Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TflNDCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Felelősséggel, szeretettel Az immár harminchárom éves magyar úttörőmozgalom eredményekben gazdag múlt­ra tekinthet vissza, és ma már több mint egymillió ta­got számlál. Vezetői a ne­mes társadalmi munkában talán a legfontosabb felada­tot: a jövő nemzedék szo­cialista emberré nevelését vállalják. Mégpedig túlórák tízezreiben, gyakran pihenő napjaikat, szünidejük nagy részét feláldozva. Az úttörőcsapatom vezetői ma már egyenjogú tagjai az általános iskolák vezetőségé- . nek. Rangjuk, tekintélyük van, munkájukat párt-, KISZ-munkának tekintik. A politikai és társadalmi veze­tőtestületekben is mindenütt ott találhatók az úttörőveze­tők. Legutóbb három évvel ez­előtt tartották az úttörőveze­tők VI. országos konferenciá­ját. Az április 9-én kezdődő háromnapos VII. konferen­ciát ezúttal Kecskeméten rendezik meg. Az egymillió úttörőt, 85 515 úttörővezetőt képviselő 220 küldött, az Or­szágos Üttörő Tanács 115 tagja, valamint a 114 meghí­vott — tehát az összesen 449 fős konferencia részvevői plenáris és szekcióüléseken elemzik a hároméves munka eredményeit, gondjait. Az MSZMP XI. kongresz- s szusa óta a magyar tár&ada- \ lom figyelme, gondoskodása 1 közepette egyre javuló kö- X rülmények és feltételek kö­zött dolgozhat a Magyar Üt- törőszövetség. A pártszerve­zetek közvetlenül is segítik az úttörőcsapatok munkáját. Az iskola és az úttörőmoz­galom között korábbi viták helyébe a hatékony együtt­működés lépett. Ma már senki sem vitatja, hogy a szocialista nevelőiskola és az úttörőcsapat sajátos moz­galmi tevékenysége egymás­tól elválaszthatatlan. Mind több a pedagógusok munká-» ját segítő KISZ-es ifivezetők száma. A KISZ-szervezetek általában összeegyeztetik ak­cióprogramjaikat a testvér­csapat éves tervével, különö­sen a sport, a táborozás, az Ifjú gárdák és az úttörőgár­dák, a kulturális szemlék, a szakkörök munkáját illetően. Javult a szülők, és. az út­törőcsapatok kapcsolata is. A szülői munkaközösségek, az iskolákat, úttörőcsapato­kat patronáló üzemek, in­tézményeit nemcsak és nem elsősorban anyagi segítséget nyújtanak, hanem azt a tár­sadalmi légkört biztosítják, amelyben folyamatosan tere­bélyesedhet az úttörőmozga­lom közhasznú tevékenysé­ge. Persze ettől még nem min­dig lesz több játszótér, nem növekszik úgy a táborozok, túrázók száma, nem bővül a táborozási lehetőség — de azért a sok kicsi itt is sok­ra megy és folyamatosan javítja a mozgalom feltéte­leit. Minderről bizonyára beha­tóan tanácskoznak a kecske­méti konferencián, remélhe­tően a legtöbb kérdésre nemcsak szakavatott, ha­nem a gyerekek iránti sze­retettől is sugalmazott ma­gyar úttörőmozgalom. Ugromasexpo ’79 Aranyérmes a MEZŰGÉP betakarító-adapter családja Kezdetben voltak a gépál­lomások, majd amikor a termelőszövetkezetek kiala­kították saját gépparkjukat, a gépállomások a gépjavítás bázisai lettek. A fejlődés kö­vetkező lépcsőjében a mező- gazdasági üzemek átálltak gépeik saját erős javítására és a volt gépjavító-állomá­sok ismét munka után néz­hettek. Az útkeresés évei következtek tehát. A nehe­zen magukra találó „gyár- kezdemények” mindent el­vállaltak, amivel a nagy­üzemek nem foglalkoztak. A színes, széles termékskálán a fémtálcától a kistraktorok utánfutójáig mindent meg­találhattunk. A gazdasági helyzet válto­zásával azonban szigorodtak a követelmények, a békés­csabai MEZÖGÉP-nek is döntenie kellett a fejlesztés irányáról. A vállalat lapjait a kombájnra szerelhető be­takarítóadapterek gyártására tette fel — és jól tette. Ku- koricacső-törő adaptereire egyből talált tőkés vevőt, ar­ról nem is beszélve, hogy a hazai mezőgazdaság szinte kielégíthetetlen piaca ezek­nek a berendezéseknek. Az első kukoricacső-törő adap­terváltozatokat újabbak kö­vették, és hamarosan egy egész család alakult ki a „KLADO” néven futtatott programban. Erre a családra kapta meg az idei Agromasexpo I. díját jelentő aranyérmét a békéscsabai MEZŐGÉP, amely az április 5-én meg­nyílt kiállításon négy új adaptert is felvonultatott. Jelesen: a napraforgó soros betakarító adapterét, a szó- jabetakarító, a kukoricaszár- maradvány betakarító és a teljes termény betakarító adaptereket. Az érdeklődés már a megnyitó napján a várakozáson felül alakult és a vállalatnak minden remé­nye megvan árra, hogy újabb tőkés megrendelések alapján kezdheti meg kifej­lesztett új gyártmányainak előállítását. Ülésezett az értelmiségi fiatalok tanácsa Több mint másfél száz if­jú szakember részvételével kétnapos tanácskozást tar­tott a KISZ Központi Bizott­sága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa Esztergomban Nagy Sándornak, a KISZ KB tit­kárának vezetésével. A szom­baton befejeződött konzultá­ción a tanács és kilenc mun­kabizottságának tagjai (fia­tal agrár-, jogász, kutató, műszaki és közgazdász, nép­művelő, művész, orvos, pe­dagógus és újságíró szakem­berek) tájékozódtak az ér­telmiségi területen megol­dandó néhány feladatról és megvitatták az értelmiségi fiatalok és KlSZ-szervezete- ik időszerű teendőit. Az értelmiségi fiatalok ta­nácskozásán részt vett Ma­róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ KB első titkára. Előadást tartott az MSZMP KB legutóbbi ülésének ha­tározatairól, aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztá­lyának vezetője az agitációs és propagandamunka aktuá­lis feladatairól, az értelmisé­gi fiatalok ebből fakadó te­endőiről szólt. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese „Az értelmiség helye, szere­pe, feladatai a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek időszakában” címmel tartott előadást. Kommunista műszakok a gyermekekért Szábad szombatján sok ezer fővárosi és vidéki dol­gozó ment már a kora reg­geli órákban munkába, hogy kommunista műszakon ve­gyen részt. A dolgozók mun­kabérük egy részét a nem­zetközi gyermekév alkalmá­ból a Gyermekszolidaritási Alap javára utaltatják át, de jut a vállalati szociális léte­sítmények, bölcsődék, óvo­dák és a munkáslakások építésének támogatására is. Az Ikarus fővárosi, székes- fehérvári, móri és szegedi üzemeiben már reggel 7 óra­kor összesen több mint 8000- en álltak munkába. Vegyiparunk újdonsága a Borsodi Vegyi Kombinát PVC III Gyára Kazincbarcikán. Évente kétszázötvenezer tonna ötven százalékos nátronlúgot gyártanak itt az alumíniumipar szá­mára. Az eljáráskor felszabaduló klórból a Leninvárosból csővezetéken érkező etilén hozzá­adásával évente százötvenezer tonna pvc-port is készítenek. A képen: a monomer üzem­rész műszerszobája (MTI-fotó) Főfoglalkozású tsz-orvos Nyolc nagyobb üzemünkben van főfoglalkozású üzem­orvos Békés megyében. A kígyósi Aranykalász Terme­lőszövetkezet — az országban az elsők között — szintén főfoglalkozású üzemorvost alkalmazott. Kígyós egészség- ügyi ellátottsága az átlagosnál jobb. Nem fényűzés a még kétezer tagot sem számláló szövetkezetben külön orvost foglalkoztatni a három körzeti orvos mellett? Követ­hető-e ez a példa a többi termelőszövetkezet részére? (Riport a 4. oldalon) Közös érdekünk a tűzvédelem Ha könnyedén fogjuk fel a témát, egy közmondással is lezárhatjuk: Saját kárán tanul az ember! Ha azonban a mindennapok tapasztalatait összegezzük, azt mondhatjuk: máson sokszor testi épségünk árán is segítünk, ha rólunk van szó, gyakran megfeledkezünk a játékszabályokról. A megyei tűzoltóság parancsnokával készített interjúnk is azt sugallja: szükség van óvatosságra, pontosságra ma­gunk és mások érdekében is, arra, hogy megelőzzük a tüzet. (4, oldal) Film, amely érték, mégsem jövedelmez Miért forgatnak amatőr filmet az emberek? Százan és százan a családi események megörökítéséért fogják kézbe a filmfelvevőt, s 'tyszükbe sem jut más témát a celluloidszalagra rögzíteni* V-annak azonban megszállott­jai az am’atörfílmezésnek, lakik nem sajnálják pénzüket, idejüket erre az anyagiakban viasza nem térülő szenve­délyre fordítani. 1515-től riytfrról nyárra Békésen, az al­kotótáborban találkoznak néhányon, hogy Raffay Anna tudományos filmrendező irányításával dolgozzanak. Fel­kutatják a tanyákat, a régi mesterségeket, a vidék nép­szokásait, s átörökítik ezeket a jörpnek. Közülük az egyik Szabó Gerzson^ aki a néprajzi filmezés mellett az oktatás szolgálatába is állította felveéögépát. (6. oldal) Hullócsillag? Jól emlékszem egy E épületi gólyabálra, melyen ka­pásból egy „Adyt” adtak volna a -kiszorultak egy belé­pőért, és ahol egy sötét öltönyben {ez kötelező volt akkor még), a pincén keresztül belopakodó és közben szénpo­rossá vált srácot úgy cipeltek elő a mélyből diadalitta­san a marcona rendezők, mintha az angliai vonatrablók egyikét fogták volna el. Vállalva a témától való elkanya- rodás veszélyét is, ezzel csak azt szeretném érzékeltetni: micsoda sikeregyüttes volt az övék akkoriban. És azután még nagyon sokáig. Egyebek közt ők jelentették meg hazánkban az első dupla albumot. (n, oldal) Ahogy közeledik a húsvet, úgy emelkedik a forgalma a megyeszékhely egyetlen népművészeti és háziipari szak­üzletének a Tanácsköztársaság úton. A különböző táj­egységek szebbnél szebb kézimunkái rövid idő alatt gazdára találnak. A hazánk határain túl is ismert hímes tojások is igen keresettek Fot6: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom