Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-10 / 83. szám

1979. április 10., kedd o Áru érkezett a békéscsabai Xevan könyvesboltba. A kötete­ket átvétel után Kacsala Mária és Bállá Istvánná válogatja szét, helyezi el a tágas raktárban és persze kinn, az eladó­tér polcain Fotó: Gál Edit Megemlékezések a náci koncentrációs táborok felszabadulásának 34. évfordulóján A náci koncentrációs tá­borok felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a Magyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöttéinek bi­zottsága vasárnap délután emlékünnepséget rendezett a budapesti Radnóti Miklós irodalmi színpadon. Megnyitójában November László, a NÜB alelnöke em­lékeztetett a 34 évvel ezelőtt történtekre, amikor 1945. április 11-én a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyai felkeltek, lefegyverezték az SS-hóhérokat és felszabadí­tották a tábort. A megnyitó után Csendes Károly, nyugalmazott leg- főbbügyész-helyettes, a NÜB alelnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az idő sem feledtetheti a milliókat halálba taszító rémtetteket, hiszen a fasizmus árnyéka a világ sok részén ma is fe­nyeget, veszélyezteti a de­mokratikus jogokat, a békés egymás mellett élést. A mai fasiszta jellegű megnyilvá­nulások is magyarázzák, hogy világszerte széles körű mozgalom résztvevői köve­telik: a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje hosszabbítsa meg a háborús bűnök elévülési idejét — hangsúlyozta a szónok. Az ünnepség neves művé­szek műsorával ért véget. Ugyancsak vasárnap ko- szorúzták meg a Gyorskocsi utcai egykori Gestapo-fog- ház emléktábláját. A Ma­gyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöttéi bizott­ságának képviselői, a bör­tön egykori foglyai rótták le kegyeletüket a II. világ­háború idején a fogházból a koncentrációs táborokba hurcolt és meggyilkolt már­tírok emléke előtt. Félmillió forint gazdasági bírság Pataki József Békés megyei úttöröelnük felszólalása A Központi Népi Ellenőr zési Bizottság a közelmúlt­ban gazdasági bírság kisza­bására tett indítványt a kö- rösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezet ellen. Az ügyet több napig tárgyalta a Gyulai Megyei Bíróság. A termelőszövetkezet éve­kig jelentős bérfuvarozást folytatott. Ennek a tevé­kenységnek a nyeresége más bérfuvarozást végző gazdasá­gi egységekhez képest szem­betűnően magas volt. Ezt úgy érte el a termelőszövetkezet, hogy a kiállított fuvarlevelek részben alkalmatlanok voltak a fuvardíj ellenőrzésére, részben pedig sokféle díjat alkalmazott anélkül, hogy azokhoz megfelelő előkalku­lációt készített volna. Meg­sértették a Tehergépjármű Díjszabást. Mégpedig úgy, hogy igen gyakran nem tün­tették fel a kocsi raksúlyát jelentősen meghaladó meny- nyiséget, s az üres járat ki­lométerdíját az egységdíj- képzés során nem a valóság­nak megfelelően alakították ki. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság a vizsgálat­ra alkalmas fuvarlevelekből megállapította, hogy a szö­vetkeket 1975-ben a fuvaro­zási teljesítménynél 1 mil­lió 125 ezer forint, 1976-ban pedig 2 millió 990 ezer fo­rint díjat szedett be jogtala­nul a fuvaroztatóktól. Ezen­kívül a Budapesti Bőripari Vállalat újpesti bőrgyárának végzett bőrök megmunkálá­sánál túl magas óradíjakat számított fel 1976-ban és 1977-ben. A tárgyaláson a szövetke­zet az indítvány elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a tényleges fuvarteljesítmé­nyeket számolta fel, függet­lenül attól, hogy a menetok­mányokat szabálytalanul, il­letve hiányosan töltötte ki. Állítását azzal bizonyította, hogy a fuvaroztatók a fuvar­teljesítményeket leigazolták, és annak alapján a szerző­désben kikötött egységdíja­kat meg is térítették. A bí­róság az ellentétes vélemé­nyekre figyelemmel könyv- szakértői bizonyítást rendelt el. Szakértőül az Igazságügyi Könyvszakértői Intézetet je­lölte ki. A könyvszakértői véleményből megállapítható volt, hogy a szövetkezet az indítványozott összeggel szemben csak 244 ezer 557 forint jogtalan haszonra tett szert. A részletes indokolás­sal alátámasztott szákvéle­ményt a bíróság elfogadta. A KNEB a menetlevelek és a szerződések adatai alap­ján értékelte a szövetkezet teljesítményét annak ellené­re, hogy- több helyen megál­lapította, a menetlevelek ve­zetése pontatlan, és szaksze­rűtlen. A könyvszakértői vizsgálat ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy megbízhatatlan adatok alapján téves és hiányos bi­zonylatokra támaszkodva a szövetkezetei nem lehet el­marasztalni. A Népi Ellenőr­zési Bizottság a fuvarlevelek adatai alapján és a szerző­désből kiindulva állapította meg a túlzott és az indoko­latlan árbevételt. Ezzel szem­ben a könyvszakértői vizs­gálat a hiányosan kitöltött menetleveleknél támaszko­dott az egyéb segédanyagok­ra is. A tényleges fuvartelje­sítményeket vette alapul és állapította meg a szövetke­zet jogtalan hasznát. Azért, mert a fuvarleveleket hiá­nyosan és a jogszabállyal el­lentétesen vezették, még nem eredményezhette azt, hogy a szövetkezet által leszámlá­zott teljesítmények teljes mértékben jogtalanok lettek volna. Ezt követően a bíróság megkereste a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot. A minisztérium árhatósági vizs­gálata a könyvszakértői vé­leményt támasztotta alá. így a megyei bíróság nem a ko­rábbi indítványt, hanem a könyvszakértői megállapítást vette figyelembe a jogtalan haszonnál. Ennek alapján hozta meg az ítéletet. A kö- rösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkeze­tet tisztességtelen haszon- szerzés miatt félmillió forint gazdasági bírság megfizeté­sére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. A termelőszövetke­zet fellebbezést jelentett be. (Serédi) (Folytatás az 1. oldalról) lista brigádok és úttörőkö- -zösségek együttműködésé­ben egyre inkább a közös kirándulások, tárlatlátoga­tások, szervezett üzemláto­gatások, az üzemi szakkö­rök szervezése a meghatá­rozó. Az elmondottak mellett a gondunk sem kevés. Miből fakadnak ezek? Vannak együttműködési megállapo­dásaink állami, társadalmi és tömegszervezetekkel, va­lamint gazdasági egységek­kel is. Ezek többségében jók, de az együttműködést emberek valósítják meg. Külön-külön velük nem le­het együttműködési szerző­dést kötni. Egységes érték­rendet, szemléletet kell ki­alakítani. Vajon bennünk, úttörővezetőkben nincs hi­ba? De van! Sokszor nem használjuk fel a kínálkozó lehetőségeket... Nem azért szólok a neve­lésben szélesedő társadalmi munkamegosztásról, mert erről beszélni divat, hanem azért, mert az úttörővezető­ket ma ez a kérdés foglal­koztatja, és úgy gondolom, hogy a fejlődés meggyorsítá­sának felételei adottak. Az elmúlt három évben nagy­mértékben nőttek úttörő- csapataink társadalmi kap­csolatai, de ezzel párhuza­mosan szaporodtak rendez­vényeink is. Arra töreked­tünk, hogy a rendezvénye­ket összehangoljuk — példá­ul társadalmi ünnepségek­hez kapcsoltuk az úttörő kulturális szemléket — még­sem lett kevesebb, sőt szá­muk tovább nőtt... Nem „csökkentsünk csak” akciót akarunk mi indítani, ha­nem mennyiséget akarunk csökkenteni és minőséget növelni. Nem is azt akarjuk, hogy kevesebbet kelljen dolgoznunk, hanem hogy jobban tudjunk dolgozni... Ehhez azonban a gyermekek nevelésében részt vevők együttműködéséből ki kell küszöbölni a még fellelhető hiányosságokat: az egymás­tól elkülönített akciószem­léletet és kampányszerűsé­get, a feladatok és felelős­ség tisztázatlansága miatti párhuzamosságokat. Ügy gondolom, hogy az eddigi munkánk eredményei, a felismert hiányosságok ki­küszöbölésére való készség biztosítéka annak, hogy megfelelő örökséget adjunk gyermekeink számára, amit Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke az MSZMP XI. kongresszu­sán így fogalmazott meg: „Szocializmust építő társa­dalmunkban a legértékesebb örökség, amit az ember utódjaira hagyhat, a becsü­let, a dolgos, tisztességes kö­zösségi életfelfogás” — fe­jezte be felszólalását. A konferencia résztvevői kedden öt csoportban foly­tatják a beszámoló feletti vitát. Nagy érdeklődés kísérte az ÁFÉSZ békéscsabai új bútorboltjának tegnap, hétfőn délelőtt 9 órakor adtak át a vásárlóközönségnek megnyitóját, amelyet Fotó: Martin Gábor Fokozni kell az építőipari szervezetek együttműködését Tegnap, hétfőn Békéscsa­bán ülést tartott a megye gazdaság- és szövetkezetpo­litikai bizottsága. A megbe­szélésen Csatári Bélának, az MSZMP Békés megyei bi­zottsága titkárának elnökle­tével áttekintették a megye építő- és építőanyag-ipará­nak helyzetét, valamint a Hazafias Népfront társadal­mi környezetvédelmi mun­kabizottságának tevékenysé­gét. A tanácskozás munká­jában részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese is. Az V. ötéves terv főbb gazdaságpolitikai célkitűzé­sei között az építőipar átla­gosnál gyorsabb ütemű, ará­nyos fejlesztése szerepel. Bé­kés megyében az elmúlt há­rom évben 148 millió forin­tot költöttek az építőipar fej­lesztésére. Ez a tervidőszak­ban kapacitásbővítésre, kor­szerűsítésre fordítható ösz- szeg mintegy 55 százaléka. A fejlesztések ellenére is je­lentősnek mondható azonban az a lemaradás, amely a me­gye építőiparát jellemzi más megyék hasonló ágazataival összehasonlítva. Ez a tény ma is jelentős feszültséget okoz a beruhá­zásokban és a lakásépítés­ben. Annak ellenére, hogy a Dél-magyarországi Építőipa­ri Vállalat — elsősorban a megye déli részén — egyre nagyobb arányú építőipari tevékenységet folytat egyes területeken, elsősorban Me- zőkovácsháza környékén a beruházásokhoz nem „talál­nak” kivitelezőt. További gondot okoz, hogy nem megfelelő a megye épí­tőiparában a korszerű tech­nológia aránya, gyenge az eszközellátottság. További fejlesztésekre, korszerűsíté­sekre van szükség ahhoz, hogy az igényeknek megfe­lelően, a VI. ötéves tervben 7000 lakást adjanak át a la­kóknak. Az ÁÉV-nek azon­ban megyén kívüli kötele­zettségeinek is eleget kell lennie, a budapesti lakásépí­tési program megvalósításá­ban és a Paksi Atomerőmű építésében. A szövetkezeti építőipar­ban az utóbbi években je­lentősen csökkent a foglal­koztatottak száma és ezzel együtt a közvetlen építőipari tevékenység. Az építőipari szövetkezetek ugyanis a na­gyobb jövedelmezőség miatt elsősorban ipari termelést folytatnak. A jövőben szük­séges az építőipari tévékeny- ségük fokozása. Ugyancsak jelentős tarta­lékok vannak még az építő­ipari szervezetek együttmű­ködésének fejlesztésében. Fi­gyelemre méltó az a koope­ráció, amely az ÁÉV és a Gyomai Építőipari Szövetke­zet között jött létre. Az együttműködés továbbfejlő­dése azon múlik, sikerül-e megtalálni a kölcsönös érde­keltséget. Az építőanyag-termelésről szólva a bizottság részvevői megállapították, hogy Békés megyében állítják elő az ipa­rilag gyártott építőanyag 10 százalékát. Békés megye a tágla, a cserép, a síküveg és a vízszigetelő anyagok gyár­tásának egyik bázisa. Kevés azonban az építkezéseknél használatos ömlesztett beton és más betonipari termék, előre gyártott elem. Ezt követően a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bi­zottság tájékoztatót hallga­tott meg a Hazafias Nép­front környezetvédelmi mun­kabizottságának munkájáról és feladatairól. A tájékoztató kapcsán megállapíthatták, hogy a környezetvédelemben több ezer társadalmi aktíva közreműködésével az elmúlt évben jelentős eredmények születtek. Eredményesnek mondható a megyei környe­zetvédelmi gyermekrajzpá- lyázat, egyre több települé­sen rendeznek környezetvé­delmi napokat. A kiemelke­dő munkát teljesítő környe­zetvédelmi társadalmi aktí­vák Kiváló' Munkáért elis­merésben részesültek. — kepenyes — Kiváló és aranykoszorús klubjaink A megyei klubtanács nem­régiben értékelte az ifjúsági klubok munkáját, s úgy döntött, hogy a kötegyáni Fiatal Alkotók Klubja, az orosházi Együtt — egymásért ifivezetők klubja, a békési Color és a mezőhegyesi mű­velődési ház ifjúsági klubja érdemli meg a kiváló cí­A megyei tanács vb keres­kedelmi osztályának tájé­koztatása szerint az idén a húsvéti ünnepek előtt és alatt az üzletek nyitva tar­tási ideje a következő: áp­rilis 14-én, szombaton az egy műszakos élelmiszerüz­letek 14 óráig, a többi élel­miszerbolt és ABC-áruház 16 óráig tart nyitva. Az iparcikküzletek, áruházak és vendéglátóipari egységek a szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. met. Aranykoszorús három klub lett: a gyulai szakmun­kástanulók Délibáb, a KISZÖV békéscsabai Gyo­pár és a békési Körös Szö­vetkezeti Ifjúsági Klub. A kitüntető címeket ünnepé­lyes klubfoglalkozásokon kapják meg a fiatalok. Április 15-én, vasárnap min­den nyílt árusítású üzlet egész nap zárva lesz. Az édesség-, a dohány- és a vi­rágüzletek a vasárnapi, a vendéglátóipari üzletek a szombati nyitva tartási ren­det követik. Április 16-án, hétfőn minden nyílt árusítá­sú üzlet egész nap zárva lesz. Az édesség-, a dohány-, a virágboltok és vendéglátó­ipari egységek a vasárnapi rend szerint tartanak nyit­va. Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások, munkák: Orosházán az Orosháza— szentesi összekötő út, az Orosháza—Mezőhegyes vas­útvonal kereszteződésében a vasúti vágány felépítményi és burkolatjavítási munkála­tok folynak április 13-án, 14 óráig. A munkálatokat fél szélességű lezárás mellett 30 km sebességkorlátozással végzik 8—14 óra között, ki­véve április 12-én, 13-án 9.15 —10.30 óra között, ekkor tel­jes útlezárás lesz. A teljes útlezárás alatt a menetrend­szerű autóbuszok, illetve a megkülönböztetett jelzéseiket használó járművek áthaladá­sa biztosított. A forgalmat jelzőőrök irányítják a Baj­nok u.—Könd u.—Guba u.— István király u.—Orosháza külső vasútállomás—Szente- tomya, Kiss Ernő u. útvo­nalra. Békéscsabán, a 44. sz. út bevezető szakaszán, a Szarva­si úton aszfaltszőnyeg-készí­tés folyik. A munkaterület előtt 40 km sebességkorláto­zás, előzni tilos, úton folyó munkák jelzőtáblák vannak elhelyezve. Húsvéti ünnepi nyitva tartás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom