóutat és a Kárpátok hegyeit. Ez a szakasz volt a legbonyolultabb. A hegesztést és csőfektetést a szó szoros értelmében a felhőkben kellett végezni. A hatalmas munkát az építők alig több mint 4 év alatt végezték el. A munkáskollektívák szakmai tudása és munkaszeretete, a köztük kialakult barátság és szoros együttműködés képezte a jó eredmények alapját. Jelenleg a gázvezeték második szakaszának befejező munkálatai folynak. Az építők most adják át a következő 8 kompresszorállomást, a híradóláncot, és teljes kapacitással beindítják a vezetéket. A szovjet fél biztosítja a gázvezeték normális üzemeltetését és a rajta folyó gázszállítást az építkezésben részt vevő partner- országoknak. A Szövetség-gázvezeték ismét igazolta azt a vitathatatlan tényt, hogy a KGST-tag- országok erőfeszítéseiket egyesítve egyenjogú és kölcsönösen előnyös alapon sikerrel valósítják meg a nagyszabású népgazdasági programokat. A Szövetség üzembe helyezésével a Szovjetunióból a testvéri szocialista országokba irányuló gázszállítások mennyisége 1978-hoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedik, 1980-ban pedig megduplázódik. APN—KS Lengyelország n M0ST0STAL szakemberei külföldön Negyedszázad alatt körülbelül 500 lengyelországi és külföldi objektumon végzett munka — így fest az acélszerkezeteket - és ipari berendezéseket gyártó MOS- TOSTAL Vállalat életrajza. Az első hazai objektum a Nowa Huta-i Lenin Kohászati Kombinát volt, ahol a MOSTOSTAL jelenleg le- mezhengerlő műhelyt épít. Azután az Oswiecimi Vegyigyár és a Skawina Alumíniumgyár, a varsói Grun- wald-híd, a „Katowice” Kohászati Kombinát óriási kohói következtek, valamint a krakkói Jagelló Egyetem rádióteleszkópja. 1978-ban a MOSTOSTAL segítségével 132 lengyelországi, valamint külföldi építési munkahelyen 44 000 tonna szerkezetet, 13 000 tonna gépet és berendezést szereltek össze. A vállalat kollektívája: 2500 szakképzet munkás, tapasztalt mérnök és technikus. Szakemberei jelenleg Csehszlovákiában, az NDK-ban, Irakban, Kongóban és Mauritániában dolgoznak. (BU- DAPRESS — APN) Erősödjék a szocializmust építő népek együttműködése, egysége! 1949 januárjában Bulgária, Csehszlová kia, Lengyelország, Magyarország, Roma nia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakításáról szóló határoza- tot. Három évtizedes múltra visszatekintő- gazdasági együttműködési szervezetünk- tagjainak száma azóta tízre növekedett, s- a KGST-tagállamok ma már a világ há- rom kontinensén helyezkednek el.