Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

1979. április 13., péntek Mentesíti! vonatok II MÁV közleménye nemzetközi autóstalálkozó Az idén rendezik meg ti­zenötödik alkalommal a hús­véti nemzetközi autóstalál­kozót Kőszegen és Szombat­helyen. A találkozó iránt minden eddiginél nagyobb az érdeklődés. A hazai autóso­kon kívül zömmel a szom­szédos Jugoszláviából és Ausztriából, valamint Cseh­szlovákiából érkeznek autós­csoportok Vas megyébe. A vendégek fogadására megtették a szükséges előké­születeket. A külföldi ver­senyzőket ünnepélyesen fo­gadják a határállomásokon, valamint Szombathelyen és Kőszegen. Vasárnap kezdő­dik Kőszegen a nemzetközi autós ügyességi verseny. Dél­után a város nevezetességei­vel, kirándulóhelyeivel is­merkednek a hazai és kül­földi autósok, este pedig a Jurisics várban nemzetközi autósbált tartanak, s itt oszt­ják ki a verseny díjait is. A találkozó utolsó napján, húsvét hétfőn a nemzetközi gokart-versenyt bonyolítják le Szombathelyen. _A_ Magyar Államvasutak Körzeti Üzemfőnöksége tájé­koztatja az utazóközönséget, hogy az 1979. húsvéti és má­jus 1-i ünnepi forgalomban Békéscsaba—Budapest Keleti pályaudvar között az alábbi napokon közlekednek mente­sítő személy- és gyorsvona­tok: április 13-án 14 óra 25 perces indulással a 6603 b gyorsvonat, 14-én 7.00 óra indulással a 6617/11 személy- vonat, 14-én 14 óra 25 per-, ces indulással a 6603 b gyorsvonat, 16-án 13 óra 25 perces indulással a 6603/11 gyorsvonat, 16-án 14 óra 25 perces indulással a 6603 b gyorsvonat, 16-án 18 óra 18 perces indulással a 8301/6601 II gyorsvonat, 17-én 7.00 óra indulással a 6617/11 személy- vonat, 28-án 14 óra 25 per­ces indulással a 6603 b gyors­vonat, 29-én 7.00 óra indu­lással a 6617/11 személyvonat, 29-én 14 óra 25 perces indu­lással a 6603 b gyorsvonat, május 1-én 13 óra 25 perces indulással a 6603/11 gyorsvo­nat, 1-én 14 óra 25 perces indulással a 6603 b gyorsvo­nat, 1-én 18 óra 18 perces indulással a 8301/6601 II gyorsvonat, 2-án 7.00 óra in­dulással a 6617/11 személyvo­nat közlekedik. Április 16-án és május 1-én a 8301/6601 II mentesítő gyorsvonat Gyulá­ról Budapest Keleti pályaud­varig közlekedik. A gyorsvo­natra a helyjegy váltása kö­telező. Április 18-án Csárdaszál­lás—Gyoma állomások kö­zött, április 19-én, 20-án, 23- án, 24-én, 25-én, 26-án és 27- én Békéscsaba—Murony ál­lomások között a 6623 és 6622 számú vonatok közlekedését pályaépítési munkálatok mi­att szüneteltetik. Az utasfor­galmat autóbuszokkal bonyo­lítják le, emiatt kisebb ké­séssel is számolni kell. Az autóbuszokon a vonatra meg­váltott menetjegyek érvénye­sek. A fenti napokon Békés­csabáról 13 óra 30 perckor induló és Budapest Keleti pályaudvarig közlekedő 6603 számú belföldi gyorsvonat helyett 14 óra 25 perces in­dulással a 6603 b számú vo­nat közlekedik. Bővebb fel­világosítást az állomásokon adnak. Serényi asszonyok látogatása Mezőtúron A mezőberényi művelő­dési központ díszítőművész szakköre több kiállításon szerepelt sikerrel. Részt vettek többek között az el­múlt év augusztusában a helyiipari és mezőgazdasági kiállításon. A herényi asz- szonyok és lányok azonban nem elégszenek meg tudá­sukkal, hanem különböző tapasztalatcserék útján sze­reznek újabb ismereteket. Mint Kiszely Jánosné, a szakkör vezetője elmondta, a közelmúltban Mezőtúron meglátogatták a 80 éves Bognár Erzsébet népmű­vészt, aki régi fazekasdi­nasztia ma is tevékeny tag­ja. Ugyancsak ellátogattak a Mezőtúri Fazekas Szövet­kezetbe, ahol megtekintet­ték az ott készülő népi ke­rámiák technológiáját, ezt követően a szőnyegszövő háziipari szövetkezet vendé­gei voltak. A Mezőtúron szerzett ta­pasztalatok természetesen hasznosnak bizonyultak, de a szakkör tagjait nemcsak a népművészet érdekli, hi­szen a közeljövőben Buda- , pestre utaznak. Itt az Or­szágház és a koronázási ék­szerek megtekintése szere­pel a programban. Céljuk az, hogy a kézimunkázás művészetének elsajátításán kívül ismerjék meg hazánk nevezetességeit, bővüljön látókörük és nem utolsósor­ban még jobban összeko- vácsolódjék a kollektíva. —karczag— Bucsai mozaik A bucsai Községi Tanács vezetői már korábban elha­tározták, hogy felújítják a helyi könyvtárat, ami rá is fért már az öreg épületre. Hozzáfogtak és a tervek sze­rint az idén, április 4-én kel­lett volna átadni rendelteté­sének. Ám, ahogy a mesterek hozzákezdtek, rájöttek, hogy az épület állaga sokkal rosz- szabb, mint amilyennek kép­zelték. Ezért aztán alaposabb munkára és az átadási ha­táridő módosítására lett szükség. Most úgy tervezik, hogy a munka ünnepének tiszteletére adják át a lakos­ságnak. A berendezés mint­egy 50 ezer forintba kerül, ezzel az összeggel a megyei tanács sietett segítségükre, maga az épület felújítása pe­dig meghaladja a 100 ezer forintot. Az épület udvarát és környékét KISZ-fiatalok hozzák rendbe társadalmi munkában. Mint a megye más telepü­lésein, itt is sok gondot és kárt okozott a télvégi bel­víz. A tanács illetékesei fel­mérték az okozott károkat, amelyek a lakóépületekben keletkeztek, ez megközelíti a 2 millió forintot. Harminc­négy lakóház rongálódott meg olyan súlyosan, hogy újjá kell építeni, A községben egyre na­gyobb az igény az ivóvízhá­lózat házi bekötésére. Eddig 500 ház udvarára vezették be a jó ivóvizet. Évente 100 igénylő jelentkezik, de a szűkös kapacitás miatt az idén alig valamivel több, mint hatvanat tudnak telje­síteni. A tanács vezetői a közelmúltban tárgyaltak a Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalattal, vala­mint a Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal. Egy gázlevá­lasztó berendezés felszerelé­sét végzik el. Erre azért van szükség, mert a kutak vize a megengedettnél gázosabb, és csak a berendezés felsze­relése után válik lehetővé, hogy a hálózati vizet a há­zakba is bevezethessék. Régi gond az is a község­ben, hogy fogászati kezelésre Szeghalomba kell utazni he­tenként kétszer. Többször előfordult, amikor sokan ösz- szejöttek, hogy a buszindulá­sig nem került rájuk a sor. Ezért dolgavégezetlenül kel­lett hazautazniuk. Most az egészségügyi házban egy he­lyiséget alakítottak ki, amellyel lehetővé válik, hogy a legszükségesebb fo­gászati kezeléseket helyben lássák el. Ezután a fogorvos fog Bucsára jönni, és remé­lik, hogy így megoldódik az iskolafogászati gond is. A 3100 lakosra így is kevésnek látszik az egy orvos, aki he­tenként 12 órában látja el az arra rászorulókat. A közelmúltban értékelték az elmúlt évi társadalmi munka eredményeit. Legki­emelkedőbb munkát teljesí­tett a helyi Űj Barázda Ter­A parkot, ahol a szobor áll, mostanában sok gyerek ke­resi fel, hiszen itt van a KRESZ-park is Fotó: Béla Ottó melőszövetkezet Asztalos Já­nos 8 tagú brigádja, amely elkészítette a tanácsháza előtti téren a KRESZ-par- kot. A tanács elismerő okle­véllel jutalmazta a közössé­gért, a gyerekekért sokat fá­radozó szocialista brigád munkáját. Megható találkozás zajlott le az április 4-i ünnepségen. Bucsára látogatott V. Krav- csenkó Anatolij zászlós, aki­nek édesapja a község hatá­rában halt hősi halált. A gyógyszerészként szolgáló szovjet katonatiszt kétéves korában vesztette el édesap­ját. A négy testvér közül ő a legfiatalabb. Ügy tervezi, hogy május 8-án, a győze­lem napján újra Bucsára lá­togat feleségével és két gyermekével, hogy leróják tiszteletüket a hős apa sír­jánál. Szó van arról is, hogy jövőre, felszabadulásunk 35. évfordulójára a felesége is felkeresi férje örök nyugvó­helyét. Február 5. és 9-e között zajlottak le a tanácstagi be­számolók. Harmincöt tanács­tag találkozott választóival, és cseréltek véleményt a la­kosságot leginkább érdeklő témákról. Mintegy félezer választópolgár vett részt a beszámolókon, akik 80 köz­érdekű bejelentést, kérést, panaszt tolmácsoltak tanács­tagjuknak. Legtöbben a köz- világítás, a belvíz, a sárrá­zók és gyalogjárók ügyében interpelláltak. Hosszú évek óta először hangzottak el kritikai megjegyzések a gyermekintézményekkel kap­csolatban. Az iskolai napkö­zi otthon túlzsúfolt, 160 gyermek veszi igénybe, de még így is az ősszel 20 szülő jelentkezését kellett elutasí­tani. A bölcsődében, amely 20 személyes, 26 gyermeket gondoznak. Itt is sok a túl­jelentkezés. A feszítő gondok ellenére öröm, hogy 3 év alatt 170 gyermek született a községben, az viszont már gond, hogy mindössze egy- harmadát tudják felvenni az óvodába. Most olyan elkép­zelés született, hogy anyagi lehetőségeikhez képest bőví­tik a gyermekintézményeket. B. O. Erősödő egység, növekvő bizalom A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól Ö Magyar Szocialista Munkáspárt te­vékenységében az elmúlt kilenc év alatt jó gyakorlattá vált, hogy a párt alapszervezetei éves munkájukat év végi beszámoló taggyűléseken értékelik. Az 1978. évi beszámoló taggyűlések szerepü­ket megfelelően betöltötték; megvitatták a vezetőség beszámolóját az éves tevékenység­ről, cselekvési programokban, munkater­vekben megfogalmazták az 1979-es év leg­fontosabb feladatait. Az 1978-as év értéke­léséhez és az 1979-es feladatok megfogalma­zásához jó alapot adott az alapszervezetek számára is a Központi Bizottság nagy jelen­tőségű, december 6-i határozata, népgazdasá­gunk tevékenységéről, ezzel összefüggésben a politikai munka helyzetéről és feladatai­ról. Az irányító pártbizottságok a központi utasításokat, értékeléseket és saját tapasz­talataikat felhasználták az alapszervezeti tit­károk felkészítéséhez. A járási és városi szinten összevont alapszervezeti titkárok ér­tekezletén az adott járás, vagy város terüle­tén folyó gazdasági, politikai, ideológiai kér­dések konkrét elemzéséről és tennivalóiról volt szó. Bevált, hogy a pártvezetőségek az össze­vont taggyűléseket az alapszervezetek beszá­moló taggyűlései előtt tartsák meg. Ez jól szolgálta az alapszervezeti taggyűlések elő­készítését. Segítette az alapszervezetek ve­zetőségeit a konkrét helyi feladatok egysége­sebb kidolgozásában. Ez a módszer egyút­tal növelte a pártvezetőségek tekintélyét, feladatkörüknek jobb megértését. A titkárok felkészítése mellett a taggyű­lések előkészítésének jelentős fórumai voltak a pártcsoport-értekezletek. Ezeken az érte­kezleteken a párttagok személyre szóló meg­bízatásait értékelték. Szóltak a csoport egész tevékenységéről, a párton kívüliekkel való viszonyukról, lényegében a párt és a tömegek kapcsolatáról. Helyes volt, hogy a pártcsoportok ülésein az alapszervezetek ve­zetőségei képviseltették magukat és aktí­van részt vettek a megbeszéléseken. A taggyűlési beszámolót előkészítő veze­tőségi ülésekre jellemző volt a kollektív munka, a konkrét elemzés és feladatmegha­tározás. Nagyon sok alapszervezet vezetősé­ge bevonta a beszámoló elkészítésébe a pártcsoportbizalmiakat, többek között azzal a céllal is, hogy a tagság előzetes felkészí­téséhez a vezetőségi üléseken hallottakat már fel tudják használni. Az irányító párt- bizottságok segítő, ellenőrző munkája a be­számolók elkészítése során folyamatos volt. A pártbizottságok tagjai — és munkatársai — jelen voltak a vezetőségi üléseken és is­mertették az irányító pártszerv értékelését a végzett munkáról. A beszámoló taggyűléseken a párttagság­nak 80—85 százaléka jelent meg, a részt ve­vő kommunistáknak mintegy 20 százaléka mondott véleményt a pártszervezet munká­járól. A résztvevők száma és a felszólalók aránya valamivel kisebb az előző évi átlag­hoz képest. Ez a taggyűlések előkészítésé­ben tapasztalható rutinszerűséggel magya­rázható, amely esetenként fellelhető volt a pártszervek által készített minősítésekben is. A taggyűléseken a párttagság elsősorban a párt gazdaságpolitikájának helyi végrehaj­tásával foglalkozott. A vezetőségek beszámo­lói és a felszólalások kifejezték egyetértésü­ket a párt gazdasági intézkedéseivel és a KB 1978 decemberi határozatával kapcsolat­ban. Az alapszervezetek nagy többsége — a párszervezetek jellegétől függően — e tag­gyűlésen visszatért a korábban tárgyalt gaz­dasági jellegű párthatározatok végrehajtá­sának értékelésére; a termékszerkezet, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar fejlesztésének kérdéseire. A tapasz­talatok azt bizonyították, hogy a taggyűlé­sek tovább segítették a párttagok között népgazdaságunk helyzetének reálisabb meg-1 ítélését. Számtalan érdemi észrevétel és ja­vaslat hangzott el a pártfórumokon a ter­melés hatékonyságának és minőségének fo­kozása érdekében. A párttagok a gazdasági vezetőktől konkrét, szakszerű intézkedések megtételét kérték: a termékszerkezet fejlesz­tése, a takarékosabb gazdálkodás, az ex­portképes árualap növelése érdekében. A taggyűléseken mind a vezetőségek be­számolói, mind a párttagok felszólalásai egyértelműen és élesen tettek szóvá néhány olyan negatív jelenséget, melyek, megítélé­sük szerint a párt gazdaságpolitikai törek­véseivel ellentétesek. A leggyakrabban el­hangzó igény, hogy az üzemek vezetői az alktrész- és szerszámhiányt megszüntetve teremtsék meg a termelés folyamatosságá­nak feltételeit. Közvetkezetesebben lépje­nek fel az illetékesek a munkafegyelem meg­sértőivel, a hanyag munkát végzőkkel szem­ben. Kérik a bérezésben az egyenlősdi meg­szüntetését, a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalomban pedig a követelmények jobban igazodjanak az új minőségi elvárá­sokhoz. A párttaggyűléseken elhangzott a pártta­goknak az az igénye, hogy a gazdasági ve­zetők, de a pártszervezetek is konkrétabban fogalmazzák meg a jövőben az egyes kom­munisták, illetve az adott kommunista kol­lektíva feladatait a termelés javítására vo­natkozóan. A tennivalóknak csupán jelszó­szerű hangoztatása, pl. a takarékosság stb. nem mozgósító, hanem inkább irritáló ha­tású. A felszólalók sürgették, hogy a párt minden területen és minden szinten követ­kezetesen lépjen fel a gazdaságban fellelhe­tő hibákkal szemben. A pártszervezetek belső életével kapcso­latban a vezetőségek számot adtak a tag­gyűlések, vezetőségi ülések napirendjeiről, döntéseiről és a pártcsoportok munkájáról, összegezték a pártcsoport-értekezleten el­hangzottakat, mindenekelőtt a pártmegbíza­tások teljesítését. Az esetek többségében el­ismerően szóltak a párttagfelvételi munká­ról és a pártoktatásról. A pártalapszervezetek működésének gyen­geségeit elemezve kiemelték, hogy a párttag­gyűlések még nem mindig fórumai a kom­munisták politizálásának, szerepkörüket leegyszerűsítik sok esetben a tájékoztatásra. Budapesten és a megyékben is bírálták a veztőségek azon beszámolóit, amelyek ugyan elismerően szóltak a jól dolgozó párttagok­ról, de személy szerint nem merték kritizál­ni a pártmegbízatásokat nem vállalókat. A tömegszervezetek pártirányításának téma­körében a legtöbbet a KISZ-szel foglalkoz­tak. A pártszervezetek egy része önkritiku- san megállapította, hogy a dolgozó fiatalok között a KISZ tömegbefolyása, szervezeti hatása nem kielégítő. Az elmúlt évben a KISZ megerősítésére átirányított párttagok egy része nem váltotta be a reményeket. A beszámolót, a cselekvési programot az elhangzott javaslatokat a taggyűlések — né­hány kivételtől eltekintve — mindenütt egyhangúlag elfogadták. Előfordult, hogy a cselekvési program átdolgozásával bízták meg a vezetőséget. Ö sszegezve az 1978. évi beszámoló taggyűlések tapasztalatait, megál­lapítható, hogy e taggyűlések erő­sítették a párt politikája iránti bizalmat, a párttagság egységét. A párttagságnak a tag­gyűléseken kinyilvánított elkötelezettsége, a párton kívüliek széles körében megnyilvá­nuló érdeklődés jó alapot biztosít az 1979-es év feladatainak jobb, eredményesebb meg­oldásához. Czank János, az MSZMP KB munkatársa A Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat 1-es számú gyárának Soroksári úti üzemében több új gépet készítenek a tavaszi BNV-re. A képen: a malomipar részére eme­letes darabosztályozót gyártanak (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom